Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-29 / 17. szám
szú 9 Hajnalodik, amikor egy korán kelő család világoskék gépkocsija befut a királyi (Král') határátkelőhelyre. Gyorsan átesnek az útlevélellenőrzésen, a vámvizsgálaton, s máris tovább indulnak a szomszédos Magyarország felé.- Idestova három éve lesz annak, hogy ezt a korszerű határátkelőhelyet átadták rendeltetésének. Azóta a nap bármelyik órájában igénybe vehetik az utazók - jegyzi meg Thuza Lászlóné, a vámhivatal vezetőjének a helyettese. - Ma éjszaka mindössze tizenöt kilépő kocsit ellenőriztünk. Reggel bizonyára gyalogosok is lesznek, de nem olyan sokan, mint amennyit a fő turistaidényben megszoktunk. Az új létesítmény mintegy ötvenkét millió korona ráfordítással épült. Azért volt rá szükség, mert a régi határátkelőhely már nem bírta el a megnövekedett utasforgalmat. Hosszú volt a várakozási idő, s ha esett az eső, az útlevélkezelők, a vámtisztek nem tudtak dolgozni. A korszerű határátkelőhely mind a tíz útsávja (egy-egy oldalon öt-öt) fedett, s az előzővel ellentétben éjszaka is nyitva tart. Úgy tervezték, hogy megfeleljen a nemzetközi igényeknek is, jóllehet, eddig csak a két szomszédos ország utasforgalmát szolgálja.- Szó van arról, hogy az idei turistaidényben már a szocialista országok turistái is igénybe vehetik, valamint a Romániába, Bulgáriába és Jugoszláviába utazók, akiknek ezzel az útjuk lényegesen lerövidül - újságolja Stefan Hul’uk, a vámhivatal vezetője. - Ezzel mentesítenénk az ország más túlzsúfolt határát0 Madarász Béla útlevél-ellenőr (A szerző felvételei) • Három éve leszannak, hogy a korszerű határátkelőhelyet átadták rendeltetésének - mondja Thuza Lászlóné kelőhelyeit, annál is inkább, mivel az utas- forgalom mellett a teherforgalom lebonyolítására is felkészültünk. Invitál, nézzem meg a vámhivatalt belülről is. Az útlevélkezelőknek, a vámosoknak korszerű helyiségek állnak a rendelkezésükre. Zuhanyozó, teakonyha, ülésterem, ebédlő. Az egyik oldalon a csehszlovák, a másik oldalon a Magyar Népköztársaság útlevél- és vámintézményei kaptak helyet. Az itt dolgozók jól megértik egymást, összehangolják a munkájukat. Már csak az eszpresszó van zárva. Az ok: nem gazdaságos az üzemeltetése. A mai napig nem tisztázódott ugyanis, hogy az utasok is igénybe vehetik-e, vagy sem. Más a véleményük a vámosoknak, más az útlevélkeze- löknek. Közben egyre több személygépkocsi érkezik, de legkésőbb tíz perc múlva már tovább indulnak. Figyelem a nyugodtan dolgozó vámtiszteket. Azt mondják, messziről észreveszik, hogy melyik utas gépjárművét, útipoggyászát kell alaposabban megnézni. Egyikük példával is alátámasztja állítását.- Az ablakon keresztül láttam, hogy az egyik gépkocsi utasa hol az egyik, hol pedig a másik zsebébe nyúl. Mindjárt tudtam, hogy valamit rejteget. Alapos vámvizsgálatot tartottam, s nem eredménytelenül. Bár az utas külföldi állampolgár volt, egy százezer koronára szóló betétkönyvet találtam nála. Azt állította, kezdi el főiskolai tanulmányait, természetesen munka mellett - tudjuk meg Stefan Huruktól. - Az egyik több mint valószínűleg én leszek. Tanulni a mi szakmánkban is kell.- A közelmúltban jöttem vissza a szülési szabadságról - mondja Ambrus József né. - Ha majd a gyerekek nagyobbak lesznek, iskolába járnak, én is szeretném szakképzettségemet növelni. Egyébként köszönet a kollégáknak, akik szükség esetén helyettesítenek a szolgálatban. A vámhivatal dolgozói nemcsak a szolgálatban, hanem a munkaidó letelte után is igyekeznek minél többet együtt lenni. A havi gyűlésükön megbeszélik a teendőket, azt, hogy a két szocialista munkabrigádjuk hogyan állt helyt. Az egyik munkakollektíva nyolc tagja megkapta az arany-, hat tagja pedig az ezüstjelvényt. A másik kollektíva tagjai is megszerezték már a bronzjelvényt.- Bár a szolgálat megosztja erőnket, évente több rendezvényt is tartunk, alkalomadtán a családtagokat is bevonva. A felszabadulás évfordulója alkalmából minden évben sportvetélkedőt rendezünk - folytatja a felsorolást a vámhivatal vezetője. - Rendszeresen részt veszünk a lövészversenyeken is. Az egyik vándorserleg a tulajdonunkban maradt, ez is bizonyltja, hogy versenyrajunk jól felkészül az erőpróbákra. A társadalmi munkától sem riadnak vissza. Tavaly két- két napot dolgoztak a lénártfalusi (Lenar- tovce) szövetkezetben a krumpliszedésnél, egy-egy napot pedig a királyi szövetkezetben a szölőszüretelés- nél. Minden ősszel a fő turistaidény után rétidbe teszik a vámhivatal környékét. Időközönként kirándulásokat is szerveznek. Esteledik, kígyóinak a lámpák, itt-ott egy-egy kocsi érkezik az átkelőhelyre. Nemsokára megérkezik a váltás is. A 24 órás szolgálat után a leváltottak fáradtan indulnak haza a családjukhoz, pihenni, hogy amikor újra rájuk kerül majd a szolgálat, frissen, jókedvűen foglalják el helyüket a határátkelő- helyen, amelynek forgalma a hetek múlásával egyre növekedni fog. NÉMETH JÁNOS hogy örökölte a pénzt. Lehet, hogy igazat mondott, de a vámszabályok durva megsértéséről lévén szó, az ügyben a bíróságnak kell döntést hoznia.- A kilépő utasoknál én is négy betétkönyvet találtam, az egyiknél pedig négyszáz nyugatnémet márka volt - viszi tovább a szót Kosztúr István. - Nem értem, miért kell rokoni látogatásra betétkönyvvel utazni, amikor azt megőrzésre bármelyik pénzintézményben el lehet helyezni. Az, akit ez érint, a vámosokat szidja, pedig ők csak a kötelességüket teljesítik, az ország, a társadalom vagyonát védik. Akik nem járnak görbe úton, nem kell tartaniuk tőlük. Az az utas, akinél például húsz pár női harisnyanadrágot, vagy villamos sütőt találnak, feltehetően nem csak a rokoni látogatásra, a turizmusra gondol, sokkal inkább a nyerészkedésre. A jelenlegi utasforgalom nem nagy. Mindkét irányba alig valamivel több mint kétszáz gépkocsi halad át naponta. A vámtiszteknek így tehát bőven akad idejük arra, hogy alaposan átnézzék az előírásokat, nyelveket tanuljanak. Thuzá- né a marxista esti egyetem záróvizsgájára készül. Rajos Mária, aki a határátkelő- hely megnyitásakor került ide, szintén szívesen tanulna úgy mint MichaI Fecilák, aki tévúton jogot végez.- Az idén újabb két munkatársunk- a szocialista életmód eltérő fejlettségi szintjéből. Ezeket a különbségeket a korábbiakhoz képest lényegesen eltérő feltételek között fogjuk kiküszöbölni. Főként abban a vonatkozásban, hogy:- áttérésünk a gazdálkodás intenzív formáira hatással van a termelőerők és a beruházások széthelyezésére;- az energetikai helyzet megkívánja-a közlekedés ésszerűbb megoldását:- a községfejlesztésben feltétlenül óvnunk kell a termőföldet;- hatásosabban kell védenünk és céltudatosabban formálnunk a környezeti viszonyokat;- a városrendezésben elértünk bizonyos szintet és élhetünk fejlesztésének további lehetőségeivel;- a területi egységek szociális-gazdasági fejlődését átfogó módon tervezzük és bővítjük a nemzeti bizottságok jogkörét. A város és a falu közti lényeges különbségek felszámolása folyamatában a továbbiakban is döntő szerepe lesz a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek szövetségének. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság nagyobb mértékben váljon önellátóvá az élelmiszer termelésében, a városnak segítenie kell a falut korszerű gépek gyártásával, szakemberképzéssel, új tudományos ismeretekkel, fogyasztási cikkekkel és végső soron további megalapozott községfejlesztéssel. A másik oldalon a falu felelősségteljes szerepe a lakosság éllemiszerszükségletének jobb kielégítése. A falu szociális-gazdasági fejlődése csakúgy elképzelhetetlen a város cselekvő részvétele nélkül, mint a városé a falu nélkül. Ebben nyilvánul meg a város és a falu érdekeinek szocialista egysége, amelyben az elválasztó elemekkel szemben túlsúlyba kerültek az azokat összekötő elemek. A lakóhelyi különbségek felszámolásának lefolyására, módjára és méreteire hatással van a szociális-területi szerkezet konkrét jellege. Csehszlovákiát jellemzi a községrendszer történelmileg kialakult szétforgácsoltsága nagy számú vidéki község között. Ebben a helyzetben a mezőgazdasággal össze nem függő munkaköröknek és a lakásépítésnek a koncentrálódása a városokban előidézte a falusi lakosok városokba települését, illetve munka utáni ingázásukat a városokba. Ez egyben közvetve megoldja a lakóhelyek közti különbségeket is. A lakosság bizonyos hányadának élete összeforr a várossal és itt rátalál szociális fejlődésének előfeltételeire. Ebből a szemszögből nézve, a nyolcvanas évek elején Szlovákiában a népesség 50,2 százaléka élt a több mint 5000 lakosú községekben, a CSSZK-ban pedig 64 százaléka. A falusi lakosság nagy hányada beilleszkedett a városi közösségbe s ma annak jelentős részét teszi ki. A szociológiai felmérések bizonyítják, a vidékről a városokba költözők alkalmazkodásának folyamatában nem voltak nagyobb nehézségek. Ezek a lakosok szociális szempontból a városi közösségek egyenértékű részeként fejlődtek. E migráció következtében főleg az 1000 lakoson aluli kisközségekben lakók hányada csökkent nagymértékben. Így azután csökkent e községek tartós lakóhelyi szerepe, illetve növekedett a városi lakosok számára ideiglenes (üdülési) lakóhelyi szerepük. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a város és a falu szerepe kölcsönösen kiegészíti egymást a szociális fejlődés folyamatában. Továbbra is nagyon intenzív - főleg a kisebb községekből - a munkába való ingázás. Az ilyen községek lakosai többnyire a városokban dolgoznak s a falusi-városi népességnek a maga nemében nagyon sajátos jellegű csoportját képezik. A lakosságnak ez a része nemcsak dolgozik a városokban, hanem amint azt megerősítették a szociológiai felmérések, szabad idejének egy részét a munkanapokon alkalomszerűen a vállalat, a szervezet vagy maga a város művelődési és szórakoztató létesítményeiben tölti. Ezek a dolgozók családjukkal ugyanakkor a falvakon laknak és ott széles körű társadalmi kapcsolatokat alakítottak ki. Ennél a csoportnál összefonódnak egymással a városi, illetve a falusi életmód egyes jellemző elemei. E csoport tagjai és a városi népesség között kisebbek a szociális és a gazdasági különbségek, mint azok esetében, akik a falvakon laknak és dolgoznak is. Napjainkban ez a csoport már a falusi népesség többségét teszi ki és szociális jellegénél fogva annak új társadalmi-osztálystruk- túráját képviseli. Ipari munkások, különféle foglalkozású alkalmazottak, értelmiségiek, szövetkezeti földművesek, erdömunkások élnek itt. Műveltségi szintjük, kulturáltságuk nagyobb szociális igényekkel jár, amelyeket a falvakon is ki kell elégíteni. Ez olyan helyzetet teremt a lakóhelyi különbségek felszámolásában, amely alapvetően eltér a negyedszázaddal ezelőtti helyzettől. Még a szocialista társadalom sem teremtett olyan feltételeket, hogy minden községben szavatolja a lakosság egyenértékű szociális és gazdasági fejlődését. Ennek érdekében hoztuk létre a központi községek rendszerét. A központi községekben úgy fejlesztjük a szociális infrastruktúrát, hogy az kielégítse a hozzá tartozó községek lakosainak igényeit. Ezzel egyidejűleg növeltük a központi községek nemzeti bizottságainak jogkörét, hogy jobban irányíthassák területük fejlődését. A nagyobb területi egységek és a központi községek létrehozásának célja megteremteni a vidéki lakosság gyorsabb szociális és gazdasági fejlődésének feltételeit. Ez tehát a város és a falu közti lényeges különbségek kiküszöbölése folyamata további kibontakoztatásának fontos eszközévé válik. JÁN PAŐIAK >4 > ■ m Bm I i ■ I JB. f I’ É B I t B | M ^ /• vK V BBL B \ 1 1 I • Kosztúr István vámtiszt kilépő gépkocsit ellenőriz
