Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-27 / 21. szám

szú 3.V.27. TUDOMÁNY ! 1! 1! .•í^i TECHNIKA Az ENSZ döntése alapján 1983-at a távközlés esztendejévé nyilvánították. Az akciót aligha mi­nősíthetjük öncélúnak, hiszen nem kell külön hangsúlyozni, hogy manapság már a távközlés is az ember alapvető szükségletei közé tartozik. Mindannyiunkat érint, hi­szen kisebb-nagyobb mértékben valamennyiünknek szüksége van a posta szolgáltatásaira, otthona­inkban megtalálható a rádió- és tv-készülék, a legtöbb helyen már a telefon is, és a vállalatok tevé­kenysége szinte már elképzelhe­tetlen távíró nélkül. Úgyszólván a történelem előtti időkben kezdődött meg a távköz­lési rendszerek kialakulása, hi­szen az egymástól kisebb-na­gyobb távolságokra élő emberek­nek már évezredekkel ezelőtt is szükségük volt kapcsolatterem­tésre. Persze, az ágazat az utóbbi néhány évtized alatt is nagyot fej­lődött, és a századforduló táján alkalmazott és akkor korszerűnek minősített eszközök ma már össze sem hasonlíthatók a jelenleg használt telekommunikációs be­rendezésekkel. Az eszköztárba bevonult például az üvegszálas zetközi Polgári Repülési Szerve­zet, az Egyesült Nemzetek iparfej­lesztési szervezete és a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség. Olyan más nemzetközi szerveze­tek is bekapcsolódnak e munkák­ba, amelyek tevékenységében fontos szerepet játszik a távközlés (közlekedés, ipar, mezőgazdaság, egészségügy, tudományszer­vezés). Március végén Brnóban meg­tartották a Távközlés '83 nemzet­közi konferenciát, amelyen azt vették szemügyre, milyen fejlődés várható az ezredfordulóig e szak­mában. A nemzetközi konferencia védnöke Vlastimil Chalupa, szö­vetségi távközlési miniszter volt. A rendezvényen a hazaiakon kívül szovjet, magyar, NDK-beli, len­gyelországi, NSZK-beli, japán, svájci és osztrák szakemberek is részt vettek. Szakosított kiállítást is szerveztek a konferencia idején, és bemutatták a legkorszerűbb te­lefon-, távíró- és tv-technikát. Érdekes dolgokról tájékoztatott például az egyik NDK-beli szak­ember, amikor arról számolt be, milyen eredményeket értek el ha­zájában az üvegszálas távközlés­1983: a távközlés éve vezeték, bolygónk fölött stacioná­rius műholdak gondoskodnak a tv- műsorok továbbításáról, általá­nossá vált már a színes tv-adás, elterjedőben van a térhatású mű­sorok sugárzása stb. A távközlés nemzetközi ténye­zővé vált, aminek köszönhetően a bolygónk legkülönbözőbb pont­jain élő emberek is perceken belül kapcsolatot teremthetnek egy­mással. Sőt, ma már a világűri objektumokon szolgálatot teljesítő űrhajósokkal való érintkezést is mindennaposnak tekinthetjük. A Föld öt kontinensén körülbe­lül 550 millió telefonállomás műkö­dik. Ezek döntő többségét rákap­csolták a nemzetközi telekommu­nikációs hálózatra, amelynek igénybevételével több mint 400 milliárd beszélgetést bonyolítanak le évente. A világ több mint 150 államában mintegy 630 ezer posta működik. Ezek évente csaknem 160 milliárd levelet és 2 milliárd csomagot továbbítanak. Szlovákiában ez év elején már összesen 913 977 telefonállomás működött, és számuk 1985 végére eléri az egymilliót. Postahálóza­tunk is fejlett, 1574 ilyen hivatal működik. Az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy még a 2632 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Lomnici- csúcs közelében is van postahiva­tal. A szlovákiai posta 1982-ben 842 millió levélküldeményt, újsá­got és folyóiratot, 7 millió csoma­got és pénzküldeményt, illetve 3 325 609 táviratot továbbított. A távközlési rendszer a szociá­lis és gazdaságfejlesztésnek, illet­ve a társadalomirányításnak is fontos tényezője, és jelentősen hozzájárul a nemzetek közötti megértés és a békés egymás mel­lett élés elmélyítéséhez. Teljesen érthető ezért, hogy az ENSZ Köz­gyűlése 1981. november 19-én úgy döntött, 1983 legyen a távköz­lés esztendeje. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének megbízásából a Nemzet­közi Távközlési Unió hangolja össze az év folyamán sorra kerülő rendezvényeket. Ezeken kifeje­zésre jut, hogy a távközlési rend­szerek harmonikus fejlesztése - a modern civilizáció sokoldalú fejlődésének egyik legfőbb előfel­tétele. Az akciók szervezésébe olyan intézmények kapcsolódnak be, mint a Nemzetközi Postaszö­vetség, az UNESCO, az Egész­ségügyi Világszervezet, a Nem­ben. Az így kialakított rendszer azonos időpontban akár 100 ezer beszélgetést is továbbíthat zavar­mentesen, miközben egyetlen gramm üveggel 1 kilogrammnyi rézvezeték helyettesíthető. Érdekes eredményekről szá­moltak be a szovjet távközlési szakemberek is. Rámutattak, hogy milyen lehetőségeket ígér­nek és valósítanak meg a távköz­lési műholdak. A Szovjetunióban végbement fejlődést jól szemlélteti a szovjet küldöttség egyik tagjá­nak rövid történelmi visszapillan­tása. Ennek során elmondotta, hogy 65 esztendővel ezelőtt, ami­kor az ország vezetői arról tanács­koztak, melyik Moszkva környéki településen részesítsék V. I. Le­nint gyógykezelésben, a választás Gorkij városára esett. Indoklás: Gorkijban már van telefon. Lenin csaknem 6 évig lakott ebben a vá­rosban, és kb. 200-szor telefonált a Kremlbe. Arról is saját maga döntött, hogy a forradalmat követő első években ki kaphat telefonké­szüléket Moszkvában. Megtiltotta, hogy üdvözlő táviratokat adjanak fel címére, mert ezzel feleslege­sen megterhelnék a gyengén kié­pített távközlési hálózatot. A magyar vendég arról számolt be, hogy milyen eredményeket ér­tek el a videotelefonnal kapcsola­tos kísérletek során. A budapesti Postamúzeumban becses relikvi­aként őrzik azt a speciális rádióte­lefon-berendezést, amelynek igénybevételével 1919 tavaszán, a Magyar Tanácsköztársaság napjaiban V. I. Lenin és Kun Béta kapcsolatot teremtett. További ér­dekes kiállítási tárgya a múzeum­nak az az 1924-ben kiadott buda­pesti telefonkönyv, amely (infláció volt) 30 ezer koronába került. A hazai tervek értelmében az 1988-1990-es időszakban már sor kerül a rádió- és tv-músorok távközlési műholdak segítségével történő sugárzására. 1984 elején már úgy készítik 2ilinán és Kassán (Kosice) a bratislavai Pravdát, hogy az egyes oldalakat szovjet rendszerű GAZETA-2 mintájú fa- ximile-továbbítóval juttatják el a vi­déki kiadások színhelyére. Ké­sőbb fokozatosan e módszert al­kalmazzák a többi szlovákiai napi­lap kiadásában is. A Cseh Szocia­lista Köztársaságban már folynak a kísérletek a faximile-továbbítás- sal, és a jövőben e módszer alkal­mazásával jelenik meg a Rudé právo Brnóban, Ostraván, illetve Bratislavában. Hazánkban jelenleg több mint 3 millió telefonállomás működik, és az ezredfordulóig további 2 mil­lió 300 ezret szerelnek fel. Ez azt jelenti, hogy a háztartások 56 szá­zalékában lesz telefon. A televíziós technika is gyorsan fejlődik, így terveink értelmében 1990-ben már az ország minden tájegységén fogható lesz három tv-músor. Ezeket Prágából, Bratislavából, illetve a többi na­gyobb városból sugározzák. Az 1990-et követő időszakban megkezdjük egy nagy kiterjedésű rádiótelefon-rendszer építését, amelynek révén minden mozgó telefonállomást rákapcsolhatnak az egységes távközlési hálózatra. Azt jelenti ez, hogy gépkocsiból, repülőgépből vagy gyorsvonatról is folytathatunk beszélgetést. Az ezredforduló évében 10 ezer la­kosra már 7 mozgó telefonállomás jut. Ugyanakkor készülünk az üvegszálas vezetékek széles körű alkalmazására és az optoelektro- nika lehetőségeinek minél na­gyobb mértékű alkalmazására is. E feladatok végrehajtása során di­namikusan kell fejlődnie a cseh­szlovákiai elektronikai iparnak, hi­szen az olyan új szolgáltatások bevezetése, mint pl. az elektroni­kus posta, amely lehetővé teszi dokumentumok, levelek, képek vagy műszaki rajzok távreproduk­cióját, sok új korszerű berende­zést igényel. Nyilvánvaló persze, hogy saját lehetőségeink kiakná­zása mellett a nemzetközi tudo­mányos-műszaki és termelési ko­operáció és szakosítás kibontako­zásával is számolunk. VLADIMÍR RYMAREVIŐ- ALTMANSKIJ • Üj mikropro­cesszoros rend­szert állítottak össze a Tesla Kő­im szakemberei. Az MVS 800/801 jelzésű berende­zés szimbolikus nyelven teszi le­hetővé a progra­mok kialakítását. A korábbi évek­ben hazánk kül­földön szerezte be ezt a pótolha­tatlan berende­zést, ma minden egyes rendszer gyártásával 300-500 ezer de­vizakoronát taka­rítunk meg. A ko- lini szakemberek legnagyobb érde­me az, hogy a gép alkatrészeinek 99 százaléka cseh­szlovák vállalatok gyártmánya. (CTK-felvétel) Hányán voltunk 1982-ben? A Szovjetunió Tudományos Akadémiája egyik tudományos és társa­dalompolitikai folyóirata közölte a washingtoni INTERCOM-nak bolygónk lakosságára vonatkozó adatait. Tüzetes és széles körű vizsgálatok után az INTERCOM megállapította, hogy az elmúlt év közepén Földünk lakóinak száma 4 milliárd 585 millió 193 ezer, a természetes szaporulat koefficiense 1,727 százalék volt. Városokban 1 milliárd 709 millió 155 ezer ember és 1 milliárd 597 millió 859 ezer tizenöt évesnél fiatalabb, valamint 265 millió 629 ezer 65 évesnél idősebb ember élt. Az egész Fejlett Fejlődő világon országokban országokban születések az egész évben 131 097 506 17 818 948 113 278 558 száma: havonta 10 924 792 1 484 912 9 439 880 hetente 2 521 106 342 672 2 178 434 naponta 359 171 48 819 310 352 óránként 14 965 2 034 12 931 percenként 252 34 216 másodper­cenként 4,2 0,6 3,6 Halandóság: az egész évben 51 923 209 10 957 295 40 965 914 havonta 4 326 934 913 108 3 413 826 hetente 998 523 210 717 787 806 naponta 142 255 30 020 112 235 óránként 5 927 1 251 4 676 percenként 99 21 78 másodper­cenként 1,6 0,3 1,3 Természetes az egész évben 79 174 297 6 861 653 72 312 614 szaporulat: havonta 6 597 858 571 804 6 026 054 hetente 1 522 583 131 955 1 390 628 naponta 216916 18 799 198 117 óránként 9 038 783 8 255 percenként 151 13 138 másodper­cenként 2,6 0,3 2,3 Érdekességek, újdonságok MESTERSÉGES MALACHIT MOSHATÓ HOMLOKZATFESTÉK A leningrádi egyetemen sike­rült laboratóriumi körülmények között malachitot előállítani mesterségesen. A malachit mé­regzöld ásvány, amely 57 száza­léknyi rezet tartalmaz. A labora­tóriumi malachitot a legszigo­rúbb ellenőrzés alá vetették és a mesterséges drágakő semmi­ben sem különbözik a termé­szetestől. Már megkezdték nagy­üzemi gyártásának előkészí­tését. A szovjet ipar már régóta gyárt gyémántot, smaragdot, opált és más drágaköveket mesterségesen. Ezt a sort most már a mesterséges malachit is bővíti. MŰBŐR-KÖTÉS Bizonyos területeken tökélete­sen pótolhatja a gézből és sebkö­töző tapaszból álló hagyományos orvosi kötést a Tegaderm elneve­zésű új amerikai sebkötés. Átlát­szó, átengedi a levegőt és a víz­gőzt, de átjárhatatlan a folyadékok számára. Vágott, zúzott sebeket, átültetett bőrfelületeket köthetnek be vele, és mert lélegzik, sokkal hosszabb ideig rajta hagyhatják a seben a bőr ingerlése nélkül. Az orvos a kötés eltávolítása nélkül megtekintheti a sebet, nyomon kö­vetheti a gyógyulást. LÁNGÁLLÓ KESZTYŰ Űjfajta védőkesztyűt készítet­tek Svédországban különlege­sen kezelt tiszta gyapjúból. Fő­ként ott vehetik hasznát, ahol forró munkadarabokat kell meg­fogni, vagy közvetlenül a tűzbe kell nyúlni. A hajlékony kesztyű elnyeli a verítéket, mosható és vegyi úton is tisztítható. FŰNYÍRÁS VÍZZEL Vízzel nyírja a füvet egy bir­minghami feltaláló új szabadalma. Újtípusú fűnyírójában nagynyo­mású szivattyú, víztartály és egy sor finom fúvóka van. A tartályban levő vizet a szivattyú nagy nyo­mással átpréseli a fúvókákon. A gép alatt a finom vízsugarak legyezője alakul ki, késként át­metszve bármely fűszálat, ame­lyet elér. A kipréselt víz jelentős része összegyűjthető egy dréncső­vel és visszavezethető a szivaty- tyúba. A vizes fűnyírónak az a leg­nagyobb előnye a hagyományos fűnyírókkal szemben, hogy vágó­élei nem sérülnek meg, ha kemény tárgyba, kőbe ütköznek. Különlegesen tartós homlokzati védöfestéket fejlesztettek ki a ha­zai építési és vegyészeti kutatóin­tézetekben. Az U 4010 elnevezés­sel forgalomba kerülő festéket tíz színárnyalatban gyártják. Egy ki­logrammnyi festék - kétszeri fes­téssel - körülbelül öt négyzetmé­ternyi felületre elegendő. A vízzel összekevert festéket ecsettel, fes­tőhengerrel vagy szórópisztollyal lehet felhordani. A feltalálók 30-50 éves élettartamot szavatolnak az új festéknek. Hideg vízzel köny- nyen lemosható a szennyezés az új festékkel védett homlokzatról. A tisztítást kétéves időközönként ajánlják. ÚSZÓ TÖLTŐÁLLOMÁS A világ legnagyobb „benzin- kútja“ ez az óriási úszó betonto­rony, amellyel Nagy-Britannia északi-tengeri lelőhelyeinek kő­olaját töltik a tartályhajókba. A 131 méter magas tornyot Skó­ciában építették meg, majd a ví­zen úsztatva vontatták kijelölt helyére, ahol azután bonyolult művelettel az alsó végét lesül­lyesztették és az óriás úszó tor­nyot lehorgonyozták. A kilenc­ezer tonna tömegű kolosszus óránként 20 ezer hordó kőolajat tölthet a várakozó tartályhajók­ba. (d) r

Next

/
Thumbnails
Contents