Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-06 / 18. szám
A vegyipar a nemzeti jövedelem kialakításában a harmadik helyen áll. Az utóbbi időben a fő figyelem a petrolkémia fejlesztésére és a kőolaj-feldolgozásra irányul. Felvételünk a Burgasz- tól nem messze lévő petrolkémiai komplexumról készült, amely a közelmúltban több új üzemegységgel bővült. Ebben Bulgáriának nagy segítséget nyújtottak a szovjet szakemberek. nek 32 százalékkal, az állattenyésztésnek 22-23 százalékkal kell emelkednie A korszerű ipar alapjainak lerakására Bulgáriában' 1948-ban került sor. Megkezdődött az államosítás és az új üzemek és gyárak építése. Ennek eredményeként az ipari termelés 1948-ban az 1939. évnek több mint a kétszerese lett. 1956- ban már 674 százalékkal produkált többet az ipar, mint az utolsó háború utáni évben. Uj iparágak születtek: a kohászat, a fémgyártó és fémmegmunkáló ipar, a vegy- és az építőanyag-ipar. Az 1956- os áprilisi plénum határozatainak eredményeként tovább gyorsult az iparosítás, elsősorban az energetika, a gépgyártás, a vegyipar és a kohászat lépett nagyot előre. Bulgáriában jelenleg a gépgyártás fejlődik a leggyorsabban. Elsősorban a technológiai gépsorok, manipulátorok és robotok gyártása nőtt meg ugrásszerűen. 1980-ban az ipari termelés 29,4 százalékát a gépgyártás adta. Ez az ágazat biztosítja az ország kivitelének 50 százalékát. A fejlődés ütemét tekintve a második helyen a vegyipar szerepel, ezen belül pedig az olajfeldogozás. A közelmúltban emlékeztünk meg a csehszlovák-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés 35. évfordulójáról. Akkor elsősorban a két nép kölcsönös kapcsolatairól szóltunk. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni azt a Bolgár Népköz- társaságot, amelynek hallatán már rég nemcsak a rózsaolaj jut eszünkbe. Az évekkel szinte lemérhetetlen változásban, amely az ország életének minden területére vonatkozik, a kölcsönösség alapján Csehszlovákia is részt vett és ma is részt vesz. Történelmi előzmények Az első önálló bolgár állam 681-ben alakult meg, de 1018-ban a bizánci birodalom nyomására felbomlott és annak része lett. A bizánci birodalom felbomlása után 200 évig független volt. és 1396- ban csaknem 500 éven át az oszmán birodalom uralma alatt sínylődött - a Balkán félsziget nagy részéhez hasonlóan. A szociális és a nemzeti elnyomásra a parasztok egyre gyakrabban válaszoltak tömeges zavargásokkal. Az 1834-es 1841 -es és 1850-es parasztlázadás- annak ellenére, hogy vérbe fojtották- előkészítette a talajt a nemzeti mozgalom kibontakozásához, amely a török uralom elleni egyre erősödő harc magva lett. Törökország veresége a cári Oroszország elleni harcban véglegesen megpecsételte Bulgária sorsát. E háború eredményeként nyerte vissza függetlenségét 1878-ban. A monarchiát formálisan 1946-ban szüntették meg és népszavazás alapján kikiáltották a Bolgár Köztársaságot. Gyakorlatilag ez már két évvel korábban, 1944. szeptember 9-én, a szovjet csapatok bevonulása után egy nappal megtörtént. A fegyveres népfelkelés kezdettől fogva - osztályjellegét, tartalmát és jelentőségét tekintve - szocialista forradalom volt. Történelmi fordulat következett be: a hatalom a Hazafias Front kezébe került, amelynek vezető erejét a kommunista párt képezte. A népfelkelés előzményei között meghatározó szerepet játszott az, hogy az akkori miniszterelnök 1941. március 1 -én csatlakozott a fasiszta tömbhöz, és megnyitotta az ország kapuit a német csapatok előtt. Már a Szovjetunió megtámadásának napján a Bolgár Kommunista Párt felhívással fordult a néphez, hogy fogjon fegyvert hazája és a Szovjetunió védelmében. Megkezdődött a fegyveres ellenállás megszervezése, amelyre nagy hatással voltak a szovjet hadsereg egyre szaporodó győzelmei. A Szovjetunió hadat üzent a fasiszta Bulgáriának, ami tulajdonképpen jeladás volt a népfelkelés kirobbanásához. Szeptember 9-én a kapitalista burzsoázia és a kizsákmányoló monar- chista kisebbség kezéből kicsúszott a hatalom. A városok és falvak dolgozói lettek az ország egyedüli gazdái. Megnyílt az út a gyökeres forradalmi, gazdasági, szociális és kulturális változások, az új társadalmi rendszer kiépítése felé. A szocialista építés fő irányvonalát a Bolgár Kommunista Párt V. kongresszusa dolgozta ki. Változások, sikerek A bolgár falukép a felszabadulás óta eltelt idő alatt gyökeresen megváltozott. Jó harminc évvel ezelőtt Bulgária még primitív eszközökkel megművelt, rosszul jövedelmező ország volt. A legelterjedtebb munkaeszköz a faeke volt. A szövetkezetesítés már 1958-ban teljesen befejeződött. A földet nem államosították, hanem a parasztok továbbra is tulajdonosai maradtak az általuk beszolgáltatott földnek. Az állami gazdaságok létrehozásának és a szövetkezetek törvényszerű összpontosításának eredményeként magasabb lett a munka termelékenysége, a termelés hatékonysága és a mezőgazdasági dolgozók jövedelme. Az ENSZ szerint a bolgár mezőgazdaság 1956-70 között a világon a leggyorsabb növekedési ütemet érte el. A tudományos-műszaki forradalom egyre szélesebb körű bevezetése nyomán agráripari komplexumok, nagyüzemi, gazdaságilag nagy teljesítményű szervezetek alakultak, amelyekre a termelés koncentrációja és a szakosítás a jellemző. A felszabadulás óta a bolgár mezőgazdaság termelése több mint a két és fél szeresére emelkedett. Ez nagymértékben a gépesítésnek, az öntözött területek gyarapodásának és a vegyszeresítés szüntelen növekedésének köszönhető. A XII. pártkongresszus határozataival összhangban a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1985-ig a gabonatermesztésTolbuhin várös Dobrudzsa mezőgazdasági ipari komplexumának dolgozói 8 millió négyzetméter területről takarítottak be napraforgót A népgazdaság szerkezeti átalakulása legjobban a termékeiről nemzetközileg is ismert bolgár élelmiszeriparon mérhető le. Míg 1956-ban a teljes ipari termelés 33 százalékát adta az élelmiszeripar, 1975-ben már csak a 23,9 százalékát. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az élelmiszeripar termelése abszolút értékben a négy és fél szeresére nőtt. Egészében véve az ipari termelés - 1939-hez viszonyítva - 1975-ben már az 55-szörösére emelkedett. A bolgár ipar jelenleg körülbelül 6 nap alatt állítja elő azt a termékmennyiséget, amelynek előállításához 1939-ben egy teljes esztendőre volt szükség. Jelenleg az ipar állítja elő a nemzeti jövedelem 51,8 százalékát. Különösen azokat az ágazatokat fejleszti, amelyek a műszaki haladás hordozói és döntően befolyásolják a népgazdaság előrehaladását. Bulgária néhány termék előállításában, illetve kivitelében a világelsők között van. Az első helyen van például a cigarettaexportban; a negyedik helyen a világon, a második helyen Európában az üzemen belüli anyagmozgatás eszközeinek - az elektromos targoncáknak és az elektromos futómacskáknak - a gyártásában; hetedik a lignit-és barnaszéntermelésben, továbbá a fagyasztott hal előállításában, nyolcadik a cukor és a telefonkészülékek, 10. a zöldségkonzervek gyártásában. Az 1981-1985-re szóló 8. ötéves tervidőszak feladatai még több és jobb munkát igényelnek, hiszen a mérce magasabb lett. íme néhány adat, amely a legfontosabb célokat tükrözi: a jelenlegi tervidőszakban a nemzeti jövedelemnek 20 százalékkal kell növekednie. Folytatódnia kell az ipar fejlesztésének, összesen 28 százalékkal, a mezőgazdaságnak pedig 18 százalékkal kell többet termelnie, mint az előző időszakban. A beruházások 70 százalékát korszerűsítésre, felújításra és bővítésre, 30 százalékát pedig új kapacitások építésére fordítják. A lakosság élet- színvonala a következőképpen alakul: a reáljövedelem 11 százalékkal, az átlagos havi kereset az 1982-es 182 leváról 1985-ben 209 levára emelkedik. Az áruforgalom 21 százalékai lesz nagyobb. Az egy lakosra eső legfontosabb élelmiszer- fajta a következőképpen alakul: a húsfogyasztás 61,2 kilogrammról 72-re, a hal és halkészítmények 6,9 kilogrammról 9,3 kilogrammra, a tej és tejtermékek 259 literről 301,1 literre, a tojás 204 darabról 231-re, a cukor és cukorkészítmények 34,7 százalékról 37,5 százalékra, a zöldség és gyümölcs 105 kilogrammról 145 kilogrammra emelkedik. Az eredmények és a feladatok értékelésekor nem feledkezhetünk meg arról, milyen nagy szerepet játszanak Bulgária fejlődésében a szocialista közösség országaival való kapcsolatok. Megszaporodtak a gazdasági együttműködés és a kulturális csere formái és módszerei. Bulgária és a többi KGST-ország egyre mélyülő együttműködése nemcsak a kölcsönös politikai, gazdasági és ideológiai kapcsolatok szempontjából jelentős, hanem a szocializmus és a béke szempontjából is. (ki) Bulgária is részt vesz az Interkozmosz-programban. Felvételünkön a világűr kutatásával és felhasználásával foglalkozó központi laboratórium munkatársai egy olyan műszeren dolgoznak, amely a vertikál geofizikai rakétán fog dolgozni. BULGÁRIA A paradicsomot a zöldségtermesztésre használt földterület egynegyedén termesztik.
