Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-27 / 21. szám
• A tolható hídboltozatzsalu - immár a bratislavai oldalon Terepszemlén a harmadik bratislavai híd építésén Ha valaki közel öt éve járt utoljára Bratislava Petrzalka városrészében, s ma ismét arra visz az útja, alighanem meglepődve veszi tudomásul az azóta végbement változá-' sokat. Tehát fél évtizednyi idő is bőven elég ahhoz, hogy bárki felmérhesse: mekkora léptekkel alakul át Szlovákia fővárosának a Duna jobb partján elterülő része. És a fejlődés ezután is folytatódik. Olyannyira, hogy a csendesen hömpölygő folyó mindinkább elválasztaná egymástól a két partján elterülő városrészt, ha évekkel ezelőtt nem látnak hozzá egy nagyméretű hídépítési program megvalósításához. A nyolcvanas évek első harmadának vége felé immár a harmadik hídtest íveli át Bratislavánál a Dunát, s részleges átadásáig valamivel több mint fél év van hátra. Nemrégiben ismét terepszemlére indultunk, hogy meggyőződjünk arról, hogyan halad e beruházás kivitelezése. Kísérőink - Pavol Smékal, az építkezés igazgatója és Jozef Farkaé, a Doprastav műszaki igazgatóhelyettese - beszámoltak a munkák menetéről, miközben végigjártuk a hídépítés mai szakaszának legfontosabb munkahelyeit. Útravaló a modell fölött. Levegőbe kéne emelkednünk ahhoz, hogy felülnézetből kapjunk keresztmetszetet a munkák jelenlegi állásáról, arról, hogy mi van még hátra, s hol, mely részeken dolgoznak most a legtöbben. Erre azonban nincs mód, így nem marad más választásunk, mint körülállni a gazdasági udvar egyik épületének helyiségében található hídmodellt, az épülő kolosszus kicsinyített mását, és közelről megszemlélni megálmodóinak elképzeléseit. A bratislavai közúti-vasúti híd építése méreteit illetően Európában jelenleg a legnagyobb. Eredetileg a Prága- Bratislava és a Bratislava-^ilina közti autópálya összekapcsolásának részeként emlegették, jelenleg viszont Bratislava és a rohamosan épülő Petrzalka közlekedési gondjain segíthet nagy mértékben, ha megindul rajta a forgalom. A Duna fölött átívelő hídtesten kívül mindkét oldalon esztakádok épülnek, s ezek mind a közúti, mind a vasúti forgalmat a kívánt irányba vezetik. Utravalóul vendéglátóink elmondják azt is, hogy az építkezésen pillanatnyilag tetőznek a munkálatok, rengeteg a tennivaló, de nagyobbrészt felaprózottan, mindenhol valami. A legnagyobb kellemetlenséget az okozza, hogy az autópálya-esztakádokra nem lehet még tehergépkocsival feljutni, ezért ide mindent daruval kell felemelniük. Az ütemterv megoldást kínál ugyan erre is, de csak június vagy július folyamán. Előreláthatólag a híd kivitelezése 1 milliárd 300 millió koronába kerül, s építésén jelenleg 650-700 ember dolgozik. Pontosabb adatot aligha tudna valaki is mondani, mert a több alvállalkozó munkásait együttvéve nem tartja számon senki, és a munkaerőlétszám kilengései leginkább a büfék forgalmán észlelhetők. Beszélgetésünk közben afelől érdeklődtem, vajon az év végére a híd mely részét adják át a forgalomnak. Némi tétovázás után a modell elavultságára hivatkozva megmagyarázták, hogy a hídtest felső részén húzódó autóút fél szélességében készül el, s ezt mindkét parton ideiglenes megoldással kapcsolják a főváros közlekedési hálózatába. Erre szokták mondani: szükség esetén a kevés is több a semminél... Amire érdemes odafigyelni. Terepjáró utunkra indulva Pavol Smékal fehér védősisakot tesz a fejére. Valahányszor az építkezésre visz az útja, mindig így cselekszik. Mintegy figyelmeztetésként a többieknek: munkavégzés közben a biztonsági előírásokról sem szabad megfeledkezni, mert a pillanatnyi kihagyás is könnyen bajt okozhat. Felkapaszkodunk a töltésszerű emelkedőn, mely a petr- zalkai oldalról a hídra vezet. Alig teszünk meg néhány lépést, amikor az igazgató rámutat a mellettünk látható forgalomelvezetó esztakádok építésére.- Nézzék csak - szólal meg hangosabban -, mennyire különbözik egymástól a vasúti és közúti esztakád. Természetes, hogy mindkettőre más-más megterhelés vár, de azért a külalakjuknál érdemes egy kicsit elidőzni. A közúti esztakád sokkal jobb, esztétikusabb benyomást kelt az emberben, mint a vasúti. Egy oknál fogva: az előbbi építésénél korszerűbb technológiával - monolit - dolgozunk, s a pillérek közti áthidalások elkészítésére sincs annyi anyagra szükségünk, mint az előregyártott elemeknél. Mert a vasúti esztakád ez utóbbiból készül, és ez jelzi, hogy építésének előírásai még eléggé konzervatívak, ami bizony a robusztus elemekből készülő esztakád külalakjában is megmutatkozik. Vagy ötven méterrel arrébb ismét mutat valamit. Éppen az autópálya és a vasúti esztakád kétszintű kereszteződése fölött állunk meg.- Ezen a helyen ideiglenes pillért voltunk kénytelenek közbeiktatni, amikor még a felső esztakád építése tartott. Aztán eltávolítottuk, mert alatta a vasúti esztakád,, mezőjének“ betonozásakor akadályozta munkánkat. Tartóoszlop nélkül azonban ez az áthidalási rész sem maradhat, ezért utólag végérvényesen egy másik pillért építünk. Csakhogy ez nehezebben megy, mert nagyon élőmunka- igényes, gépekkel alig lehet hozzáférni. Végeredményben azonban ez az egész újszerű megoldás érdekes pillérépítési manőver, és sokat segített a ,,kereszteződés“ körüli gondok felszámolásában. Betonszőnyeg kerül a hídtestre. Néhány percnyi járás után már a hídtesten, a Duna fölött vagyunk. Itt Tibor Jakubis építésvezető és Viliam Chöapek mester irányításával a bratislavai Doprastav 16 szakembere dolgozik. Feladatuk, hogy augusztus közepéig mintegy 2 ezer darab elóregyártott betonlapot illesszenek a vaskonstrukció felületére. Ottjártunkkor éppen az ötszáznyolcvannegyediket emelte a daru a helyére, majd a csoport megkezdte azok rögzítését. Beszélgetés közben az is kiderül, hogy darabbérben dolgoznak, és tennivalóik közé tartozik a szerelvények lerakása is. Havonta 600 panelt rögzítenek, de így is lesz mit csinálniuk, hogy a határidőre mindennel elkészüljenek. A gépjánmühiány miatt olykor várniuk is kell, ami fékezi a folyamatos előrehaladást. Mögöttük a betonacél-szerelők végzik munkájukat. Ők a hat centiméter vastagságú elemekre acélhálót „szőnek“, majd egy további hullámban mások betonréteget húznak rá. [gy áll majd fokozatosan össze a 15 centiméteres (!) útpálya alapja.s , Tolható hídboltozatzsalu és kezelői. Petrzalka irányába fordulunk vissza, mert ugyan elég közel jártunk már a bratislavai parthoz, de a hídtesten mégsem mehetünk tovább, egyszerűen biztonsági okokból. így hát csak a másik két bratislavai híd valamelyikén juthatunk át a túlsó oldalra, a kissé bonyolult és hosszabb esztakádrendszer építői közé.- Fölöttünk a tolható hídboltozatzsalu látható - mutat Pavol Smékal a pilléreken nyújtózkodó kolosszusra, amikor már a bratislavai oldalon nézelődünk. - Sokan biztosan ismerik, hiszen a petrzalkai pilléreken is alkalmaztuk. Legfőbb előnye, hogy segítségével négy hét alatt egy pillérközt betonozunk le, viszont ha a hagyományos módon dolgoznánk, ugyanez 8-9 hétig is eltartana. Van ám itt még egy érdekesség. A betonba olyan vegyi keveréket teszünk, amely csak hat óra után ,.engedi“ annak megkeményedését, és így a zsalu szakaszos megterhelésekor előforduló deformációk nem okoznak különösebb gondot. Különben más megoldás nem igen kínálkozik, mert a statikai értékek ezt mutatják és ehhez kell igazodniuk mind a vegyészeknek, mind nekünk építőknek. Tavaly a hídboltozatzsalu 36 fős személyzete két műszakban dolgozott, de miután túljutottak az ütemterv megtartásának nehézségein, ismét egy műszakban folytatták a munkát. Gyakorlatilag csoportakkordban vannak fizetve, s minden egyes pillérköz befejezéséért egy előre megszabott bérösszeg jár nekik. Többnyire Trenőín környékéről valók: ácsok, lakatosok... Naponta olyan helyen dolgoznak, ahol a pillanatnyi kihagyás is balesetet okozhat. Előttük a pillérépítő csoport szintén akkordbérben dolgozik. tagjairól annyit: csupán szigorú válogatás után kerülhetnek a „partiba“ és negyedévenként rendszeresen orvosi kivizsgálásra kell járniuk. Hiába, pillérépítő sem lehet akárki. Múltidézés - újdonságokkal. Túl a hídépítés nagyobbik részén már visszapillantásra is alkalom nyílik. Sokat tudnának beszélni a hídtartó pillérekről, amelyek közül valamennyinek megvan a sajátos története. Mégsem teszik, mert örülnek, hogy mindez már mögöttük van. Egy seregnyi új technológiát először alkalmaztak ezen a beruházáson. Mindegyik más problémát hozott felszínre, de valamennyire megoldást találtak, amiben a beruházóval és a tervezővel kialakított jó kapcsolatuk is szerepet játszott. Kezdetben például négy hónap alatt még egyik élenjáró csoport sem tudott egy esztakádpillért elkészíteni. Ma ugyanezt egy harmadrangú munkacsoport is egy hónap alatt befejezi. Vagy szólhatnánk az említett hídboltozatzsa- luról, a félig előregyártott elemekből összeálló hídtesti autópálya alapjáról... Ezek mind-mind újdonságok, melyek alkalmazásáról a Doprastav szakemberei a jövőben sem akarnak lemondani. Célszerűség kontra esztétika. Parázs vita támad mindig, ha az épülő vasúti-közúti híd külalakjára terelődik a szó. A szépérzékű ember nehezen tud belenyugodni abba, hogy hogyan lehet ma egy ilyen esztétikailag sokban kifogásolható hidat építeni. A tervezők és kivitelezők a célszerűséggel érvelnek, hiszen gyakorlatilag két híd épül egyszerre. Ezt másképp sehogysem lehetett összehozni, állítják, és így az esztétikus külalak szempontként csak másodlagos szerephez jutott. A vita ezután is folytatódik, de aligha kell tartanunk attól, hogy a legifjabb „testvér“ kiszorítaná az SZNF-hidat a Bratislaváról készült panorámafelvételekről. Fokozatos üzembehelyezése viszont alaposan segítene a főváros forgalmi gondjainak megoldásán, s akárhogy is vészük, ma ez az elsődleges, xxx Órákig elhúzódik az építők házában folytatódó beszélgetés. Sok mindenről szó esik, az egyre inkább jelentkező szakemberutánpótlási gondoktól kezdve egészen a bratislavai hídkarbantartás megoldatlan kérdéséig. Aztán a távlatokból ismét visszakanyarodunk a mába, mert a jövő felé vezető úton előbb a legközelebbi feladatokkal kell megbirkózniuk. Azokból meg elég sok vár rájuk,, hiszen a híd részleges átadását továbbra is december 19-re ígérik. Közeleg tehát a hajrá, az építkezés voltaképpen első nagyobb hajrája, de a harmadik bratislavai híd végleges befejezéséig még ezután is közel két esztendő marad hátra. J. MÉSZÁROS KÁROLY • Itt már a járda burkolata készül (Milos Kobliska és Jozef Suran felvételei) • Az épülő hídtest - alulnézetből flB m HB jSS ' 'IhI .. ■;: » --Í1
