Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-15 / 15. szám

IV. 15.- Lipcsébe utazik? - fordult felém kíváncsian az ősz hajú öregúr, amint a Hungária gyorsulni kezdett.- Igen, oda. Miből találta el? Hi­szen utazhatnék Prágába, Drezdába, vagy akár Berlinbe is - szóltam meg­lepődve.- Elhiszem. De ezekben a napok­ban fél Európa Lipcsébe tart. Igaza volt jól megtermett útitársam­nak. Már másnap kiderült, hogy ne­künk, közép-európaiaknak valóban nincs messze a Messe; este vonatra ülünk és reggel már Lipcsében is vagyunk. így aztán a nagyvásár ide­jén többszörösére nő a város lakosai­nak száma. Az utcán, a vásárban, a kiállító csarnokokban, a nagyáruhá­zakban, sőt még az eldugott butikok­ban is külföldiekbe botlott az ember. És nemcsak európaiakba, hiszen az idei tavaszi vásárra a világ kilencezer kiállítója nevezett be. Úgy hiszem, ez a szám csak azoknak tűnik hihetetle­nül magasnak, akik nem tudják, hogy Lipcse immár hosszú évek óta a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi ta­lálkozóhelye. Ez a modern ipari város nemcsak nagy hagyományú könyv- nyomtatásáról és szőrmeiparáról hí­res, hanem jól működő gép- és textil­gai CKD négyajtós csuklós villamosa kapta, amelyet a Pragoinvest exportál az NDK-nak. A szép, mutatós jármű láttán úgy hiszem, nemcsak bennem merült fel a kérdés: mi vajon mikor utazhatunk ilyen kényelmes, fekete műbőrülésekkel felszerelt villa­mossal? Bőven volt látnivaló a szovjet pavi­lonban is. Elsőként a Robotron Newa 1M jelzésű számítógép tűnt a látoga­tók szemébe. A gép NDK-ukrán együttműködés eredménye. A KGST- országok tervezőműhelyében szüle­tett az a nagy teljesítményű mikroe- lektronikus berendezéssel ellátott au­tomata csomagológépsor is, amely az NDK, a szovjet és a csehszlovák szakemberek találmánya, s a lipcsei vásáron mutatták be először az ér­deklődőknek. A szovjet kiállítók az IL-86-os repülőgép modelljét is ma­gukkal hozták. Az igazi gép 350 utast szállít, repülömagassága 9-11 ezer méter, óránkénti sebessége pedig eléri a 950 km-t. Nagy érdeklődést váltott ki az a számjegyvezérlésű ma­rógép is, amely nemcsak meggyorsít­ja, hanem hatékonyabbá is teszi az ipari termelést. A szovjet kutatók kia­padhatatlan újító-feltaláló kedvét és (Archív felvételek) gyárairól, valamint korszerű vegyi üzemeiről is. 1985 a várossá válás és a vásáralapítás 820 éves jubileumát jelenti majd a lipcseiek életében, bár az áruvásárokból „csupán“ a szá­zadforduló elején lett igazi nagy min- tavásár. Még ezek után sem lenne azonban teljes a Messe, a nagyvásár képe, ha legalább dióhéjban nem szólnánk az ország iparáról és külkereskedel­méről. A Német Demokratikus Köztársa­ság a világ tíz vezető ipari államainak egyike. Bár a második világháború óriási csapást mért rá, bruttó ipari termelése már 1965-ben elérte azt a színvonalat, amelyet korábban Né­metország mondhatott magáénak. Pedig 1945 után jóformán mindent elölről kellett kezdeni az' országban. Az összefogást, a tenniakarást, a munkakedvet tükrözi az a tény is, hogy a szocialista ipari termelésben ma már nélkülözhetetlen szerepet töl­tenek be az NDK villamosenergia­forrásai, gépgyári és vegyi üzemei. S akkor még nem is szóltunk a köny- nyűiparról, amely az össztermelés 17 százalékát teszi ki, a fejlett elektro­technikai és elektronikai iparról, meg a finommechanikai és az optikai cik­kek gyártásáról. Pedig valójában en­nek köszönheti az ország, hogy kül­kereskedelmét tekintve a második he­lyet foglalja el a szocialista államok között. A lipcsei vásár azonban nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági életének mozgatórugója. Hatása hazánk kereskedelmi kapcso­latain is lemérhető. Idén például több mint félmilliárd rubelt tett ki a helyszí­nen megkötött gazdasági szerződé­sek értéke. Ugyanakkor meg kell em­lítenünk azt is, hogy az elmúlt évek­hez hasonlóan a Szovjetunió mögött most is Csehszlovákia számított a legnagyobb külföldi kiállítónak. A Sigma, a plzeni Skoda, a Techno­export és a Technopol gyártmányait naponta ezer és ezer látogató tekin­tette meg, de nagy érdeklődést váltott ki az Omnipol OK-NOC jelzésű sport­sós oktatórepülőgépe is. Lipcsében tudtam meg, hogy az elmúlt harminc­öt évben hazánk több mint 500 ezer traktort adott a nagyvilágnak. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália 90 országában dicsérik Zetorjainkat, amelyekből 1985-ig 35 ezret gyáriunk majd a megrendelők részére. Igazi szakmai sikert mondhat ma­gáénak a Martimex és a kladnói acél­művek is; az előbbi hidraulikus len­géscsillapítójával, az utóbbi legújabb acélcsöveivel szerzett elismerést a külföldi szakemberek körében. A csehszlovák gyártmányok minősé­gét jelző hat aranyérem egyikét a Prá­magas szakmai tudását jelezte a Glis- sada lézervezérlésű berendezés is, amely a repülőgépek fel- és leszállá­sát irányítja rossz látási viszonyok között. Magyarország többek között új alu­mínium fűtőtestekkel és hókazánokkal volt jelen a vásáron. Románia digitális kijelzővel ellátott számítógépes esz­tergapaddal, Lengyelország korszerű raktárgépekkel, az NDK pedig új hu­zalsodró berendezésekkel képvisel­tette magát. A nyugati országok gyártmányai között modern palackgyártógépsorok," kohászati berendezések, erőátviteli szerkezetek új kuplungtárcsák és nyomáskiegyenlítök, valamint nagy teljesítményű emelőszerkezetek és raktárdaruk szerepeltek, amelyek egy-két gombnyomásra nehezebbnél nehezebb műveleteket végeznek. A japán Sanyo cég például egy olyan mikrokomputeres szerelő- és rakodó­robottal jött el Lipcsébe, amely pilla­natok alatt hajt végre egy-egy műve­letet. *• A fejlődő országok fogyasztási cik­keiket sorakoztatták fel a vásáron, de láthattunk ruhákat, bőr- és kötöttáru­kat, cipőket és iparművészeti tárgya­kat is, s aki végignézte a gépek és az ipari berendezések hosszú sorát, az a távoli földrészek termékeit látva jól­eső érzéssel vehette tudomásul, hogy ia Messe rendezői nemcsak a dolgo- jzó, hanem a pihenésre vágyó ember­ire is gondoltak. Arra, aki magán és maga körül egyaránt szereti a szépet és a jót. A vásáron kívül természetesen más látnivaló is van Lipcsében. Csak végig kell sétálni a belvárosban... Ahány utca, annyi műemlék, történel­mi nevezetesség. Ernst Thälmann, Wilhelm Pieck, Franz Mehring „-Clara Zetkin és Rosa Luxemburg tevékeny­sége kötődik Lipcse forradalmi ha­gyományaihoz. Itt diákoskodott egy ideig Goethe, itt született Wag­ner, a Parsifal alkotója, amelyet néhány héttel ezelőtt mutattak be az 1700 nézőt befogadó Operaházban. És ha térdig járja is a lábát a turista, a gótikus Tamás templomot, ahol a fiatal Bach kórusvezetőként működött, akkor sem tudja elkerülni. És ugye, látni akarja a Georgi Dimit­rov Múzeum olasz reneszánsz portré­it is, meg Matthieu Molitor Faustusát az évszázados házak között, a híres Marx Károly Egyetemet, meg a régi városházát, röviden mindent, ami négy-öt napba belefér. S ha a végte­lennek tűnő séták után azt mondja: nem bírom tovább, vehet magának iegy csomag rumos pralinét vagy egy csokoládéba mártott almát és a bel­város szívében, a hangulatos teaház­ban akár egy órára is megpihenhet. SZABÓ G. LÁSZLÓ • A belváros képe a vá­sár idején • Az Omnipol repülője mellett mindenki megállt néhány percre • Vázák, tálak, gyertyatartók a fejlődő országokból HÍMÉI MESIZI A JUH" • Naponta ezrek és ezrek jöttek el

Next

/
Thumbnails
Contents