Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 3. szám
• Jozef Zelenaj az automatikus höszabályozó munkamenetét állítja be rom termékünk az I. minőségi osztályban van, további kettő a „műszakilag korszerű termék“ követelményeinek tesz eleget, és a selejtveszteség megadott százalékát sem lépjük túl. Tehát mindhárom előírt mutató teljesítésével jól állunk. Az idén sem adjuk alább, további termékeinket szeretnénk a hazai csúcsszínvonal paraméterei szerint előállítani.- Lehetőségeikhez mérten miben tudnának továbblépni?- Eddigi igyekezetünk már hozott egynéhány jó eredményt. Feladataink továbbra sem változnak. Legfeljebb abban lesz változás, hogy minden tizednyi vagy százaléknyi javulásért többet kell majd tennünk, mint korábban. A termelési technológiát úgy korszerűsítjük, hogy az teret nyisson az innoválásnak. Törekvéseink közé tartozik a termékválaszték bővítése - a mostaniak újabb módozataival vagy teljesen új termékekkel. Most meríteni az eredményes termeléshez. Hagyományosan jó a kapcsolatunk az építőiparhoz tartozó ágazati kutatóintézetekkel. Példának felhoznám a POLSID tetőzeti műanyaglemezt. Kifejlesztésére a gottwaldovi Magasépítészeti Kutatóintézetben vállalkoztak. Nálunk fejlesztettük ki a gyártáshoz szükséges berende- * zést és megkezdtük rajta a lemezek előállítását. De ilyen példából egy seregnyi akadna.- Nemzetközi elbírálásban milyen a Plastika minőségmárkája?- Kezdettől fogva megpróbáltunk a nemzetközi áramlatokhoz igazodni. A hatvanas évek elején például úgyszólván minden alapanyagot a tőkés országokból importáltunk, öt évvel ezelőtt ezek döntő hányadát hazaival helyettesítettük. Termékeink éppen ezért egy ideig nem voltak a legjobb minőségűek. De mostanra a javulás állandósult. S az ilyen fejlődés szinte szükségszerű volt. Még szeT öbbszöri időpontkeresés előzte meg találkozásunkat. Mégis, mikor a megbeszélt napon megérkeztem a nyit- rai (Nitra) Plastikába, Juraj Konc, műszaki és fejlesztési igazgatóhelyettes egy fontos tanácskozásról volt kénytelen távolmaradni miattam. Hogy mennyire hiányzott kollégái köréből, azt jelezte a gyakran megszólaló telefon, vagy a szomszéd helyiségből bepillantó munkatárs tekintete. így szokatlan gyorsaságban jártuk végig a gyár termékeinek minősége körül tett képzeletbeli utunkat.- Májusban, amikor egy szlovákiai értekezleten szót kért, a nyitrai járás üzemeiben készülő termékek minőségéről beszélt. Ha emlékezetem nem csal, a Plastikát nem éppen az elégedettség hangján emlegette.- A műanyagok gyártóitól manapság sok mindent elvárnak. Termékeinket kötelező minőségellenőrzésnek vetik alá, de a polimer, amely a legfontosabb alapanyagunk, nem éri el az elég magasra helyezett mércét. Tehát nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek garantálnák, hogy minden szempontból kiváló végtermék készüljön belőle. Azt mondhatom: csupán tavaly sikerült a minőség javításában előbbre lépnünk. A partnereinkkel közösen végzett hosszú távú kísérletezések pozitív eredményeket hoznak, és lehetségessé válik a javulás állandósítása. Ha tehát a Plastikáról szóltam azon a bizonyos értekezleten, akkor nyíltságom megalapozottsága éppen az imént elmondottakból ered. És még valamiből: a műanyagtermékekre kötelező minőségvizsgát rendeltek el a polimerekre viszont nem.- Hogyan értsem ezt? Netán úgy, hogy ami a végállomáshoz érve elbírálási szempont, az a közbeeső megállónál A MINŐSÉGELLENŐR NEM MARADHAT EGYEDÜL csupán kívánalom, de nem feltétlenül szükséges valami?- így is mondhatnánk. Lényegbevágó viszont az a felismerés számunkra, hogy termékeink minőségében akkor érhetünk el alapvető változást, ha a polimer előállítói is megteszik az ehhez szükséges lépéseket. Nem volt más választásunk, mint hogy feléjük fordulni, és közben vállalni a szigorú megrendelő szerepét. Csakis némi együttműködéssel lehetett változtatni a helyzeten. így hát összefogtunk. Leegyszerűsítve: termékeink minőségének javítása megkívánta, hogy „házon kívül" is hozzászóljunk eqy-két dologhoz.- Talán tisztább képet kapnánk, ha a jelent az elmúlt esztendőkkel összehasonlítva körvonalazná...- Felhozom erre a müanyagcsövek példáját. Még 1974-ben született meg a gondolat, miszerint az előállításukhoz szükséges, de nagyon is devizaigényes NSZK-beli alapanyagot hazaival pótolhatnánk. Három éven belül megtörtént a váltás. Azóta csehszlovákiai vegyi üzemek szállítják hozzánk a feldolgozásra kerülő polimerek döntő hányadát. Az import-leépítéssel eleget tettünk egy fontos népgazdasági követelménynek, miközben a szintén behozott kőolajból hazai igényeinket kielégítő magasabb feldolgo- zottságú termékekhez jutunk. Az összképhez tartozik még, hogy jelenleg háolyan úton járunk, melyre egyértelműen az anyagtakarékosság a jellemző. Ehhez vállalati tudományos-kutatási alapunk - képviselve van a termelés valamennyi szakaszán - jó feltételeket teremt. Ugyanez mondható el a sokrétű együttműködésről, melynek szálai több kutatóintézetbe, főiskolára vagy vállalatba vezetnek. Van tehát miből • Dusán Kara- man a PVC- csövek alakítása közben (ŐSTK - Vlasti- mír Andor felvételei) SOKOLDALÚ LEHETŐSÉGEK A BIOTECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSÉBEN Az emberiség táplálkozási szükségleteinek biztosítása forradalmi változásokat követel meg a mezőgazdasági tudományok fejlődésében és az élelmiszerek termelésében. Egyre gyakrabban beszélünk a világ élelmiszer- ellátásának problémájáról. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fejlődő országok lakosságának több mint a negyedrésze szenved alultápláltságtól. A mezőgazdaságnak egyre több élelmiszert kell termelnie a népszaporulat szükségleteinek fedezésére is, melynek 90 százalékát a fejlődő országok adják. Az utóbbi években az emberiség élelmiszer-ellátásának problémájával kapcsolatban a szakemberek a biotechnológiára is felhívták a figyelmet, melynek a legközelebbi években rendkívül gyors fejlődést jósolnak. Ez egy olyan progresszív tudományos fejlesztési és termelési irányzat, amelyet jelentősége szempontjából a robottechnikához, a mikroelektronikához vagy az atomenergetika békés célú felhasználásához hasonlíthatunk. A biotechnológia fejlődése ugyanis új, hulladékmentes s gazdaságilag rendkívül előnyös termelési folyamatok bevezetését teszi lehetővé. Már jelenleg is számos példát említhetünk a gyakorlati hasznosítás egyes területeiről. A biotechnológia lehetőségei rendkívül szélesek, s ezek kihasználását hazai feltételeink között is célul tűztük. Az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya közös dokumentumot fogadott el a biotechnológiának az évezred végéig előirányzott fejlődéséről. Ennek értelmében a jövőben létrehozzák a biotechnológiai ipar vezér- igazgatóságát. Az alapkutatás állami tervében három alapvető biotechnológiai célterv szerepel. Az egyik a génsebészetre, a másik a mikrobiológiai folyamatokra, a harmadik pedig az enzimek kihasználására vonatkozik. Az alkalmazott kutatás területén a mikrobiológiai folyamatok fejlesztésének több gazdája van, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumához tartozik például a citrom- savgyártás Leopoldovban, a Biotika az egészségügyi reszorthoz tartozik, míg a biomassza feldolgozásával a faipar, vagyis az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma foglalkozik. A munkák koordinálására tehát a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Soroljunk fel néhány példát a mikroorganizmusok vagy az enzimek olyan gyakorlati hasznosításáról, ahol az egyes kutatóintézetek vagy vállalatok már népgazdasági szempontból is jelentős eredményeket érnek el. A Piestanyi Reumatológiai Kutatóintézet laboratóriumában például a chrono-peroxidáz enzimet az Ízületek alattomos betegségének felismerésére használják, amely gyakran a vesét is megtámadja. Eddig e betegség meghatározásához, s a betegek kiszűréséhez acsepp-próbát használták. Minden Egyesült Államokból behozott csepp 50-60 koronába került. Az említett enzim az új hazai vizsgálati módszer fontos tartozékává vált, amit fotometrikus méréssel végeznek, s hatiszor nagyobb teljesítmény érhető el vele, mint az eddig alkalmazott módszerrel. A Liko termelési-gazdasági egység kutatóintézetében megoldották a mosóporok gyártásához szükséges enzimek gyártását. Ezeket az enzimeket eddig többnyire külföldről hoztuk be. Évente mintegy 100 tonnát, összesen 10 millió devizakorona értékben. E kutatóintézet dolgozói vállalkoztak arra, hogy megoldják az alkalikus proteáz enzimek optimális gyártási technológiájának a problémáját. Ezt a feladatot aránylag rövid idő alatt, nagy hatékonysággal és gazdaságosan sikerült teljesíteniük. A hazai enzimkészítménnyel gyártott mosóporokkal nemcsak az említett 10 millió devizakoronát takarítottuk meg, hanem jelentős mennyiségű villamos energiát is. A mosáshoz ugyanis az eddigi 100 C° helyett 60 C° is elegendő lesz. Nem kevésbé érdekes példát említhetünk Dolná Krupá- ról, ahol a trnavai Szlovák Keményítőgyárak egyik próbaüzeme működik. Az enzimgyártó részleg vezetője, Irena Soldanová mérnök részletes tájékoztatást nyújtott a „Bola- miláz" technikai enzim gyártásáról és felhasználási lehetőségeiről. Jelenleg már 180 tonnát készítenek belőle, s főleg a textiliparban használják fel a gyapjúszövetek készítésénél. A próbaüzemben már egy további enzim, az amilogluci- dáz gyártását is előkészítik, amely az élelmiszeriparban már régebben használt amiláz enzimmel együtt a mező- gazdasági szeszfőzdékben kerül felhasználásra. Jelentősége abból következik, hogy csökkenti a malátaszükségletet, s növeli a szeszkihozatalt. Ezt a komplex enzimkészítményt azonban a sörgyártásban is hasznosítani lehet, valamint a keményítőiparban a glükózszirup készítéséhez. Elismerést érdemel a trnavai járásban levő Dolná Krupá-i próbaüzem dolgozóinak egész kollektívája, mert nem elégednek meg az elért eredményekkel, hanem állandóan keresik, kutatják az iparban nélkülözhetetlen enzimek további gyártási módszereit. Az enzimek döntő többségét külföldről kellett és kell behoznunk. Amint az említett példák is bizonyítják, a biotechnológia fejlesztéséhez az első lépéseket már megtettük. Szlovákiában a Liko szesz- és konzervipari termelési-gazdasági egyesülésben évente 8000 tonna takarmányélesztőt is gyártanak. Az egész köztársaságban azonban évente mintegy 350 000 tonna takarmányélesztőre lenne szükség. Ezzel döntő mértékben csökkenthetnénk az olajpogácsák és az állati eredetű lisztek behozatalát. Jelenleg egy új berendezés épül a Paskovi Cellulóz- és Papíripari Kombinátban, melynek évi teljesítménye eléri a 25 000 tonnát. A kutatás eredményei ezen a területen nagyon biztatók. A biotechnológiai eljárásokhoz alkalmazott hidrolízises berendezések kutatásával és fejlesztésével számos tudományos munkahelyen foglalkoznak. A bratislavai Állami Faipari Kutatóintézetben szintén üzembe helyeztek egy kísérleti reaktort a fahulladékok hasznosítására. A biotechnológiai eljárások megvalósítása a mi feltételeink között rendkívül időszerű, mert nem tartozunk az energia- és nyersanyagforrásokban bővelkedő országok közé. A bevezetőben már említettük, hogy égitestünk lakossága gyors ütemben gyarapszik. Jelenleg már több mint 4 milliárd ember él a Földön, s ez a létszám 2000-ig, vagyis nem egészen 20 év alatt körülbelül 6 milliárdra növekszik. Az emberiség tehát igen jelentős probléma előtt áll az élelmiszer-ellátás növekvő szükségleteinek biztosíÚJSXI 6 1983. I. 2
