Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-05 / 31. szám

Olaszország a nimmt) 856 elfogatóparancs • A La Torre-törvény ereje A cella ajtaja feltárult, s a börtönőr mögött belépő rendőr közölte a rabbal: ..Letartóztatom". Ez a jelenet éppen hetvenötször is­métlődött meg a június 17-re virradó éjszaka Olaszország börtöneiben. Az ..elfogottak“ már a fegyházban voltak, csak bünlistájuk bővült. A ..Nuova Ca­morra Organizzata" - Új Szervezett Ca­morra - alvilági tevékenységében való részvétellel vádoja őket a vizsgálóbíró. összesen 856 elfogatóparanccsal tíz­ezer csendőr kerekedett fel ezen az éjszakán, hogy lecsapjon, a Nápoly kör­nyéki szervezett bűnözés immár „klasz- szikusnak“ számító bandájára, Don Ra­faelé Cutolo embereire. A század eleje óta - amikor is ugyancsak a „camorra'' akkori bandája és annak félelmes vezére, Cuocolo volt a célpont - nem jegyeztek fel ilyen méretű razziát a rendőri annale- sekben. Nemcsak közvetlenül a dél­olaszországi metropolisban és a környező kisvárosokban mozgósították a carabini- eriket, hanem egész Itáliában. Mert a Ca­morra ugyan nápolyi jelenség, de hálóza­ta kiterjed az egész országra, sót csápjai átnyúlnak a határokon, még az óceánon is. A „blitz“, a csendörség megkésett, de hatásos villámháborúja - az olasz sajtó nevezte el Így - összesen 412 letartózta­tással végződött, és ha ki is csúszott a halóból néhány nagy hal, a Cutolo- banda valószínűleg olyan csapást szen­vedett, amiből egyhamar nem térhet ma­gához. Más kérdés, hogy a camorra - a szervezett nápolyi bűnözés - nem­csak egy bandát jelent, ott van még az utóbbi időben erőre kapott vetélytárs, a „Nuova Famiglia“ (az „Új család“) és néhány kisebb szervezet is. Ha az utóbbi években a szó szoros értelmében min­dennapossá váltak a gyilkosságok Ná­poly környékén, annak éppen a rivális bandák kíméletlen háborújában kell ke­resni az okát. Itália valósággal fellélegzett a monst- rerazzia sikere nyomán: a fekény régóta ott volt az ország testén, most, végre valahára, éles késsel vágtak bele. Hiszen nem kétséges: csak ilyen méretű műve­lettel lehetett hatásosan fellépni a camor­ra ellen. Néhány tagjának vagy akár vezetőjének bebörtönzése nem sokat ért, a korábban 150 tagja ellen indított per sem hozott lényeges változást az alvilág­ban - és hiába ült maga Cutolo éveket fegyházban, onnan is hatékonyan irányí­totta szervezetét. A camorra ugyanis nem csupán bűn­szövetkezet: társadalmi jelenség is egy­ben. A törvényen kívül áll, de nem alatta: maga diktálja törvényeit - akárcsak a maffia -, de talán még brutálisabban. A camorra lényege természetesen a pénz, az uralom mindazon területek fölött, ahol könnyen kifacsarható a magas jövedelem: a prostitúció, a kábitószer- kereskedelem, a földrengés sújtotta terü­letek újjáépítésének finanszírozása, a te­lekspekuláció. A kereskedelem megvá- molása azt jelenti, hogy aki nem fizeti meg a camorra által követelt díjat az üzlet „védelméért“, annak feldúlják, kifosztják a boltját vagy éppen géppisztolysoroza­tot engednek a kirakatba. • Tortorella letartóztatása Bilincsben láthatták a képernyőn Mindez elképzelhetetlen, ha a camorra nem osztozik a hatalomban magával az állammal, a legális Itáliával, ha nincsenek emberei a közigazgatásban, a bankok­ban, ha tagjai nem üzletemberek, banká­rok, építési vállalkozók - és ha nem áll mögöttük a mindenre kész gyilkosok és a lekötelezett zsoldosok serege, ha nem diktálhatja a hallgatás, az omertá csend­jét, ha nem befolyásolhatja a helyi és sokszor még az országos döntéseket, a politikai életet is. Hogyan lehetséges ez? A camorra szülöanyja a szegénység, a társadalmi struktúrák elmaradottsága. A banda megélhetést, segélyt, védelmet kínál a munkanélkülinek, az eladósodott kis­embernek, cserébe csak kisebb szol­gálatokat kezdetben, aztán mind nagyob­bakat. És persze hallgatást. És ahol, mint Nápoly környékén, krónikus a nyomor, növekvő a munkaalkalmak hiánya, min­dig lesznek, akik számára nincs más kiút. Aki ellenszegül, azt először figyel­meztetik, aztán megölik. A tanút, aki beszél, ugyancsak. S aki felfelé tör az üzleti életnek a camorra által megszállt területein, az nem térhet ki az együttmű­ködés, vagy a részvétel elöl - mint ahogy igen sok helyen a polgári politikusok sem nélkülözhetik a választási kampányban a camorra voksait. (Ami a kommunistákat illeti, ők a camorra golyóit kapták - nem is egy mártírja volt a pártnak, az elmúlt évek­ben a camorra elleni küzdelemben.) Annak, hogy a camorra milyen mélyen épül be az olasz társadalom struktúrájá­ba, éppen a június 17-iki éjjel fogása szolgáltatja a bizonyítékát. A monstreraz- zián, amelynek alapját két „megtért“ ca- morratag több ezer oldalas vallomása szolgátatta a csendörségnek, politikusok, üzletemberek mellett pap, apáca, s még országosan ismert tévésztár is rácsok mögé került. Őrizetbe vették D'Antuonét, egy kisváros kereszténydemokrata pol­gármesterét, aki néhány nappal koráb­ban egy államtitkár társaságában tartott választási gyűlést pártjának. Elfogatópa­rancsot adtak ki Salvatore La Marca ellen, aki a nápolyi tartományi közigazta- tás egyik vezetője volt. Rács mögé került Mariano Santini atya, Ascoli börtönének lelkésze. Aldina Murelli apáca és Asconi börtönének egyik őre. A két egyházi személy ellen az a vád, hogy az ott őrzött Cutolo,.postása“ volt, az ó révükön juttatta el utasításait a külvilágnak, a szabadlábon levő alve- zéreknek, (Cutolót végül Pertini köztársa­sági elnök személyes követelésére he­lyezték át másik fegyházba.) Ami abörtön- őrt illeti, ö volt az, aki eltűntette a látoga­tók könyvéből az olasz titkosszolgálat vezetőinek, s a kereszténydemokrata po­litikusoknak a vizitjeiről szóló bejegyzé­seket. Ezekre a látogatásokra akkor ke­rült sor, amikor Cutolo és camorra közve­tített a hatalom és a „Brigate Rosse“ között Ciro Cirillo, az utóbbiak által elra­bolt kereszténydemokrata politikus sza­badon bocsátása érdekében. A legnagyobb megdöbbenést azonban kétségkívül Enzo Tortorellának, a Porto- bello cimü igen népszerű műsor közis­mert tévésztárjának letartóztatása keltett: az olaszok ezúttal csuklóján bilinccsel láthatták estéik kedvencét a képernyőn. A csendőrség szerint a műsorvezető egy kábítószerügybe keveredett. A vád ellene is, hogy tagja az alvilági szervezetnek. Az ország számára pedig őrizetbe vétele azt demonstrálja, hogy a bűnözés, a szerve­zett alvilág jelen van a mindennapok dáliájában, illusztrálja azt az „erkölcsi kérdést", amelyről oly sok szó esett a vá­lasztási kampányban. Véget vet-e a nápolyi alvilág hatalmá­nak a júniusi razzia? Ehhez természete­sen több szükséges, de kétségtelen, hogy a Della Chiesa tábornok, palermói prefektus meggyilkolsa után elfogadott úgynevezett La Torre-törvény végre ha­tásos fegyvert adott a bűnüldöző szervek kezébe. Míg korábban a jogi hálón kibúj­hattak a camorra és a maffia emberei, s az ítéletek nem vetettek véget üzleti tevékenységüknek, a La Torre-törvény súlyosabb büntetéseket és hatékonyabb szankciókat ír elő. Az állam tehát csatákat nyert - de még nem győzött a háborúban, amelyet a tár­sadalomba mélyen beépült szervezett al­világ ellen visel. BARACS DÉNES (Magyarország) A Reagan-1 rakéta (Rajz: Wolinski, l’Humanité) Kérdés: Melyik fegyver jelenleg a legveszé­lyesebb? Válasz: A Reagan-1 rakéta. Kérdés: Hol van e fegyver telephelye? Válasz: Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában. Kérdés: Pontosabban? Válasz: A Fehér Házban. Kérdés: Miért olyan veszélyes a Reagan-1 rakéta? Válasz: Mert kiismerhetetlen. Egyszer ide csapódik, máskor meg amoda, a becsapódás helyén minden elpusztul, s még a jövő nemze­dék is szenvedni fog. Kérdés: Csupán az ellenség táborában? Válasz: Nem, a saját berkekben is. A rakétá­nak szerkezeti hibája van, ezért az is megesik, hogy visszafordul és Washington központjában robban. Kérdés: Milyen a Reagan-1 rakéta pályája? Válasz: Ezt kérdezik az egész világon. Pályá­ját állandóan változtatja, egyszer balra, máskor jobbra és néha a világűrbe repül. Kérdés: És nem ellenőrizheti, vagy módosít­hatja e rakéta pályáját senki? Válasz: Próbálkozik ezzel az amerikai Kong­resszus, sajnos, sikertelenül. A Reagan-1 gya­korlatilag irányíthatatlan. Kérdés: Miben rejlik a Reagan-1 rakéta hi­bája? Válasz: Háború előtti példány, s már nem igen lehet javítgatni. Kérdés: Hol található leginkább a Reagan-1 rakéta pusztító hatása? Válasz: A Detroitban felszámolt munkahelye­ken és a déli Bronx lakóházainak romjain. Kérdés: Mennyire becsülik jelenleg a Rea­gan-1 rakéta által okozott kárt? Válasz: Tizenkét millió a munkanélküli, tízez­rek jutottak csődbe és buktak meg, régi barátok fordultak el az Egyesült Államoktól, akik már nem akarják Ügyeimmel kisérni a Reagan-1 pályáját. Kérdés: Milyen pályán repül ma a Reagan-1 ? Válasz: A hidegháborúhoz tér vissza. Kérdés: Hány robbanófej elegendő, hogy vé­get vessen a világnak? Válasz: Csupán egy -azott a Fehér Házban. Kérdés: Mitől függhet az emberiség sorsa? Válasz: Attól, hogy az amerikaiak ezt a fegy­vert két vagy hat év múlva őrlik-e fel. Kérdés: Tulajdonképpen mi értendő a „nulla megoldás“ alatt? Válasz: Az, ami a földből marad, ha a Rea­gan-1 rakéta elindul az első csapásra. WOLFGANG EBERT (Stern, Hamburg) A Várna-lljicsevszk kompjárat Már több mint négy éve van kompösszeköttetés Várna és az ukrajnai lljicsevszk között. A járat kompjai tavaly összesen 8 millió tonna árut szállítottak a Szovjetunió és Bulgária között. A két kikötő távolságát mindössze 13 óra alatt teszik meg a szállítmányok. A szovjet tengerpartról nyersolja, fémáru, faanyag, többféle vegyszer és sok más termék érkezik Vár­nába. A bolgár kikötőből főként kalcinált szódát, friss gyümöl­csöt, zöldséget, különféle konzerveket, bort és gépipari termé­keket indítanak az ellenkező irányba. A 435 kilométeres útvonalon két szovjet és két bolgár hajó közeledik. Egy-egy hajó 180 méter hosszú, 26 méter széles és óránként 19 tengeri mérföldes sebességet ér el. A hajók elektronikus vezérlésűek. A várnai kikötő modern technikával felszerelt műszaki létesítmény, amely 80 kilométernyi vasútvonallal, szovjet típusú (széles nyomtávú), sínpárokkal, futómücsere állomás­sal rendelkezik. Az állomáson egyidejűleg 12 vagon futómű­cseréjét végezhetik el, s tehetik át a keskenyebb nyomtávú, európai szabványú sínpárokra. A kompkikötőben minden folyamatot - így az átrakást is - gépesítették. Nincs többé szükség dokkmunkásokra. Egy-egy hajó fedélzetére 108 megrakott vasúti vagont tudnak beemelni. A ki- és berakodás 3,5-4 óra alatt bonyolódik le speciális, 170 tonna teherbírású felvonó segítségével, amely a vagonokat a kívánság szerinti fedélzetre emeli. Jelenleg ez a kompjárat bonyolítja le a bolgár-szovjet árucsere-forgalom80százalékát (SOFIAPRESS) A tengerhajózás tervei A KGST-tagállamok külkeres­kedelmi forgalmának 9 százaléka a lengyel külkereskedelemből származik. Ennek a forgalomnak a nagysága határozza meg többek között a kereslekedelmi flotta mé­reteit és összetételét is. Jelenleg a lengyel kereskedel­mi flotta tekintélyes megrendelé­sek kiszolgálására képes. Az or­szág árut fuvarozó vízi járművei űrtartalma teszi ki például a KGST-országok ugyanilyen ren­deltetésű hajói teljes űrtartalmá­nak 11 százalékát. A szocialista államok közül Lengyelországé a legtöbb vegyszerszállító hajó - űrtartalmuk az összürtalalom 88 százalékát alkotja -, s konténer- szállító hajóik befogadóképessé­ge is jelentős. De legalább ugyam ilyen fontos, hogy a lengyel hajók átlagos életkorukat tekintve fiata­labbak, mint a partner országok megfelelő vízi szállítóeszközei. A KGST-tagállamok kereskedelmi flottáiban az állomány 51 százalé­ka 10 évnél nem régebben épült hajókból áll. Lengyelországban ez az arány 69 százalékos. A felsorolt előnyök mellett per­sze vannak gondjaik is. Bővítésre és korszerűsítésre szorul például a tramphajó flotta. Ezek a - elne­vezésükből is kitünően - nem rend­szeresen közlekedő járatok jól ki­szolgálják a hazai és a külföldi kikötőket, ha erre szükség van, s a megrendelésektől függően ér­tékes devizabevételekhez juttat­hatják az államot. Nyilvánvaló gazdasági érdek tehát üzemelte­tésük, s újak beállítása a forga­lomba. Szüksége volna a kereske­delmi flottának több RO-RO hajó­ra is. A név a Roll-on-Roll-off - rágördülni - kigördülni - angol kifejezés rövidítéséből származik. Ezeknek a hajóknak az orrukon, tatjukon vagy oldalukon vágott széles kapunyílásán át viszik be, illetve szállítják ki a rakományt targoncák, trélerek segítségével, így a rakodás gyorsan és közvet­lenül bonyolódik a kikötői daruk igénybevétele nélkül. Hasonló­képpen több hütöhajó is előnyére válna a flottának. Sürgős szükség van a hajójaví­tó kapacitás bővítésére a saját szükségletek és a külföldi igények kielégítése érdekében. Ez utóbbi ugyancsak devizabevételi forrást jelentene. Jelenleg a hajójavító üzemek azonban a hazai szük­ségleteknek is csak 65 százalékát tudják kielégíteni. Nemrégiben a lengyel nemzet­gyűlés megvitatta a tengergazda­ság fejlesztési programját. A ter­vek szerinti tramphajó flotta állo­mánya a jövőben újabb hajókkal gyarapodik. Növekszik a szállítá­sok mennyisége is. 1982-ben a kereskedelmi flotta 31,3 millió tonna árut szállított, 1985-ben vár­hatóan 33-34 millió tonna áru to­vábbítására kell vállalkoznia a flot­ta személyzetének. Gyorsabb üte­mű fejlődés csak a nyolcvanas évek második felében képzelhető el. A hajójavító tőkés export-szol­gáltatások értéke - állandó ára kon számítva - 67 millióról 77 millió dollárral növekszik. Jelentő­sebb mértékben, több mint 20 százalékkal, bővül a lengyel kikö­tök átrakó képessége is. A tavaly megalakult Tengergazdasági Hi­vatal e fejlesztési tervek valóravál- tásához nyújt segítséget a flottá­nak. INTERPRESS

Next

/
Thumbnails
Contents