Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-22 / 16. szám
A Tranzit Gázvezeték nyitrai (Nitra) területi üzemének karbantartói rendszeresen ellenőrzik a nyitrai 4. számú kompresszorállomás berendezéseit, s a szükséges javítások gyors és pontos végrehajtásával biztosítják a szovjet földgáz folyamatos szállítását Nyugat- Európába. A karbantartó részleg három szocialista munkabrigádja nagy gondot fordít a technológiai fegyelem megtartására, amivel elősegítették, hogy a turbógépcsoportok javításai közötti idő az eredetileg tervezett nyolcezer üzemóráról 12 ezer üzemórára növekedjen. A felvételen Albert Bochha szerelő az axiális kompresszor forgó részét emeli ki a turbógépcsoportből. (ŐSTK felvétele) TÉVEDÉSEM VÍG JÁTÉK A Vasárnap 1983. április 24. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.29, nyugszik 19.39 Közép-Szlovákia: 5.37, nyugszik 19.47 Nyugat-Szlovákia: 5.45, nyugszik 19.55 órakor A HOLD kel-16.19, nyugszik 4.52 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GYÖRGY nevű kedves olvasóinkat • 1913-ban született JÉKELY Zoltán magyar költő (t 1982). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL BOMBAHELYETT MUNKÁT! P. Vonyik Erzsébet cikke ZÖLDSÉG TEREM A GAZ HELYÉN Bállá József riportja VÁMVIZSGÁLAT KÖVETKEZIK Németh János írása SZEMÜVEGESEK Péterft Szonya riportja Tavasszal megújhodik a természet, megújhodnék én is, hej de szívesen megújhodnék, csak hát az éveket nem lehet visszaszámlálni. Akkor legalább valami új cucc erejéig fiatalodjam, nyugtatom magamat. Szép az idő, süt a nap, a kedvem is jobb. Sétálgatok, sétálgatok, míg csak a prágai utca egyik kirakata előtt lefékezek, egyszerűen nem bírok odébbállni. A nők jól ismerik ezt a váratlan bénulást. Olyankor következik be, amikor hirtelen valami szép - cipő, ruha, kabát, ékszer - bűvkörébe érünk. A belőlük kisugárzó mágneses hullámok hatnak ránk merevítőén. Ilyen állapotban nem szabad továbbmenni - nem is tudunk -, a legjobb orvosság az ideiglenes bénulás megszüntetésére a következő: álljunk oda szorosan a kirakatüveghez, tekintetünket szegezzük merőn a bénulást kiváltó tárgyra, s közben próbáljuk felfedezni a rajta elhelyezett kis fehér papírlapot. Ha megtaláltuk, legyünk óvatosak, ugyanis a cetliken legalább három- és legfeljebb ötjegyű számot tüntetnek fel, s az ötje- gyűek fokozzák a bénulást. Jó, ha mindig van a táskánkban néhány szem görcsoldó bogyó. Gyorsan nyeljünk le keltőt, és várjunk. A görcs lassan oldódik, lassan megindul az agyműködés. Hogy a folyamatot meggyorsítsuk, próbálkozzunk önszuggesztió- val: egymás után ötször (ötjegyű szám esetén tízszer) ismételjük, hogy ,,nem vehetem meg, nem vehetem meg“, stb., s miután az izmaink teljesen fellazultak, induljunk haza gyors iramban - mosogatni. El kellett mondanom ezt a kis kitérőt, mert ilyen görcs állt belém is, ama kirakat előtt. Felfedeztem a ruhán - mert az váltotta ki a sokkos állapotot - a fehér cédulát. Háromjegyű szám állt rajta. Pontosan emlékszem a számokra. Az első 3-as, a második 8-as, a harmadik 9-es volt. Vagy - is 389. Hogy szűnjön a bénulás, gyorsan bekaptam két bogyót és ismételgetni kezdtem, ötször egymás után, hogy... ,,megve- hetem, megvehetem“... Megindult az agyműködésem. Azt működte, hogy 389 korona nem a világ, ennyit igazán megengedhetsz magadnak, hiszen keresel, és a ruha olyan gyönyörű... Nem hazafelé indultam, hanem be a bolt- oa. Ott benn még szebb ruhák lógtak, ugyancsak háromjegyű számért. Megint belém állt a bénulás, de még mielőtt teljesen megdermedtem, annyi erőm még volt, hogy felfogjam: ez olyan üzlet, ahol a ruháért háromjegyű számnyi pénzt kérnek ugyan, de ez az összeg legalább öttel szorzandó. A bénulás megszűntével elindultam hazafelé gyors iramban - mosogatni. Ha helyesen akarunk dönteni mii, tudnunk kell, mi lesz tíz vagy húsz év múlva. Az olyan nagyszabású terveket és dolgokat, mint az állam fűtőanyag- és energiaellátása, a céltudatos szerkezeti átalakítás, az új tudományos és műszaki felfedezések alkalmazása, nem lehet megoldani évi vagy ötéves tervekben. Ezért a CSKP Központi Bizottsága és a kormány feladatul tűzte ki konkrét tervek távlati kidolgozását. Ennek során számítunk a Csehszlovák Tudományos Akadémia nagyobb méretű részvételére. A hosszú távú tervezés keretében meg kell határozni elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés fő irányait és feladatait. Ez lehetővé teszi, hogy a tudományos-mü szaki kapacitást és a termelést megelőző alakulatokat hosszú távon összpontosítsák a kiemelt szakaszokra, a legfontosabb fejlesztési programokra, a termelésszerkezet szükséges változásaira és ezáltal a nemzetközi munkamegosztásba történő beilleszkedésre is. Mindennek feltétlenül be kell illeszkednie a hosszú távú terv összefüggéseibe, biztosítani kell az olyan termelési ágazatok fejlesztését, amelyek lépést tarthatnak a világ csúcsszínvonalával és gerincét képezhetik a csehszlovák gazdaság bekapcsolódásának a nemzetközi szocialista integrációba és általában a világ munkamegosztásába. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mechanikusan nem követhetjük az eddigi lendenci- ákat, hanem tekintetbe véve a hosszú távú prognózisokat, ki kell jelölnünk a gazdaság- politika új utait. Ennek során támaszkodnunk kell a tudomány és a technika idehaza, a Szovjetunióban, a többi testvéri KGST- országban és világszerte elért fejlesztési eredményeire. Nagyon fontos és nyilván rendkívül bonyolult lesz felmérni és megindokolni, hogy Csehszlovákia milyen méretekben és irányokban reagálhat és <ell hogy reagáljon a tudományos-műszaki és a műszaki-gazdasági fejlődésnek erre a szüntelenül felgyorsuló és teret hódító folyamatára. A munka leghatásosabb alapvető módszerének tekintjük eredményeink szüntelen egybevetését a világgal, más fejlett szocialista és nem szocialista országokkal. Nyilván feltétlenül át kell hidalnunk az eddigi helytelen megközelítéseket, amelyek feleslegesen formálissá teszik a tervek és a hosszú távú prognózisok kidolgozásának folyamatát, s nem teszik lehetővé ma és a jövőben figyelmünk összpontosítását gazdaságunk alapvető láncszemeire. Olyan dokumentumokról van szó, amelyekben - természetesen tekintetbe véve az új fejlődési tendenciákat - szüntelenül dolgozni fogunk és amelyekből kiindulunk. (Részlet a CSSZSZK kormánya programnyilatkozatának teljesítéséről szóló beszámolójából) A KÉT PRÓBATRAKTOR Részlet Július Fuóík A holnap országa cimü regényéből Helyreigazítás A múlt heti vasárnapi számunk 3. oldalán megjelent Forradalmi változás a társadalmi gondolkodás fejlődésében című cikk harmadik hasábja harmadik bekezdésének 3. mondata helyesen így hangzik: Igaz, a termelési eszközök kapitalista tulajdonná válása a magántulajdon bázisán megy végbe, annak növelésével, centralizálásával. A negyedik hasáb 1. bekezdésének utolsó mon- dota pedig így helyes: Ami pedig azokat a burzsoá állításokat illeti, hogy a 20. század kapitalizmusa lényegesen különbözik a 19. század kapitalizmusától, éppen ezt a tényt bizonyította be Lenin, Marx legnagyobb követője az imperializmusról - a kapitalizmus fejlődésének legfelsőbb és legutolsó, monopo- lisztikus szakaszáról szóló tanításával. Mintha csak egy hatalmas konyhában járnék... A gépsorok mellett vagy ötven fehérköpenyes férfi, odébb, egy kisebb asztalnál ügyes kezű fiatal lányok sürögnek-forognak; mellettük combokkal megrakott tolókocsik. Távolabb, a csarnok túlsó végében csontprések csapnak jókora zajt. A bratislava-racai húskombinátban vagyunk. Ott, ahol Lubomír Ondrovic másik otthonára talált. Mészáros. A vállalat példás dolgozója.- Nem csináltam én semmi különöset - mondja hosszas faggatás után. - Tényleg nem... Csak dolgozom. Úgy, ahogy azt elvárják tőlem. Úgy, ahogy szerintem dolgozni kell. Nem is tudok mit mondani, hiszen amúgy sem vagyok a szavak embere. Reggel bejövök, odaállok a géphez és darabolom, osztályozom a húst. Ennyi az egész. Tavaly volt tíz éve, hogy idejöttem dolgozni. Mehettem volna persze A gépsor mellett nem lehet lazítani... (Emil Babin felvétele) máshova is, de én a húsipar mellett döntöttem. Szép munka ez, kérem. Tudja, az teszi széppé, hogy a húst, amely ma még az én kezemben van és itt a szemem előtt válik karajjá, hólnap már más valaki dicséri. Emlékszem, szakmunkásként is ugyanilyen gondolatok jártak a fejemben, amikor ott álltam a gépsor mellett és bizony azóta sem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Igaz, sokan biztattak, sokan veregették a vállam az elején, hogy csak így tovább, mert látták, hogy szív- vel-lélekkel végzem a munkámat. Szakmai versenyeket nyertem, hát sokat vártak tőlem. Én meg nem akartam csalódást okozni. Azt mondtam, bárhova is kerülök, a legjobbak között leszek. Bizonyítani akartam. Olyanokkal vettem fel a versenyt, akik jó pár, évet töltöttek már el a húsiparban, olyanokkal, akiknek a kis- ujjukban volt a szakma csínja- bínja. Volt mit tennem, hogy felzárkózzak, hiszen fiatalabb voltam, jóval fiatalabb, mi nt ők, de most már elértem, hogy a legjobbak között emlegetik a nevem. Jól esik, persze, hogy jól esik ez, de ne gondolja, hogy ezek után könryebb a dolgom. Mert ha valaki elér egy színvonalat, azt ugye, tartani kell. És ez sem könnyű. A rátermettséget, az ügyességet naponta bizonyítani kell. Főleg, ha szocialista munka- brigád élén áll az ember. Akkor aztán méginkább úgy érzi, hogy minden szempár öt figyeli. Es a gépsor mellett egyébként sem lehet lazítani... Ez minden, amit elmondott magáról. A végén határozottan kijelentette: mennie kell, munkája van. ■^Tudtam, hogy nem sok időt áldoz a beszélgetésre — mondja az üzem fiatal mérnöknője, amikor Lubomír Ondrovic magunkra hagyott. — A kezed járjon, ne a szád — ez az ö szavajárása. Megbízható ember. Csak úgy ég a keze alatt a munka. Sz. G. L. Úgy, ahogy kell 1983. IV
