Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-13 / 19. szám

IGYEKVŐ LAKOSSÁG, GONDOS HNB TUDÓSOK TANÁCSKOZTAK Külföldi és hazai orvosok, tudó­sok és szakemberek vettek részt Pieét'anyban a Reumás Betegsé­gek Kutatóintézete megalakításá­nak 30. évfordulója alkalmából szervezett tudományos tanácsko­záson a gyógyfürdő kongresszusi termében. Dr. Stefan Sit'aj pro­fesszor, az Egészségüggyi Világ- szervezet tagja arról számolt be, hogy az utóbbi évtizedekben ho­gyan fejlődött Szlovákiában a reu­matológia. Mások a reumatológia időszerű kérdéseit, a megelőzés jelentőségét és egyéb szakkérdé­seket boncolgattak. Számos kül­földi tudós is felszólalt, s főleg a balneológia fejlődésével foglal­kozott. Zora Pét rá Sóvá Épül a terjedelmes sportpálya Magyarbélen (VeHcy Biel). Az épít­kezés első része az év közepére elkészül. Már eddig egymillió 265 ezer koronába került a létesít­mény, pedig a munka nagy részét a sportolók és a falu sportszerető lakossága társadalmi munkában végezte. Áprilisig 4636 órát dol­goztak. Készek a futópályák, a labdarúgó pálya és a lelátó. Szépen zöldellnek a füvesített ré­szek s elkészült a kerítés is. Ha előteremtik a szükséges anyagia­kat, azonnal megkezdik a szociális létesítmények: az öltözők, zuha­nyozók és illemhelyek építését. A hnb dolgozói bíznak benne, a társadalmi összefogás ismét megnyilvánul, s a fizikai munkára nem kell költeniük. Farkas Margit, hnb-titkár el­mondta, az illetékesek nagy. gon­dot fordítanak a falufejlesztés és -szépítés egyéb területére is. Régi épületekben vannak az üzletek. Eddig a Jednota fogyasztási szö­vetkezet anyagi támogatásával felújították a három élelmiszerbol­tot, a hentesüzletet és az iparcik­keket árusító üzletet. Jelenleg a fodrászüzlet felújításán fára­doznak. Sok minden épült a faluban. A régebbi létesítmények már rá­szolgáltak a tatarozásra, de min­dig akad, ami sörgósebb. Húsz éve épült az iskola, amely kívül- belül felújításra vár. A takaros mű­velődési ház belső felújítására már sor került, a külsejére egyelő­re nincs fedezet. Tavaly társadal­mi munkában mozitermet is épí­tettek hozzá. Idén beszerelik a ve­títőgépet, melyet a járási nemzeti bizottságtól kapnak. A terem belső berendezése 400 ezer koronába került. A lakosság nagyon várja a filmvetítések megkezdését, s a művelődési ház ezáltal is hasznos tevékenységet fog kifej­teni. Pedig a művelődési otthon kihasználtságával eddig sem volt baj. Különösen pénteken, szom­baton és vasárnap nagy itt a nyüzsgés. Sok fiatal felkeresi az ifjúsági klubot, s tevékeny a nyug­díjasok klubja is. A faluban az utóbbi időben stag­nál a családi házak építése, mert a hnb nem tud házhelyeket adni az igénylőknek. Rövidesen azon­ban kiosztanak mintegy hetven házhelyet, ha a néhány tulajdo­nostól a nemzeti bizottság kisajá­títja a szükséges területeket. -yb­A Somorjai (Samorín) Városi Művelődési Ház a Jednota fogyasz­tási szövetkezettel együttműködve az elmúlt hetekben nagy sikerű fözötamfolyamot rendezett, amelyen ötvenketten vettek részt, Sánka Gusztáv mesterszakács vezetésével a hidegtál-ké­szítés fortélyaival ismerkedtek meg az asszonyok. Felvételünkön Sánka Gusztáv és a tanfolyam néhány résztvevője. Tóth József felvétele Lendületes fejlődés A Nemzeti Front választási programjában kitűzött feladatok következetes megvalósításának köszönhetően szembetűnő a fejlő­dés Losonc (Luőenec) városában. A járási központ szüntelenül gya­rapodik, szépül, emelkedik a szol­gáltatások színvonala. Különösen az elmúlt két esztendő volt sike­res. Átadták a helyi ipari és a szol­gáltató üzem közös szolgáltatóhá­zát, a közúti felüljárót és az új autóbusz pályaudvart. A nagymé­retű lákásépítésen kívül az épüle- tek-karbantartásán és javításán több mint 8 millió korona értékű munkát végeztek el. A lakosság munkakezdeményezéséröl, a kommunisták szervezőképessé­gének eredményességéről tanús­kodik, hogy a losonciak a szocia­lista kötelezettségvállalásokat az elmúlt évben 206,3 százalékra tel­jesítették, s ezzel 51,8 millió koro­nás értéket hoztak létre. Kanizsa István A párt járási konferenciája tiszteletére a mi városkánk la­kossága is fokozott szorgalom­mal kapcsolódott be a város- szépítésbe. A tanulóifjúság tár­sadalmi munkában rendbe hozta az iskolák, játszóterek környékét, a felnőttek pedig üzemeik, munkahelyeik csino­sításával foglalkoztak. A gim­nazisták és a Párkányi (Stúro- vo) Papíripari Szakközépiskola tanulói nagyon hasznos mun­kát végeztek. Befestették az elesett szovjet katonák teme­tőjének kerítését és a munká­juk nyomán a Komensky utcát A város büszkeségei „díszítő“ szemétlerakó helyén ma fiatal gesztenye-erdő zöl­dé», éppúgy mint a Partizáns- ka utcai szemétdomb helyén. Vállalták, hogy a két erdőcskét a jövőben is gondozzák és nö­velik területét. A szakipari tanulók elhatá­rozták, a közeljövőben átfestik az autóbuszmegállók és a gyermekjátszóterek beren­dezéseit. Az elvégzett munka eredményére, a megszépült városra büszkék a fiatalok, de rájuk, a fiatalokra még büsz­kébb a város apraja-nagyja. Alica Babindaiová Erős akarattal leküzdött Nagyabonyban (Verké Blaho- vo) sőt az egész járásban minden­ki ismeri Bertók Tivadart (a ké­pen), a táskakészítőt. Tíz évvel ezelőtt minden szakképzettség nélkül kezdett táskákat varrni. Be­tegsége miatt rokkanttá nyilvání­tották. Jövedelme kevés volt ki­lenctagú családja eltartásához. Ezért kényszerült valamilyen kie­gészítő munka után nézni, s nem is akart tétlenül élni. Varrógépet, bőrt vásárolt és bevásárlótáskákat készített. Később engedélyt kért, hogy a pénztárcákat, öveket és különböző nagyságú táskáit áru­síthassa. Komáromtól (Komárno) Bratislaváig eddig már több mint tízezer darabot értékesített. Gyak­ran kérik az emberek autóhuzat készítésére vagy konyhai ülőgar­nitúra behúzására. Nem tud ne­met mondani. Sokszor napokig tö­ri a fejét, hogy a feladatot megold­ja. Még mindig sikerült. S az ered­mény mindig örömmel tölti el. Munkájában már segít neki felesé­ge és Tivadar fia is, aki kárpitos. Gyermekei jó mesteremberek. Van köztük szobafestő, kőműves, pincér, ács és villanyszerelő. Mindnyájan megbecsült tagjai tár­sadalmunknak, mert megszívlel­ték apjuk tanácsait, hogy a becsű­nehézségek lettel végzett munkával elnyerik munkatársaik és az emberek sze­ret étét, megbecsülését. S erős akarattal minden nehézség le­küzdhető. Ráczné Széllé Beáta (Fogas Ferenc felvétele) A Szlovákiai Halászszövetség lévai (Levice) szervezete, - amelynek 875 tagja van - értékelte a tagság múlt évi tevékenysé­gét. A tagok három víztározón, melyek területe körülbelül 15 hektár és az Ipoly, illetve a Szikince pataknak a városhoz tartozó részén gazdálkodnak. Az idén növekszik területük, mert tíz hektárnyi víztározó készül a város közelében. Az elmúlt évben a horgászok 15 406 halat fogtak ki. Legtöbbet a lipovinai víztáro­zóból, 7543-at. A halászok az utóbbi években csukán, pontyon és harcsán kívül sok kárászt, fejes domolykót és keszeget is fogtak. A szervezet tagjai az elmúlt évben 4986 órát dolgoztak társadalmi munkában. Száz százalékra teljesítették haltelepítési tervüket. Rendszeresen tisztítják a vizek medreit, a víztározók és a patakok környékét. A halörök még éjszakánként is ellenőrzése­ket végeznek. Kiváló munkájukért Golián István, Tóth Ferenc, Mikulás Kröan, Tibor Krőan és Stanislav Cifra elismerő oklevelet kaptak. A szervezet részt vett a szocialista munkaversenyben, melyet a halászszövetség zilinai bizottsága hirdetett meg, és a nyugat-szlovákiai kerületben az elsők lettek. A felvételen Petrás Sándor kap kitüntetést a szervezetben végzett harmincéves tevékenységéért. Császár Ernő A Gabőíkovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer építkezéseinek beláthatatlan labirintusában romantikus zugra emlékeztet a tó, ahol a Dnepr kanalas kotrógép áll, melyről emelőgép szállítja a partra nagy halomba a kitermelt kavicsot. Ján Sevőík mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák 01-es üzemének gyár­tásvezetője elmondta, hogy naponta 4-5 ezer köbméter kavicsot termelnek ki. A Dneperen 8-tagú személyzet dolgozik. A felvéte­len Karol Drahoá villanyszerelő a kotrógép saját villanytelepét ellenőrzi. Emil Babin felvétele Kutatók és természetvédők A Csallóközi Múzeum dolgozói évről évre igényesebb, sokrétűbb tömegpolitikai munkát és kulturális nevelő tevékenységet végeznek a járásban. Ezt a megállapítást igazolja az a tény is, hogy a múze­um dolgozói tavaly 111 előadást tartottak a járás falvaiban. Legtöbb előadás Csallóköz múltjával, törté­netével, munkásmozgalmával és népi hagyományaival foglalkozott, ezzel kapcsolatban hangzott el. A középiskolás fiataloknak 45 elő­adást tartottak. A múzeum neves művészek részvételével hétszer rendezett kiállítást, tizenhat alka­lommal pedig vándorkiállításokat a járás falvaiban és községeiben. A múzeum dolgozói nagy gondot fordítanak a járás területén a ter­mészet- és műemlékvédelemre és jelentős eredményeket érnek el a tudományos, kutató- és gyűj­tőmunkában. László Árpád Fiatalok szakmai versenye A nagykürtösi (Velky Krtís) járásban megrendezték a Ze­nit-mozgalom idei járási verse­nyét az agronómus és a mező- gazdasági gépjavító szakmá­ban. A fiatal növénytermesztők a Zsélyi (2elovce) Efsz-ben találkoztak. Elméleti ismere­tekből és szakmai gyakorlatból vizsgáztak. Megérdemelten került az első helyre Stefan Stefanides, a Plachticei Efsz agronómuSa, megelőzve Hynek Kamrlát és Dana Öuri- covát, akik mindketten a zsélyi szövetkezetét képviselték. A fi­atal mezőgazdasági gépjavítók versenyét a Nagykürtösi Gép- és Traktorállomáson rendezték meg. A házigazdák kitettek magukért, Dinka József az el­ső helyet szerezte meg, Balga János pedig a harmadikat, a verseny második helyezettje Ján Skren, a Plachticei Efsz gépjavítója lett. Mindkét helyen minden szempontból jól előké­szítették a versenyt. így érthe­tő, hogy a SZISZ kerületi bi­zottsága a nagykürtösi járást bízta meg a kerületi verseny megrendezésével. Bodzsár Gyula ÚJS 1( 1983. V Kiváló halászok

Next

/
Thumbnails
Contents