Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-17 / 24. szám
★☆★☆★☆★■fr P otsdamban miközben a második világháborúban győztes nagyhatalmak az új határokat megszabó szerződés aláírásáról tárgyaltak, Harry Truman elnök rejtjeles üzenetet kapott: az Egyesült Államok a Nevada-sivatagban sikeres atomrobbantást hajtott végre. A világ alig pár hét múlva a Hirosimára és Naga- szakira ledobott bombák félelmetes erejű pusztításáról értesülve rádöbbent: alighogy fellélegzett a szörnyű világégés után, máris újabb, még borzasztóbb veszéllyel kell szembenéznie. A hitleri hordákat legyőző antifasiszta koalíció - amelyben a legsúlyosabb terheket a Szovjetunió vállalta - tulajdonképpeni felbomlása már a potsdami csúcsértekezleten megkezdődött, nem kétséges, hogy kinek a hibájából. A „forró" háború után a világ a hidegháborús korszakba lépett, amelyet ugyan Churchill hírhedt fultoni beszédétől számítanak, ám hideg fuvallata lényegében az amerikai atomfegyver meglététől kezdve éreztette hatását a nemzetközi politikában. A Nyugat hidegháborús hadüzenetére már a negyvenes évek végén erélyes válasz érkezett a kezdetben spontán, később pedig szervezetten kibontakozó békemozgalmak formájában. A békemozgalom térhódítását az a felismerés segítette elő, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országokban élő más-más meggyőződésű, de a békét drága kincsként féltő emberek nem nézhetik tétlenül az imperialisták felelőtlen, háborús előkészületeit. A háború utáni években egyre inkább kibontakozó békeharc tehát kezdettől fogva antiimperialista jellegű volt és kezdetei lényegében egybéesnek a szocialista világrend kialakulásával, ami tulajdonképpen törvényszerű is. A szocialista országok hathatós támogatást nyújtottak a háborúellenes mozgalmaknak, hiszen ők, eltérően az imperialista államoktól, komolyan vették mindazt, amire Pots- damban kötelezték magukat: hogy az antifasiszta koalíció tagjainak a háború során bevált együttműködését 1945 után is a békés, jó kapcsolatok alapján továbbra is fenntartsák és fejlesszék. Az imperialista körök viszont más úton járnak, saját világuralmi terveik megvalósítása érdekében. Homlokegyenest ellenkező irányú lépéseket tettek: kettéosztották Németországot, létrehozták agresz- szív tömbjüket, a NATO-t és az elmúlt 38 évben a szocialista világrend gyengítésére, saját hegemonista ambícióik megvalósítására törekedtek, s közben nemegyszer olyan háborús kalandokba bocsátkoztak, amelyek könnyen újabb világháborúba torkollhattak volna. Az agresszív szándékok ellensúlyozására tehát szinte törvényszerűen jött létre és bontakozott ki egyre jobban e szándékok meghiúsítása céljából a nemzetközi békemozgalom, melynek legfőbb állomásait az alábbiakban vázoljuk fel. PRÁGA-PÁRIZS - 1949 - A csehszlovák és a francia fővárosban egyidöben került sor a békevédők I. kongresszusára, melyen lerakták a békemozgalom tulajdonképpeni alapjait. A Békevédők Bizottságának elnökévé Frederic Joliot-Cu- rie Nobel-díjas fizikust, a francia fasisztaellenes mozgalom résztvevőjét, a kiváló kommunista tudóst választották. Az alakuló kongresszus összehívásáról a békéért küzdő kulturális dolgozók fél évvel korábban Wroclawban megtartott világ- konferenciáján döntöttek. A mintegy 400 tudós, művész és kulturális dolgozó tanácskozásán elfogadott felhívás leszögezte: „A világ népei nem akarnak újabb háborút. Szorgalmazzuk, hogy 1949-ben tartsák meg a Békevédők világkongresz- szusát, melynek célja a haladó erők egységfrontba tömörítése a béke védelmében". STOCKHOLM - 1949 MÁRCIUSA- A békevédök újabb kongresszusán elfogadták az első stockholmi felhívást, amely többek között leszögezi: ,,Követeljük az atomfegyvernek, mint a lakosság tömeges kiirtását és megfélemlítését célzó fegyvernek a betiltását. Úgy véljük, hogy az a kormány, amely elsőként alkalmaz atomfegyvert bármely más ország ellen, emberiség elleni bűntettet követ el és úgy kell kezelni, mint háborús bűnöst. “ A stockholmi felhívás világszerte nagy visszhangra talált, és tulajdonképpen az ötvenes évek legnagyobb atomháborúellenes kampányának tekinthető. Világszerte mintegy 500 milliónyian írták alá, Csehszlovákiában kilenc és fél millió aláírást gyűjtöttek a felhívás támogatására. Ebben az évben egymás után alakultak a békevédök nemzeti bizottságai és ez a békemozgalom erősödését eredményezte. Csehszlovákiában 1949. július 7- én került sor a hazai békevédők nemzeti bizottságának a létrejöttére. Több mint 30 év távlatából leszögezhetjük, hogy az első stockholmi felhívás a háború utáni időszak egyik legjelentősebb békefelhí- vásáriak tekinthető, amely jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok a koreai háborúban nem szánta rá magát az atombomba bevetésére. VARSÓ - 1950 NOVEMBERE - 81 ország több mint kétezer küldöttének részvételével a békevédök II. kongresz- szusán került sor a mozgalom legfelsőbb irányító szervének, a Béke-vilgtanácsnak a létrehozására. A részvevők üzenetet intéztek az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, amelyben leszögezték: „A népek akaratát tolmácsolva javasoljuk az ENSZ-nek és a parlamenteknek az atom-, a bakteriológiai-, vegyi-, mérgező-, radioaktív fegyverek és más tömeg- pusztító fegyverek betiltását." BERLINI FELHÍVÁS -1951 - Negyedévvel később a Béke-világtanács elfogadta az ún. berlini felhívást, amely békepaktum aláírását sürgeti az öt nagyhatalom között. Felszólítja az USA-t, a Szovjetuniót, Kínát, Nagy-Britanniát és Franciaországot egy békeszerződés aláírására, amely hozzájárulna a milliók békés élet utáni vágyának biztosításához. A felhívást világszerte 612 millió ember írta alá, hazánkban 9 milliónyian. BÉCS - 1952 - A csaknem 100 országot képviselő delegátusok erélyesen elítélték az amerikai imperializmus háborús bűntetteit Koreában és Vietnamban. F. Joliot-Curie, a Béke-világtanács elnöke felszólalásában erélyesen bírálta az amerikai imperialisták előkészületeit az atomháborúra: ,.Véget kell vetni ennek a kollektív őrületnek, mert ha ezt nem tesszük meg időben, lehetetlenné válik a nukleáris konfliktus megakadályozása" - mondotta. BÉCS - 1955 - Három évvel később ismét a béke hangja szólalt meg az osztrák fővárosból. Az itt elfogadott felhívás arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomfegyver bevetése végsősoron az emberiség pusztulását eredményezné. Felszólította a béke híveit, hogy közös összefogással harcoljanak azon erők ellen, amelyek nem riadnak vissza az atomháború kirobbantásától. A résztvevők szorgalmazták az atomfegyverek meglevő készleteinek megsemmisítését, kifejlesztésük és gyártásuk betiltását. HELSINKI - 1955 JÚNIUS - A megváltozott nemzetközi helyzetnek megfelelően a béke-világtalálkozón meghatározták a mozgalom új feladatait. A résztvevők támogatásáról biztosították a Szovjetunió és a többi szocialista ország törekvéseit, és leszögezték, hogy a békemozgalom sikerét jelenti a Korea elleni imperialista agresszió, illetve a francia intervenciós csapatok indokínai háborújának a befejezése. Rámutattak arra, hogy a békemozgalom erőfeszítései ellenére az Égyesült Államok fokozza a fegyverkezést, atomfegyverekkel látja el a NATO-országokat és a potsdami szerződéssel ellentétben az NSZK-t felvették a NATO-ba. STOCKHOLM - 1958 — Az összejövetelre kiéleződött nemzetközi helyzetben került sor, amikor is az Egyesült Államok és Nagy-Britannia fegyveres intervencióhoz folyamodott a Közel-Keleten és a világ ismét az atomháború küszöbére jutott. Az itt elfogadott felhívás sürgette a térségben tartózkodó külföldi csapatok azonnali kivonását. MOSZKVA - 1962 - A szovjet fővárosban az általános leszerelést sürgető jelszó jegyében megtartott békekongresszuson elsőízben emelkedett a részt vevő országok száma jóval 100 fölé. A résztvevők üzenetet intéztek a világ népeihez, melyben az atomháború veszélyének elhárítását, a leszerelés megkezdését célzó fokozott harcra szólítottak HHIWHE fel. Leszögezték, hogy sok ember eddig nem is tudatosította az egyre növekvő háborús veszélyt, nem volt tisztában azzal, hogy tulajdonképpen saját maga is felelős a béke megőrzéséért. German Tyitov szovjet űrhajós a fórumon figyelmeztetett azokra a szándékokra, hogy az imperialista körök a világűrt katonai célokra kívánják felhasználni. BERLIN -1969 - Az NDK fővárosában megtartott béke-világközgyűlés résztvevői határozottan elítélték az Egyesült Államok vietnami agresszióját és megállapították, hogy ez az újgyarmatosító politika az indokínai országok nemzeti felszabadító mozgalmának elfojtását célozza. A résztvevők kinyilvánították, hogy elítélik az agresszió és az elnyomás minden fajtáját, a békeerők egységének megszilárdítására szólítottak fel a háborús veszély elhárítása érdekében. Sürgették az arab területeket megszállva tartó izraeli egységek azonnali és feltétlen kivonását. Szorgalmazták, hogy a világ különböző térségeit nyilvánítsák atomfegyvermentes övezetekké, számolják fel a külföldi területeken levő katonai támaszpontokat és ismét felemelték szavukat a tömeg- pusztító fegyverek minden fajtájának betiltásáért. MOSZKVA - 1973 - A békeerők moszkvai világkongresszusán 144 ország mintegy 3200 delegátusa vett részt. A tanácskozásra olyan időszakban került sor, amikor elsősorban Európában számos eredményt sikerült elérni az enyhülési folyamat térhódításában. Ezidótájt folyt a helsinki konferencia előkészítése, majd alapos munka után 1975-ben került sor az értekezlet Záróokmányának az aláírására, amely tulajdonképpen sors- döndő eseményt jelentett az európai országok életében. A dokumentum rögzíA NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM MÉRFÖLDKÖVEI Tbiliszi lakosai május végén nagyszabású felvonuláson tiltakoztak az amerikai rakéták tervezett nyugat-európai telepítése ellen. (ÖSTK-felvétel) tette a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatainak békés, egyenjogú együttműködésének az alap- elveit. A moszkvai tanácskozás résztvevői kedvezően értékelték az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését és bizonyos mértékig a békemozgalom sikerének minősítették azt. A békemozgalomnak nem kis szerepe volt abban, hogy 1973 januárjában a párizsi megállapodások aláírásával befejeződött az Egyesült Államok Vietnam elleni agressziója. STOCKHOLM - 1975 - A Béke-világtanács Elnökségének rendkívüli ülésén fogadták el az ún. második stockholmi felhívást, amely világszerte nagy visszhangra talált a demokratikus és haladó erők körében. A felhívás a lázas fegyverkezés beszüntetésére szólítja fel a kormányokat és rámutat arra, hogy a gyors- ütemű fegyverkezés nemcsak az atomháború fokozott veszélyét rejti magában, hanem elmélyíti a gazdasági válságot. „Véget kell vetni a lázas fegyverkezésnek, hogy az enyhülési folyamat vissza- fordíthatatlaná váljon" - szögezi le a felhívás, amelyet Csehszlovákiában 12 millió ember írt alá. HELSINKI - 1976 - A résztvevők üzenetet intéztek az ENSZ-közgyúlés 31. ülésszakáthoz, melyben tekintettel a lázas fegyverkezés Egyesült Államok által ösztönzött folytatódására, szorgalmazzák a leszerelés kérdéseivel foglalkozó világ- konferencia összehíváisát az ENSZ védnöksége alatt. MOSZKVA - 1977 - A békeerók újabb világfórumán arra hívtáik fel a figyelmet, hogy a békés jövő biztosítáisa érdekében fenn kell tartani az enyhülési folyamatot. VARSÓ - 1977 MÁJUSA - Négy hónappal a moszkvai fórum utáin Varsóban került sor a békeépítók találkozójára, melyen már éreztette hatáisát, hogy az Egyesült Államok az ígéretesen indult enyhülési folyamat zátonyra futtatására törekszik. A rendkívül határozott hangú felhívás az enyhülési folyamat fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor leszögezte, hogy a lázas fegyverkezés óriási terheket ró az emberiségre. A felhívásban határozottan visszautasították az enyhülés ellenzőinek a szocialista orzá- gok ellen indított rágalmazó kampányát A résztvevők hangsúlyozták, hogy a szocialista országok és a Szovjetunió kitartó békepolitikája nagymértékben hozzájárul az enyhülési folyamat kibontakozásához. BÉCS - 1978 - A leszerelés és az enyhülés problémáiról folytatott párbeszéd központi témája elsősorban a megromlott nemzetközi helyzet további kiéleződésének megakadályozása volt. A bécsi fórumon mutattak rá elsőízben arra, hogy a nyugati országok nem teljesítik a helsinki Záróokmány ajánlásait. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az európai országok közötti együttműködésben alapvető fordulat következett be és veszélybe került a hetvenes évek elején ígéretesen indult enyhülési folyamat. SZÓFIA -1980 - A békeerók legutóbbi fontos találkozóján felhívást intéztek a világ parlamentjeihez és népeihez, melyben sürgetik, hogy a nyugati országok és a NATO-körök mondjanak le agresszív terveikről és állítsák le a tömeg- pusztító fegyverek gyártását. „A háború megelőzhető, a béke megőrizhető és megszilárdítható!" - szögezi le a felhívás. Prágától, a békeerők 1949-es I. alakuló kongresszusától a hazánk fővárosában jövő héten kezdődő béke-világtalálkozóig a világ haladó, demokratikus békééről hosszú küzdelmes utat tettek meg. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikája mellett a békemozgalomnak is elvitathatatlan szerepre van abban, hogy földrészünkön immár 38 éve béke van. A nyugati reakciós körök militarista px>lítikája következtében azonban földrészünket, ahol egyébként is a legtöbb tömegpusztító fegyver található, újabb veszély fenyegeti, nevezetesen az új amerikai nukleáris rakéták megjelenése az év végétől. A szocialista országok fokozott diplomáciai erőfeszítései e veszélyes tervek megvalósításának meghiúsítására irányulnak, s ezekben a törekvéseikben számítanak a nyugati országokban egyre tömegesebb méreteket öltő háborúellenes mozgalmak támogatására is. A prágai béke-világtalálkozó jó alkalom és egyben lehetőség arra, hogy a mintegy másfél-száz ország képviseletében jelenlevő küldöttek határozott nemet mondjanak a békés jövőt veszélyeztető nyugati militarista tervekre és az emberiség létérdeke, a békés, háborúmentes életért emeljék fel szavukat. P. VONYIK ERZSÉBET
