Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-27 / 21. szám
I szú 11 i3. V. 27. ŐSZINTÉN A FELVÉTELIKRŐL Beszélgetés Juraj Busa oktatási miniszterrel A közép- és főiskolai felvételi vizsgák nem csupán a tanulók és a szülők, hanem az egész társadalom érdeklődésének középpontjában állnak. A kérdésnek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a legfelsőbb párt- és állami szervek is. Mivel közelednek a felvételik, megkértük JURAJ BUŐA professzort, az SZSZK oktatási miniszterét, válaszoljon kérdéseinkre. • Szükség van-e felvételi vizsgákra, s a középiskolák és egyetemek növendékei számának megszabására?- Gyakran kérdezik ezt a szülők is. A diákok számának meghatározása elválaszthatatlan népgazdaságunk tudományosan tervezett szakember-szükségletétől. Társadalmunknak ugyanis nem mindegy, hogy a végzősök találnak- e maguknak megfelelő munkát, és érvényesíthetik-e képességeiket. A felvettek számának korlátozása tehát nem csupán a társadalmi szükségletek, hanem a fiatalok önmegvalósítása szempontjából is fontos. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak számát persze befolyásolja a tantermek befogadóképessége is; a legtöbb karon már most két műszakban oktatnak. Ha viszont egy pályázót felveszünk, kötelesek vagyunk neki megfelelő tanulási és életfeltételeket is biztosítani. Egyébként a felvételi vizsgák azért is szükségesek, mert tárgyilagos képet adnak a pályázók tudásáról. Mivel a felvételin azonos mércét alkalmazunk, s egyforma követelményeket támasztunk mindenkivel szemben, tárgyilagosabban ítélhetjük meg a diákok tudását, mint a középiskolák, hiszen azokban nem mindenütt állítják azonosra a mércét. A felvételi vizsgák eredményei a többi kritériummal együtt tehát lehetővé teszik, hogy komplex módon ítéljük meg a pályázók adottságait, a választott tanszakra való alkalmasságukat. • A szülők gyakran éppen arra mutatnak rá, hogy bár gyermekük a középiskolában jobb eredményeket ért el, mint a többiek, mégsem került be az egyetemre, míg a rosszabb előmenetelei osztálytársuk viszont igen.- Ez megtörténhet. Hiszen nem biztos, hogy egyforma eredménnyel, felvételiznek, másrészt, ha a középiskolában gyöngébb előmenetelü diák olyan karra vagy szakra jelentkezik, ahová kevesebben pályáznak, tehát kisebb a konkurencia, esetleg felveszik, míg a jobb tanuló kívül rekedhet, különösen, ha olyan helyre pályázik, ahol sokan vannak jó képességűek is. Az idén a Komensky Egyetem jog- és bölcsészettudományi karára csak minden hatodik, a kassai Őafárik Egyetem jog- és bölcsészettudományi karára minden ötödik, az orvostudományi karokra pedig minden harmadik vagy negyedik pályázót veszünk fel. Sőt, az ún. vonzó szakokon csak minden tizedik jelentkezőnek jut hely. Ezzel szemben a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola, a kassai Műszaki Főiskola, a zilinai Közlekedési Főiskola minden második jelentkezőt felvehet. Hasonló volt a helyzet a középiskolákban is. Míg például a bratislavai közgazdasági szakközépiskolába csak minden második vagy harmadik jelentkező juthatott be, addig a gép- és vegyipari szakközépiskolákban lényegesen jobb volt a helyzet. Többszörös volt a túljelentkezés a Piesfanyi Vendéglátóipari Szakközépiskolában, a Trencíni Ruhaipari Szakközépiskolában, az egészségügyi szakközépiskolákban stb. S éppen ez az aránytalan érdeklődés a másik ok, ami miatt nem tekinthetünk el a felvételi vizsgáktól. • Említette, hogy a pályázók a felvételi vizsga eredményei és egyéb kritériumok alapján juthatnak be a választott tanintézetbe. Körvonalazhatná ezeket a követelményeket?-Természetesen. Szükségesnek tartom azonban hangsúlyozni, hogy a CSKP KB Elnöksége már 1971 -ben jóváhagyta a felvételi vizsgák követelményeit. A továbbtanulás egyik alapfeltétele, hogy a jelentkező sikeres felvételit tegyen. Jovábbá figyelembe kell venni a pályázó adottságait és az előző iskolákban elért eredményeket. Ügyelni kell arra is, hogy a felvett diákok összetétele megfeleljen társadalmunk szociális struktúrájának és a pályázók közül a legrátermettebbek kerüljenek be. Ezenkívül pontozzák a jelentkezők magatartását, aktivitását, a SZISZ- vagy a pionírszervezetben végzett munkáját. A komplex értékelés a tanulók szüleinek tudtával készül. Az illetékesek elrendelték az írásbeli felvételi vizsgák anonimitását, ennek ellenőrzését és intézkedtek, hogy az egyetemi felvételik anyaga megfeleljen a gimnázium tananyagának, a középiskolai felvételiké pedig az alapiskolai tananyagnak. • Gyakran olyan véleményeket is hallhatunk, hogy a felvételi egyik feltétele a szülök párttagsága.- Az ilyen nézetek helytelenek. Csakis azok a kritériumok számítanak, amelyeket már említettem. A szülők társadalmipolitikai elkötelezettségét nem szűkítjük le a párttagságra, ezt csak akkor vesszük figyelembe, ha két vagy több hasonló eredményt elérő pályázó közül kell választani. • Minek alapján határozzák meg, hogy kik juthatnak be felvételi nélkül a felsőoktatási intézményekbe?- Ennek kritériumait rendeletek szabályozzák. Lényegük, hogy azokra, a karokra és szakokra amelyek iránt csekélyebb az érdeklődés, mérsékeljük a követelményeket és megfordítva, amelyek iránt nagyobb az érdeklődés, szigorítani kell a feltételeket. Az orvos- és jogtudományi karon nem tekinthetünk el a felvételi vizsgáktól. Egyébként évente határozunk arról, hogy mely karok vagy szakok vehetnek fel hallgatókat felvételi nélkül. Ezt az eljárást a felvételi vizsgák egyszerűsítése miatt és azért vezettük be, hogy jutalmazzuk az alap- és középiskolák jó előmenetelü tanulóinak igyekezetét, s a fiatalokat jobb eredmények elérésére ösztönözzük. A középiskolákba a tanulóknak évente 7-8 százalékát, az egyetemekre és főiskolákra pedig a jelentkezőknek 12,5 százalékát, mintegy 2600 diákot veszünk fel felvételi vizsga nélkül, főleg a műszaki karokra. • Az említett intézkedések hogyan váltak be a gyakorlatban?- A párt- és állami szervek intézkedései nyomán kétségkívül jobb lett a felvételi vizsgák rendszere, bár hatékonyságuk még nem mindenütt egyforma. A célszerűbb pályairányítás a műszaki főiskolák iránti fokozott érdeklődésben mutatkozott meg; 1982-ig nőtt, utána azonban mintegy 400-zal csökkent az érdeklődők száma. Ezért továbbra is javítani kell.a pályairányítást, a felsőoktatási intézményekben pedig ösztöndíjjal kell buzdítani a fiatalokat. Bár a tanulók döntését főleg a szülők befolyásolják, mégis jó lenne, ha a pályaválasztási felelősök szava is nagyobb súlyt kapna. Ezért azon fáradozunk, hogy jutalmazásukat tevékenységük eredményeitől tegyük függővé, s így serkentsük aktivitásukat. Hogy az utóbbi években emelkedett a műszaki és természettudományi karok hallgatóinak száma, ez annak is köszönhető, hogy a felvételi vizsgák két szakaszban zajlottak le. Akik az első szakaszban nem kerültek be az egyetemre, lehetőségük volt, hogy kérvényüket átirányítsák valamelyik műszaki karra, és augusztusban tegyenek felvételi vizsgát. Ezzel a lehetőséggel évente mintegy 1500-an éltek. Mivel az idén a jelentkezők száma elegendő, nem szükséges, hogy a felvételi vizsgákat két szakaszban tartsuk meg. Erről a döntésünkről a közvéleményt idejében tájékoztattuk. Az említett intézkedések óta kedvezően alakult a középiskolák és felsőoktatási intézmények növendékeinek szociális összetétele. Az egyetemekre és főiskolákra felvetteknek 64-65 százaléka munkás-parasztszármazású. Lényegesen nőtt az arányuk a művészeti irányzatú iskolákban is. Ezekre az arányokra a jövőben is ügyelni fogunk. Kedvező eredményeket értünk el a közép- és felsőoktatási intézmények diákjainak nemzetiségi összetételében is. Az ukrán nemzetiségűek aránya mind a középiskolákban, mind az egyetemeken és főiskolákon megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. A magyar nemzetiségűek száma a gimnáziumokban arányos, sőt nőtt az arányuk a szakközépiskolákban is. Elégtelen az érdeklődésük viszont a felsőoktatási intézmények, különösen a műszaki pályák iránt, hiszen az összes jelentkezőnek csupán 5,5 százaléka magyar nemzetiségű; ez viszont a középiskolák diákjainak csak a felét teszi ki. Az ilyen csekély érdeklődést a felvételiken semmiképpen sem tudjuk ellensúlyozni. Ennek okai különbözők, s a helyzet javítására irányuló intézkedések sem bizonyultak elég hatékonynak. Ezért alaposabban elemezni kívánjuk a kérdést, és szorgalmazzuk a magyar nemzetiségű pályázók arányának emelését, elsősorban úgy, hogy javítjuk a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóinak pályaorientációját. • A felvételi vizsgák rendszerének javítására irányuló intézkedésekben nagy hangsúlyt kapott az anonimitás és objektivitás. Milyenek az eredmények ezen a téren?- Azzal, hogy a középiskolai felvételik kérdéseit rádión át sugározzuk, kizártuk annak lehetőségét, hogy a kérdések előre kiszivárogjanak. Ez a gyakorlat bevált, és kedvezően fogadta a közvélemény is. A felsőoktatási intézményekben a szakok sokfélesége miatt ez a forma sajnos nem alkalmazható. Az anonimitást és a tárgyilagosságot azonban így is következetesen biztosítjuk. Az írásbeli és szóbeli felvételik kérdéseit egy kis csoport állítja össze, figyelembe véve a gimnáziumi tananyagot és ügyelve a teljes titoktartásra. Az írásbelire annyi kérdés készül, hogy naponta újat kaphassanak a felvételizők. A dolgozatokon csupán számot tüntetnek fel, név nélkül. Az oktatók tehát úgy javítják és osztályozzák a munkát, hogy nem tudják, kinek a dolgozata az. A nevet és a számot csak az írásbeli értékelése után párosítják. A szóbeli felvételin a jelentkezők kérdést húznak. Egyébként a dékánok felelősek a kérdések és a névsor titokban tartásáért, ők szabják meg az értékelés kritériumait és felelősek a szóbelikért is. Ezen intézkedések ellenére szüntelenül szigorítjuk a felvételi vizsgák ellenőrzését. • A tárgyilagosság fokozásának egyik formája a számítógép alkalmazása is. Hogyan vált be a felvételi vizsgák eredményeinek feldolgozásában?- A középiskolai és egyetemi felvételi nagy számú tanulót és szülőt érint, ezért rendkívül bonyolult és érzékeny kérdés. A felsőoktatási intézményekbe az idén több mint 23 ezer érettségiző pályázik, közülük 12 ezret vehetünk fel. Hasonló a helyzet a középiskolákban is, hiszen a szakközépiskolákba jelentkezők száma kétszeres volt. A döntés tehát nem egyszerű. A Komensky Egyetem jogtudományi karán a 605 jelentkezőből 110-et kell kiválasztanunk. Ebben nagy segítségünkre lehet a számítógép. Az adatok számítógépes feldolgozását kísérletileg már alkalmazta a Szlovák Műszaki Főiskola és a zilinai Közlekedési Főiskola. Az eredmények azt mutatják, hogy a módszer hasznos, mert meggyorsítja a munkát, fokozza a tárgyilagosságot, segíti a kritériumok komplex érvényesítését és megkönnyíti az adminisztrálást. Mivel a számítógépes feldolgozás bevált, ezért az idén az egyetemeket, a pedagógiai karokat és a művészeti irányzatú főiskolákat kivéve minden felsőoktatási intézményben alkalmazzuk, a jog- és orvostudományi karon is bevezetjük. Hangsúlyozom azonban, hogy csupán segédeszközökről van szó, a számítógépbe ugyanis mindent nem programozhatunk be. • Mitévők legyenek azok a diákok, akik a megadott időben nem vehetnek részt a felvételi vizsgán? S akik nem jutnak be a nappali tagozatokra, vajon levelező hallgatókként folytathatják-e tanulmányaikat?- Indokolt esetekben a karoknak figyelembe kell venniük, ha a pályázó nem jelenik meg a felvételi vizsgán; ilyen például az egészségi ok. A dékán a diák kérelme alapján utólagos időpontot határozhat meg. A karok vezetősége azonban köteles felülvizsgálni a távolmaradás indokoltságát. Tavaly ugyanis megtörtént, hogy a pályázó azért nem jelent meg a vizsgán, mert ugyanakkor más karon felvételizett. Ezért szeretném figyelmeztetni a fiatalokat, hogy azok, akik spekulálnak és több karra is elküldik jelentkezési lapjukat, sikeres felvételi vizsga esetén sem kerülnek be egyik karra sem. Csalódást okozok azoknak, akik abban reménykednek, hogyha nem jutnak be a nappali tagozatra, majd munka mellett tanulnak tovább. Ezt a gyakorlatot teljesen felszámoltuk. Munka mellett csak azok tanulhatnak tovább, akik valóban dolgoznak; a gyakorlat hosszát minden esetben a dékán szabja meg. • Befejezésül egy kényes kérdés: Mi a véleménye a közbenjárásokról és a megvesztegetésekről?- Már az 1977-es intézkedések megfogalmazásakor gondolkoztunk azon, hogyan zárjuk ki a szocialista viszonyokkal össze nem egyeztethető módszereket. Megemlítek néhány intézkedést. Az iskolák, a karok, az oktatók és a minisztérium dolgozói kötelesek visszautasítani mindennemű közbenjárást, s e célból nem fogadhatnak feleket sem. Ezt az intézkedést azért hoztuk, mert egyesek, hogy lerázzák magukról a kilincselő szülőket, fogadják őket, s bár egy lépést sem tesznek az ügyben, mégis alátámasztják azt a véleményt - főleg ha a tanuló bejut az iskolába -, hogy a közbenjárások nem feleslegesek. A jogtalan meggazdagodás megelőzésére irányuló intézkedések is korlátozzák az ügyeskedők lehetőségeit. Továbbá szigorítottuk a felvételik követelményeit is. Nem vehető fel az a pályázó, aki a felvételi vizsga két tárgyából sikertelen írásbeli vizsgát tesz. Azokon a karokon, ahol sok a jelentkező, még szigorúbb feltételeket szabnak. Az emberek között valóban az a hír járja, hogy a felvételi vizsgákon elharapózott a megvesztegetés. Néhány eset csakugyan a tudomásunkra jutott, elkövetőit felelősségre vonták és meg is büntették, közülük azonban csak ketten voltak oktatásügyi dolgozók. Persze, nem lehetetlen az sem, hogy a leleplezetteken kívül mások is ügyeskednek, akiknek ügyfeleit talán fel is vették, de nem azért, mert a szülők lefizették őket, hanem mert a diákok megfeleltek a felvételi követelményeinek. A szülők viszont abban a hi- szemben élnek, hogy a gyermekük azért került be, mert csúszópénzt adtak. Együ- gyűség azonban azt hinni, hogy egy ember befolyásolhatja a felvételi eredményét. Némely szülő azonban bedől a szélhámosoknak s nemcsak anyagi veszteségnek teszi ki magát, hanem büntetendő cselekményekbe keveredik. Az említettek illusztrálására megemlítem a Nová Dubnica-i T. R. esetét, akinek ugyan semmilyen összeköttetése nem volt, mégis ígéreteket tett a szülőknek, hogy bejuttatja gyermeküket a főiskolára, s ezért 5000-től 60 000 koronáig terjedő összegeket vett fel. Ám egyetlen, „pártfo- goltja“ sem jutott be a felsőoktatási intézményekbe. A sikeres felvételi ürügyén s egyéb jogcímen 220 000 koronát szedett össze az emberektől. Azért, hogy elejét vegyük az efféle vállalkozásoknak, megtiltottuk a dékánoknak, hogy bárminemű tájékoztatást adjanak a felvételi eredményeiről. Erről csak írásbeli értesítést adhatnak a pályázónak. A szülőknek ezért azt tanácsoljuk, hogy ne futkossanak közbenjárók után, inkább szenteljenek nagyobb figyelmet gyermekeik tanulásának és tegyék lehetővé, hogy kibontakoztathassák képességeiket. EDUARD KRAJŐO iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin
