Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-13 / 19. szám

GYARAPODÓ SZOVJETUNIÓ - 1983 Két adat, amely meggyőzően mutatja a Szovjetunió gazdasági fejlődésének gyors ütemét: míg hatvan esztendővel ezelőtt a Szovjetunió részesedése a világ ipari ter­meléséből mindössze egy százalék volt, je­lenleg ez az arány meghaladja a húsz százalékot. Napjainkban a Szovjetunió ugyanannyi ipari terméket állít elő, mint a nyugat-európai országok együttvéve. A tizenegyedik szovjet ötéves terv harma­dik évében, 1983-ban a gazdasági és a tár­sadalmi fejlődés állami terv törvénye előírá­sának megfelelően az ország nemzeti jöve­delme 3,3 százalékkal, a kibocsátott ipari termékek mennyisége 3,2 százalékkal, a bruttó mezőgazdasági termelés 10,5 szá­zalékkal növekszik az előző esztendő ered­ményeihez képest. A tervek teljesítésével a Szovjetunió részesedése a világgazdaság­ban tovább fog növekedni. A kitűzött célokat csak a társadalmi terme­lés intenzívebbé tételével, hatékonyságának fokozásával, a tudomány és a technika vív­mányainak széles körű elterjesztésével, az agráripari komplexum fokozott fejlesztésé­vel, szigorú nyersanyag-takarékosság meg­valósításával, minden egyes beruházott ru­bel gondos felhasználásával, s minden mun­kában eltöltött perc kihasználásával érhetjük el. A mezőgazdaságban és az építőiparban a tervezett növekedést teljes egészében a munka termelékenységének javításával kell elérni, míg az ipari növekedés 91 száza­lékának kell a termelékenység fokozásából származnia. Az idén különös figyelmet fordítanak a Szovjetunióban a szociális kérdések meg­oldására és a nép jólétének további emelke­désére. A reáljövedelem az év végére várha­tóan három százalékkal növekszik. Az állam a korábbinál jobban gondoskodik a sokgyer­mekes családokról. Az állami költségvetés terhére ez évben mintegy kétmillió lakást építenek fel a Szovjetunióban. Ami a beruházásokat illeti: az előző esz­tendőkhöz képest a beruházások értéke 4,4 százalékkal nő és megközelíti a 145 milliárd rubelt. Ez az összeg nyolcszorosán felülmúl­ja hazánk védelmi kiadásait. Eltérően az 1982-es évtől, napjainkban fokozott hang­súlyt fektetnek a vállalatok és a gyárak rekonstrukciójára, a termelő műszaki beren­dezések felújítására, valamint arra, hogy az év végére mind kevesebb befejezetlen beru­házás, építkezés maradjon. A célok elérése mindkét területen nagyobb tempót és erőfe­szítést követel, mint ami az ötéves terv első két évében megvalósult. A fűtőanyag és az energetikai komplexum terén fontos követelmény a kőolajfelhaszná­lás csökkentése. Ezért a Szovjetunió európai részén fokozzák az atomerőművek építését, a keleti vidéken a hő- és vízerőművek építé­sét szorgalmazzák. A nyugat-szibériai föld­gáz szállítására vezeték épül a Szovjetunió európai részén egészen az ország nyugati határáig. A városok és a falvak gázellátásá­nak megjavítására az idén több mint másfél ezer kilométer hosszú gázvezetéket építe­nek meg. A kőolajvezetékek hossza pedig 1400 kilométerrel bővül. Noha a Szovjetunió acélból és hengerelt áruból többet állít elő, mint a világ bármely más országa, a gyors ütemű ipari fejlesztés és lakásépítés miatt egyelőre az igényeket nem sikerült kielégíteni. Éppen ezért napja­inkban erőfeszítéseket tesznek, hogy minél hamarabb kezdjenek termelni a Szovjetunió európai részén, az Uraiban és a Szibériában épülő kohómúvek. Fejlesztik a vegyipart, a fa- és fafeldolgozó ipart, a cellulóz- és papíripart, valamint az építőipart. Valamennyi ipari ágazat műszaki haladá­sának és termelékenységének alapja a gép­gyártás. A gépgyártás a Szovjetunióban min­dig fokozott ütemben fejlődött. Jelenleg sok korábban felépített gyár, üzem, vállalat be­rendezéseit korszerűsítik. Ezzel együtt új, hatalmas gépgyártó kombinátok is épülnek. Ilyen például a krasznojarszki exkavátorgyár, az Atommas stb. Közismert, hogy az olyan egységes nép- gazdasági komplexumnak, mint amilyen a Szovjetunió gazdasága, pontos működése sok tekintetben a „szállítószalag“ sebessé­gétől is függ. Nagy összegeket utaltak ki 1983-ban új vasútvonalak létesítésére, villa­mosítására, automata berendezések felsze­relésére, új tengeri kikötök és folyami kikötő­helyek építésére, a repülőterek fel- és leszál­ló pályáinak bővítésére. Egy esztendő alatt közel tízezer kilométer hosszú szilárd burko­latú utat építenek. (SZPUTNYIK) M iközben a tavasziasra fordult időjárás lehetővé tette a mező­gazdasági munkák beindulását a Szovjetunió agrárterületeinek túl­nyomó részén, április végén a legfel­sőbb pártszervek ismét napirendre tűzték a mezőgazdaság kérdését. A tanácskozásra nem egészen egy évvel azután került sor, hogy tavaly a májusi plénumon elfogadták az 1990-ig szóló élelmiszerprogramot. A résztvevőknek tehát lehetőség nyílt arra, hogy lemérjék e program eddigi teljesítését, valamint azt, hogyan éreztetik hatásukat a gyakorlatban a tavalyi novemberi központi bizottsá­gi ülésen elfogadott határozatok. Per­sze, ennek felmérésénél többé-ke- vésbé két körülményt mindenképpen figyelembe kellett venni. Egyrészt olyan hatalmas kiterjedésű ország­ban, mint a Szovjetunió, bárminemű gazdasági intézkedések később érez­Tartani a tempót tetik hatásukat, mint például egy kis állam esetében. Másrészt nem sza­bad megfeledkezni a mezőgazdasági munkák specifikus idényjellegéröl, hi­szen majd csak az idei őszi termésbe­takarításnál derül ki végül is, hogyan valósultak meg az intenzív, minőségi fejlesztést hangsúlyozó irányelvek. Egyelőre a mezőgazdasági szezon kellős közepén tehát csak részered­ményekről lehet beszámolni, ám ezek egyértelműen kedvezőek. Messze­menő következtetések természete­sen nem vonhatók le pár hónap ered­ményeiből, de az első negyedév képe mindenképp biztató. A Szovjetunió­ban is - hasonlóképpen, mint nálunk - „hagyomány“, hogy az év első negyedében - az év többi időszaká­hoz viszonyítva - a leggyengébben teljesítik a termelési mutatókat, ezért kell a későbbi hónapokban „ráhajta­ni". Ha a Szovjetunióban egyenlete­sen tudják tartani az év eleji tempót, nem lesz szükség év végi hajrára. Az idei év első három hónapjában a ta­valyi év hasonló időszakához viszo­nyítva az ipari termelés 4,7 százalék­kal emelkedett, a munkatermelékeny­ség pedig 3,9 százalékkal. Rendkívül jó kezdet tehát, ami len­dületet adhat a mezőgazdasági ter­melésnek is. A legfontosabb az, hogy a növekedést hosszú távon is tartani lehessen. Persze, a mezőgazdaság más szempontból is „különleges“ ágazat. Hiába van elég gép, emberi kéz, vetőmag, műtrágya - örökös ki­számíthatatlan tényezőként ott van az időjárás. Közismert, hogy a szovjet mezőgazdaságot az utóbbi években nem kényeztette el az időjárás. Jurij Andropov, a párt főtitkára a moszkvai tanácskozáson nyomatékosan alá­húzta, hogy vannak azonban olyanok is, akik e körülmények között is meg­találják a nehézségek legyőzésének útját. Viszont olyanok is akadnak, akik a kedvezőtlen körülményekre hivat­kozva próbálják igazolni súlyos mu­lasztásukat. Ez megengedhetetlen, akárcsak az, hogy évről évre az ál­lamkasszából segítsék az egyéni mu­lasztások miatt ráfizetéses gazdasá­gokat. A moszkvai tanácskozás résztve­vői rámutattak arra, hogy a szovhozok és kolhozok egy részében - jóllehet, rendelkezésre áll a korszerű agrár­technika - mégis lassú ütemben ha­lad a modern termelési eljárások be­vezetése. Nem véletlenül hangsú­lyozták a vezető beosztású dolgozók megnövekedett szerepét, akik a mun­ka jó, zökkenőmentes, megszervezé­séért a lehető legkorszerűbb termelé­si módszerek gyakorlati alkalmazásá­ért felelősek. Idevágó Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Kommu- nyiszt hasábjain megjelent cikkéből egy idézet: „A tulajdonosi jogot meg­szerezni és valóban bölcs, lelkiisme­retes birtokosnak lenni - két teljesen különböző dolog.“ Tanácsos eme in­telem megszívlelése, hiszen felméré­sek igazolják, hogy a népgazdaság olajozott gépezetében olykor fenna­kadást okozó hiányosságok nagy ré­sze a termelési és gazdasági fegye­lem megsértéséből erednek. Ha eze­ket az év hátralevő részében sikerül kiküszöbölni a mezőgazdaságot köz­ponti kérdésként kezelő párthatároza­tok érvényre juttatásával, akkor az agrárszektor is felsorakozhat a jó évet kezdő ipar mellé. Csakhogy a pártha­tározatok „önmaguktól nem fognak működni“, hanem azokat a vezetés­ben és a termelésben dolgozóknak közös összefogással kell megvalósí­taniuk. P. VONYIK ERZSÉBET 20 — SZPUTNYIK GYARAPODÓ SZOVJETUNIÓ — 1983 — 21 V. 13. • A Szovjetunióban az idén összesen 200 nagyvállalat kezdi meg termelését. A térképen ezeknek az objektumoknak egy része látható.

Next

/
Thumbnails
Contents