Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-05 / 31. szám
V itathatjuk, helyes-e vagy helytelen, a tényen semmi sem változtat: a televízió a legbőkezűbb mese-szolgáltató. Nem véletlenül használom a „meseszolgáltató“ kifejezést. Érzékeltetni szeretném vele azt is, hogy a különböző gyermekműsorokban hány formában jelenik meg a mese, s ez a gyakoriság már szinte mindennapos szolgáltatássá növekedett. Könnyű lenne a televíziósok dolga, ha csupán az esti adagot kellene ** napról napra „előteremteni“. Az egyéb gyermekműsorok seregében is tekintélyes teret kap a mese. Megjelenési formái a színészek hagyományos mesélésétól, a dramatizált jelenteken át, a báb- és rajzfilmekig terjednek. Ezek közül leggyakoribb az animációs élményt adó báb- és rajzfilmekben közvetített mese. Kétségtelen, hogyha a gyerek csupán a tévé képernyője előtt kapja meg a lelkü- letének fejlődéséhez nélkülözhetetlen szellemi táplálékot, a mesét, akkor elveszíti mindazt az érzelmi többletet, amit a szülök élő (Szóval elmondott, könyvbő felolvasott mesélése adhat. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról sem, hogy a képernyőn látható animációs filmeknek fontos szerepük lehet a képiség érzékelésére, a mozgás, a látvány gondolatiságának felismerésére való nevelésben. Egy- re nagyobb szerep jut a tévének abban a pedagógiai munkában, amely a vizuális anyanyelv elsajátítását célozza. Éppen ezért a televíziós mesék anyagában egyformán hangsúlyozott szerephez jut a klasszikus értelemben felfogott mese, mint történet, valamint a mozgás, a látvány, a színek, a formák rendje. A bevezetőben említett mese-szolgáltatás egyben azt is szükségessé teszi, hogy az egyes országok televíziójában létrehozott animációs alkotásokat kölcsönösen bemutassák. Nem véletlen tehát, hogy egy elképzelt találkozás alkalmával szinte azonos meseélményről számolhatnának be a lengyel, a cseh, a magyar és a szlovák gyerekek. Éljenek bár másmás országban, számukra ugyanolyan kedvelt tévé-mesehős Lolka és Bolka, Rumcajsz és Csibészke, mint Frakk vagy Mézga Aladár. Itt nem különbözteti meg •*>- a mesét az sem, hogy klasszikus értelemben felfogott mesehősöket jelenít-e meg (Rumcájsz), vagy mai gyerekhősöket, családi történetet (Lolka és Bolka, illetve Frakk). A kulcs minden esetben a gyerekek azonosulási lehetőségének mértékében van. Vagyis: olyan meséket kapnak-e, amelyek hőseivel kellemes, igazi élményt jelent azonosulni? (Olykor még annak az árán is, hogy a rövid ideig tartó szorongás és félelem úrrá lesz a gyereken. Mindez persze a hős győzelmével fel is oldódik. Ezzel együtt nem kevésbé oldódik a mindennapok történései nyomán, a családi élet feszültségeiből a gyermek lelkivilágában felhalmozódott szorongás és általa megfogalmazhatat- lan félelem.) Ha egy-egy tévémese az oly sokat vitatott passzív - ami csupán a gyermek eredendően aktív lényéhez képest az - befogadás során „csupán“ ilyen gátlás- és félelemoldó mechanizmusokat indít el a gyerekben, már teljesítette legfontosabb funkcióját. , Ha a tömegkommunikációs kutatóközpontok adatait szemrevételezzük, kiderül, hogy a mesetípusok közül legnépszerűbbek a népmesék, illetve az ilyen modell alapján alkotott történetek (Rumcájsz), a gyerekeket felnőtteknek is dicséretére váló cselekvés közben (Lolka és Bolka) bemutató sztorik és az állattörténetek (Vízipók, csodapók). Hogy mennyire az elóbgény emberek diadalával érnek véget. (Fontos megjegyezni, hogy a Szlovák Televízió példásan szinkronizálta a magyar népmeséket. Michal Doóotomansky mesélőstílusát áthatja az a bölcs humor, ami magukból a mesék szövegének gó- béságából is árad. A színészi értelmezés így tovább fokozta ezt az eredendő hatást.) örvendetes, hogy a műsorcserékben helyet kapnak a televíziós mesék is. Kétségtelen, hogy a kiváló cseh és szlovák animációs filmek régóta gazdagítják a budapesti televízió gyermekműsorait. Az utóbbi években a magyar rajzfilmek emelkedő színvonalát az is bizonyítja, hogy egyre gyakrabban jelennek meg, az Televíziós mesék mint történet, valamint a mozgás, a látvány, a színek, a formák rendje biekben már vázolt befogadási folyamat a meghatározó a gyermekek esetében, azt az ismert Füles Mackó-sorozat esete is bizonyítja. A szinte hagyományos szereplőkre épített állatmese didakticizmu- sával, olykor a szeretetreméltó külsejű mesehőst megszégyenítő helyzeteivel, nem ad a gyermekek számára azonosulási lehetőséget. Ebben a mesében minden felnőttesen meghatározott. Mivel a hétköznapok felnőttek meghatározta eseményeit igyekszik mesévé formálni, a gyermek vágyainak figyelmen kívül hagyásával, bármilyen sokszor is~sugároz- ták, nem lett népszerű. Az egyes népek meséit bemutató sorozatok, ha nem is mutatnak be minden alkalommal már ismert és szeretett hősöket, az azonosulásra számos lehetőséget adnak. A bratislavai televízióban a szünidei műsorokban sugárzott Magyar népmesék című sorozat történetei rendszerint a leleményes, ügyes és okos szeebben a műfajban világszínvonalú csehszlovák animáció egyik legnagyobb műhelyében, a televízióban. Persze nem lenne teljes a kép, ha a tévémesékkel kapcsolatban - befejezésül - nem szólnék egy másik fontos hatásról. A szocializációs kényszer a történelemben minden eddigi nevelésnek meghatározója volt. Minőségét és tartalmát az adott történelmi kor, a hatalmon lévő osztály és a létező osztályviszonyok határozták meg. Ez ma azt jelenti, hogy a társadalmi szerepekkel való azonosulás módozatait ezek a tévémesék, s egyáltalán a mese, jól segíti. A becsület, a helytállás, a segítőszándék, a jó győzelme elsősorban így segíti a nevelést. Ennek aligha létezik adekváltabb formája a mesénél. Nem szólva arról, hogy a társadalmunkban egyre fontosabbá váló kreatívan gondolkodó és cselekvő ember típusa a jó mesékben szinte modellként van jelen. D. I. Kisfilmek nagy sikere Nemrég a villamoson fültanúja voltam két férfi beszélgetésének, amelyet az idősebbik a következő szavakkal fejezett be: Szívesebben nézek meg egy jó dokumentumfilmet, mint egy rossz játékfilmet. Azt hiszem, az emberek többsége egyetért az idős utas véleményével. A tévé műsorszerkezetében jelentős szerepet játszanak a dokumentumfilmek, amelyeknek létrehozásában több szerkesztőség működik közre, elsősorban a külföldi műsorok prágai és bratislavai föszer- kesztösége. A szerkesztőségek különösen nagy gondot fordítanak az időszerű politikai eseményekkel foglalkozó dokumentumfilmek összeválogatására és előkészítésére. Mindenekelőtt olyan adások jönnek számításba, amelyek hú, meggyőző képet adnak a politikai és társadalmi helyzetről, vagy a nemzetközi politikai helyzet égető problémáit taglalják. A közelmúltban hatalmas érdeklődés kísérte a Nagy Honvédő Háború és a Mindennél drágább című szovjet dokumentumsorozatok bemutatását. A CIA szolgálatában, A tűzvész, Nürnberg - emlékek a jövőből, a Békemenet, a Dél-afrikai bomba, a Három, kettő, egy, nulla, start című szovjet filmalkotások és a Tüzek a Karib-térség- ben című - ugyancsak szovjet - dokumentumsorozat szintén nagy visszhangot váltott ki a nézők körében. A széles körű gazdasági és műszaki tájékoztatást két sorozat szolgálja: A tudomány és technika világa, amelyet ismeretterjesztő filmekből állítanak össze, és az Orion amelyben tudományos és műszaki életünk kimagasló személyiségei kommentálják a látottakat. Közkedveltek a legkülönbözőbb témájú hazai és külföldi rövidfilmek. Leghosszabb ideje sugárzott és legsikeresebb sorozataink közé tartozik az Utazó kamera és az Élet a természetben. Az Utazó kamera távoli tájak természeti szépségeivel, lakóinak kultúrájával és életkörülményeivel ismerteti meg a nézőket, az Élet a természetben pedig földünk különböző pontjainak növény- és állatvilágát mutatja be. A felületes néző számára hasonló, valójában mégis eltérő jellegű a Kaleidoszkóp című adás. A havonta sugárzott, magazinszerú műsor attraktív hazai és külföldi adásokból áll. A műsorban gyakran működnek közre neves szakemberek, közismert személyiségek és publicisták, akik vallomásaikkal segítik az adott témakör behatóbb megközelítését. Nagyon népszerű A komikus és világa, valamint A mozi és én című sorozat. Az adások zömét a Csehszlovák Televízió munkatársai a Csehszlovák Filmintézet filmarchívumának szakembereivel közösen készítik. A nagy érdeklődés, a műfaj egyre növekvő népszerűsége hat a dokumentumfilmek, -adások készítőire. Noha sokan talán nem így gondolják, a dokumentumfilmek készítése semmivel sem köny- nyebb egy játékfilm készítésénél. Magunknak, nézőknek csak azt kívánhatjuk, hogy a dokumentumfilmek színvonalára a jövőben is az legyen a jellemző, amit az idős utas mondott a villamoson. (Z) A sztárkarrierek néha egészen furcsán kezdődnek. Mondjuk egy rövidecske rajzfilm ötletével. Az ötlet: készítsünk néhány perces mesét egy - buvárpókról. Persze ez nem egyszerű dolog. Az emberek, különösen a gyerekek, nem kedvelik a pókokat. Sokan kimondottan irtóznak is tőlük. Pedig a tudósok szerint a pókok rendkívül érdekes életet élő teremtmények. A mese megírásához kérjük tehát egy tudós segítségét. A tudós azonban azt mondja: miért kellene mesét kitalálni, mikor a buvárpókok élete a természetben szinte kész regény. Az ötlet él, a rajzfilm még meg sem született, amikor már eldőlt, nem egy film készül, hanem egész sorozat, pontosabban tizenhárom film, s mindegyik egy-egy fejezetet elevenít meg buvárpók életregényéből. Dolgozik a tudós, dolgozik a rajzfilmes, s lassan-lassan kialakul, megszületik a történetsor, mely azután képes forgatókönyv alakjában a Magyar Televízió ifjúsági és oktatási föszerkesztóségére kerül - músorajánlatként. Itt nézik, forgatják a műsorajánlatot - és egy nap megrendelik. Aláírnak egy szerződést, és e pillanatban megszületik a sztár. De ezt még senki sem tudja. Egyelőre Szabó Szabolcs és Haui József, a két rendező, és munkatársaik - rajzolnak. Elkészítik az első filmet, és bemutatják szűk családi körben, ismerősöknek, gyerekeknek. És ez a film mindenkinek tetszik. Újult erővel dolgoznak tovább, és hosszú, hosszú hónapok munkájával elkészül a sorozat. És a képernyőn - a lényeget kifejező Vízipók, csodapók címmel - a buvárpók és baráti köre óriási sikert arat. Vízipók sztár lesz. És vele együtt ismertté válik egy fiatal múvészkollektíva. egy új rajzfilmstúdió. A Vízipók, csodapók-filmek ugyanis a Pannónia Filmstúdió kecskeméti animációs műtermében születtek, amely közel egy évtizedes munkával alakult ki és épült fel. Olyan vonzó új műterem komplexum született, ahol ideális körülmények között dolgozhat negyvennégy fiatal rajzfilmes. E művészcsoport annak idején a Magyar népmesék sorozat tizenhárom filmjével hívta fel magára a figyelmet a_ televízió képernyőjén. Azóta elkészült a következő tizenhárom népmese is, és most van születőVízi pók, a mozisztár ben a harmadik sorozat. De a Magyar népmesék sikerén is túltett a Vízipók, csodapók népszerűsége. Hogy mi a siker titka? - a kérdésre így felel Mikulás Ferenc, a kecskeméti animációs műterem vezetője:- Azt hiszem, a Vízipók, csodapók szakmai szempontból is teljesen újszerű. Nem kitalált mese, hanem természeti életformák megelevenítése. Tulajdonképpen ismeretterjesztő és oktató film, mely a természet valós konfliktusait adja vissza, okolja meg rajzos történetekben. És mert megmutatja, megmagyarázza, mi miért van a természetben, például a pókok életében, egyben a természetvédelem eszköze is. Aki a mi filmjeinkben megszereti Vízipókot, a mozisztárt, az a valóságban sem ijed majd meg a búvár- póktól. Nemeseik a Magyar Televízió, hanem maguk az alkotók is rengeteg levelet kapnak. Tanárok, gyerekek szülök dicsérik a Vízipók-filmeket, újabb és újabb folytatásokat szeretnének látni.- A siker kötelez - mondja Mikulás Ferenc -, épp ezért igyekszünk a sok-sok kérő levélnek eleget tenni. Először is: új elemek, epizódok hozzáadásával egész estés rajzjátékfilmként mutatjuk be a legjobb Vízipók-történetek füzérét. A bemutatóra még 1983-ban sor kerül. Sokat várunk a premiertől, hiszen fiatal stúdiónknak ez lesz az első egész estés alkotása. Másrészt munkatársaink már újabb Vízipók, csodapók-történetek forgatókönyvein dolgoznak. Szabó Szabolcs, Haui József és tudományos tanácsadónk, dr. Kertész György, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem élettani tanszékének tanára, újabb tizenhárom folytatással kívánja megörvendeztetni a nézőket. Persze a második Vízipók-csodapók-sorozat elkészítése éveket igényel... Vizipók azonban addis is színen marad. Kalandjait ismételni szándékozik a televízió, megjelenik majd egész estés rajzjátékfilmünkben, és hamarosan minden gyerek kézbe veheti a Vizipók, csodapók kifestökönyvet, a történetekből készült képregényt. Ezek szerint "Vük, az édes (ugyancsak rajzfilmhósként is megszeretett) rókakölyök után Vizipók lett az újabb SZtár FENYVES GYÖRGY ÚJ 14 1983. Vili
