Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-29 / 17. szám
r * MÁJUS ELSEJE TESTNEVELÉSI HAGYOMÁNYAI 1890. május elsején első alkalommal szerte a világon kivonultak az utcákra a munkások, s politikai programjuk megvalósítását, az ember ember által történő kizsákmányolásának megszüntetését követelték. így volt ez Csehszlovákiában is. A május elsejei tüntetéseken az első munkás testedző egyesületek megalakulása (1897) után a munkástestnevelők is részt vettek. Szlovákiában a munkás testedző egyesületek tagsága tömegesen első ízben 1920. május 1-én vett részt a felvonulásokon. A következő évi május elseje a munkás testedző mozgalomban is a szociáldemokrácia bal- és jobbszárnya között dúló harc közepette zajlott. A ma- nifesztációs felvonulások, amelyeken a munkás testedző egyesületek népviseletbe öltözött csoportjai is nagyszámban részt vettek — gyakran a menet élén az ,,Éljen a III. Internacionálé!“, ,,Le a proletariátus árulóival!“ jelszavak jegyében zajlottak. Ez pedig arról tanúskodott, a labdarúgók -, az egyesületi tagok és a vörös cserkészek népviseletbe öltözött csoportjai egységes, fegyelmezett fellépésükkel a menetek legmegkapóbb, legélénkebb részét alkották. Forradalmi jelszavak hangoztatása miatt nem egy esetben üldözték őket az alapszabályzat ún. politikai tevékenységgel való megsértése miatt, s a gazdasági válság éveiben ilyen „kihágás“ ürügyén a proletár testedző egyesületet Hlohovecben, Serecf- ben, Michalovcéban feloszlatták. A kommunista párt 1928-as május elsejei manifesztációit az egyesületi tagok betiltása elleni tiltakozások jegyében zajlott a május elseje. ..Akarjuk a II. spartaki- ádot! Éljen a II. spartakiád! Követeljük a II. spartakiád betiltásának visszavonását!“ - hangzottak a jelszavak a bratisla- vai utcákon. Az egyesületi tagok a spar- takiádra készült mezben meneteltek, a következő transzparenssel: ..Tiltakozunk a II. spartakiád betiltása ellen!“ A kormány megtiltotta, hogy a spartakiád sorsáról szóló döntés ellen tüntetéseket szervezzenek, s erre hivatkozva néhány embert a tilalom megszegése vádjával őrizetbe vettek. Például J. Való kommunista képviselőt, akit a trnavai megmozdulások szervezésével vádoltak. Az elkövetkező években a testedző egyesületi tagok továbbra is a kommunistákkal karöltve vonultak a menetben, azzal a tudattal, hogy az egyedüli forradalmi május elsejei manifesztáció a CSKP által szervezett. A tagok, valamint a Spartak cserkészei 1931 -ben élesen tiltakoztak a cserkésztáborok betiltása ellen. A táborokat felkeresték a CSKP, a Komszomol és az egyesületek tagjai, főként a Spartak cserkészei, és igyekeztek a fiatalokat megnyerni a kommunista párt politikájának. Ez volt a valós oka c 0 0 0 0) '0 0) 12 T> 'CD 5 CD r CD a <o CD 0 ‘ÖT w 0 c/) □ :<d E :s CD 5 | N .2 C 2 5 C/> O) CD 0 S’w Sí 'ro 2 8 annak, hogy a burzsoá kormány az említett intézkedéshez folyamodott. A harmincas évek második felének május elsejéi a fasizmus és a háború elleni egységfront megteremtéséért vívott küzdelem jegyében zajlottak. A csúcsot minden tekintetben az 1938-as esztendő jelentette, amikor a dolgozó nép egységesen (nem pedig politikai pártok szerint) tüntetett a Csehszlovák Köztársaság védelméért, a fasiszta Németország agressziója ellen. A május elsejei felvonulások szervezését a II. világháború megszakította, de a kommunisták és a testedző egyesületek tagjai az illegalitás során sem feledkeztek meg az ünnepről. Röpiratokat terjesztettek, vörös zászlókat tűztek a villanyoszlopokra, a gyárkéményekre, a kőbányák felvonóira, s ezzel nemcsak politikai agitációt fejtettek ki, de csodálatos sportteljesítményt is nyújtottak. Sok esetben, bizony nem akadt csendőr vagy gárdista, aki a magasra tűzött zászlót leszedje. Különösen örömteli volt a május elseje Szlovákia-szerte hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása után. Az 1948-as ünnepségeken a sportolók hatalmas tömege boldogan vonult fel. Az öröm fő oka: 1948. március 31 -én a testnevelés és a sport az Egységes Testnevelési Szervezetben egyesült. Erre az emlékezetes május elsejére „épültek“ a további évek manifesztációi, amelyeken a sportolók tarka, vidám és optimista tömege hasonló jelleget kölcsönzött a felvonulásoknak. A sportolók egyenes sorai, fegyelmezett menetelése népünk egységét hangsúlyozta, elszántságát: építeni és felépíteni a szocializmust. A sportolók tömeges fellépése főként az országos (1955, 1960, 1965) és a csehszlovák spartakiád (1975, 1980) éveiben talált óriási visszhangra. Az élsportolók részvétele a menetben egyben nagyszerű alkalom arra, hogy tudatosítsuk, mennyire fejlett testnevelésünk és sportunk, s arra is, hogy értékeljük az eddig elért sikereket. Az idei május elsejét is együtt ünnepük sportolóink hazánk dolgozó népével, s teszik ezt azzal az elszántsággal, hogy minden erejükkel részt akarnak venni a fejlett szocialista társadalom építésében, szocialista testkultúránk további sikereiben. A sportolók az idén jubileumra emlékeznek, az Egységes Testnevelési Szervezet megalakulásának 35. évfordulójára. Az eredmények értékelésére, új feladatok kitűzésére nyílik lehetőség a Csehszlovák Testnevelési Szövetség területi és ágazati konferenciáin, valamint a szlovákiai és a VI. országos kongresz- szuson. Az idei május elseje a világ haladó emberiségének a béke ügye mellett tett hitvallása lesz. A béke mellett vallanak a sportolók is hazánkban ezen a május elsején. JAROMÍR PERÚTKA, a Komensky Egyetem testnevelési karának dékánheiyettese hogy a mozgalmat a szociáldemokrácia marxista baloldala támogatta, amely a kommunista párt megalapítására, a Kommunista Internacionálé feltételeinek elfogadására készült. A munkás testedző mozgalomban is ebben az időszakban csúcsosodik ki a proletár osztályjellegért folyó harc, mégpedig az önálló tornarendezvény, a vörös spartakiád megszervezésével. A Munkás Testedzők Szövetségének (DTJ) jobboldali vezetősége a baloldaliak követeléseire az ellenzéki egyesületek kizárásával válaszolt. Az intézkedés ellenlépéseként jött létre 1921. május 8-án az önálló Munkás Testedző Egyesületek Szövetsége; ez volt az első nagy, tömegszervezet, amely a CSKP mellett foglalt állást. Ebben az időszakban (1919) május elseje állami ünneppé lett; e lépéssel a burzsoá kormány és az MTSZ-ben működő opportunista kiszolgálóik a munkások ünnepének forradalmiságát akarták elfojtani. A Spartakus - az MTESZ szlovákiai lapja - a következőket írta: ..Az osztályöntudattal rendelkező munkásság nem hagyhatja, hogy hagyományos ünnepét így meggyalázzák. A munkásságnak gondoskodnia kell arról, hogy ez a nap olyan maradjon, mint amilyen volt - a szociális forradalomért, a jobb jövőért, a kommunista társadalmi rend kiépítéséhez vezető célkitűzések megvalósításáért felvonuló proletárhadsereg napja.“ A Munkás Testedző Egyesületek Szövetségében, majd 1926-tól a Proletár Testedző Szövetségben, s ennek országos sajtóorgánumában, a Vybojban évente felhívták a lakosságot, vegyen részt a felvonulásokon. Hasonló cikkek jelentek meg a Spartakusban, valamint e szervezet magyar nyelvű folyóiratában, a Rohamban. Egyébként a dél-szlovákiai egyesületek közül néhány nagyon aktív volt, s a könyörtelen üldözés ellenére az 1938. október 9-i feloszlatásukig működtek, pl. Kassán (Koáice), Rozsnyón (Roz- nava), Komáromban (Komárno) és Érsekújváron (Nővé Zámky). A testedző egyesületek május elsején a délelőtti órákban nyilvános tornagyakorlatokat rendeztek, pl. Preáovban, mások különböző gyakorlatok bemutatóival egybekötött kirándulásokat - Zilinán, Vrútkyn. 1922-től fokozatosan alakultak a vörös cserkészegyesületek. A kerékpáros szakosztályok tagjai együtt a vörös cserkészekkel jellegzetes részvevőivé lettek a május elsejei felvonulásoknak. A proletár sportolók - a Proletár Testedző Szövetség létrejötte után főként N (A o Jt ■ N (A (A 2 ‘<0 a t a> N* o > £ C > 0) CL & > CM O O) !° 7 < > £ '(D harci jelleggel ruházták föl. A CSKP és a Proletár Testedző Szövetség élesen tiltakozott a II. országos sparte'.iád betiltása ellen. A CSKP KB agitprop osztálya által kiadott körlevélben követelték, hogy a májusi manifesztációkon a következő tiltakozással egészítsék ki a határozatokat: „A legélesebben tiltakozunk a II. spartakiád szégyenletes betiltása ellen. Ezt a cselekedetet az osztályöntudatos dolgozó nép elleni nyílt támadásnak tekintjük. A burzsoázia üldözi a munkás- mozgalmat, fehér terrort vezet be, hogy meghiúsítsa a munkásság és a vidéki szegényparasztság harcát életkörülményeik javításáért, a háborús veszély ellen...“ Szlovákia-szerte a II. spartakiád #ÚJ szú VASÁRNAPI KIADÄS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Párt|a Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava Gorkého 10 telefon 309. 331-252. 332-301. szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fénys^edéssel készül a Pravda az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon: 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közieteknek: 815 80 Bratislava. Vaianského nábreiie 15 II emelet telefon 551-83. 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13.-. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 n o 0 0 1 0 C I 0 3 f 0 £ 0 0 0 • 2“ 0 0 > 0 > E o c <
