Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-10 / 23. szám

m ■■■ m HELYZETKÉP AZ IPARI MONOLIT ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEIRŐL Panelház. E majdnem pejora- tivan hangzó fogalom vajon ki­ben vált ki ma kimondottan kel­lemes érzést? Talán csak azok­ban, akik évtizedekkel ezelőtt a házelemes építkezésért vias­kodtak. De bennük megalapo­zottan. Hiszen ennek az építési módszernek az alkalmazása szocialista építőiparunk iparo­sításának szembetűnő tépését jelentette, soha nem látott lehe­tőségeket teremtett a nagyará­nyú lakásigénylések kielégíté­sére. Tény viszont: a panelhá­zak, -lakótelepek, -negyedek, sőt kisebb városkák gomba módra történő szaporodása másfelől negatív hatást is kivál­tott. Ma, a több éves rohamos építést követően, a kulturált em­ber egyszeriben nyugtalanul ér­zi magát a panelépítmények kö­zött, hiányzik számára a tér. nokban, hanem az építkezésen történik. És itt a vasbeton épületszerkezeteket különböző zsalu rendszerek és nagy tel­jesítményű építőgépek és berendezések segítségével állítják elő. A technológia legnagyobb előnye, hogy a házelemes építkezéshez képest sokkal változato­sabb megoldásokat kínál. Csakhogy mindaddig „sebezhető“ lesz, ameddig nem alkalmazzák komplex módon. a műszaki politika Éppen ehhez teremt jó hátteret az építőipar egységes műszaki politikája, melyben méltó helyet kapott az ipari monolit. A megkezdett gyártmányfejlesz­tés elősegíti, hogy valamennyi építési szakágazatban egységesített rendsze­rekre térjenek át. Gazdaságilag indokolt esetekben a monolitbeton nagyobb ará­nyú alkalmazására is sor kerülhet, főként az épületek alsó részében, és ott, ahol nem előnyös a szerelési technológia vá­lasztása. Így számításba jöhetnek a kivá­lasztott járulékos, esetleg ipari és mély- építészeti létesítmények. Az ipari monolit alkalmazásában - fő­leg az alagútzsalus lakásépítésben - több éves tapasztalata van a magas­építészethez tartozó vállalatoknak. A meghonosítás a Ny itrai és Poprádi Magas- építő Vállalat jóvoltából történt. így tehát ezek tapasztalatai és erdeményei irány­adók az ipari monolit szélesebb körű elter­jedéséhez. A termelési-gazdasági egy­ség más vállalatai is kihasználják e ta­pasztalatokat, nagyobbrészt a célépüle­tek, az üdülőközpontok és részben a la­kások építésében. Az ipari monolit szem­betűnőbb alkalmazását fékezi a vállala­tok meglevő termelési alapja, így min­denhol differenciáltan közelítenek e tech­nológiához, attól függően, hogy mikor és hol előnyös. Bővülő alkalmazási lehetőségek És mi a véleményük a tervezőknek, akiknek szintén komoly beleszólásuk le­het az ipari monolit elterjedésébe. A nyit- rai Stavoprojektben már tapasztalataik is vannak e téren, s a jövőben a városköz­pontok átépítésében látnak lehetőséget a technológia felkarolására. A felújítás során ugyanis az alsóbb szinteken járulé­kos létesítményekkel is számolni kell, s ezek kialakításában a szóban forgó épít- /' kezési mód megfelelő. Tervezői szem­szögből nézve előnyös az is, hogy a mo­nolit alkalmazható mind a lakóházak járu­lékos részére, mind pedig a több rendel­tetésű létesítményekre, és a sokféle kivi­telezési mód végeredményben környe­zetünk javításához vezethet. Az elkövetkező években soha nem látott lehetőség kínálkozik az ipari mono­lit alkalmazására az egészségügyi léte­sítmények építésében. Jelenleg például , két jelentős bratislavai beruházás tervdo­kumentációja van készülőiéiben. Az egyik 2290 férőhelyes kórház és poliklini- ka Rázsochyban, amely 4 milliárd korona ráfordítással épül fel, míg ennél kisebb lesz egy hasonló petrzalkai létesítmény, 12)00 fekvőhellyel, 1,1 milliárd korona beruházással. Es a példákat még tovább sorolhatnánk... De mit szólnak e technológiához a közgazdászok, mennyire hatékony az ipari monolit? Több mutató - költségek, nyereség, a módosított saját termelési értékből ki­számított teljesítmény és munkatermelé­kenység - azt mutatja, hogy az építővál­lalatoknak nem egyértelműen előnyös e technológia alkalmazása. Ugyanis a ki­vitelezett létesítmények építésének gaz­dasági elemzései a házelemes szerelés­hez viszonyítva nagy munkaigényesség­re, kisebb munkatermelékenységre, nye­reségre és a termelési költségekhez vi­szonyított alacsonyabb jövedelmezőség­re mutatnak rá. Tehát az ipari monolit vitathatatlan előnye ma inkább a fém-, tüzelőanyag- és energiatakarékosság, valamint a kapacitásátépítés megvalósí­tásában mutatkozik meg Jó munkaszervezéssel és a technofó- gia sajátos követelményeinek megtartá­sával azonban vállalati szinten is jó gaz­dasági eredményeket hozhat. Erre ékes példa a Nyitrai Magasépítő Vállalat, amelyben az új gazdasági feltételek kö­zött is jó alapot teremtenek az ipari mo­nolit fejlesztéséhez. Egyébként az egész termelési-gazda­sági egység további vállalataiban még alapos és szerteágazó lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy az ipari monolit elterjedésével is felnőhessen a házele­mes építéshez. SZABÓ SÁNDOR A komplex lakásépítés égető kérdései­vel a Bratislavai Állami Műszaki-fejleszté­si és Tipológiai Intézetben foglalkoznak, tudatosítva, hogy az emberi környezet minősége nemcsak az egyes létesítmé­nyek sokféleségében és esztétikájában van, hanem másban is, hiszen környeze­tünk alakítása az építőanyag megválasz­tásán túl szociális és lélektani kérdése­ket is tartalmaz. A házelemes építést az említett hatá­sok ismeretében sem mellőzhetjük, mert továbbra is stratégiai célunk elérését, az építés iparosítását segíti elő. Tehát ma is van és még sokáig lesz megalapozott helye az építőiparban. Csakhogy valami újat kell keresni mellé, ami építészetileg kellően kiegészítené. Éppen e technoló­giák közé sorolható az ipari monolit, melynek előállítása az előregyártott ele­mekhez hasonlóan ipari jellegű, azzal a különbséggel, hogy nem a gyárcsar­Egy a sok alkal­mazási terület közül: a brati­slavai Priem- stav az új petr­zalkai több célú kiállítási létesít­mény atipikus építményeit monolitból ké­szíti (Jozef Ondrejicka felvétele) V íztócsák csillognak a ha-> tárutakon és a mélyedé­sekben. Élvezet ilyenkor a ha­tárban járni. Nagy Ferenc ag­rármérnök, a Pozsonyeperjesi (Jahodná) Efsz főagronómusa fellélegezve szemléli az annyi­ra várt biztató képet. Üde most minden, nem úgy mint pár nap­pal ezelőtt, amikor bizony szomjaztak a növények.- Az elnökkel együtt a har­minc fokos hőségben aggódva jártunk a parcellákon - mondja mert az égevényes talajokon már sínylődtek a növények. Szerencsére nem sok ilyen te­rületünk van. Még a száraz­ságban is buja volt a búza nagy része, ezért Retacellel permeteztük meg, ami szabá­lyozza, illetve lelassítja fejlődé­sét. kisebb tehát a megdőlés veszélye. Hátárszemle közben tovább magyarázza, hogy nagyon jó­kor jött és kiadós volt a máso­dik májusi eső. Több mint tíz milliméter csapadék hullott a földre. Bíznak tehát a bő termésben, bár még sok min­den érheti a kalászt. A maguk részéről mindent megtesznek, többféle módon segítik elő a növények fejlődését. Ezért szép a határ, és szinte minden növény nagy hozamokat ad­hat. A búza egy részét - ami­kor nem esett az eső - éjjel nappal öntözték. A tavaszi ár­pa jól tűrte a szárazságot. El­haladunk a Rét-dúlö mellett, amelyben haragoszöld a nap­raforgó. Az agronómus szerint párját ritkítja a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) járásban. Az eredmények mellett szól a nehézségekről is. Á cukor­répával sok bajuk volt. Egy­részt ritkán kelt, másrészt ké­sőbb sem fejlődött elég gyor­san. Ahogy mondja, nem volt elég erő a magban, gyenge volt a csíra. Nem tehettek mást, a 90 hektárból 60 hektárt kiszántottak és újra bevetették. Okulva a rossz tapasztalato­kon, megduplázták az előirt vetőmag-menhyiséget. Több volt a kiadásuk a tervezettnél, mégis megérte, mert amíg az első vetés után csak 40 ezer egyed volt hektáronként, a má­sodik vetés után már 100 ezret számláltak. A nagy hektárho­zam egyik feltételét megterem­tették. Persze, egy kis kocká­zatot is vállaltak, mert a kései vetéssel lerövidült a cukorrépa vegetációs ideje. Fejlődését vi­szont rendszeres öntözéssel segítik elő, és remélik, hogy így nem lesz terméscsök­kenés. A szemes kukoricát idejé­ben és nagyon pontosan vetet­ték. Számolva az esetleges betakarítási nehézségekkel, a terv szerint 20 százaléka ko­rai, 50 százaléka félkorai, 30 százaléka pedig kései érésű. Ha az időjárás kedvez, akkor folyamatosan takaríthatják majd be a termést. A növény- ápolásra jól felkészültek. A gyomnövényeket Aliroxal irt­ják. Ügyelnek arra, hogy fajta szerint 75-90 ezer egyed ma­radjon hektáronként. Ismétlődő záporok között érkezünk a kertészetbe. A munkacsoport egy része a zellert pikírozza, más része pedig a dinnyét ülteti. Ketten vaslyukasztókkal vágják a fe­kete fóliával takart földbe a dinnyepalánták helyét. Fürge kezű asszonyok ügyesen a fé­szekbe helyezik a tápkockás palántákat, és azonnal meglo­csolják. Itt is előfordul egy-két probléma. Mórocz György ker­tész panaszkodik, hogy kevés a dinnyepalánta. Csóka István, a szövetkezet elnöke átmegy- Már fejlett szemek vannak a kalászban - állapítja meg Nagy Ferenc agrármérnök a szomszédos Sósszigeti (So- lary) Növénynemesítő Intézet­be, mert úgy hallotta, hogy ott még akad egy kis fölösleg. Mindannyian remélik, hogy az elnök nem tér haza üres kézzel. Az agronómus indítványoz­za, hogy még nézzünk szét a határban, szeretné megmu­tatni a legszebb búzatábláit. A telep melletti dűlőben a Ko- sútka búza kalászát morzsol- gatja, amelyben már három fejlett szemet talált. Elégedett ezzel a búzafajtával, mert ta­valy 6,2 tonna volt a hektárho­zam. Úgy látszik, idén sem lesz kevesebb, sőt még meg is tetézhetik. A Sümeges-dúlő- ben a Jubilejnaja szintén bő termést ígér. A határ dísze azonban a Vela búza, amit 100 hektáron termelnek. A tábla olyan, mint egy óriási zöldre festett doboz. A kalászok olyan egyforma magasra nőttek, mintha egy ollóval vágták vol­na egyenesre. Ez a búzák bú­zája, mert jól bírja, illetve sze­reti az itteni talajviszonyokat. Tavaly 6,8 tonna volt a hektár- hozama, az idén többre számí­tanak. Május vége felé leg­alább is így ítélte meg az agro­nómus. Újra megerednek az ég csa­tornái. Egy ideig nem bánjuk, hogy arcunkat mossa a lágy májusi eső. Később a falu felé igyekszünk és még vissza­ossza tekintünk a zöldellő ha­tárra, amely a szövetkezeti ta­gok jó munkáját is dicséri. BÁLLÁ JÓZSEF Jól kifeszített fekete fóliába vájt fészkekbe ültették a dinnye­palántákat (A szerző felvételei) Kiadós eső után

Next

/
Thumbnails
Contents