Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 4. szám
Vasárnap 1983. január 30. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 7.08, nyugszik 16.29 Közép-Szlovákia. 7.16. nyugszik 16.37 Nyugat- Szlovákia: 7.24, nyugszik 16.45 órakor A HOLD kel - 18.38, nyugszik 8.33 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MARTINA és EMA nevű kedves olvasóinkat 1903-ban született Ion CA- LUGARU román író (t 1956) • 1913-ban született Amrlta SHER-Gil indiai festónó (t 1941) • 1918-ban született Jaroslav KROMBHOLC karmester, nemzeti művész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A DÖNTŐ ÖSSZECSAPÁS ELŐTT MIKUS SÁNDOR CIKKE A HOLNAPON INNEN HAJDÚ ANDRÁS RIPORTJA MINDENT A PÁCIENSÉRT SZABÓ G. LÁSZLÓ RIPORTJA ÉGETŐ VISSZASZÁMLÁLÁS KESZELI BÉLA RIPORTJA LEVEGŐ, VÍZ, TALAJ KOVÁCS ZOLTÁN ÍRÁSA TERMÉSZETI JELZÉSEK GÁLY IVÁN INTERJÚJA KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT STENDHAL RÁCZ OLIVÉR ÍRÁSA EGY LÁNY LEMARADT A VONATRÓL MIHAIL LOHVICKU NOVELLÁJA A veiké Rovné-i (zilinai járás) Népi Iparművészeti Szövetkezet számos hagyományos szlovák hímzésű terméket állít elő. Sikeresen teljesíti a belpiaci szállítások és a kivitel feladatait, valamint a többi tervmutatót. Kedvező eredményeket ér el a termékfelújításban, amit az is bizonyít, hogy a „Tökéletes szövetkezeti termék“ cím elnyeréséért indított múlt évi versenyben négy terméke elnyerte ezt a címet.. A képen: Stefánia Lukacová hímzőgépeket kezel. (Vladimír Gabco felvétele - ÓSTK) Keresse a főnököt Az illetékesség és a vele járó felelősség könnyűszerrel továbbpöccinthetó, az' érdeklődő pillanatok alatt lerázható, ha elkezdődik a felfelé mutogatás: Keresse a főnököt! Csakhogy a főnöknek is van főnöke és ezen a lépcsőn addig megy az újságíró fölfelé, míg vagy belefárad, vagy akad valaki, aki kellő tapintattal persze, és sajnálkozva visszaküldi a szerkesztőségbe. Ott azután, ha a szomszédos szobában harsogva diktáló kollégája netalán félbehagyja remekművének bariton hangvételű intonálá- sát, megírhatja a glosszá- ját. így az oda-vissza lép- csójárás a hivatali felelősség különböző emeletein mégsem reménytelen ügy. Néha azonban előfordul, hogy mégiscsak visszajut az illetékeshez az újságíró. Velem is történt ilyen. Arra voltam kíváncsi, hogy hol, mennyi idő alatt javítják meg a hibás, valami ok miatt nem működő, kézi tűzoltókészülékeket. Persze, a vállalat javítója ezzel fogadott: Előbb keresse a főnököt! A részlegvezető azt mondta, ő nem adhat felvilágosítást, nem jogosult rá, tessék a vállalat igazgatójának a termelésért felelős helyetteséhez fordulni. Megkerestem. Tapintatosan felvilágosított, hogy tulajdonképpen az igazgató volna illetékes nyilatkozni, de megsajnált, odatelefonált a javítónak: János! Feleljen a sajtó képviselőjének kérdéseire, de persze szigorúan csak a munkáját illető kérdésekre. így hát visszamentem az illetékeshez, a javítóhoz, mert ugyan ki volna illetékesebb a saját munkájáról, a javításról nyilatkozni, ha nem ő. Azután a tervezett riportot meg is írtam. Csak később szereztem tudomást arról, hogy minek alapján sajnált meg az igazgató helyettese. Egy héttel korábban a vezérigazgatóság pártbizottságának kezdeményezésére körlevelet adtak ki, amelyben egyebek közt ez olvasható: ,,A minisztérium érvényes utasítása szerint saját munkakörében mindenki jogosult információt adni a tömegtájékoztató intézmények dolgozóinak. “ Szóval, ennek alapján. Nos, ezt a mondatot minden hivatali szobában, minden műhelyben, ahol felelős munkát végző ember dolgozik, bekeretezve kifüggeszteném. De ez persze csak tréfás óhaj, hiszen tudják: nem vagyok illetékes. Különben e glossza ügyében előbb keressék a főnökömet. *.<. K t.. / IDŐSZERŰ GONDOLATOK A hadiflották megnövekedett jelentősége miatt az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy kezdődjenek tárgyalások a haditengerészeti tevékenység korlátozásáról és csökkentéséről, valamint a bizalomerősítő intézkedéseknek a tengerek és óceánok térségeire történő kiterjesztéséről. Fellépnek a nukleáris fegyverekkel felszerelt hadihajók kivonásáért a Földközi-tengerről. Támogatják azt a gondolatot, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek elhelyezéséről azon Földközi-tenger menti országok területén, amelyek nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Az ülés résztvevői megerősítik változatlan álláspontjukat, hogy újabb nemzetközi erőfeszítések szükségesek a külföldi katonai támaszpontok felszámolása és az idegen területen levő csapatok kivonása céljából. Az ülésen képviselt államok abból indulnak ki, hogy a fegyverzetek csökkentésére és a leszerelésre vonatkozó valamennyi egyezménynek tartalmaznia kell a végrehajtást ellenőrző megfelelő intézkedéseket, köztük - amikor ez szükséges - a nemzetközi eljárásokat is. Figyelembe véve, hogy a növekvő katonai kiadások közvetlenül összefüggnek a fegyverkezési verseny fokozódásával, az ülés résztvevői felhívják a NATO-országokat, jussanak megállapodásra arról, hogy nem növelik a katonai kiadásokat és ezt követően százalékos arányban vagy abszolút összeg-, ben csökkentik azokat. E kérdésben a megállapodásnak természetesen minden olyan országra ki kell terjednie, amely jelentős katonai potenciállal rendelkezik. A katonai kiadások csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és a szociális fejlődés céljaira lehetne felhasználni, többek között a fejlődő országok ez irányú támogatására is. Az ülés résztvevői emlékeztetnek arra, hogy továbbra is érvényben vannak államaik közösen vagy egyenként tett javaslatai arról, hogy nem növelik, illetve lényegesen csökkentik a katonai kiadásokat, javasolják, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tárgyalások a Varsói Szerződésben résztvevő országok és a NATO-tagországok között. Tekintettel a kialakult helyzetre, a politikai nyilatkozatot elfogadó államok legfelsőbb szintű képviselői kijelentik: a népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése az országa politikáját meghatározó minden kormány, minden államférfi kötelessége. (A Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozatából) A fodrászüzletben várakozók, hogy agyonüssék az időt, olvasgatnak. Egy fiatalasszony afelől érdeklődik, hogy mikor jöhet tartóst csináltatni. Több határidő is szóba kerül, végül megegyeznek. Az asszony távozik, Székely Gyu- láné - akit ismerősei csak Katinak szólítanak - befejezi a megkezdett munkát. Miután bekapcsolja a hajszárítót, magáról kezd beszélni.- Gyermekkoromban más pályáról álmodoztam, de végül a fodrászszakma mellett döntöttem. Úgy éreztem, itt szükség van a kézügyességre, a szépség iránti érzékre, a fantáziára. Nem tévedtem, örülök, hogy-ezt választottam. Rátermettségét már szakmunkástanuló korában bebizonyította. Különböző versenyeken vett részt, harmadévesként a kerületi vetélkedőn helyezést szerzett. Ez szárnyakat adott neki. Minden szabad idejét munkája tökéletesítésére fordította. Mindenkor igyekezett a saját fantáziáját érvényesíteni, de átnézett minden kezébe kerülő szaklapot is. Először járási, később kerületi elsőségre tett szert, majd megkapta a szakágazat legjobb dolgozója jelvényt.- Számos szlovákiai versenyen is részt vettem. - folytatja. - 1975-ben elnyertem az Aranyfésú díjat. Mindent egybevetve, húsz éven keresztül képviseltem a vállalat, a járás fodrászait a vetélkedőkön. Ma már csak zsűritagként veszek részt a versenyeken. Jutalomként több külföldi vetélkedőn is részt vehettem, bővíthettem szakmai ismereteimet. Tapasztalatait természetesen nemcsak magának tartotta meg, hanem átadta a kollégáinak is. Ezt teszi ma is. Féltő gonddal ügyéi arra, hogy a Rozsnyói (Roznava) Szolgáltató Vállalat fodrászatainak dolgozói lépést tartsanak a divattal. A rozsnyói szalonnak ő a vezetője, de a járás többi fodrászának is tart szakelőadásokat. A szakmai továbbképzésen kívül segít azok felkészítésében is, akiket a különböző versenyeken való részvételre jelölnek.- Két műszakban dolgozunk - mondja magyarázólag. - Az itt dolgozó 17 tagú kollektíva a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. Engem választottak meg a brigád vezetőjének. Igyekszem ennek a tisztségemnek is eleget tenni. Amióta a vállalatnál dolgozik, becsületes munkásnak, ió Szakmájának mestere szakembernek ismerik. Ezért is vették fel öt évvel ezelőtt a párttagok sorába. A figyelmességet, a megbecsülést igyekszik még jobb munkával viszonozni. Azt vallja - bár teljesítménybérben dolgozik -, hogy inkább lassabban végzi a munkáját, csakhogy a minőség ne szenvedjen csorbát. Kialakult az állandó vendégköre, akik a környező falvakból a járási székhelyen járva őt keresik.- Kertes családi házban lakunk a férjemmel és a tizenöt éves fiammal, aki szakmunkástanuló - árulja el. - A ház körül mindig akad munka. Ha mégis van szabad időm, akkor leülök a varrógép mellé, a legtöbb ruhámat magam varrom meg. Beszélgetésünknek vége szakad, ki kell kapcsolnia a hajszárítót. Mosolyogva fog hozzá a fésüléshez, közben a vendéggel beszélget, mert ez is hozzátartozik a munkájához. Székely Gyuláné, ez a vidám, alacsony szőke fiatalasz- szony elmondhatja magáról, hogy a szakma mestere és szerelmese NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 2 1983. I. 28.
