Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-20 / 20. szám
I yá i i Ősidők óta él az emberben a vágy önmaga képességeinek megmérettetésére. Erre pedig már az ókorban is alkalmasnak mutatkoztak a küzdősportok, köztük a birkózás, amely rendszeresen szerepelt az ókori olimpiák műsorán is. Így a birkózásban elért győzelmekről, azok szellemi, fizikai, - sőt akár filozófiai (!) - feltételeiről már akkor bölcseleti műveket lehetett volna írni, s arra fölkérni Platónt, a filozófust, aki maga is birkózott, s az iszthmoszi játékok olimpiai bajnokaként elnyerte a győztest megillető olajágat. Persze a kívülállót, a szurkolót korántsem a sportágok belső problémái érdeklik, hanem azok külső jelei, a mérkőzések ,,képi“ megvalósulása. Ráadásul, a küzdő sportágakban valami misztikus vágy megmaradt: megismerni a legerősebbet. Ez pedig a legfelsőbb súlycsoportban lehetséges. S az ember ennek érdekében hajlandó lemondani arról, ami e sportágakban szép, ami látványos, s amit eleve az alsóbb súlycsoportokban kaphat meg a néző. Nagyjából mindez többször is az eszembe jutott, miközben figyeltem a budapesti birkózó EB-n a -h 100 kilósok küzdelmét. Itt az erő és ügyesség legfeljebb a szabadfogásban ötvöződhet megközelítően azonos arányban; a kötöttfogásban az erő leggyakrabban kedvezőtlen fiziológiai állapottal is párosul! Aki ez utóbbit saját javára tudja fordítani, annak nyert ügye van a legtöbb esetben. Hogy a két fogásnem legjobbjainak vetélkedésében ki lenne a legerősebb, annak eldöntése csak akkor volna lehetséges, ha kitalálnánk valamilyen „közbülső“ kategóriát... vitte a sportkórházba, hogy másnap birkózhassanak. Talán ez a kevés plusz kellett, hogy végre a csúcson végezzen?! NIKOLA DINEV nyolc éve járja a világversenyeket, és ha elindult, a második helynél hátrább nem végzett. Olimpián még eddig nem szerepelt, mert ott volt Tomov, az ötszörös világbajnok. Dinev az a kötöttfogású klasszis, aki termetét meghazudtolóan fürge. Elég nehéz ahhoz, nehogy bármely ellenfelének könnyű legyen (150 kg körüli), gyorsabb, mint a nálánál erősebbek, viszont jóval erősebb a nálánál könnyebbeknél. Ráadásul mindig mosolyog, igaz teheti, hiszen rendszerint győz. Ellenfeleit az érdekelné, hogyan viseli el, ha veszít. Erre azonban még várniuk kell! NAGY JÓZSEF, alias „Dobó“ az egriek birkózója, harmadszor szerepelt világversenyen - mindannyiszor EB-n - és „kisfiúnak“ számít a súlycsoportban, hiszen legnagyobb ellenfelei mindig legalább 40 - 50 kilóval nehezebbek Ezúttal a hagyományostól eltérően a szabadfogásúak küzdelmével rajtolt az EB és mindjárt nem kis meglepetéssel. A nyitányon kikapott a szovjet színek képviselője a bolgár újonctól... BORISZ BIGAJEV, a Kijevi Dinamó birkózója öt évvel ezelőtt Európa-bajnok volt, azóta viszont nem szerepelt világversenyen, igaz előtte is csak egyszer, s akkor bronzérmes volt. Ezúttal ugyan ismét ott volt a dobogó harmadik fokán, de tudta, elszalasztottá a nagy visszatérés lehetőségét, hiszen Angyiev eddig még világversenyen soha nem kapott ki. Ősszel Kijev rendezi a VB-t, s Bi- gajevben eddig élhetett a remény, hogy szülővárosában szerepelhet a szovjet válogatottban. Igaz, július végén a nyári spartakiádon még javíthat. NIKOLA ZLATEVNEK eddig egyetlen eredménye volt: ez idén megnyerte a Dán Kolov-emlékversenyt. Ezzel megváltotta budapesti „vonatjegyét“ és azonnal EB-ezüstöt szerzett. Amikor legyőzte Bigajevet, nem akarta elhinni, s talán örülni is elfelejtett, hogy a váratlan lehetőséget nehogy elszalassza. Amikor a döntőben kikapott Baliától, ez sem látszott meg túlságosan rajta. Úgy látszik, a váratlan győzelem és a várható vereség érzelmileg egy újoncot nagyjából azonosan érint. Zlatev a magyar tv esti adásában újra végignézte a döntőt. A Stadion-szálló halijában ott szorongott a képernyő előtt a sportág „apraja és nagyja“, majd amikor véget ért a Zlatev-Balla meccs, a bolgár odament legyőzőjéhez, és még egyszer megrázta a kezét. Veszíteni is tudni kell! ADAM SANDURSKI nem titkolt nyerési szándékkal érkezett az EB-re, hiszen az 1979-es kontinensbajnokság óta minden világ- versenyen ott volt a dobogón, egészen a tavalyi VB-ig annak harmadik fokán. Tavaly Edmon- tonban eggyel feljebb lépett. Most még kötöttfogásban is indulni akart, de nem lett belőle semmi, mert Bállá elleni első mérkőzésén kikapott, ráadásul megsérült, és négy év után először nem került dobogóra. - Pechem van. Már untam, hogy a dobogó legaljáról is átnézek a győztes feje fölött. Gondoltam, most szippantok a magasabb légköri levegőből... Talán majd Kijevben... - nyilatkozott utána a 215 centis óriás. BÁLLÁ JÓZSEF szinte csodagyerekként indult, hiszen alig 19 évesen ezüstérmes lett az EB-n 1975-ben. Aztán még kétszer, és a közbeeső két olimpián is ezüstöt szerzett. VB-n csak egyszer állt dobogón, annak is már hat éve. Kilencszeres magyar bajnok, s edzői szerint annyit dolgozik a siker érdekében, mint amennyit a Ferencváros szabadfogású csapatának többi tagja együttesen... Csak éppen megfelelő edzőpartnerei hiányoznak. Tavaly a Fel- szabadulási Emlékversenyen például megsérült döntőbeli ellenfele, a romániai Jankó András. Bállá Nagy József és Codreanu (jobbról) mérkőzése. Harmadszor találkoztak világversenyen, ezúttal a kettős vereség Nagynak kedvezett voltak. Korábbi két EB-jén bronzérmes, pedig csak tartalék volt. Ezúttal is, és nem okozott csalódást: ezüstérmes lett. De hogyan?! Előbb a 185 kilós Codreanu ellen lépett szőnyegre. A mér- közésvezető kétszer is le akarta léptetni a románt, a szőnyegelnök azonban csak kettős leléptetéshez járult hozzá. Ezután akár a tigris, rontott a jugoszláv llicsre, és már- már legendás válldobása után tussal nyert. Ezzel csoportelső lett, s amikor ezt megtudta, helyből átugorta a dobogó melletti karámot. Csekélység, hiszen ő „mindössze“ 135 kilós. A döntőben is derekasan küzdött, de Dinev volt a dörzsöltebb, és a végén négyszeres Európa-bajnok. JEVGENYIJ ARTYUHIN birkózópályafutása csupa balszerencse. Korábban Codreanu volt a mumusa, majd amikor az visz- szavonult, Artyuhin fellélegzett. Dinevet azonban továbbra sem tudta legyőzni, most meg Codreanu újra visszatért, korábbi 175 kilójához képest tízzel gyarapodva. .. Amikor a bronzéremért birkóztak, a román szerzett vezetést, és hiába próbálkozott a szovjet fiú, Condreanu derekának átfogásá- hoz legalább 25 centivel hosszabb karok kellettek volna! Aztán azonban térdelő helyzetbe került a román, Artyuhin kétszer is átfordította a nálánál 70 kilóval nehezebb ellenfelét. Amikor a dobogón gratulált Dinevnek, megjegyezte: „Pajtás, Kijevben te következel. . .!“ Balta (felül) és a bolgár Zlatev a szabadfogás +100 kilós súlycsoportjának döntőjében. A dobogón is Bállá állt feljebb (a szerző felvételei) A Surbek, Kalinics kettős, amely a tavalyi EB-arany után Tokióban világbajnoki címet szerzett 0.™inte nem volt európai sportláp, amely ne a címbéli 0/1 állítással kezdte volna tudósítását az idei asztali- tenisz világbajnokság egyéni számai döntőinek első napjáról, amikor a tavaly EB-t nyert jugoszláv Surbek, Kalinics kettős Tokióban is aranyérmet szerzett. Tegyük hozzá: váratlanul. Surbek ugyan volt már VB-t nyert páros tagja négy évvel ezelőtt - akkor Sztipancsiccsal -, de ma már harminchét éves, ráadásul két évvel ezelőtt minden egyéni szám kínai „házidöntőt“ hozott, így nem sok szakember állította, hogy a párosokban lehet esély az ázsiaiak ellen, így aztán érthető az a túláradó öröm, amelyet a Surbek, Kalinics duó sikere kiváltott. Ki is tehát ez a két fiatalember, aki május elején - a sportvilág szerint egybehangzóan - „megmentette Európa becsületét“? Kettejük közül talán csak az egyikre vonatkoztatható fenntartás nélkül a „fiatalember“ megnevezés, hiszen Surbek pályafutása olyan régen kezdődött, hogy vele kapcsolatban kezdeti sikereit már néha tévesen említik... Tehát DRAGUTIN SURBEK. Nincs olyan jelentős asztalitenisz-verseny, amelyen ha elindul, ne ő lenne a mezői ly korelnöke. Legalábbis a számottevő versenyzőket tekintve. Augusztusban 37 éves lesz, és már húsz évvel ezelőtt a jugoszláv felnőtt válogatott tagja volt. Első nagy nemzetközi sikerét az 1968-as lyoni EB-n aratta. Ez „MEGMENTETTÉK EURÓPA BECSÜLETÉT...“ olyan régen volt, hogy még a hazai szaksajtóban is tévesen közölték tokiói sikerük kapcsán: férfi párosban Európa-bajnok volt 1968-ban... Igaz, hogy Lyonban is jugoszláv siker született a férfipárosban, de azt a győzelmet a Sztipancsics, Vecko páros szerezte. Surbek egyesben lett Európa-bajnok, miután 3:2-re legyőzte a döntőben a magyar Börzsei Jánost, aki már évek óta az osztrák válogatott szakvezetője. Két év múltán Moszkvában már a párosban szerez aranyérmet Sztipancsicscsal, és kilenc (!) év múltán Fen- janban ismét kettejüké a világbajnoki cím! Ez sem akármilyen teljesítmény. A döntőben a hét évvel korábbi világbajnokokat Jónyert és Klampárt győzték le. Surbek eddig mintegy háromszázszor volt tagja a kékmezes jugoszláv válogatottnak, nyert kétszer Európa 12-t is, és az elsöprő ázsiai fölényt hozott újvidéki VB-n három számban is bronzérmes volt. Vagyis: tanítani kéne, ahogyan a nagy versenyekre összpontosítani tud! Amikor az idei VB-re indult, vezette természetesen a jugoszláv ranglistát, hatodik volt az európain és hetedik a világranglistán. Aztán következett a tokiói aranyérem, amely a jugoszlávok harmadik világbajnoki címe volt, és ami érdekes, mindhárom párosban született! Kétszer - felerészben - Surbek jóvoltából... ZORAN KALINICS szerezte a tokiói páros világbajnoki cím „másik felét“. Ő a szabadkai Szpartak játékosa, és ami a legfeltűi íőbb rajta, az a termete, hiszen 195 centiméterével inkább látszana kosárlabdázónak, mint asztaliteni- szezönek. Ez idén lesz 25 éves, hét éve járja a világot a jugoszláv válogatott tagjaként, miután 1976-ban junior Európa-bajnok volt. Meglepetésre az imént említett ranglistákon egyszer Surbek előtt szerepelt, mégpedig az európain, ahol Appelgren és Waldner mögött a harmadik, s ahová a tavalyi 11. helyről ugrott. Nagyot lépett előre a világranlistán is, ahol a 25. helyen volt a VB-t megelőzően. A jugoszláv ranglistán Surbek mögé szorult. Még egy ismertetőjele van a főiskolás zenerajongónak, de ez speciálisan pingpong-eredetű... Azon kevesek közé tartozik Európában, akik tollszárfogással játszanak. Ez utóbbi pedig annyira nem jellemző kontinensünkön, hogy legutóbb Prievidzán, Csehszlovákia 36. nemzetközi asztalitenisz-bajnokságán mindössze Magos Judit volt az, aki ilyen ütőfogással játszott. Ez a tény viszont egy érdekes párhuzamot is kínál: • Magos Judit az utóbbi másfél évtized legsikeresebb versenyzője, hatszor volt Európa-bajnok, ebből kétszer női egyesben. Kívüle ez csak Zoja Rudnovának sikerült még (előttük háromszor Kóczián Éva nyert egyest) az említett időszakban. Neki viszont nyolc EB-aranyérme van. Mellesleg: ő is tollszárfogással játszott. Az oldalt írta: MÉSZÁROS JÁNOS UJSZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadia Szlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rá^ay Zoltán helyettes főszerkesztő Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81. Bratislava. Gorkého 10. telefon: 309. 331-252, 332-301. szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek: 506-39 Táviró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon: 337-823, 337-825. Hirdetési iroda a közieteknek. 815 80 Bratislava. Vajanského nábreiie 15. II emelet, telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13.- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava Gottwaldovo námestie 6 ÉitPif$&ii jpiiifl# k k| te: tete1 M te: i|| Ih o ^ M fi S ni V p fi ■ p wm |s| ;te Pí iß M 1 . : | g p| vfcwll I bVlüll
