Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-05 / 31. szám
Jaslovské Bohunice, július derekán. A nyári hőség ellenére fokozott ütemben folytatódik a V-2-es atomerőmű építése, amelyből jelenleg mintegy hat- ezerötszázan veszik ki részüket. Építők, szerelők, szolgáltatásbeliek. Hazánk legjelentősebb beruházásán úgyszólván naponta történik valami, hiszen az első blokk próbaüzemelésének megkezdéséig már csak hónapok vannak hátra. Egyszerre akár ötezer információ is leolvasható a panelekről A panelek hátsó felén a kábelek ezreit kell bekötni A V-2-es atomerőmű szekundér része főépületének tetejéről lenyűgöző látvány nyílik az egész környékre. Ha a szemlélődő az atomerőműtől szemmel követi a magasfeszültségű áramvezetékek pályáját, egyben festői panorámát csodálhat meg. A haragoszöld kukorica-, cukorrépa- és lucernaföldeket aranysárga gabonatáblák váltják. Amíg bal felöl a látóhatáron vagy egy tucatnyi kombájn búzát arat, jobb felől nyolc hűtőtorony-kolosszus állja útját a távolbalátásnak. Közülük négy, amely a szomszédos, már üzemelő V-1-es atomerőműhöz tartozik, ma is változatlanul hófehér párafelhöt ereget. A belépöcsarnokban elhelyezett faliújságon olvasható friss adatok szerint az első félévben az az egység több mint 107 százalékra teljesítette villamosenergia-termelési tervét. a 3. Vili. 5. Simon Őrank: . a V-2-esre milliókkal nagyobb összeget áldozunk“ A tető pereméről kicsit lefelé úgy tűnik, csupán karnyújtásnyira vannak a toronymagas állványrendszer egyes szintjein dolgozó emberek. Most éppen a második blokk buborékoltató tornyának acélköpenyét szerelik. Az ..égmeszelők“, ahogy itt a darukat becézik, szinte megállás nélkül adogatják kézhez a súlyos acéllemezeket, amelyeket a hegesztők azonnal és véglegesen a helyükre illesztenek. Ezen a részen tehát cseng-bong az acél, rengeteg még a hátralevő munka. Nem úgy az első blokkon, amelynek néhány hónapon belül már üzemelnie kellene. Ebből, persze, nem az következik, hogy itt már nyugalom uralkodik, csupán a tennivaló lett más, mert a kivitelezési munka lényegesen előrehaladotabb szakaszában van. P illantsunk be az első blokk vezérlőtermébe. Szinte megszámlálhatatlan mennyiségű mérőműszer, kapcsológomb és egyéb fontos elem található a hatalmas félköralakú központi és számos alárendelt panelon, valamint pultokon. Imitt-amott képernyők villognak, rajtuk a laikus számára érthetetlen ábrák váltják egymást, s közelükben beavatott szakemberek csoportokban vitatják meg a kijelzést. Rövidhullámú adó-vevő készülékek segítségével tartják itt többen is a kapcsolatot az erőmű más pontjain dolgozó kollégákkal, hogy a szerelés hibátlanul és gyorsan haladjon. A panelek hátsó felén különböző színű és vastagságú kábelek ezrei húzódnak, ezeken keresztül jut el a központi vezérlőegységhez az atomerőmű működésével kapcsolatos összes információ. E fantasztikusnak tűnő környezetben szerencsére Ján Tamás mérnök, a plzení Skoda Művek fiatal szakembere a kisérő... Alig lehet tőle olyat kérdezni, amire ne adna azonnal választ. Ez a jövőre nézve is megnyugtató.- Úgy ötezer adat olvasható le egyszerre ezekről a panelekről - mondja.- Ezek szerint a néhány főnyi kezelőszemélyzetnek ennyi felé kell figyelnie? de itt ütemterv szerinti egyéves „késésben“ vannak, vagyis ennyivel hátrább tartanak a kivitelezésben. A felülnézetből látható reaktorházban Simon Srank építésvezető rögtön megérzi, mit kell ilyenkor tennie; kísérőszöveget mond a látottakhoz.- Valójában gépészcsemege ez itt a javából. Alapjában véve a legfontosabb dolgokhoz még hozzá tudnék szólni, de részletekbe már nem igen bocsátkoznék, egyszerűen nem értek hozzá. Emlékszem, amikor a szomszédos V-1-es atomerőmüvet építettük, ott észrevehető volt, hogy több betont használtunk fel. Itt meg a vas dominál. De az alapvető különbség a kettő között mégis a biztonsági rendszer tökéletesítésében van. Olyannyira, hogy a V-2-esre ilyen megfontolásokból milliókkal többet áldozunk, és emiatt számtalanszor módosították a tervrajzokat is.- Dehogyis, hiszen a műveletek többsége automata vezérlésű, az ember a felügyelő szerepét tölti be. Cselekednie csak akkor kellene, ha a műszerek mondjuk valamelyik automata rendszer kiesését jeleznék. Amíg a karbantartók elhárítanák a hibát, szabályozhatná a termelés érintett szakaszát- És ha súlyosabb helyzet alakulna ki. ami már a biztonságos üzemelést is veszélyeztetné?- Abban az esetben is az automata rendszerek döntenek mindenről. Egyébként a biztonsági rendszer úgy van megoldva, hogy az ember az esetleges súlyos baleset elháijjtásának első harminc percében, ha akarná sem tudná megváltoztatni a műszerek program szerinti döntéseit. Ha ennyi idő után változatlanul fönállna a veszélyhelyzet, bizonyos ideig az ember is lehetőséget kapna a hatékony beavatkozásra. De ha neki sem sikerülne helyreállítani a „rendet“, a műszerek - a veszélyesség fokától függően - akár az erőmű teljes leállításáról is dönthetnek. Más szóval: az ember és a technika tökéletes együttműködésére törekszenek. Tegyük hozzá azonban, hogy itt nagyon fejlett technika áll az ember szolgálatában. Vegyük például a számítógépet, amely az összes információt minden másodpercben megvizsgálja. Adattárában még a legkevésbé fontos tényeket sem rögzíti félóránál tovább. Meghatározott idő után az előző információt törli, s automatikusan bejegyzi az újat. A termeléssel összefüggő mindennemű változásra azonnal felhívja a kezelőszemélyzet figyelmét, és egyben a baj megelőzésén is „fáradozik“. Bejárva a számító- központot magam is tapasztaltam, a szovjet és a hazai szakemberek most keltik fokozatosan „életre" a bonyolult berendezéseket. Ugyancsak a cél előtt állnak más szakaszokon is. Ezekben a napokban végzik például a közvetítő csővezetékek második nyomáspróbáját és mosását. A biztonságos üzemelés szempontjából ennek a műveletnek is nagyon fontos szerepe van, s a hónap végéig szeretnék elvégezni. így hát érthető a nagy igyekezet, hiszen soron van a harmadik ilyen művelet is. I deiglenes acéllemez-függöny választja el egymástól a fő termelési objektum két blokkját és a kivitelezésükön dolgozókat. A második blokk épité- sén-szerelésén sem szünetel a munka,- Itt, a reaktorteremben van egy komoly határidőnk, az év végére végeznünk kellene az építkezési résszel - folytatja az építésvezető. - Ez csak azért látszik nehéz feladatnak, mert jelenleg a kelleténél kevesebb a hegesztő. Legalább 35-40 jó képességű szakember hiányát érezzük, s ez már megmutatkozik előrehaladásunkban. Igaz ugyan, hogy az első és második műszakban minden poszton dolgozik valaki, de a harmadikban csak akkor, ha van rá mód. így aztán gyakran szombatra és vasárnapra is marad tennivaló. Mégis úgy érzem, ha a Skoda szerelőivel sikerül megegyeznünk^ folyamatos munkavégzésben, teljesíthető lesz a decemberi határidő. Ennek alátámasztására Samuel Miskolci, a beruházás minisztériumi megbízottja a félévi tervteljesítés eredményeiből válogat:- Az atomerömű-épités fő kivitelezője, a bratislavai Hydrostav itteni üzeme időarányosan 103,1 százalékra teljesíti feladatait, és leginkább az ő érdemük, hogy a beruházáson az év első hat hónapja alatt eljutottunk az idei tennivalók 60 százalékának közelébe. Az építkezés ütemterve szerint 210 részfeladatot kellett eddig elvégezniük, ebből négy kivételével valamennyit teljesítették. A hátramaradt tennivalók a további tervrajzmó- dositásokkal vannak összefüggésben, így aztán határidejük is kitolódott. Júliusban az építkezési részen közel három- ezerötszázan dolgoztak, s ez jelzi, hogy túl vagyunk már a tavalyi munkaerőlét- szám-csúcson.- A kivitelezés mai szakaszában azért érdemes még néhány sajátosságra felhívni a figyelmet - veszi át újra a szót Simon éránk. - Volt már szó róla, hogy ez itt nem klasszikus építkezés, hiszen a munkák javarésze gépszereléssel, acélszerkezetek beépítésével függ össze. így jutnak pótolhatatlan szerephez a hegesztők, de kőművesekre is ugyanúgy szükségünk van, sőt jelenleg még több van belőlük, mint a betonozók- ból. Ezekben a napokban mégis az okozza a legnagyobb gondot, hogy a csővezetékek harmadik nyomáspróbájáig és mosásáig átadjunk minden helyiséget. Eddig 143-ból mindössze 55-öt sikerült befejeznünk, augusztus negyedikére a többivel is végeznünk kellene. Mondanivalómból azt sem hagyhatom ki, hogy az atomerőműbe óriási mennyiségű vasat építünk be. Prágában valaki kiszámította, hogy a trineci vasmű évi kapacitása is csak nehezen lenne elég az itteni szükséglet fedezésére. Rengeteg vas fogy el a buborékoltató tornyok armo- blokkjaira, a helyiségek talapzatára mindenhol közönséges vagy rozsdamentes lemezek kerülnek, hogy csak a legnagyobb fogyasztókra utaljak. Aztán a munkaerőszükséglet sem akármilyen. Ezreket tesz próbára az atomerőmű építése. És egyszer sem egyenletesen, mint a gyárakban a szállítószalag mellett, hanem időközönként, aszerint, hogy mikor melyik szakemberből van többre vagy kevesebbre szükség. Ez pedig már komoly szervezési kérdést jelent... A Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű építését az ország legfontosabb beruházásaként emlegetik. Építőinek körében viszont még egyszer sem hallottam, hogy ezt különösképpen éreznék is. A legfelsőbb szintű támogatás vitathatatlan, de a beruházás fontossága, ennélfogva szükségleteinek előnyös kielégítése az alsóbb irányítási szinteken nem érződik kellőképpen, amiről az itteni építők órák hosszat sorolhatnák tapasztalataikat. Megoldást így is kell találni, mivel az első blokk november végi beindítása és a február végére esedékes próbaüzemelés megkezdése aligha halasztható későbbre. Mindnyájan látnánk kárát! KESZELI BÉLA, J. MÉSZÁROS KÁROLY Jobb felöl hűtőtorony-kolosszus állja útját a távolbalátásnak. (Készéi i Béla (2) és Nagy László (2) felvételei) «» . IiLJ'J Mí1 rí Ír5 rarai 1 T J ők ^ i / J 1' i Á . I k JllL^ ••’ • j . . ! (
