Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-22 / 16. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. április 22. XVI. évfolyam 16. szám Ára 1 korona- De szép pulóvered van! Hol vetted? Biztosan küiföldi gyártmányú.- Idehaza vettem, de valóban külföldi áru, és nem is volt túlságosan drága- válaszolja a megkérdezett nem kis örömmel nyugtázva új ruhadarabjának sikerét. Ahhoz azonban, hogy ilyen és ehhez hasonló párbeszédek hangozhassanak el - és ne csak a fogyasztói cikkek vonatkozásában -, az ország számára elegendő devizát hozó külkereskedelemre van szükség és arra, hogy az így megkeresett deviza ésszerű elosztásával minden területen bövíthessük az áruválasztékot. Devizához persze csak úgy juthatunk, ha kelendő árut kínálunk a világpiacon, amit jól el is tudunk adni. Vagyis a termelés és a külkereskedelem szoros együttműködésére van szükség a külkereskedelmi árucsere-forgalom, s ezen belül is főleg az exportunk hatékonyabbá tételéhez. Külkereskedelmi tevékenységünk alapvető vonásai három és fél évtizede úgyszólván változatlanok, jóllehet a különböző átszervezések, tökéletesítési szándékok népgazdaságunknak ezt a területét sem kerülték el. Világpiaci érvényesülésünk hatékonyabbá tétele ugyanakkor megköveteli e tekintetben is az alapvető módositásokat, főleg a termelés és a külkereskedelmi szervezetek kapcsolatában. Az eddigi gyakorlat szerint a termelő vállalatok többsége miután vagonba rakta az exportra szánt árut, exportfeladatát már teljesítettnek tudhatja, függetlenül attól, hogy az átlépi-e az országhatárt, vagy sem. Ez a gyakorlat különösen egy-egy tervidőszak vége felé érezteti káros hatását, hiszen a termelők- exportfeladataik teljesítésére törekedve- egészségtelen „hajrába“ kezdenek, aminek a minőség látja a kárát. És ez már sok esetben csak akkor derül ki, amikor a külföldi megrendelő nem akarja átvenni a jogosan kifogásolt árut. A vállalat azonban az exportterv teljesítéséről már jelentést adhatott, s az ezzel járó anyagi előnyöket is élvezheti. Persze, létezik minőségi ellenőrzés most is, és a vállalatok exporttevékenységét szigorú szabályozók szerint folytatják ma, de- akárcsak a népgazdaságirányítás más területén - e szakaszon is keresni kell a jobb eredményeket hozó megoldásokat. Ezt a célt követik azok a kísérletek, amelyek kétféle változatban folynak hazánk tíz termelési-gazdasági egységében, illetve külkereskedelmi vállalatában. A kormányrendelet alapján folyó tapasztalati módszerek szerves részét képezik a komplex intézkedéseknek, és a 7. ötéves tervidőszak utolsó három esztendejében való alkalmazásukkal arra próbálnak választ adni, hogy járható-e ez az út országos viszonylatban, vagy módosításokra szorul-e. Bizonyára lesz módosíta- nivaló, ezt majd a gyakorlat mutatja meg. Annyi azonban már most elmondható, hogy a tapasztalati módszert alkalmazó termelő, illetve külkereskedő szervezetekben közelebb kerül egymáshoz a gyártó és az árut külföldön értékesítő. A termelő az eddig érvényben levő gyakorlathoz képest jobban érdekelt lesz a kiviteli feladatok teljesítésében, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is. Tehát zsebre megy a játék - a termelő zsebére is. Olyan szervezési feltételeket teremtettek az experimentáló szervezetekben - többek között a Stará Turá-i Chiranában, a Martini Nehézgépipari Müvekben, az Olomouci Sigmában stb. - , amelyek révén a külkereskedelmi szervezet és a termelési-gazdasági egység egyaránt érdekelt a sikeres exportban. Nem mellékes szempont, hogy a termelő csak akkor adhat jelentést az exportterv teljesítéséről, ha a külföldi vevő részéről visszaigazolták az áru átvételét. Nem könnyű kiigazodni a világkereskedelem útvesztőiben, és nem könnyű hozzájuk igazodni. Nem könnyű jól eladható árut termelni, és nem könnyű jó árut venni. Az egyik feltételezi a másikat, ha nem termelek jót, nem adhatok el jót, nem szerzek devizát. Márpedig devizára szükségünk van, hiszen ha külföldi pulóver nélkül meg is lennénk, külföldi gyógyszeralapanyagok nélkül például aligha, és sorolhatnánk tovább azokat a tételeket, amelyekből mindenképpen behozatalra szorulunk. Importkiváltó törekvéseink helyesek, de nem szándékunk sem az alapanyagok és nyersanyagok, gépek és berendezések, sem pedig a fogyasztási cikkek vonatkozásában teljesen felszámolni a behozatalt. Nem utolsósorban a már említett választékbővítés céljából, ami a mindennapi vásárló elégedettségének egyik feltétele. Nem könnyű árut elhelyezni a világpiacon, különösen napjainkban, amikor a világkereskedelem egyébként is stagnál. Külkereskedelmünknek azonban rugalmasan kell reagálnia a lehetőségekre, figyelembe véve, mire képes iparunk. Továbbra is főleg a gépipari termékek kivitelével kell számolnunk, de olyan árut kell kínálnunk, amely különösebb nehézség nélkül vevőre talál. A rugalmas külkereskedelem feltételezi a rugalmasan reagáló termelést - és ha ez a kettő minden esetben gyorsan közös nevezőre jut, akkor az ország intenzív fejlesztésében is lényeges lépést teszünk meg. PÁKOZDI GERTRÚD Az idén több mint 18 millió korona értékű terméket gyártanak a Bratislava! Gépkocsigyár új termelési programja keretében. Egycélú gépeket, szerszámokat (főleg a Koprivnicei Tatra, a Mladá Boleslav-i Gépkocsigyár, a jabloneci UAZ szükségletei és saját szükségleteik kielégítésére), továbbá préselt idomokat a LlAZ-kocsik fülkéjének gyártásához, olajszivattyúkat a Tatra 815-ös tehergépkocsikba és egyéb termékeket. Végtermékeik közé tartozik többek között a Skoda Garde is, amelyből az idén 2000 darab gördül ki a gyárból. A felvételen Viktor Benko a Skoda Garde gépkocsin a féktárcsát ellenőrzi. (Felvétel: CSTK) r KÖZÖSEN - RUGALMASAN
