Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-15 / 15. szám

Már nem a leggyengébbek A pohranicei Győzelmes Februar Efsz az intenzív gazdálkodás utján A nyitrai járásban gazdálkodó pohrani­cei földmüvesszövetkezet hosszú évekig a leggyengébben gazdálkodók sorába tartozott, az utóbbi időben azonban lé­nyeges változás állt be munkájukban. A szövetkezet dolgozói aránylag rövid idő alatt érték el a döntő fordulatot, s ha még nem is jók, az eredményeik arról tanús­kodnak: régebbi veszteségükből fokoza­tosan nyereség lesz. A földművesszövetkezet 3363 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálko­dik, ebből 3098 a szántó. Gyakorlatilag 1975-től müveinek ekkora területet, ek­kor egyesült ugyanis a szomszédos - ugyancsak gyengén gazdálkodó - szö­vetkezetekkel, és ekkor vette fel a meg­tisztelő és jobb gazdálkodásra kötelező nevet. A gyenge eredmények sok fejtö­rést okoztak a szövetkezet földművesei­nek, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az egyesüléssel nem oldódnak meg a nehéz­ségek. Az egyesülés éveit kemény mun­ka követte, az eredmények azonban ezt nem nagyon igazolták. Ma már sokkal kedvezőbb a helyzetük, jóllehet még min­dig a járás gyengén gazdálkdó mezőgaz­dasági üzemeinek kategóriájába tartoz­nak. A növénytermesztésben a gabona- termelésre szakosodtak, az állattenyész­tésben pedig tej- és sertéshústermelés­re, illetve üszőnevelésre. A földművesszövetkezet tagsága és vezetősége felmérte lemaradásuk okait, az intenzív gazdálkodás tartalékait, s mindezt egy jelentésbe foglalták, mely az 1978-1980-as évekre tartalmazta a szövetkezet konszolidációs programját. Ez a dokumentum a termelés intenzifiká- lásának 1981-1985-ös esztendőkre szó­ló programjával együtt mindennapi mun­kájukban vezérfonallá vált. Persze, sok akaratra, meggyőzésre volt szükség ahhoz, hogy valamennyien megértsék, miről van szó. Javítani kellett a munka- szervezést, ésszerűsíteni a munkát, kö­vetkezetesebb agrotechnikára volt szük­ség és az állattenyésztésben ugyancsak korszerűbb módszereket kellett alkal­mazniuk. Mint már szó volt róla, az egyesülés után a termelés intenzitása nem javult, és a gazdasági eredmények sem voltak job­bak, sőt, gyengébbek. Míg például az egyesülés előtt önállóan gazdálkodó szö­vetkezetek nyeresége együttvéve több mint 6 és fél millió korona volt, 1975-ben a közös gazdálkodás első esztendejét 766 000 koronás veszteséggel zárták. Az 1978-1980-as évekre szóló kon­szolidációs terv lényeges változást ered­ményezett, de többet vártak tőle. Hogy az eredmények nem a várakozásaiknak megfelelően alakultak, az egyrészt annak a következménye volt, hogy nem fogad­ták teljes megértéssel az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges beruházási programot és egyéb beruházási szándé­kukat. Ennek ellenére sikerült megállíta­niuk a termeléscsökkentési folyamatot, s 1980-ban már több mint 2 millió koro­nás nyereséggel zárták az évet. Az állat- tenyésztésben 856 darabra növelték 693-ról az átlagos tehénállományt, az évenkénti és tehenenkénti tejhozamot 3002 literre (1975-ben ez 2661 liter volt), 100 tehéntől átlagosan 110,8 borjút vá­lasztottak el, ami 4,8-del több, mint az egyesülés évében. Közellátásra 1980- ban 2 119 000 liter tejet adtak el, ami 430 ezer literrel több, mint 1975-ben volt és sorolhatnánk tovább a hasonló eredmé­nyeket.- A konszolidációs program megvaló­sításának esztendei voltak azok, ame­lyekben rájöttünk, melyek azok a terüle­tek, amelyeken a legtöbb a kihasználatlan tartalék - mondja Jozef Tupy, a szövet­kezet föüzemgazdásza, majd így folytat­ja. - A 7. ötéves tervidőszakra jóváha­gyott intenzifikációs tervet éppen ezért ■ a hozzáférhető tartalékok mozgósítására irányítottuk; a földalap jobb kihasználá­sára - főleg takarmánytermesztésre, hi­szen tömegtakarmány hiányában nem fejleszthetnénk az állattenyésztést. Az intenzifikációs terv értelmében az idén már 5 százalékos rentabilitást kell elér­nünk. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat. A fő figyelmet a növénytermesz­tés intenzívebbé tételére fordítjuk, továb­bá a technika jobb kihasználására, a ha­tékonyság növelésére, a szervező és irányító munka hatékonyabbá tételére stb. Az intenzifikációs alapelvek követke­zetes érvényesítésével, az elfogadott in­tézkedések következetes megvalósításá­val fokozatosan célba érünk. Néhány adat állításom igazolására: az állatte­nyésztésben a fejőstehénállományt 842 darabra növeltük, ami 10-zel több a ter­vezettnél, a tehenenkénti és évenkénti tejhozam 3216 liter, 166 literrel több a tervezettnél. Tejeladási tervünket 102,1 százalékra teljesítettük, s túlteljesítettük tervünket a sertéshúseladásban is. A sű­rűn vetett gabonafélékből azonban a szá­razság miatt lemaradtunk a tervszándé­kok megvalósításában, s ez földművese­inket nem hagyja nyugton. Jól tudják ugyanis, hogy a hasonló feltételek között gazdálkodó szomszédos szövetkezetek­ben ez a tény nem akadályozta a jobb eredmények elérését. Hangsúlyozni kell, hogy az intenzifiká- ciós terv megvalósításában nagyon fon­tos szerepet kap a dolgozók kezdemé­nyezése, a szocialista munkaverseny. Szoci al i sta kötelezettségváll alásai kát a földművesszövetkezet dolgozói már hagyományosan évzáró közgyűléseiken fogadják el, s az mindig a termelés növe­lésével kapcsolatos. Vállalásaikat általá­ban túlteljesítik, s ebben nagy szerepe van a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíváknak. A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére a szövetkezet dolgozói az idén vállalták, hogy 300 000 korona ér­tékkel túlteljesítik kitűzött feladataikat. Ez nagyon figyelemre méltó elhatározás, hi­szen sokról van szó. Az idei tervük ugyanis a múlt évihez viszonyítva a nö­vénytermesztés 11 százalékkal való nö­velését irányozza elő, az állattenyésztést pedig a mostani szinten kell tartani. És ez már mesteri szintű munkát követel. A pohranicei szövetkezet dolgozói azon­ban ilyen munkát akarnak nyújtani nem­csak az idén, hanem a jövőben is. JOZEF SLUKA A felvételen a gépjavítók 18-tagú tagú versenyző kollektívája, melyet Milan Hlucha vezet. A csoport tagjai Frantisek Groma mérnökkel (középütt) a javítási ütemtervet vitatják meg (A szerző felvételei) rr FEJLŐDÉSÜNK FORRÁSA A tudományos-műszaki fejlesztés és a hatékonyság a 7. ötéves tervidőszakban „A 7. ötéves tervidőszakra kitűzött célok el­érése érdekében sokkal következetesebben kell megvalósítani azt a hosszú távú gazdasági stra­tégiát, amely minden területen a termelés haté­konyságának lényeges növelésére és a munka minőségének javítására irányul. Ennek alapját képezik azok a feladatok, amelyek a gazdaság intenzív fejlesztésére irányulnak...“ - hangsú­lyozta Gustáv Husák elvtárs a XVI. pártkong­resszuson elhangzott előadói beszédében, majd így folytatta: „Az intenzitás meghatározó ténye­zője, valamint a társadalmi munkatermelékeny­ség növelésének leghatalmasabb forrása a tu­dományos és műszaki haladás. A tudományos­műszaki fejlesztés egész társadalmunk forra­dalmunk feladata. A CSKP KB 7. ülése a folyó ötéves tervidőszak első két esztendejében elért eredmények alapján megállapította, hogy a XVI. pártkongresszus gazdasági és szociális fej­lesztési irányvonalának következetes megvalósításáért kell küzdenünk a jövőben is, miközben a népgazdaság és a tudományos-műszaki fejlesztés minden fokozatán az irányító és szervező munka színvonalának emelésére törekszünk. E követelmény fontosságát növeli, hogy az utóbbi két évben lényegesen bonyolultabb feltételek köze­pette ment végbe a gazdasági fejlődés, megnövekedtek a tüzelőanyag-energetikai ellátásban felmerülő nehézsé­gek, több gondot okoz főleg az importált nyersanyagok beszerzése, az észak-csehországi barnaszénkörzet szén­vagyonának kitermelésében is nehézségek merülnek fel. Ismeretesek a mezőgazdaságban keletkezett kiesések is, melyek főleg a kedvezőtlen időjárás következményei. Az utóbbi két esztendőben a belkereskedelem ellátása sem volt zavartalan, ami egyrészt az importlehetőségek korlá­tozásának következménye, másrészt pedig a lakossági kereslet szerkezetében bekövetkezett változásoké, illetve a termelés és a kereskedelem nem kielégítő munkájáé. A tervszándékokkal összevetve a legnagyobb változá­sok a fejlett kapitalista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkban következtek be. A kapitalista országok mély gazdasági válságának következtében kiéleződött a konkurrenciaharc, és nehezebbé váltak gépipari termé­keink és fogyasztási cikkeink kivitelének feltételei. Ezt a helyzetet tovább élezte az egyes kapitalista országok részéről a szocialista országokkal szemben érvényesített diszkriminációs politika. Ipari termelésünk még most is nagyon lassan alkalmazkodik ehhez a bonyolult helyzet­hez, ami abban nyilvánul meg, hogy nem növeli a kívánt ütemben az exportra szánt termékek műszaki színvonalát, nem fejleszti azok minőségét. E nehézségek ellenére azonban meg kell jegyezni, hogy a külgazdasági egyensúlyunk felújítására irányuló straté­giai irányvonalnak sikerül eleget tennünk, eladósodásunk mértéke lényegesen csökkent. A külgazdasági feltételek változása a 7. ötéves tervidő­szak első két esztendejében igazolta a hatékonyság növelésének és az innováció meggyorsításának fontossá­gát. Külkereskedelmünk csak e tényezők segítségével érhet el jobb eredményeket, a gépipari termékek eladásá­ban csakúgy, mint a fogyasztási cikkek értékesítésében. A tudományos-műszaki fejlesztés 1982-ben kedvezően elősegítette gazdasági és szociális fejlesztési tervünk teljesítését. Néhány jelentős tudományos-kutatási és fej­lesztési feladat megoldására és gyakorlati alkalmazására került sor, javult az innovációs folyamat, emelkedett termé­keink műszaki színvonala, javult minősége. Az 1981-es esztendőhöz viszonyítva eredményesebb volt a műszaki fejlesztés állami tervének teljesítése: az állami tervbe iktatott kutatási-fejlesztési feladatok teljesítése 97,3 szá­zalékos volt. Eredményeket értünk el néhány félvezető elem fejlesz­tésében, ami elektrotechnikai iparunk számára bír nagy jelentőséggel. Az állami műszaki-fejlesztési terv keretében megoldott feladatok 93,3 százalékát alkalmaztuk a gyakor­latban. A tervteljesítés 1981 -hez viszonyítva e téren is jobb volt. Megkezdtük például a villamos meghajtású ipari robotok gyártását, a módosított rádiólokátor gyártását, az ugyancsak tökéletesített orsó nélküli finomfonók termelé­sét stb. E kézzelfogható eredmények ellenére azonban a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyakor­lati érvényesítése korántsem volt megfelelő, és nem felelt meg sem a lehetőségeinknek, sem pedig szükséglete­inknek. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek kö­szönhetően tavaly mintegy 520 ezer tonna egyezményes tüzelőanyagot, 4,7 milliárd korona értékű anyagot és nyersanyagot takarítottunk meg, s jelentős eredményeket értünk el a munkaerő-megtakarításban is. A tüzelőanyag és az energia ésszerű felhasználására irányuló állami célprogram feladatainak végrehajtásával pedig közel 2,4 millió tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarításáról adhattunk szárpot. Az össztermelés értékéhez viszonyítva növekedett az új termékek részaránya - jelenleg 16 százalékos -, illetve a kiváló műszaki-gazdasági paraméterű termékek aránya. A javulás mértéke azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy minden ágazatban eredményesen felvehessük a ver­senyt a nemzetközi viszonylatban csúcsszínvonalú termé­kekkel. Az elért eredményekhez a dolgozók fokozódó kezde­ményezése is hozzájárult. Ez a beterjesztett találmányok számának növekedésében (8393), illetve a benyújtott újítási javaslatok számának növekedésében (334 000) nyilvánult meg, s ami ugyancsak örvendetes, a találmá­nyok és újítások gyakorlati megvalósításából nagyobb társadalmi haszon számlázott, mint az előző évben. Tavaly tovább mélyült a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködésünk a tudományos­műszaki fejlesztésben. Ennek az együttműködésnek a célja a műszaki színvonal emelése, népgazdaságunk exportképességének javítása. A tudomány és technika, a műszaki fejlesztés azonban még mindig nem részesedik a kellő mértékben a népgaz­daság intenzív fejlődésében - és ebben mihamarabb döntő fordulatot kell elérnünk. ADORJÁN ZOLTÁN Bozena Bedecová fejőnő és An­na Kovaéiková zootechnikus a tejeladási terv teljesítését ellenőrzi

Next

/
Thumbnails
Contents