Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 1. szám
Az óriáskotrógép üzemeltetése nagy szakértelmet követel (Archív felvétel) Több kezdeményezéssel Legutóbb két hónappal ezelőtt jártam az észak-csehországi bányavidéken. Noha látogatásom Miloslav Hendrychnek, a Szocialista Munka hősének szólt, (tavaly május 1 -e alkalmával kapta ezt a elmet) munkatársaival, a tuái- micei Nástup Bánya dolgozóival is elbeszélgettem. Tőlük tudtam meg, hogy míg sok helyütt még mindig csupán a kibányászott szén meny- nyiségét tartják a döntő szempontnak, ők a gépek korszerűsítésének, teljes kihasználásuknak és a költségek csökkentésének is rendkívüli figyelmet szentelnek. Tavaly ez a mennyiség már a 8,5 millió köbmétert is meghaladta. Ezeket a műszaki módosításokat természetesen továbbiak követték, A Kránohorskéi Gépgyár dolgozóinak segítségével egy meddöaprí- tógépet is kifejlesztettek. Sok fejtörést okozott a megbízhatatlanul működő szállítószalag is. Napirenden volt az anyagtorlódás, míg azután fáradozásukat siker koronázta. Saját műhelyükben a gépszerkesztők és a többi szakember a legbonyolultabb problémákkal is megbirkózik. A SZOVJET BÁNYÁSZOK ZÁSZLAJÁNAK TULAJDONOSAI- Körültekintően gazdálkodni, takarékoskodni az anyaggal, a nyersanyaggal, az energiával és az emberek munkájával nem könnyű feladat - utalt Jindrich Haáek, a külszíni fejtést irányító gazdasági központ vezetője a népgazdaság évről évre fokozódó igényeire. - Az 5. ötéves tervidőszak kezdetétől valljuk ezt az elvet, s ezért a komplex intézkedések bevezetésével sem voltak különösebb nehézségeink.- Bebizonyosodott, hogy gazdasági szempontból a legfontosabb követelmény a munkatermelékenység növelése, ami a tapasztalatok szerint a gépek és berendezések teljes kihasználásával érhető el. Ezért még a munkaerőhiánnyal is megbirkóztunk - kapcsolódott a beszélgetésbe Oldrich Skalicky gépészmester. Állításának igazáról a bánya figyelemre méltó eredményei tanúskodnak. Míg például 1970- ben a konszernvállalat négy üzemének 2330 dolgozója 7,55 millió tonna szenet fejtett és 19,7 millió köbméter fedőréteget takarított le, 1982- ben 4280 bányász - kötelezettségvállalását teljesítve - mintegy 21 millió tonna tüzelőanyagot juttatott a népgazdaságnak és 49 millió köbméter meddőt mozgatott meg. Ugyanakkor örvendetes tény az is, hogy a teljesítményegységre jutó költségek 28,87 fillérről 17,20 fillérre csökkentek. Nem is maradt el a dolgozók jutalma. Kiváló eredményeik elismeréseként a tavalyi bányász- r- napon jelentős kitüntetésben részesültek: megkapták a szovjet bányászok zászlaját. HOGYAN SIKERÜLT? Miloslav Hendrych, a szocialista munkabrigád vezetője szerint semmi sem megy magától.- Nem várhattunk mások segítségére, s ezért legsürgősebb teendőnknek a kedvező műszaki és szervezési feltételek megteremtésével a dolgozók kezdeményezésének növelését tartottuk. Kezdeményezésük és jó ötleteik nélkül aligha mentünk volna valamire - mondja. - Elkerülhetetlen volt a gépeknek a feltételeinkre való alkalmazása. így pl. sok gondot okoztak a KU 800 típusú kotrógép hatalmas serlegkerekei. - Mi történne, - latolgattuk, ha az NDK-ból behozott kotrógép kisebb kerekeivel helyettesítenénk azokat? Az ötletet tett követte. Először hat évvel ezelőtt Josef Tomásekszocialista munkabrigádja alkalmazta a KU 800/6 típusú gépen ezeket a kerekeket, és nem bánta meg. Akkoriban évente 6 millió köbméter fedőréteget takarítottak Je. De ezzel sem elégedtek meg a dolgozók. MINDEN AZ EMBEREKEN MÚLIK A munkaerőhiány - mint mindenütt - éveken át itt is számos nehézséggel járt - Kezdetben szociális előnyök biztosításával igyekeztünk megnyerni a dolgozókat - mondja Jindrich Ha- Sek. - Mivel azonban a magasabb bérek sem bizonyultak eléggé ösztönzőnek, a tartalékok feltárásával arra törekedtünk, hogy kevesebb munkaerővel is teljesítsük a tervet. A felesleges tisztségek felszámolásával a saját és az NDK- beli baráti vállalatok tapasztalataiból indultunk ki. Bebizonyosodott pl. hogy a szállítószalag mindkét végén munkaerő takarítható meg. A nagy teljesítményű berendezések dolgozói megértették, hogy kevés a kotrógépvezető, s ezért néhány munkacsoport - a pillanatnyi nehézségek kiküszöbölésére törekedve - erre a célra az előírt vizsgákkal rendelkező embereket ajánlotta fel. Megértésüket a kezdeményezőterv keretében a vállalat a hiányzó dolgozók bérének egy részével jutalmazza. GYAKORLATI TAPASZTALATOK- Nem tűrjük a gépek kihasználatlanságát. Gazdaságos kihasználásuk nálunk törvény- veszi át a szót Karel Zibar, Miloslav Hendrych legközelebbi munkatársa, majd így folytatja:- Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, mennyire fontosnak tartjuk érdekeltté tenni, megnyerni az embereket, hogy leküzdve közönyüket, tevékenyen részt vegyenek a nehézségek kiküszöbölésében. Ma már nálunk mindenki természetesnek tartja a takarékoskodást, csakúgy, mint a berendezések karbantartását. Senki sem nézi tétlenül, ha pl. csöpög az olaj valamelyik hajtó- műszekrényböl. Aki ezt észre veszi, az azonnal intézkedik, hogy haladéktalanul javítsák meg a hibát. Addig is tartályban igyekszünk felfogni az olajat, hogy egyetlen csepp se vesszen kárba. A Nástup Bánya dolgozói tudják, hogy a tartalékok további feltárásával, a kezdeményezőterv érvényesítésével és nagyobb fegyelemmel még jobb eredmények érhetők el. Ezért fáradoznak azon, hogy követésre méltó példát mutassanak a hasonló feltételek között üzemelő többi bányában dolgozó munkatársaiknak. Meggyőződésük ugyanis, hogy ha másutt is átvennék munka- módszereiket, akkor törölhetnék szótárukból a lemaradás szót és megszűnnének a munkaeredményeikben még észlelt gyakori, lényeges különbségek is. KARDOS MÁRTA Mindenkinek vannak álmai. A tervezőnek ne lennének? Csakhogy a tervező másként álmodik. Nyitott szemmel, nagyon is ébren. Október közepén zajlott le a szlovákiai építőművészek V. kongresszusa. E tanácskozáson is szó volt az álmokról. Azokról, amelyek az elmúlt években megvalósultak és maradandó bizonyítékai a ma embere alkotó szellemének. Legalább két példát ragadjunk ki a sok közül. A korszerű építészet remekei közé tartozik például a Szakszervezetek Háza Brati- slavában vagy Banská Bystricában az új kórház épülete. Hosszan sorolhatnánk a jó példákat tervezőink, építőink képességeinek alátámasztására. Említhetnénk kis- és nagyberuházásokat, nagyszerű lakótelepi megoldásokat. Viszont nem lehet szó nélkül hagyni az építőiparban már évek óta tapasztalható negatív jelenségeket sem. Ezek közé tartozik egyes beruházások határidejének elhúzódása, a munkaszervezés esetenként meghökkentően alacsony színvonala, valamint a nem elég hatékony munkaidő-kihasználás. Az építőművészek kongresszusán előtérbe kerültek az említett hiányosságok azzal a céllal, hogy a jövőben szorosabb lehessen a kapcsolat a tervező és kivitelező között. A tervező ezáltal nem csupán passzív szemlélője lesz álmai megvalósulásának, hanem ötleteket adó, a terv- kivitelezésének folyamatosságáért részfelelősséget vállaló egyén is, egyszóval, aki szívén viseli az építkezést. Papp Péter építészmérnöknek, a Sportprojekta tervezőjének máris megadatott, hogy éljen az említett lehetőséggel. Ó tervezte a komáromi (Komárno) uszodát, amelynek alapkőletétele már megtörtént.- Mibe kerül egy uszoda?- Attól függ, fedett-e, és hogy mekkora. Meg aztán attól, mennyit szán az építtető a műszaki és esztétikai kivitelezésre. A fiatal tervező elmagyarázza, hogy az építkezési költségek arányosan növekednek egy-egy ilyen létesítmény komfortossági mutatóival. Van-e az uszodában szauna, kozmetikai szalon, fodrászat, masszőr, kondicionáló terem, büfé, presszó vagy étterem, az öltözőkről, tusolókról nem is szólva. Kerülhet tehát egy uszoda tíz millióba, de akár 50 millióba is. Vagyis minden a megrendelő anyagi lehetőségein múlik. A komáromi uszoda felépítésére 19 millió korona áll rendelkezésre. Vagyis a szerényebb uszodák közé tartozik majd.- Mikor?- Ha minden jól megy, négy év múlva. Vagyis 1986-ban kellene átadni.- Miben különbözik a komáromi uszoda a többitől? Milyen sajátosságokkal ruházta fel a tervezője?- A tervezőnek alkalmazkodnia kell a beruházóhoz. Ez természetes, másrészt viszont korlátokat is jelent. Az az elképzelésem, hogy az uszodát - mely a Vll-es számú lakótelepen épül fel - az adott környezetbe illő épületként helyezzem el. A tervezésnél tehát figyelembe kell venni a sajátos városépítészeti adottságokat is. Gondot okozott az uszodai telek alakzata, amely keskeny és hosszúkás. Számolni kellett a talajvíz magas szintjével is, emiatt a medencéket emeletnyi magasságban kell megépíteni. A megrendelő elképzelései, anyagi lehetőségei mellett egyéb szempontokat is figyelembe kellett venni, többek között építőiparunk alapanyagválasztékát. Az épület vázát a tipizált elemekből álló acélszerkezet képezi. A tervező úgy érzi, sikerült építészeti szempontból optimális megoldást találni a medencecsarnok kiépítésére. Az úszómedencét kivéve az épület többi részét is hazai építőanyagokból akarják kivitelezni. A falakra kerámia mozaikdíszítés kerül. Tehát az uszodai körülményekhez illő, ugyanakkor műszakilag is megfelelő felületburkoló anyagokkal hozzák létre a kívánatos esztétikai hatást. Építőiparunk feladatai közé is tartozik az energiatakarékos épületszerkesztés, ezen belül is az eddiginél sokkal nagyobb hatásfokú hőszigetelési eljárások kidolgozása, főleg a lakásépítésben. Persze, ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Évekig tartó folyamat lesz. A szakemberek kiszámították, hogy az energia- hordozók nagyobb hányadát - mintegy 60 százalékát - hő előállítására használják. Ennek jelentős része a téli időszakban a lakások fűtésére fogy el. A lakások gyenge hőszigetelése következtében a drágán előálitott hő számottevő része kárba vész. De kanyarodjunk vissza az építőművészethez. Hogyan járulhatnak hozzá ők az energiatakarékossághoz?- Véleményem szerint elsősorban úgy, hogy már a tervezésnél szem előtt tartjuk az energiatakarékoskodá- si elveket - válaszolja Papp Péter mérnök. - De más utak és módok is léteznek. Például az, amelyet a komáromi uszodánál szeretnénk alkalmazni. Nos, ez a szolárium. A Nap melegét hőtükrök, kollektorok gyűjtik össze, e hőt átalakító, hasznosító berendezést nevezzük szoláriumnak.- A tervek szerint a komáromi uszoda vizét ilyen berendezés segítségével, a nap hőjével melegítik majd. Persze, ez attól függ, sikerül-e rövid idő alatt a szoláriumépítéssel kapcsolatos műszaki kérdéseket megoldani. Pillanatnyilag még sok az akadály.- Egyelőre a műszaki terv előkészítésénél tartunk. Kezünkben van viszont a Brnóban készített előzetes műszaki elemzés, amely vázolja e bonyolult berendezés előnyeit és hátrányait. A hátrány a beruházási összeg némi növekedése. Viszont kétségtelenül több az előny. Megéri az áldozathozatalt. A tervező véleményével egyetértünk. A napenergiahasznosítás szempontjából Komáromnak igen kedvező a fekvése, hazánkban ezt a vidéket éri a legtöbb napsütés. A szolárium körülbelül az év háromnegyed részében - márciustól októberig - tarthatná megfelelő hőmérsékleten az uszoda vizét. Viszont mintegy 600-700 ezer korona többletbefektetést kíván. Ebben az esetben azonban nem érvényes a közmondás, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A jövőben egyre nagyobb gondot okoz majd az energiaellátás. Az uszodának két medencéje lesz. A kettő együttes űrtartalma mintegy ezer köbméter. Ennyi vizet kell majd tehát a kívánt hőmérsékleten, 28 Celsius fokon tártani. Hány köbméter gáz, hány ezer kilowattóra villamos energia, hány tonna szén fogyna el naponta, hetente, évente e célra? Rengeteg. A nap melege mindezt úgyszólván ingyen és szinte végtelen ideig pótolhatná.- A szoláriumépítés kulcsa a szakemberek kezében van. Vannak-e némi tapasztalatok ezen a téren. Csehszlovákiában? Épült-e már nálunk szoláriummal felszerelt uszoda?- Tudomásom szerint Szlovákiában ez lenne az első. Azonban Csehországban, 2d'ár nad Sázavouban már működik ilyen uszoda. A közeljövőben szeretnék közelebbről megismerkedni működésével, össze akarom gyűjteni az üzemeltetésével összefüggő tapasztalatokat. A cél, hogy Komáromban műszakilag még tökéletesebb és hatékonyabb szoláriumot építsünk. Papp Péter szívén viseli a szoláriumépítés ügyét. Ám hogy megépülhessen, támogatókra, társakra, partnerekre is szüksége van. Nem lesz könnyű öszefonni azt a rengeteg szálat, amely az ilyen berendezés építésénél elengedhetetlen. S mindenekelőtt be kell szerezni az ezzel kapcsolatos külföldi és hazai műszaki adatokat, információkat. Érsekújváron (Nővé Zámky) és a morvaországi Kromé- rízben gyártanak kollektorokat és szolárium-részegységeket. Érintkezésbe kell lépni a gyártókkal. Komáromnak tehát egy újabb nevezetessége lesz. Példája a korszerű tervezésnek, kivitelezésnek, útmutatója az energiatakarékos megoldásoknak. ÚJ SZÍ 6 SZABÓ TIBOR 1983.1.7.
