Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-13 / 19. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI V nvHílliHrl ifiAnÁc MAUAg 1983. május 13. XVI. évfolyam 19. szám Ára 1 korona A Szlovák Tudományos Akadémia kassai (Koáice) Kísérleti Fizikai Kutatóintézetének alacsony hő- mérsékleti szakosztályán a szilárdtestfizikai kutatásokhoz szükséges műszereket a szakosztály dolgozói készítették el. Ezekhez tartozik az a különleges héliumkriosztát is, amely az anyagok elektromos és hőtulajdonságainak vizsgálására szolgál az 1,4 K-tól 20 K-ig terjedő hőmérsékleti sávban. A felvételen Stefan János mérnök, docens és Dr. Peter Samuel mérésekhez készíti elő a héliumkri- osztátot. (A ŐSTK felvétele) CÉLTUDATOS KUTATÓMUNKÁVAL Gyakran emlegetjük mostanában, hogy a tudományos kutatást egyre több szál fűzi az anyagi termelés gyakorlati folyamataihoz, s így az közvetlen termelőerővé, a dinamikus ^gazdasági növekedés kimeríthetetlen forrásává válik. Új jelenség ez napjainkban, melynek az atomenergetika, az elektronika, a számítástechnika, a vegyipar és a biotechnika területén számos példáját tapasztalhatjuk, de hangsúlyozni kell, hogy nem egy automatikus, ösztönösen megvalósuló folyamatról van szó. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati érvényesítését tervszerűen és cselekvőén kell megvalósítani, s meg kell hozzá teremteni a szükséges politikai-szervezési, anyagi-műszaki és gazdasági feltételeket. A tudományos-műszaki haladás meghatározó szerepéből kiindulva elsősorban arra kell törekedni, hogy az a szocialista országokban a gazdasági és szociális fejlesztés terveinek alapvető részét, tengelyét képezze, s ehhez kapcsolódjanak az anyagi termelés ágazati feladatai. E koncepció megvalósításának azonban nélkülözhetetlen feltétele az együttműködés és a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése a KGST-országok közötti gazdasági integráció kereteiben. Ez elsősorban a tudományos kutatás területére vonatkozik, ahol csak a tagországok erőinek és forrásainak célszerű összpontosításával és koordinálásával lehet elérni nagyobb horderejű eredményeket. Emellett figyelembe kell venni a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak sokaságát is, ami az egyes országok sokrétű termelési szerkezetéből következik. Nálunk például a gépipari termékek világválasztékának körülbelül a 70 százalékát gyártjuk, miközben tudományos-kutatási alapunk csupán egy százalékát képezi az egész világ tudományoskutatási kapacitásának. Ha minden kutatási-fejlesztési feladatot a saját erőnkből akarnánk megoldani, ez annak elaprózásához, szétforgácsolásához vezetne, s rohamosan elvesztenénk nehezen tartott pozíciónkat a nemzetközi piacokon. A tudományos kutatás területén megvalósuló nemzetközi munkamegosztás és szakosítás további elmélyítésében fontos szerepet játszik a tervszerűség és a céltudatosság. Arról van szó, hogy a tudománynak szorosabban kell alkalmazkodnia a gazdasági és társadalmi fejlődés tényleges, gyakorlati igényeihez, figyelembe véve a nemzetközi együttműködésben résztvevő államok eddigi eredményeit, hagyományait, az egyes népgazdasági ágazatok szükségleteit, a gazdasági előrejelzések és a népgazdasági tervek célkitűzéseit. Erre a területre is vonatkoznak Milos Jakes elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság VI. kongresszusán elhangzott szavai, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés nem lehet öncélú, hanem annak a gazdaságosság és a teljesítmények növelésére, a termékek használati értékének, megbízhatóságának javítására, a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia jobb kihasználására, általában véve a társadalmi munkatermelékenység növelésére, az egészség és a környezet hatékony védelmére kell irányulnia. A tudományos-műszaki fejlesztés sikeres megvalósítása jelentős mértékben függ az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a termelés integrált együttműködésétől. Habár ezen a területen nagyon sok még a tennivaló, ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy biztatóan növekszik az ilyen irányú kezdeményezések száma. Az alapkutatás állami tervének fokozatos megvalósítása egyre több lehetőséget tár fel a termelés gazdasági és műszaki színvonalának emeléséhez, megnyitja a kapukat a progresszív termelési irányzatok gyakorlati fejlesztéséhez, s növeli részvételünket a tudományos-műszaki fejlesztésre irányuló nemzetközi munkamegosztásban. Az ilyen vonatkozású példák közül megemlíthetjük a Szlovák Tudományos Akadémia kassai (Kosice) Kísérleti Fizikai Intézetét, ahol a szilárdtestfizika területén folyó kutatások meggyorsítása céljából létrehozták az alacsony hőmérsékleti szakosztályt. Ezen az új szakosztályon az alapkutatás állami tervének a keretében a lantanidák, valamint ezek boridjainak és hidridjeinek alacsony hőmérsékleten bekövetkező fizikai tulajdonságait vizsgálják. Ezek az energetika és az elektronika fejlesztése szempontjából rendkívül fontos alapanyagok. Gyakorlatilag a KGST tudományos-kutatási programjának egyik témaköréről van szó, amely a porkohászati kutatásra, valamint az új elektronikai alapanyagok kifejlesztésére irányul. A kassai kutatók ezen a területen szorosan együttműködnek az Ukrán Tudományos Akadémia kijevi Anyagkutató Intézetének dolgozóival. A legújabb kutatási eredmények közül érdemes megemlíteni azt á nitrogénoxid-mentesítö berendezést is, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Anorganikus Kémiai Intézetének, valamint a CHEPOS vegyipari berendezéseket gyártó vállalat kutatóintézetének dolgozói közösen fejlesztettek ki. A kutatók által kidolgozott ún. szelektív katalitikus redukció ártalmatlan gázzá alakítja át a vegyipari üzemekben, főleg a salétromsav gyártásánál keletkező, levegőt szennyező nitrogénoxidokat. Az új berendezés sikeresen vizsgázott a lovosicei Észak-csehországi Vegyipari Művekben végzett próbaüzemeltetés során. Egy óra alatt 120 ezer köbméter hulladékgázból a nitrogénoxidok 90 százalékát vonja ki, s fő előnye az, hogy a megelőző gyártási folyamatokon semmit sem kell változtatni. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás dolgozóinak ez a példás együttműködése olyan eredményt hozott, amely nemcsak e berendezés behozatalát tette szükségtelenné, hanem kiviteli lehetőségeket is teremtett, mert az eredeti csehszlovák eljárás iránt a külföldi vegyipari üzemek részéről is nagy az érdeklődés. MAKRAI MIKLÓS
