Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-29 / 17. szám

A _ orvosi rendelő előtt óvodások csoportja várakor\L. zik. Kinyílik az ajtó s a kicsik hangosan köszöntik a rájuk nevető orvosnőt, majd egymást előzve lépik át a rendelő küszöbét. Vidámak, kedvesek, olyanok, mint az óvodások városunk többi óvodájában. Amiben különböznek: mindannyian szemüveget viselnek. Színhely: a bratis- lavai Kijevská utcai nappali szemszanatórium.- Tavaly 19 719 gyerek látását vizsgáltuk meg, nyilvántartásunkban 11 355 gyerek szerepel, akiket 1 -4 havonta rendszeresen ellenőrzünk. A gyerekek (15 éves korig) 4-5 százaléka kancsal, illetve tompalátású - mondta beszélgetésünk elején mintegy befejezésül Kamila Bohunská doktor, a szanatórium vezetője. - Három rendelő áll rendelkezésünkre, külön-külön vizsgáljuk a gyerekeket hároméves korukig, a 3-7 éveseket és a 7-15 éveseket. A legkisebbek látási zavarait egyedül itt gyógyítjuk, beleértve a gyulladásos megbetegedéseket is. A nagyobbak esetében már szakosított rendelés folyik - mi csak a kancsalságot és a tompalátást kezeljük- tájékoztatott Bohunská orvosnő.

Megtudtuk, hogy naponta 40-45 gyereket vizsgálnak meg és főleg a legkisebbeknél előfordul, hogy a vizsgálat eltart 40-50 percig és az is, hogy nem zárul le, hanem másnap folytatódik. Ez az oka annak, hogy az első kivizsgálásra néhány hónapig is várni kell.- Tudjuk, hogy ezek a terminusok meglepőek, de a szükség kívánja így. Sok szülő méltatlankodik is emiatt, vádol minket, hogy ártunk gyermekének. Az igazság az, hogy a látási rendellenesség nem jár fájdalommal, nem kíván azonnali orvosi beavatkozást - mondta az orvosnő.

A kényelmesen berendezett pihenőszobából átláttunk a rendelőbe, végignéztük az ott folyó vizsgálatot. Az orvosnő ábrákat mutatott a kicsiknek, akik megmondták, hogy mit látnak. Nem zavarta őket az sem, hogy csak egy szemmel nézhettek, ugyanis a másik szemecskéjük le volt ragasztva. Azután egyenként folytatódott a vizsgálat, mialatt a többiek nyugodtan játszottak. A látottakat Bohunská orvosnő magyarázata egészítette ki.- Ezek a ,,mi“ gyerekeink. Két-két hónapon át 36

Kamila Bohunská doktortól nem félnek a kis betegek

IZEMUllEBilIK

kisgyerek két s féléves korától hatéves koráig az intézeti óvodánkba jár, ahol négy optotikus és két egészségügyi nővér, valamint két gondozónő segíti őket abban, hogy szemük látása tisztuljon. Hetente két alkalommal pedig műszerek segítségével orvos ellenőrzi a gyógykezelés menetét. Tavaly 174 gyerek közül 113-nak nagymértékben javult, 28-nak javult és csak 11-nek nem javult a látása. Ezek a számok önmagukért beszélnek - mondta az orvosnő, majd elmagyarázta a gyógykezelés lényegét.- Alapos kivizsgálás után az orvos szemüveget ír elő a kis páciensnek. A jó szemüveg fontos követelmény. A gyerek ne érezze, ne szorítsa az orrát, ne dörzsölje a fülét. A lényeg, hogy állandóan a szemén legyen. De csak a tiszta szemüveg viselése ajánlatos. Az óvodásaink rendes tanterv szerint tanulnak, de napjában többször pleoptikus gyakorlatokat végeznek, melyek a szem élességét célozzák. Ha a gyermek egészséges szemét leragasztjuk, elérjük, hogy rákényszerül a beteg legyengült szem használatára. Ilyenkor szemerőltetö játékokkal játszanak, gyöngyöt fűznek, kifestőkkel dolgoznak meghatározott ideig. Es ami talán a legfontosabb, megtanulják, hogy a szemüveget állandóan hordani kell.- Pedig eleinte sírnak és ha csak tehetik, elrejtik a szemüveget-szóit közbe Jana Horáőková, egészségügyi nővér.- De gyorsan rájönnek arra, hogy a szemüveggel jobban látnak és a délutáni pihenő után már önkéntelenül nyúlnak érte - mondta, majd kézenfogva a legkisebbeket, elvezette őket a földszinti óvoda játszótermébe.- A két hónapig tartó gyógykezelés után már rendbejön a gyerek látása? - kérdeztük Kamila Bohunská doktortól.- Nem - hangzott a válasz —, de az esetek többségében javul. A gyereknek továbbra is viselnie kell a szemüveget, fontos a beteg szem tornáztatása és a gyerek természetesen ellenőrzésünk alatt áll. örülünk annak, hogy az óvónők többsége segít a szemüveges gyerekeknek, figyeli állapotukat és az esetleges rendellenességre felhívja a szülők figyelmét. A gondok csak később, iskoláskorban kezdődnek. Az osztálytársak csúfolódásának hatására sokan tiltakoznak a szemüveg viselése ellen. Ilyen esetben szükséges a szülő, a pedagógus és az orvos összefogása, hiszen a gyerek látása forog veszélyben.

Bohunská orvosnő fényképek segítségével próbálta felidézni az intézet tízéves munkáját. Jóleső érzéssel nézte a régi és az új felvételeket, olvasta a brigádnapló bejegyzéseit. A nappali szanatórium szocialista munkabrigádja vállalta, hogy szűrővizsgálatot végez a közeli iskola első osztályos tanulói között, annak érdekében, hogy a gyerekek esetleges látási zavarait mihamarább kezelhessék, hiszen az eredményes gyógyítás ettől is függ. Ezért ma már gyakori, hogy másfél éves korú gyerekek is szemüveget viselnek. - Sajnos, a szülök csak sok utánjárással tudnak szép és jó szemüvegkeretet vásárolni gyermekeiknek. Ajánlatos lenne bővíteni a választékot és tenni valamit a minőség javításáért, hiszen a gyerekek több szemüveget használnak el, mint a felnőttek és a választék nem megfelelő. De ez már nem rajtunk múlik - mondta búcsuzás közben Bohunská doktor, akit már vártak a kis betegei.

Kifelé jövet arra gondoltunk, hogy a nappali szanatóriumban kezelt, rosszul látó gyerekek a hosszan tartó kezelés után ismét teljes pompában láthatják a tavasz virágait, színeit, élvezhetik az olvasás gyönyörűségét. És ezt a szanatórium dolgozói odaadó, lelkiismeretes munkájának is köszönhetik. PÉTERFI SZONYA

4

A gyöngyfűzés nemcsak jó játék, hanem szemtorna is (Archív felvétel)

A város és a falu közeledése

Szocialista társadalmunkban céltudatosan felszámoljuk a város és a falu közti lényeges különbségeket. Ez része a szélesebb folyamatnak, a szociális szempontból kiegyensúlyozott társadalom megteremtésének, amelyben megszűnnek a szellemi és a fizikai munka és általában az emberek közti különbségek. Ebből következően a város és a falu különbségeinek kiiktatása nélkülözhetetlen feltétele szocialista társadalmunk fejlődésének a kommunizmus felé vezető úton.

Ennek a folyamatnak az értékelésében általános az a megállapítás, hogy ezen a területen a szocializmus fejlődésének viszonylag rövid ideje alatt kimagasló eredményeket értünk el. A város és a falu közti különbségek főleg Szlovákiában voltak igen jelentősek, a falusi lakosságnak háromnegyedét érintették. Ez alapvető szociális és gazdasági problémákat idézett elő, amelyeket a szocialista társadalomnak fejlődése során meg kellett és kell oldania.

A probléma rendezésének alapvető eredményeit így összegezhetjük:- megszüntettük a tőkés fejlődés főleg Szlovákiában nagy méretű következményét, a falu gazdasági, szociális és kulturális elmaradottságát;- felszámoltuk a falu szociális és kulturális zártságát, elszigeteltségét. A szocializmus a falut a társadalom egyenértékű részeként vonta be a gazdasági, a szociális, a kulturális és a politikai fejlődésbe. A szocialista demokrácia lehetővé teszi a falusi lakosság részvételét a társadalom életében és irányításában;- felgöngyölítettük a falusi közösség egyenjogútlan helyzetének gazdasági és szociális okait. Teljes mértékben biztosítottuk alapvető társadalmi és állampolgári jogait, a munkához, a művelődéshez, az egészségvédelemhez való jogát, társadalmi érvényesülésének és a földművesek társadalombiztosításának jogát;-* megszűnt a föld magántulajdonára épülő osztálydifferenciálódás. A társadalmi és az osztályszerkezet alapja a szocialista tulajdon lett. Ezen a bázison jött létre a szövetkezeti földművesek osztálya, valamint a munkásosztály mezőgazdaságban dolgozó része. A kollektivizmus, vagyis a társadalmi csoportok és az egyének társadalmi hozzájárulása a falusi közösséget homogenizáló tendenciák új szociális-gazdasági alapja lett;- lényegesen növekedett a falusi lakosság műveltsége.

szakképzettsége, emelkedett kulturális, ideológiai és politikai színvonala és magas szintet ért el a szövetkezeti földművesek életszínvonala;- lényegesen megváltozott a vidék lakosságának életmódja, amely magára ölti az egész társadalmat jellemző szocialista életmód közös vonásait;- alapvetően más lett a vidéki községek műszaki és szociális ellátottsága, ami megteremti a lakosok anyagi és szellemi szükségletei kielégítésének fő feltételeit. A lakás- kultúra magas színvonalán ellátott és berendezett új családi házak nagy állománya épült fel.

Ezek a változások jelentősen csökkentették a város és a falu közti lényeges különbségeket és megteremtették további felszámolásuk új előfeltételeit. Nemcsak a történelem folyamán kialakult különbségek tartoznak ide, hanem azok is, amelyek a városban és a falun a szocializmus fejlődésének egyes eltérő feltételeiből következnek, mégpedig az alábbiakból:- a mezőgazdaságban, illetve az iparban a szocialista termelési mód eltérő fejlettségi fokából;- a város és a falu közti régi keletű munkamegosztás következményeiből;- az iparban és a mezőgazdaságban a termelés tudományos-műszaki fejlettsége elért fokából;- a falu szociális és osztályszerkezete fejlettségi fokából, valamint a falusi közösség társadalmi homogenizálá- sának különböző feltételeiből;- a község nagyságától és jellegétől, földrajzi, valamint a községi rendszerben betöltött helyzetétől függő feltételekből, amelyek nem teszik lehetővé azonos mértékben a személyiségnek, alkotó erőinek és képességeinek fejlődését;