Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 3. szám

• Jozef Zelenaj az automatikus höszabályozó munkamenetét állítja be rom termékünk az I. minőségi osztályban van, további kettő a „műszakilag korsze­rű termék“ követelményeinek tesz ele­get, és a selejtveszteség megadott szá­zalékát sem lépjük túl. Tehát mindhárom előírt mutató teljesítésével jól állunk. Az idén sem adjuk alább, további termékein­ket szeretnénk a hazai csúcsszínvonal paraméterei szerint előállítani.- Lehetőségeikhez mérten miben tud­nának továbblépni?- Eddigi igyekezetünk már hozott egy­néhány jó eredményt. Feladataink to­vábbra sem változnak. Legfeljebb abban lesz változás, hogy minden tizednyi vagy százaléknyi javulásért többet kell majd tennünk, mint korábban. A termelési technológiát úgy korszerűsítjük, hogy az teret nyisson az innoválásnak. Törekvé­seink közé tartozik a termékválaszték bővítése - a mostaniak újabb módozatai­val vagy teljesen új termékekkel. Most meríteni az eredményes termeléshez. Hagyományosan jó a kapcsolatunk az építőiparhoz tartozó ágazati kutatóinté­zetekkel. Példának felhoznám a POLSID tetőzeti műanyaglemezt. Kifejlesztésére a gottwaldovi Magasépítészeti Kutatóin­tézetben vállalkoztak. Nálunk fejlesztet­tük ki a gyártáshoz szükséges berende- * zést és megkezdtük rajta a lemezek elő­állítását. De ilyen példából egy seregnyi akadna.- Nemzetközi elbírálásban milyen a Plastika minőségmárkája?- Kezdettől fogva megpróbáltunk a nemzetközi áramlatokhoz igazodni. A hatvanas évek elején például úgyszól­ván minden alapanyagot a tőkés orszá­gokból importáltunk, öt évvel ezelőtt ezek döntő hányadát hazaival helyettesítettük. Termékeink éppen ezért egy ideig nem voltak a legjobb minőségűek. De mostan­ra a javulás állandósult. S az ilyen fejlő­dés szinte szükségszerű volt. Még sze­T öbbszöri időpontkeresés előzte meg találkozásunkat. Mégis, mikor a megbeszélt napon megérkeztem a nyit- rai (Nitra) Plastikába, Juraj Konc, műsza­ki és fejlesztési igazgatóhelyettes egy fontos tanácskozásról volt kénytelen tá­volmaradni miattam. Hogy mennyire hi­ányzott kollégái köréből, azt jelezte a gyakran megszólaló telefon, vagy a szomszéd helyiségből bepillantó mun­katárs tekintete. így szokatlan gyorsa­ságban jártuk végig a gyár termékeinek minősége körül tett képzeletbeli utunkat.- Májusban, amikor egy szlovákiai ér­tekezleten szót kért, a nyitrai járás üze­meiben készülő termékek minőségéről beszélt. Ha emlékezetem nem csal, a Plastikát nem éppen az elégedettség hangján emlegette.- A műanyagok gyártóitól manapság sok mindent elvárnak. Termékeinket kö­telező minőségellenőrzésnek vetik alá, de a polimer, amely a legfontosabb alap­anyagunk, nem éri el az elég magasra helyezett mércét. Tehát nem teljesíti azo­kat a feltételeket, amelyek garantálnák, hogy minden szempontból kiváló végter­mék készüljön belőle. Azt mondhatom: csupán tavaly sikerült a minőség javítá­sában előbbre lépnünk. A partnereinkkel közösen végzett hosszú távú kísérletezé­sek pozitív eredményeket hoznak, és lehetségessé válik a javulás állandósítá­sa. Ha tehát a Plastikáról szóltam azon a bizonyos értekezleten, akkor nyíltsá­gom megalapozottsága éppen az imént elmondottakból ered. És még valamiből: a műanyagtermékekre kötelező minő­ségvizsgát rendeltek el a polimerekre viszont nem.- Hogyan értsem ezt? Netán úgy, hogy ami a végállomáshoz érve elbírálási szempont, az a közbeeső megállónál A MINŐSÉGELLENŐR NEM MARADHAT EGYEDÜL csupán kívánalom, de nem feltétlenül szükséges valami?- így is mondhatnánk. Lényegbevágó viszont az a felismerés számunkra, hogy termékeink minőségében akkor érhetünk el alapvető változást, ha a polimer előállí­tói is megteszik az ehhez szükséges lépéseket. Nem volt más választásunk, mint hogy feléjük fordulni, és közben vállalni a szigorú megrendelő szerepét. Csakis némi együttműködéssel lehetett változtatni a helyzeten. így hát összefog­tunk. Leegyszerűsítve: termékeink minő­ségének javítása megkívánta, hogy „há­zon kívül" is hozzászóljunk eqy-két do­loghoz.- Talán tisztább képet kapnánk, ha a jelent az elmúlt esztendőkkel összeha­sonlítva körvonalazná...- Felhozom erre a müanyagcsövek példáját. Még 1974-ben született meg a gondolat, miszerint az előállításukhoz szükséges, de nagyon is devizaigényes NSZK-beli alapanyagot hazaival pótol­hatnánk. Három éven belül megtörtént a váltás. Azóta csehszlovákiai vegyi üze­mek szállítják hozzánk a feldolgozásra kerülő polimerek döntő hányadát. Az im­port-leépítéssel eleget tettünk egy fontos népgazdasági követelménynek, miköz­ben a szintén behozott kőolajból hazai igényeinket kielégítő magasabb feldolgo- zottságú termékekhez jutunk. Az össz­képhez tartozik még, hogy jelenleg há­olyan úton já­runk, melyre egyértelműen az anyagtakarékos­ság a jellemző. Ehhez vállalati tudományos-ku­tatási alapunk - képviselve van a termelés vala­mennyi szaka­szán - jó feltéte­leket teremt. Ugyanez mond­ható el a sokrétű együttműködés­ről, melynek szá­lai több kutatóin­tézetbe, főiskolá­ra vagy vállalat­ba vezetnek. Van tehát miből • Dusán Kara- man a PVC- csövek alakítá­sa közben (ŐSTK - Vlasti- mír Andor fel­vételei) SOKOLDALÚ LEHETŐSÉGEK A BIOTECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSÉBEN Az emberiség táplálkozási szükségleteinek biztosítása forradalmi változásokat követel meg a mezőgazdasági tudományok fejlődésében és az élelmiszerek termelésé­ben. Egyre gyakrabban beszélünk a világ élelmiszer- ellátásának problémájáról. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fej­lődő országok lakosságának több mint a negyedrésze szenved alultápláltságtól. A mezőgazdaságnak egyre több élelmiszert kell termelnie a népszaporulat szükségle­teinek fedezésére is, melynek 90 százalékát a fejlődő országok adják. Az utóbbi években az emberiség élelmiszer-ellátásának problémájával kapcsolatban a szakemberek a biotechno­lógiára is felhívták a figyelmet, melynek a legközelebbi években rendkívül gyors fejlődést jósolnak. Ez egy olyan progresszív tudományos fejlesztési és termelési irányzat, amelyet jelentősége szempontjából a robottechnikához, a mikroelektronikához vagy az atomenergetika békés célú felhasználásához hasonlíthatunk. A biotechnológia fejlő­dése ugyanis új, hulladékmentes s gazdaságilag rendkívül előnyös termelési folyamatok bevezetését teszi lehetővé. Már jelenleg is számos példát említhetünk a gyakorlati hasznosítás egyes területeiről. A biotechnológia lehetősé­gei rendkívül szélesek, s ezek kihasználását hazai feltéte­leink között is célul tűztük. Az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya közös dokumentumot fogadott el a biotechnológiának az évezred végéig előirányzott fejlődéséről. Ennek értelmé­ben a jövőben létrehozzák a biotechnológiai ipar vezér- igazgatóságát. Az alapkutatás állami tervében három alap­vető biotechnológiai célterv szerepel. Az egyik a génsebé­szetre, a másik a mikrobiológiai folyamatokra, a harmadik pedig az enzimek kihasználására vonatkozik. Az alkalma­zott kutatás területén a mikrobiológiai folyamatok fejleszté­sének több gazdája van, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumához tartozik például a citrom- savgyártás Leopoldovban, a Biotika az egészségügyi reszorthoz tartozik, míg a biomassza feldolgozásával a fa­ipar, vagyis az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma foglalkozik. A munkák koordinálására tehát a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Soroljunk fel néhány példát a mikroorganizmusok vagy az enzimek olyan gyakorlati hasznosításáról, ahol az egyes kutatóintézetek vagy vállalatok már népgazdasági szempontból is jelentős eredményeket érnek el. A Piestanyi Reumatológiai Kutatóintézet laboratóriumá­ban például a chrono-peroxidáz enzimet az Ízületek alatto­mos betegségének felismerésére használják, amely gyak­ran a vesét is megtámadja. Eddig e betegség meghatáro­zásához, s a betegek kiszűréséhez acsepp-próbát használ­ták. Minden Egyesült Államokból behozott csepp 50-60 koronába került. Az említett enzim az új hazai vizsgálati módszer fontos tartozékává vált, amit fotometrikus mérés­sel végeznek, s hatiszor nagyobb teljesítmény érhető el vele, mint az eddig alkalmazott módszerrel. A Liko termelési-gazdasági egység kutatóintézetében megoldották a mosóporok gyártásához szükséges enzi­mek gyártását. Ezeket az enzimeket eddig többnyire külföldről hoztuk be. Évente mintegy 100 tonnát, összesen 10 millió devizakorona értékben. E kutatóintézet dolgozói vállalkoztak arra, hogy megoldják az alkalikus proteáz enzimek optimális gyártási technológiájának a problémá­ját. Ezt a feladatot aránylag rövid idő alatt, nagy hatékony­sággal és gazdaságosan sikerült teljesíteniük. A hazai enzimkészítménnyel gyártott mosóporokkal nemcsak az említett 10 millió devizakoronát takarítottuk meg, hanem jelentős mennyiségű villamos energiát is. A mosáshoz ugyanis az eddigi 100 C° helyett 60 C° is elegendő lesz. Nem kevésbé érdekes példát említhetünk Dolná Krupá- ról, ahol a trnavai Szlovák Keményítőgyárak egyik próba­üzeme működik. Az enzimgyártó részleg vezetője, Irena Soldanová mérnök részletes tájékoztatást nyújtott a „Bola- miláz" technikai enzim gyártásáról és felhasználási lehető­ségeiről. Jelenleg már 180 tonnát készítenek belőle, s főleg a textiliparban használják fel a gyapjúszövetek készítésénél. A próbaüzemben már egy további enzim, az amilogluci- dáz gyártását is előkészítik, amely az élelmiszeriparban már régebben használt amiláz enzimmel együtt a mező- gazdasági szeszfőzdékben kerül felhasználásra. Jelentő­sége abból következik, hogy csökkenti a malátaszükségle­tet, s növeli a szeszkihozatalt. Ezt a komplex enzimkészít­ményt azonban a sörgyártásban is hasznosítani lehet, valamint a keményítőiparban a glükózszirup készítéséhez. Elismerést érdemel a trnavai járásban levő Dolná Krupá-i próbaüzem dolgozóinak egész kollektívája, mert nem elégednek meg az elért eredményekkel, hanem állandóan keresik, kutatják az iparban nélkülözhetetlen enzimek további gyártási módszereit. Az enzimek döntő többségét külföldről kellett és kell behoznunk. Amint az említett példák is bizonyítják, a biotechnológia fejlesztéséhez az első lépéseket már megtettük. Szlovákiá­ban a Liko szesz- és konzervipari termelési-gazdasági egyesülésben évente 8000 tonna takarmányélesztőt is gyártanak. Az egész köztársaságban azonban évente mintegy 350 000 tonna takarmányélesztőre lenne szük­ség. Ezzel döntő mértékben csökkenthetnénk az olajpogá­csák és az állati eredetű lisztek behozatalát. Jelenleg egy új berendezés épül a Paskovi Cellulóz- és Papíripari Kombinátban, melynek évi teljesítménye eléri a 25 000 tonnát. A kutatás eredményei ezen a területen nagyon biztatók. A biotechnológiai eljárásokhoz alkalmazott hidrolízises berendezések kutatásával és fejlesztésével számos tudo­mányos munkahelyen foglalkoznak. A bratislavai Állami Faipari Kutatóintézetben szintén üzembe helyeztek egy kísérleti reaktort a fahulladékok hasznosítására. A biotech­nológiai eljárások megvalósítása a mi feltételeink között rendkívül időszerű, mert nem tartozunk az energia- és nyersanyagforrásokban bővelkedő országok közé. A bevezetőben már említettük, hogy égitestünk lakossá­ga gyors ütemben gyarapszik. Jelenleg már több mint 4 milliárd ember él a Földön, s ez a létszám 2000-ig, vagyis nem egészen 20 év alatt körülbelül 6 milliárdra növekszik. Az emberiség tehát igen jelentős probléma előtt áll az élelmiszer-ellátás növekvő szükségleteinek biztosí­ÚJSXI 6 1983. I. 2

Next

/
Thumbnails
Contents