Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 3. szám

IJXXÚ a 983.1.21. rencse. hogy tudtuk: az előbbrelépéshez termékeinknek milyen paramétereket kell elérniük. És ezért most többen is hálásak nekünk. Termékeink minőségében elju­tottunk egy bizonyos szintre, ami nemzet­közi összehasonlításban is jelent valamit, de nem állhatunk meg egy helyben.- Ha már a megtorpanás lehetőségét hozta szóba: önöknél ilyen akadályként mi jöhetne számításba?- A polimerekről már beszéltem. És létezik még egy kényes momentum, amely lényegében alkalmazkodásra kényszerít bennünket. A speciális gépi berendezésekről van szó. Mióta hazánk­ban nem gyártanak ilyeneket, azóta min­den új termék előállítása magával hozza a gyártósor kifejlesztését és legyártását is. Hol van még ehhez a pótalkatrészek, a javítások kérdése. Inkább ne boncol­gassuk tovább... Az emberi tényező mi­nőségrontó hatását is, ahol csak lehet, fokozatosan kizárjuk. Ezért törekszünk az automatikus rendszerek bevezetésére.- Akadna még mondanivalója a té­mához?- Kiegészítésképpen hozzáfűzném: vállalatunkban vezetésemmel működik egy minőségbizottság. Feladata a minő­ség körüli teendők koordinálása és ellen­őrzése. Negyedévenként tartjuk ülésein­ket. Ugyanilyen időközökben rendezzük meg vállalatunkban „A minőség napját“. Ez olyan fórum, amelybe a társadalmi szervezeteken kerésztül dolgozóink is bekapcsolódhatnak. Sőt, ezzel próbáljuk a minőség kérdését állandóan napiren­den tartani.- Pedig még eléggé gyakori az a szemléletmód, amely a minőség min­den gondját a minőségellenör, esetleg egy ilyen beállítottságú osztály nyakába varrná. Érvénye a Plastikában alighanem eltűnőben van...- Épp erről beszélek. Olyan légkört, érdekeltségi rendszert igyekszünk terem­teni, hogy termékeink minősége mind­nyájunk ügye legyen. Tehát a maga mód­ján a gyártósor mellett dolgozó munkásé, a művezetőé vagy a fejlesztési mérnöké. Mert a minőségellenőr nem maradhat egyedül. És a termelésben is. éreztetni kell, hogy a minőség nem csupán divatos szólam, hanem követelmény, s nem 'is akármilyen. A devizával való ésszerűbb gazdálko­dás követelménye számos vállalatot ha­zai nyers- és alapanyagfelhasználásra kényszerít. A váltás, főként a minőség szempontjából nézve, nem mindig és mindenhol töretlen ívű áthidalással egyenlő. A nyitrai Plastikában sem volt ez másképp. De az igazgatóhelyettes szavai arra engednek következtetni: náluk az a bizonyos „híd" már felépült. Alighanem sok ember örömére... J. MÉSZÁROS KÁROLY C sehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XV. kongresszusán megálla­pították, hogy hazánkban évente mintegy 15 ezer tonna műszaki gumiáru hiányzik a piac teljes ellátásához. Már ekkor nyil­vánvaló volt, hogy a hiányzó mennyisé­get egyre nehezebb lesz importból bizto­sítani, éppen ezért döntöttek a szakem­berek a meglévő üzemek termelésének fokozása, illetve egy, teljesen új gyár építése mellett. A tervek szerint Szlovákiá­ban egy évi 5 ezer tonna termelési kapacitású gyáregységet a hnúst'ai vegy­ipari gyár mellett építenek fel, mégpedig viszonylag rövid időn belül. A kiemelt - 555 millió korona értékű - beruházás első szakaszának befejezé­séhez közeledik, s a tervek szerint április elején megkezdődhet a próbaüzem-sze­rű termelés. Eugen Migal'a mérnök termelésveze­tőtől, a beruházáson levő jelenlegi hely­zetről érdeklődtünk;- Jóllehet kiemelt nagyberuházásról van szó, s a munkákat az illetékes kor­mánybizottság rendszeresen ellenőrzi, mutatkozik némi késés az építkezésen - mondotta a szakember. - Nagy év végi hajrával az építőknek, a Banská Bystrica-i Stavoindustria építővállalat dolgozói­nak, illetve a többi alvállalkozónak sike­rült kimeríteni az elmúlt esztendőre terve­zett pénzösszeget, ám az épületek nem a terveknek megfelelő sorrendben ké­szültek el. Pedig most már nagyon sürget bennünket az idő, mert április elején meg kell kezdenünk a gyártást, s még az 1983-as év folyamán le kell gyártanunk mintegy 1000 tonna mennyiségű műsza­ki gumiárut, 67 millió korona értékben.- Ez a mennyiség a tervezett kapaci­tásnak csupán az egyötöde. Mikorra vár­ható az évi 5 ezer tonnás termelési szint elérése?- Ez sok mindentől függ, elsősorban persze pénz kérdése. Pillanatnyilag még nem teljesen tisztázottak a gyárfejlesztés távlatai, a második és a harmadik sza­kasz építésének útjai. Az elmúlt eszten­dőben erre több tervváltozat is született, a legutóbbi variáció szerint az építkezés az első szakasz átadása után tovább folytatódik. Az épület és a berendezések fokozatos átadásával már a jövő évben elérjük a 2150 tonnás termelést, 1986- ban pedig a tervezett kapacitás kéthar­madát.- S az elmúlt időszakban megterem­tették-e már a termelés műszaki, szemé­lyi és egyéb feltételeit? - tettem fel a kér­dést Zatroch Vladimír mérnöknek, az épülő gyáregység vezetőjének.- Már a beruházás kezdetén, tehát még 1976-ban gondoltunk az átállásra, így - dolgozóink felkészítésére és új munkaerők toborzására is. Dőlné Veste- nicén és Púchovban az elmúlt hat esz­tendő alatt nem kevesebb, mint 180 dol­gozónk ismerkedett meg a gyártási tech­nológiával, s ugyancsak megkezdődött a speciális oktatás középfokú szaktanin­tézetünkben, ahol az idén érettségizik az első 22 diák ebben a szakágazatban. A későbbiek során az új dolgozókat már helyben is betanítjuk. Időközben ugyanis már a vegyi művek régi műhelycsarno­kaiban is megteremtettük a gumigyártás feltételeit. Fejlesztési osztályunk megfe­lelő szakembergárdával rendelkezik, ÍGY lm I Műszaki gumigyár - világ- színvonalon • Ezerféle ter­méket gyártanak • Pró­baüzemelés - április elsején s már az első igazi sikert is magunk mögött tudhatjuk a butil bázison alapuló szelepek fejlesztésével. Az új eljárással a hagyományos gumiszelepek levegő- áteresztö-képességét tízszeresére csök­kentettük, ezzel jelentős mértékben hoz­zájárultunk a púchovi gumigyár termékei­nek, mindenekelőtt a gépkocsitömlők mi­nőségi javulásához.- S vajon milyen lesz a gyár technoló­giai berendezése, s egyáltalán, milyen termékek gyártására lesz képes az üzem? - kérdeztem Vladimír Krejcí mér­■■ nőktől, a műszaki-fejlesztési osztály ter­vezőmérnökétől .- Minden dicsekvés nélkül, állíthatom, hogy üzemünk a legkorszerűbb lesz az országban, s képesek leszünk világszín­vonalon termelni. A hengermű és a keve­rékkészítő berendezés tőkés behozatal­ból származik, ennek értéke eléri a 43 millió devizakoronát, s ez magába foglal­ja a Hewlett Packed típusú számítógépen alapuló vezérlőrendszed is. A gyár mű­szaki berendezése messzemenően meg­felel az egészségügyi és környezetvédel­mi követelményeknek, a gazdaságos alapanyagfelhasználás és az energiafo­gyasztás követelményeinek is. A terme­lésben keletkező hulladékot újra feldol­gozza az üzem, s csupán a selejtek selejtjét égetjük el egy korszerű kazán­ban, illetve változtatjuk hőenergiává. A termelés energiaigényessége a számí­tások szerint az ország többi gyárához viszonyítva * mintegy egyharmadával csökken. Termékskálánk bő, közel ezerféle műszaki gumiáru gyádását ter­vezzük. És szinte minden esetben hiány­cikknek számító áruféleségről lesz szó. Az autóiparban használatos gumik ter­mékskálája például igen bő - az ablaktör­lőktől a porvédöig sok mindent magába foglal. Ezen belül rugalmasan tudunk terméket váltani, tehát igazodni az új gépkocsitípusokhoz. Ugyancsak nagy választékban készülnek műszaki gumi­áruk az egészségügy számára. A jövőben elképzelhető néhány spodszer gyádása is. Első megrendelésünk egy medicin­labdára érkezett, melyet a Slovspod munkatársai fejlesztettek ki, a hagyomá­nyos bőr-alapanyag helyett műszaki gu­miból. A prototípusok már elkészültek - az idei Inchebán be is mutatjuk. Egye­lőre hazai spodszakosztályaink számára van 20 ezer darabos megrendelésünk, később természetesen szó lehet expódra való termelésről is. Más területen is nagy távlatai vannak a műszaki guminak, s már azzal a gondolattal is foglalkozunk, hogy a későbbiek során esetleg a mező- gazdasági gépek alkatrészellátásába is besegítünk ékszíjak gyádásával. Egyelő­re mintegy 500 fő, többségükben nők foglalkoztatásával számolunk, tehát egy­fajta szociálpolitikai haszna is lesz Hnuá- tán és környékén az új gumigyárnak. Az elmondottakhoz kiegészítésképpen csak annyit, hogy a gyárépítés első sza­kaszában 34 millió korona ráfordítással szabályozták a Rima felső folyását, s en­nek hatása később a mezőgazdasági termelésben is megnyilvánul majd. A ha­talmas beruházás a régi gyárépület ingo­ványos, hasznavehetetlen területén, egyetlen ár mezőgazdasági földterület igénybevétele nélkül épül fel, mintegy bizonyítékaként annak, hogy így is lehet, így kell építkezni! HACSI ATTILA tása szempontjából. A hektárhozamok hagyományos növelésének korlátái vannak, hiszen nem lehet állandóan fokozni a különböző műtrágyák, gyom- és rovaridó s egyéb növényvédő vegyszerek alkalmazását. Ezek másodlagos hatása ugyanis nemkívánatos, kádékony módon kezdi befolyásolni a környezetünket. A kor egyik követelménye az, hogy a hagyományostól eltérő, új módon is gondoskodjunk az élelmiszeriparban és az állatok takarmányozásához felhasználható fehérjék termeléséről. Ehhez szintén a mikroorganizmusok nyújt­hatnak segítséget. Az alapvető emberi tápanyagokat, főleg pedig az állati takarmányokat így ipari, mikrobiológiai módszerekkel korszerű üzemekben és komplexumokban is elő lehet állítani. Az ember így bizonyos médékig függetlenítheti- magát az időjárás ingadozásaitól, s új édelemben szervezheti át a mezőgazdasági termelést. Felmerül azonban az a kérdés, hogy miként fogunk viszonyulni a mikroorganizmusok segítségével termelt élelmiszerek fogyasztásához. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozni kell, hogy az ember születésétől fogva rá van utalva a mikroorganizmusok segítségére és ezek közvetlen fogyasztására. A savanyú tejből készített különböző tejter­mékeket tulajdonképpen a mikroorganizmusok milliárdjai alkotják. Kenyeret sem lehetne sütni élesztő nélkül. A saj­tok, a bor, a sör s számos egyéb élelmiszeripari termék előállítása a mikroorganizmusok tevékenysége nélkül el­képzelhetetlen. A biotechnológiai eljárások az élelmiszedermelés folya­matait rendkívül meggyorsítják, s hatékonyságukat is növelik. Egy 500 kg élősúlyú hízóbika például 24 óra alatt legfeljebb 1 kg-os súlygyarapodást ér el, míg a mikroorga­nizmusok ugyanilyen tömege azonos idő alatt több mint 2 tonna hasonló jellegű terméket hoz létre. A mikrobioló­giai termék ugyanakkor kétszer több fehérjét tadalmaz, mint az azonos mennyiségű marhahús. Egy tonna mikrobiológiai eredetű fehérjekoncentrátum- mal, ha azt a baromfieledelhez hozzáadjuk, körülbelül fél tonna baromfihússal és 30 000 tojással többet állíthatunk elő. ' ' A sörgyádásnál is szinte csodálatos eredményeket érhetünk el. A sör hagyományos fermentálásánál a folya­mat időtadama 70-90 óra, ami a biotechnológia segítsé­gével 1 órára csökkenthető. Az említett példák azt bizonyítják, hogy a mikroorganiz­musok segítségével a hagyományos technológiai eljárá­sok hatásfoka lényeges médékben növelhető. Emellett ■■■■■■»■•»«■■■■■■■■■■■■■a takarmányélesztőket különböző hulladékanyagokból és maradványtermékekből is lehet gyádani, például szalmá­ból, faforgácsból és különböző élelmiszeripari hulladékok­ból. Egyes számítások szerint például a nyugat-szlovákiai kerületben kitermelt szalmából annyi mikrobiológiai fehér­jét lehetne gyádani, ami Szlovákia egész lakosságának a szükségletét fedezhetné. • A tudományos-műszaki kutatás eredményei széles táv­latokat nyitottak meg a biotechnológia gyakorlati alkalma­zása előtt. Ehhez azonban meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket is, s gondoskodni kell a meg­felelő alapanyagok szükséges mennyiségéről. A biotech­nológia döntő médékben hozzájárulhat az alapvető élelmi­szerekből való önellátás eléréséhez, az élelmiszederme­lés energiaigényességének csökkentéséhez, s a környe­zet védelméhez. Ezéd ezen a területen még szorosabbra kell fűzni a tudományos-műszaki és termelési együttműkö­dést a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A biotechnika fejlesztésében hatalmas lehetőségek rejle­nek, amelyek kihasználásával a mai és a jövő nemzedék számos problémája megoldható. VLADIMÍR MARKOVIÉ • A Szlovák Keményítőgyárak Dolná Krupá-i próbaüzemében évente 180 tonna bolamiláz enzimet gyártanak a textilipar számára (Ladislav Pákozdy felvétele) is

Next

/
Thumbnails
Contents