Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-03 / 22. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA ERDŐGAZDASÁGI FELADATOK A KELET-SZLOVÁKIAI ALFÖLDÖN A Kelet-szlovákiai alföldön végzett vízrendezési munkálatok jelentős mértékben befolyásolták a terület természeti viszonyait. A vízrendezési munkákat két ütemben végezték. Az első ütem, melynek építési munkálatai 1956- ban indultak meg, a terület külvi- zek elleni védelmét és a belvízrendezést tartalmazta. A második ütemben részletes talajjavítási munkálatokat végeztek. A megváltozott hidrológiai és talajviszonyok, főként pedig az árvizek jellegének a módosulása, valamint a talajvíz szintjének a süllyedése megkövetelik az eddigi erdőgazdasági módszerek felülvizsgálását, illetve ezeknek - az új természeti viszonyoknak megfelelően - kutatási szinten történő megoldását. Ezt a feladatot a népgazdaság fanyersanyag-szükségletére, valamint az erdők fontosságára való tekintettel kell megoldania. Elsősorban a termesztendő fafajok megválasztásáról, valamint megfelelő erdőtelepítési és erdőművelési technológiák meghatározásáról kell gondoskodni. Az erdőgazdasági kérdéseket a terület komplex fejlesztésének és ésszerű kihasználásának alapelveivel összhangban kell megoldani. Ugyanakkor szükséges, hogy az erdei termőhelyek pon- tenciális termőképességét a mennyiségi, valamint a minőségi fatermesztés céljaira a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk. Ez viszont csakis az éghajlati, geológiai, hidrológiai, valamint a talajviszonyok alapos ismeretének birtokában válik lehetővé. Ugyancsak tudatosítanunk kell azt is, hogy az eredményes belterjes erdőgazdálkodás egyik legfontosabb alapfeltétele az itteni, túlnyomórészt kötött talajok fizikai tulajdonságainak javítása, és vízkészletének ésszerű felhasználása. E feladatok végrehajtásánál jelentős szerepet játszanak a különböző agrotechnikai, valamint agrokémiai és agrobiológiai eljárások. A megváltozott termőhelyi viszonyoknak megfelelő erdőtelepítési és erdőművelési eljárások meghatározásánál fel kell használni mindenekelőtt azokat az eredményeket, melyeket hasonló termőhelyi feltételek mellett más országokban, illetve hazánk egyéb területein elértek. Tekintettel a népgazdaság fanyersanyagszükségletére, a megfelelő termőhelyeken elsősorban a gyorsan növő fafajok termesztését kell megvalósítani. E fafajok közé soroljuk a lágy lomblevelűek közül a nemes nyárakat, a füzeket és az égert, míg a kemény lomblevelűek közül az akácot, továbbá a fekete diót és a vörös tölgyet. Az említett fafajoknak nagy előnyük, hogy megfelelő termesztési eljárások alkalmazásával jóval rövidebb termelési idő, ún. vágásforduló alatt elérik a szükséges méreteket, mint egyéb, lassan növő fanemek, például a kocsányos tölgy, kőris, szil, juhar stb. Ugyanakkor a legtöbb esetben igen értékes választékokat adnak, melyek mind a mechanikai, mind pedig a vegyi feldolgozás céljaira alkalmasak. Az említett fafajok termőhelyi igényeinek a meghatározására különböző talajú és vízháztartásé területeken kísérleti parcellákat létesítünk, ahol a növekedési adatok, valamint a vizsgált fafajok egészségi állapotának kiértékelése alapján következtetni lehet azok termőhelyi igényeire. Az említett fafajok növekedését, valamint egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a telepítési és az erdőművelési technológiák alkalmazása. Ebből a szempontból természeti viszonyaink között két, egymástól eltérő termesztési technológiát különböztethetünk meg. A hagyományos (ún. szilvikultúrás) technológia esetében talaielőkészítést nem végzünk, s az állományokat sűrű hálózatban telepítjük. A későbbiek folyamán a legjobb növekedésű és kiváló minőségű egye- deket hagyjuk meg, a többieket a nevelővágások során eltávolítjuk. Ez az erdőművelési eljárás elsősorban a folyók hullámterén alkalmazható majd, ott, ahol az erózióveszély következtében talajelőkészítés és talajművelés nem végezhető el. Az intenzív (ún. lignikultúrás) fatermesztési módszerek alkalmazása feltételezi a teljes, vagy részleges talajelőkészítést és a további talajművelést. Ezeknek az eljárásoknak az alkalmazása elősegíti a talaj fizikai tulajdonságainak, valamint vízháztartásának jelentős javítását, ami végső soron kedvezően hat a fák növekedésére és megfelelő egészségi állapotuk biztosítására. -Ez viszont a meny- nyiségi és minőségi fatermesztés céljait szolgálja. Az intenzív fatermesztési eljárások alkalmazásának nagy jelentősége van a terület kötött, agyagos talajain, melyek kedvezőtlen fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, s vízgazdálkodásuk sem megfelelő. Az intenzív fatermesztési eljárások alkalmazásának a hagyományossal szemben nagy előnye, hogy a vágáskor jelentősen lerövidíthető, így például a nemes nyárak már 15-20 év alatt elérik a szükséges méreteket. Ugyanakkor a hagyományos termesztési eljárások alkalmazásakor a tölgyek esetében 80-100 esztendő is szükséges ahhoz, hogy a kívánt választékok megtermelhetők legyenek. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az intenzív fatermesztési technológiák alkalmazásánál elsősorban a gépesítésre támaszkodunk, s így jelentős mértékben csökkenthetjük a kézi erőt, amely egyre kisebb mértékben áll rendelkezésünkre. Igaz, a megfelelő gépek, illetve géprendszerek beszerzése bizonyos anyagi erőfeszítéseket igényel, melyeket azonban az eredményes erdőgazdálkodás érdekében feltétlenül meg kell hozni. A fatermesztés céljait szolgáló, ún. gazdasági erdőkön kívül nagy jelentősége van a Kelet-szlovákiai alföldön a társadalmi érdekeket szolgáló védőerdőknek, valamint parkerdőknek is. Az előbbiek elsősorban a mezőgazdasági termelés biztonságát hivatottak szolgálni, míg az utóbbiak főként a lakosság pihenéséhez, üdüléséhez, szabad idejének ésszerű eltöltéséhez kívánnak hozzájárulni. A védőerdők, mint mezővédő erdősávok csökkentik a szél sebességét, elősegítik a téli csapadék egyenletes eloszlását, s így hozzájárulnak a kedvező mikroklíma kialakításához, s egyben a hektárhozamok növeléséhez is. A parkerdők létesítésére elsősorban a terület ipari központjainak körzetében van szükség. Mind a védő-, mind pedig a parkerdők esetében nagy figyelmet kell szentelni a fafajok megválasztásának. Mindenekelőtt figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezekben az esetekben nem a fatermesztés, hanem a társadalmi érdekek biztosítása a legfontosabb feladat. Külön figyelmet kell szentelni a hullámtéri erdők kérdésének, melyek a folyók medre és a védőgátak között terülnek el. Az árvízszintek csökkentése, valamint a víz gyorsabb lefolyása érdekében szükséges, hogy ezeknek az erdőknek a vízlevezető viszonyait javítsuk. Ezt a célt elsősorban megfelelő fafajok alkalmazásával, valamint hidrológiailag alkalmas állományok kialakításával valósíthatjuk meg. A Kelet-szlovákiai alföldön erdőgazdasági feladatainak a megoldása mind ágazati, mind pedig társadalmi szempontból fontos feladat. Eredményes megoldásuk nagymértékben hozzájárul a terület komplex fejlesztésének és kihasználásának megvalósításához. Hajszálgerenda az áramkörben így látja a pásztázó elektronmikroszkóp az amerikai General Elektric új áramkörét 200-szoros nagyításban. A VLSI (nagy tömörítettségű) áramkör egyes áramköri pályái, tranzisztorai és más áramköri elemei mindössze egy mikron nagyságúak, ami ötvened része az emberi hajszál vastagságának.Igazán érthető tehát, hogy gerendának látjuk az áramkörre fektetett hajszálat. A következő lépésben a kutatók a felére akarják csökkenteni az áramköri elemek jelenlegi méretét. A Prágai Magasépítő Vállalatok Kutatóintézete 1951-től működik, ebben az időben rakták le az építőipari kutatás alapjait. Fennállása alatt a kutatóintézet hozzájárult a korszerű házgyári elemek, technológiák fejlesztéséhez. Munkaeredményeik a lakásépítésben, az ipari és a mezőgazdasági építkezéseken egyaránt visszatükröződnek. Sokat tettek a betonacél-típusok fejlesztéséért is, ami több száz millió korona értékű nyersanyag és energia megtakarítását tette lehetővé, s hozzájárult a munkaerő-megtakarításhoz is. Az utóbbi években tevékenységének kibővítése lehetővé tette, hogy a magasépítészeti kutatómunkában országos viszonylatban vezető szerepet töltsön be. A kutatóintézet eredményei egy-egy szakaszon KGST- és világviszonylatban is jelentősek. A felvételen Milan Krchov technikus látható, aki az acélhuzalos betonelem szilárdsági próbáját végzi. (Felvétel: Jan Vrabec-ŐTK) Érdekességek, újdonságok Vegyület helyett terméskróm A króm rendszerint csak vegyületekben fordul elő a Földön, főként a kromitásványban. Szovjet geológusok viszont most terméskrómra bukkantak a Tien-San hegységben, magmás kőzetekbe zárt ,,csomók“ - kerek konkréciók - formájában. A környező kőzet elemzéséből kiderült, hogy a termésfém a földköpeny mélyén jött létre, körülbelül 65 kilométeres mélységben. A nagy hőmérséklet és a nagy nyomás kiolvasztotta a fémet a kőzetekből, majd a gömböcskék vulkánkitörések során jutottak a felszínre. A geológusok csaknem 20 féle termésfémet ismernek, legtöbbjük nagyon ritka. Nemrégiben alumíniumrögökre bukkantak Jakutföldön - korábban csak a holdkőzetmintákban találtak alumíniumot tiszta formában. Mélyhűtött számítógépek Amerikai mérnökök a számítógépek olyan új nemzedékének kifejlesztésén dolgoznak, amelynek kapcsolási ideje csupán 3-4 nanoszekundum (milliárdod másodperc) lesz. A szinte elképzelhetetlen kapcsolási sebességet az abszolút nulla fok közelében kialakuló Josephson-hatás hasznosítása teszi lehetővé. A kapcsolási folyamat a tranzisztoréhoz hasonlít, és a rendkívüli sebességen kívül a nagyon kicsiny villamos áramok jellemzik. Az ilyen „mélyhűtött (krio-) számítógépet (valamennyi elektronikus egységét, továbbá az összekötő huzalokat) állandóan 4,2 Kelvinfokos hőmérsékleten kell tartani. A krioszámítógép mintapéldánya már működik, energiafelvétele azonban tekintélyes, és a szükséges hőszigetelés is meglehetősen költséges. Hűtésére cseppfolyós héliumot használnak - a nemesgáz hűtőberendezése lényegesen nagyobb, mint maga a számítógép. Hegesztés helyett forrasztás Az új szovjet MPG 500 típusjelzésű forrasztóötvözettel hegesztés helyett forrasztással köthetők össze a magnéziumtartalmú ötvözetekből készült gépalkatrészek. Különböző vastagságú és alakú munkadarabok is kitűnően összeforraszthatók egymással, de a forraszanyaggal kitölthetök a felszíni anyaghibák is. A forrasztási hőmérséklet 490 fok. Ezen a hőmérsékleten az alapanyag megolvadása nélkül végbemegy a forrasztás, nem keletkezhetnek nem kívánatos feszültségek, alakváltozások. A forrasztás korrózióálló. Az új forraszanyag magnéziumon kívül alumíniumot, cinket, nikkelt és mangánt tartalmaz. Számítógépes fogamzásgátlás Edward Desjacques, svájci kutató új elektronikus eszköze a szakértők véleménye szerint forradalmasíthatja a fogamzásgátlás módszereit, A „Bioself“ tulajdonképpen kisméretű számítógéphez kapcsolt hőmérő, amely a testhőmérséklet mérésével állapítja meg a nők termékeny napjait. A készülék tulajdonosának nem kell mást tennie, mint naponta megmérni hőmérsékletét, a számítógép pedig ennek alapján meghatározza a termékenységi szintet. A zöld fényjelzés a termékfélén, a piros a részben termékeny, a villogó piros fényjelzés pedig a kritikus napokat jelzi. A találmány kidolgozása hat évbe és egymillió dollárba került. A további kísérleti ellenőrzésbe az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői is bekapcsolódtak. (d) KOHÁN ISTVÁN
