Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-13 / 19. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A gazdasági állatok nyári takarmányozásának az alapját, a jelentős mennyiségű vegetációs vizet (75-80 százalék) tartalmazó zöldtakarmányok képezik. A zöldtakarmányok ezért rendkívül értékesek, mert a vegetációs víz oldott állapotban levő szerves savakat tartalmaz, amelyek a takarmányoknak jó ízt adnak, és elősegítik a tápanyagok felszívódását. Valamennyi zöldtakarmány szárazanyagában megtaláljuk az állatok számára könnyen felvehető fontos tápanyagokat. A jó őszi vagy tavaszi takarmánykeverékek - főképp a herefélék - tápanyagértéke gyakran felér az abraktakrmányo- kéval. A fehérjék biológiai értéke és különösen a vitamintartalmuk nagyobb, mint az abraktakarmányoké. A zöldtakarmányokban a nitrogéntartalmú anyagokat a fehérjék és az amidok képviselik. Az összetett fehérjék (proteidok) túlsúlyban vannak az egyszerű fehérjékhez (proteinokhoz) viszonyítva. Éppen a leírtak alapján kell gondosan ügyelni arra, nehogy az állatokat túletessük zöldtakarmányokkal. Ez egyrészt takarmány-, illetve tápanyagpazarlás lenne, másrészt a túl sok zöldtakarmány etetése árthat az állatok egészségének is. Sok gazdaságban „ad libitum“ (amennyit meg' bír enni) adagolják a tehenek részére a zöldtakarmányokat. Ez azután nagymértékben megdrágítja az 1 kg tej előállítási önköltségét. Később erről még szólunk. A zöldtakarmány igen kedvező hatással van a tej és a vaj színére. A gazdasági állatok jó minőségű zöldtakarmánnyal való ellátását kora tavasztól késő őszig a zöld futószalag biztosítja. Természetesen a zöld futószalagot helyesen kell összeállítani. A takarmány minősége a kaszálás és a feletetés közötti idő alatt lényegesen megváltozhat. Ha például a lucernát szombaton a délelőtti órákban lekaszáljuk és behordjuk a takarmányelökészítő helyiségbe, ennek a lucernának a tápanyagértéke vasárnap este vagy hétfőn reggeli etetésnél sokkal kisebb lesz, mint a szombat déli vagy délutáni etetésnél volt. A zöldtakarmány minősége nemcsak a tárolás idejétől, hanem a botanikai összetételétől is függ. A gyom hozzákeveredése rontja a takarmány értékét. A zöldtakarmányok értékét a növényi és állati kártevők is csökkenthetik. A takarmányérték szempontjából az is fontos, hogy milyen a virágoknak és a leveleknek a szárakhoz viszonyított aránya. A leveles zöldtakarmány értékesebb. Ha a lucerna vagy a vöröshere már virágzásban van, akkor a tápanyagértéke 30-40 százalékkal kisebb, mint a virágzás előtt feletetett lucernáé. A zöldtakarmány akkor kifogástalan, ha a színe természetes. A sárga, barna vagy feketés elszíneződés a zöldtakarmánynak eső általi kilúgozódását, vagy bomlási folyamatok okozta elértéktelenedését bizonyítja. A fülledt zöldtakarmány is értékét veszti, és az állatok egészségére is ártalmas. Könnyen felfúvódást vagy hasmenést idéz elő. A zsenge zöldtakarmány etetésekor óvatosan kell eljárnunk, mivel jelentős mennyiségű könnyen erjedő cellulózt, és egyes szabad cukrokat tartalmaz. Ezek erjedésekor jelentős meny- nyiségű gáz fejlődik. A takarmány fülledtségéről tapintással győződhetünk meg. A zöldtakarmányok kaszálására legkedvezőbb napszak a reggel vagy az este. Mindig csak egy napra szükséges mennyiséget kellene lekaszálnunk. Számos gazdaság éppen a herefélék zölden történő etetésekor követ el súlyos hibát, mert esetükben nemcsak a fehérjepazarlás veszélyeztet, de a jövő évi takarmányalap is kockán forog. Az olyan gazda, aki csak annak örül, hogy a tehenek a nagy mennyiségben feletetett keverékektől vagy hereféléktől jobban tejelnek, s nem számítja ki az etetéssel járó költségeket, az előbb-utóbb a saját kárán tanulja meg a zöldtakarmányok ésszerű etetésének módját. Az állattenyésztés, főleg a tehéntartás hasznossága megköveteli, hogy tavasztól késő őszig ne hiányozzék a zöldtakarmány. Éppen ezért szükséges, hogy a zöldtakarmányozás egész ideje alatt, nagy gondot fordítsunk az adagok összeállítására, mert a takarmányokban jelenlevő tápanyagok akkor hasznosulnak a legkedvezőbben, ha a nitrogéntartalmú és a nitrogénmentes anyagok aránya az egyes állatfajok, korcsoportok és termelési irányzatok számára megfelel. Ezért célszerű, ha már a vetés idején gondolunk a takarmánykeverékek helyes megválasztására. A rozsos bükköny vagy búza, a zabos borsó vagy borsós csalamádé,. a borsós napraforgó stb. etetésével sokkal jobb eredményeket érünk el, mint a tiszta vetésekből származó zöldtakarmányok etetése esetében. Amilyen káros következményekkel jár az állatok hiányos fehérjeellátása, éppoly pazarlás a többletfehérje etetése. A tejelő állat csak tejelőképességének megfelelő mennyiségű takarmányfehérjét alakít át tejfehérjévé, illetve a kifejt tej mennyiségévé. A növekvő állatt is csak a növekedőképessége arányában alakítja át a takarmányfehérjét testfehérjévé. Amíg az állati szervezet a szükségleten felül etetett zsírt, cukrot és keményítőt tartalmazó tápanyagot pl. zsír formájában lerakja a testszöveteiben, illetőleg elraktározza, addig fehérjét csak kis mennyiségben képes tartalékolni. A felesleges nitrogéntartalmú anyagok a vizelettel eltávoznak, a nitrogénmentes rész pedig a keményítőhöz, cukorhoz hasonlóan lebontódik, vagy zsír képződik belőle. így a fehérje, a takarmány legértékesebb, legdrágább része ugyanúgy használódik fel, mint a lényegesen olcsóbb cukor vagy keményítő. A felesleges fehérje etetése már csak azért sem helyes, mert a fehérje szétbontása, és a bomlási termékek kiküszöbölése növeli a vese és a máj munkáját. Nézzük meg, mit mutat a gyakorlat, ha a nyári időben csupán magában takarmányozzuk a lucernát, vagy esetleg 1 -2 kg takarmányszalmát adagolunk hozzá. Virágzás kezdetében használt 1 kg zöldlucernában 0,24 kg szárazanyag, 0,10 kg keményítőérték és 30-32 g emészthető fehérje található. De maradjunk csak a fehérjéknél. Egy 600 kg-os tehén pl. 10 liter tejtermelés mellett naponta 800 g emészthető fehérjét igényel. Ebben benne van a létfenntartó és termelőszükséglet is. Természetesen ne tévesszen meg senkit, hogy csak 10 litert számítunk, ez csak azért van így, hogy kerek számmal dolgozzunk. Ha az állat jóllakottsági érzését fel akarom kelteni, legalább 53-55 kg zöldlucernát kell feletetnem, és az a mennyiség 1540-1600 g emészthető fehérjét tartalmaz. Adott esetben ez 740-800 grammal több, mint amennyire az állatnak szüksége van. Ez a veszteség csupán egy tehénre vonatkozik, viszont számos mezőgazdasági üzemben a tehenek száma több százra is tehető. Ha 100 tehénre számítom ki a veszteséget, akkor is naponta 74-76 kg emészthető fehérje vész kárba, amelynek értéke szerény számítások között is (ha 1 kg ára 7 korona) 532 koronát tesz ki. 120 napos idény alatt így 63 840 korona az elpocsékolt takarmány értéke. Ez 1000 tehénre átszámítva 638 400 korona. Hogy a fehérjével történő hazárdjátékot megakadályozzuk, a takarmányalappal úgy kell gazdálkodnunk, hogy ne kerüljön sor a herefélék zölden való túletetésé- re. A zöld futószalagot úgy állítsuk össze, hogy megfelelő mennyiségben képviselje a keményítőben gazdag és fehérjében is dús takarmányt. Ha a keverékek elegendők a nyári időszakban, a herefélék jó minőségben kazlakba kerülhetnek. Ezek után a zöldtakarmányok mellett száraz hereszéna is jut az állatoknak az év minden időszakában. A keverékek helyes összeállítása minden gazdaság állattenyésztőjének saját ügye, ami rugalmas takarmányozási technikát és sok szakértelmet igényel. Napjainkban, a zöldtakarmányozás kezdetén úgy bánjunk a friss zölddel, hogy az minden esetben arányos legyen az állatok szükségleteivel. Kidekázni ugyan nem lehet a takarmányt, célszerű etetési technikával s a helyes táparány összeállításávál azonban lényeges többlettermelés érhető el az állattenyésztésben. MOLNÁR FERENC Helyesen gazdálkodjunk a zöldtakarmányokkal A bratislavai Élelmiszeripari Kutatóintézet dolgozói országos jelentőségű feladatok megoldásán dolgoznak a közélelmezés ésszerűsítésével kapcsolatban. Az ipari mikroorganizmusok anyagcseréjének szabályozására vonatkozó genetikai kutatás keretében új élesztőtörzseket állítanak elő, amelyeknek csaknem 25 százalékkal nagyobb a biológiai aktivitásuk, mint a jelenleg használt törzseké. Ez jelentős mértékben meggyorsítja a kenyértészta kelesztését a pékiparban, s javítja a kenyér minőségét. Új eljárást dolgoztak ki továbbá a cukor ipari kinyerésére a cukorrépából, amely 2-2,5 százalékkal növeli a cukor kihozatalát a répából, 40-50 százalékkal csökkenti a cukor- gyártás energiaszükségletét, valamint nélkülözhetövé teszi az eddigi mész- és mésziszaptelepeket. Jelentős eredményeket értek el továbbá a fehérjék energiatakarékos kinyerésére irányuló kutatásban a másodlagos nyersanyagokból, például sörélesztőből, vérből, savóból stb. A felső felvételen Ladislav Loboda okleveles gyógyszerész az új cukorgyártási eljárás laboratóriumi próbáit végzi. A lenti felvételen Dr. Takács Gizella (balról) és Klára Halásová az új élesztötörzsek által termelt anyagokat elemzi. (A ŐSTK felvételei) Érdekességek, újdonságok VETÉS MAGVETŐK NÉLKÜL A magvető, ahogyan Van Gogh megrajzolta, már régen nem létezik, de ma is szükség van arra, hogy a vetőgépek mellett reggeltől estig emberek figyeljék a gépek működését. A szófiai Progressz Gyorsított Alkalmazási Központ szakemberei a szemes termények vetésének ellenőrzésére egyetemes rendszert dolgoztak ki, amely könnyen és gyorsan felszerelhető a sorvetö gépekre. A jelzőmüszeren a traktoros állandó információt kap a vetés menetéről a szabálytalanságokról, a tartályokban levő vetőmag szintjéről, és arról, hogy müködik-e a vetőtengely. A rendszer összesen nyolc sorvetöt tud egy időben ellenőrizni. Az új automatikus rendszer javítja a vetés minőségét, a bevetetlen részeket mintegy két százalékkal csökkenti, ami egy fejlett mezőgazdaságú ország számára, mint amilyen Bulgária is, abszolút mennyiségben jelentős tétel. A rendszer egyszerű szerkezeti megoldása mellett nem elhanyagolható tényező a viszonylag alacsony ára sem. ÚJ SZÚ 1983. V. 13. A FÖLD KONDENZÁTORA Szovjet geofizikusok kiszámították a gigantikus, természetes, gömb alakú kondenzátornak tekinthető Föld villamos kapacitását. Ezek szerint a pozitív töltésű ionoszféra és a bolygó negatív töltésű kőteste közötti potenciálkülönbség 250-300 ezer voltra tehető. A természetes veszteséget zivatarok egyenlítik ki folyamatosan. A leningrádi geofizikai obszervatórium munkatársai a sok éves megfigyelési adatok alapján megállapították, hogy minden másodpercben 1800 zivatar révén 900 amper áramerősség sül ki a Föld felett. A legtöbb zivatar a kora esti órákban tör ki. A szovjet kutatók számítógépes vizsgálatainak egész sor gyakorlati haszna is lehet. Egyebek között sikerült tisztázni azoknak a rejtélyes robbanásoknak az okát, amelyek a nagy tartályhajók rakterének vízzel való tisztításakor következnek be. Kiderült, hogy a vízcseppecskék a nagy tartályokban egyfajta minizivatarfelhőket alkothatnak, és ezeknek kisülése vezethet a gőzök meggyulladásához. A leningrádi geofizikusok elméletével megfejthetik a Kurili-fény, az Ohotszki-ten- ger térségében észlelt világító oszlopok és felhők kialakulásának rejtélyét is. Ez a természeti jelenség az aktív vulkántevékenységgel függ össze. A vulkáni hamu és a vízgőz kölcsönhatása következtében villamos töltés alakul ki és szinte megszakítás nélkül kicsiny koronakisülésekre kerül sor. Ezek egybeolvadva állandó villogó fényjelenség benyomását keltik a szemlélőben. (d) / OFSZET NYOMÓGÉPEK VEZÉRLÉSE Alig létezik olyan üzem, amelyben olyan gyakran és olyan rövid idő alatt kellene átállni, mint egy ofszet rotációs nyomógépen. A szerkesztőség, ameddig lehet, késlelteti a lapzártát, hogy a legfrissebb hírek is bekerüljenek a lapba. Akkor viszont azonnal teljes kapacitással és üzembiztosán kell üzemelnie a gépeknek. Elképzelhetetlen, hogy valamiféle üzemzavar miatt az előfizető levélszekrényébe esetleg több órás késéssel dobják be a lapot, és ugyanakkor a minőségből sem lehet engedni. A BBC hierarchikusan szervezett irányítórendszerében a már bevált, tárolt programú DP 800 típusú vezérlőegységeket a DP 1500 típusú számítógép egyesíti központosított irányítórendszerré. A programtárolás megengedi a termelés előtervezését, a pozicionáló szervek gyors, önműködő beállását, egyszerűvé és biztossá teszi a gép kezelését: az oldalak és a színek kiválasztásával tehermentesíti a kezelőt a papirada- golás és vezetés munkája alól. A nyomdásznak nem marad más dolga, mint hogy figyelmét az általában digitális formában megjelenő információkra összpontosítsa, amelyekből észleli, ha netán valahol be kell avatkoznia. A rendszer a termelési adatokat is összeállítja. (MÉ)
