Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-01 / 13. szám
A 1 ‘ Kassai (Kosice) Állami Gazdaság haniskai tehénfarmján járva az ember elégedetten veszi tudomásul, hogy az állattenyésztés feltételei ott is napról napra javulnak, s hogy ez a termelési ág már a város peremén sem olyan népszerűtlen, mint amilyen a múltban vagy még nemrégen is volt. Mindez az egyre tökéletesedő nagyüzemi gazdálkodásnak az egyik kézzelfogható jele, illetve eredménye. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy az említett'állami gazdaságnak ezen a telepén a szarvasmarha-tenyésztés hiba nélküli - hiszen amint azt Wagenhoffer János, a járási állategészségügyi állomás szakembere, valamint Stefan Szilágyi, a farm fözootechniku- sa terepszemlénk során nyíltan beismerték, eléggé magas a holt ellések száma, a tömegtakarmányok minősége sem mindig tökéletes. Az ellető istálló műszaki berendezése sem a legtökéletesebb, a borjúbölcsóde is szűkös - ám ugyanakkor az is igaz, hogy a nagyüzemi állattenyésztés előnyei és hibái • Rend és tisztaság van a fejőházban, így nem csoda, hogy az innen kikerülő tej minden cseppje első osztályú BÍZNAK A JÓ FOLYTATÁSBAN között itt óriási a különbség, természetesen az előnyök javára. A haniskai üzemegységben összesen ezer darab fejőstehenet nevelnek - régi és új istállókban. A helyi szakemberek az 1980- ban átadott új istállóval, illetve az ottani eredményekkel különösen elégedettek. Ez érthető is, hiszen amíg az állami gazdaságban az egy tehénre eső fejósi átlag 3102 liter volt az elmúlt évben, a haniskai részlegen pedig 3.285, addig az új istálló 311 tehene egyenként 3402 liter tejet adott.- Ha jól emlékszem, 1981-ben 3320 liter körül mozgott az itteni fejési átlag, az indulás évében pedig 3300 liter volt - lapozgatta fel gondolatban Anna Duiová állatgondozó a létesítmény krónikáját, s közben fürkésző tekintettel nézett munkatársnőire, valamint a zootechnikusra és az állatorvosra.- Jól tudja - nyugtatta meg Stefan Szilágyi, majd mielőtt engedte, hogy a gondozó folytassa „beszámolóját“, egy mosoly kíséretében ezzel vágott elébe: De lesz az még jobb is! Az asszonyok, akik már éppen hazafelé készülődtek érkezésünkkor, igenlő megjegyzésekkel támasztották alá a megjegyzést. • A takarmány minősége jobb is lehetne - állapította meg Stefan Szilágyi zootech- nikus és Wagenhoffer János állatorvos. (A szerző felvételei)- Az idén sem állunk rosszul - folytatta előbbi gondolatmenetét Anna Duiová. - Eddig körülbelül három százalékkal fejtünk több tejet, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. Anna Duiová, Zuzana Ihnátová és Éva Sbolová munkaszeretete nemcsak a fejési eredményekből derül ki. Számukra ugyanilyen fontos az istálló és a fejőház rendje, tisztasága. Ahol pedig rend van, ott szinte törvényszerűen jön a jó folytatás, azaz az egyre eredményesebb termelés is.- Szorgos, rendes asszonyok - jegyezte meg róluk a fözootechnikus. - S nemcsak ők - folytatta rövid bemutatásukat -, hanem férjeik is. Ez a három házaspár gondozza a 311 tehenet. Fejnek, etetnek, almoznak, takarítanak, nyáron legeltetnek __még a takarmánybehordást is ők végzik, ugyanis a férjek megszerezték a traktorvezetői jogosítványt. A Stará Lubovna-i járásból jöttek hozzánk, talán tíz éve is annak, s már teljesen otthonosan érzik itt magukat. Duláék rövidesen beköltöznek a most épülő családi házukba. Ha több ilyen dolgozónk, állattenyésztőnk lenne, akkor minden bizonnyal még jobban állnánk a tejtermelés és a húseladás terén, mint jelenleg. GAZDAG JÓZSEF A mezőgazdaság szolgálatában Látogatóban egy agrokémiai vállalatnál A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban mindössze hatéves múltja van az agrokémiai vállalatnak, de léte már gyökeret vert a köztudatban, és a mező- gazdasági üzemek fokozódó mértékben veszik igénybe szolgáltatásait. A járási székhely északkeleti részén kiépített telepen van a repülőgépes szolgálat kis repülőtere, valamint az igazgatóság is. Innen irányítják a 98 dolgozót foglalkoztató közös vállalat munkáját. A vállalatot több mint két éve irányitó Dr. Miklós Tibor igazgatót arra kértük, adjon tájékoztatást eddigi munkájukról és körvonalazza a jövő feladatait.- Szívesen - kezdi a beszélgetést hiszen még a legjobb bornak is jól jön egy kis cégér. Nem árt, ha még jobban megismernek bennünket, mert a munkánkkal már eddig is bizonyítottuk, hogy helyes döntés volt hat évvel ezelőtt életre hívni az agrokémiai vállalatot. Közben kimutatásokat szed elő a tavalyi év komplex értékelésének adatait tárja elénk. A számok is az eredményes munkát igazolják. Annak ellenére, hogy az időjárás nem nagyon kedvezett a munkáknak, a 12,5 milliós bruttó termelési tervüket mégis 1 millió 2?2 ezer koronával túlteljesítették. A vállalat a növényvédelemhez és a tápanyag-utánpótlás végzéséhez a megfelelő gépekkel rendelkezik, bár az is igaz, hogy a teljes felszereléshez még jó néhány korszerű gépre lenne szükség. A két Cmelák típusú repülőgép a Slovair tulajdonát képezi, s gyakorlatilag egész éven át használható. Az ügyes, sokak által jól ismert sárga gépekkel tavaly Ivan Klokoc és Milan Kracalik pilóták 58 ezer hektáron végeztek növényvédelmi és fejtrágyázási munkákat. A repülőgépeket a szúnyogirtáshoz is kihasználták a bősi (Gabcíkovo) vízi erőmű építésénél. Körülbelül 35 ezer hektáron végeztek el műtrágyázást, ezen kívül a tervezett 980 hektár helyett 1271 hektáron 50 970 tonna istállótrágyát szórtak ki. A megrendelt növényvédelmi feladatokat a tervezett 7410 hektár helyett 8203 hektáron végezte el a vállalat a nagy teljesítményű Kartitox Góliát típusú permetező gépekkel. Az sem mellékes, hogy e feladatok elvégzése közben hatékony munkaszervezéssel és az üzemanyag-fogyasztási normák megtartásának ellenőrzésével több mint 13 ezer liter gázolajat takarítottak meg. Amíg 1981-ben egy liter gázolajjal csak 17,9 korona értékű munkát végeztek, ugyanakkor az elmúlt évben már 22,26 korona értékű munkát sikerült elvégezni ennyi gázolaj fogyasztása mellett. Azt is meg kell említeni, hogy ebben nagy szerepük volt a 24 tagú pártszervezet kommunistáinak, továbbá a szakszervezet, a SZISZ-szervezet, és az öt szocialista munkabrigád tagjainak, akik az anyag- és energiatakarékosság céljából jelentős kötelezettségvállalásokat tettek.- Az is természetes - mondotta Miklós elvtárs -, hogy most már a mezőgazdasági üzemek a rendelkezésükre álló üzemanyagkeretet szem előtt tartva, mindjobban felismerik az agrokémiai vállalat szolgáltatásainak jelentőségét a növény- védelmi és a tápanyag-utánpótlási munkák terén, ami az egyes üzemekkel kötött szerződések számszerű emelkedésében is megnyilvánul. Ennek tudható be az is, hogy elsősorban a szerződéses munkák elvégzésére fektetik a fő súlyt, s ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha van szabad kapacitásuk, szerződésen felül ne segítsenek az üzemeknek. Nem szóltunk még a Csiba Sándor mérnök vezette héttagú szakcsoport tevékenységéről, akik elsősorban a növényvédelem és a növénytáplálás kérdéseivel foglalkoznak. Az elmúlt évben pl. a járás különböző részein - mintegy 26 ezer hektár földterületről - 2964 foldmintát vettek. Ki kell emelnünk továbbá a vállalat mellett működő agrolaboratórium munkáját is, ahol Kornfeld Tibor mérnök vezetésével 10 szakképzett dolgozó végzi a mezőgazdasági üzemek részére a különböző talaj- és levélelemzési, csi- rázóképesség- és takarmányvizsgáló munkákat. Csak a gyümölcsösökben több mint 800 hektáron végezték el a levélelemzést, amivel a földben lévő és a növények által felvett tápanyagmennyiséget határozzák meg. Tevékenységük igen hasznos, hiszen ezekkel a vizsgálatokkal pontosan meghatározható a szükséges növényvédőszerek és tápanyagok összetétele, mennyisége, s így tehát a talajba csak annyi és olyan műtrágya kerülhet, amely a termesztett növénykultúra optimális fejlődéséhez szükséges. Ennélfogva takarékosan bánhatunk a drága vegyi anyagokkal, nem halmozódnak fel a talajban, nem mérgezik a termőföldet és a környezetet. Az idei feladatokról szólva Miklós Tibor igazgató elmondta, hogy a tavaszi munkákat komplex műszaki és szervezési ütemterv szerint végzik. A tervezett 15,4 millió korona bruttó termelési értékre szerződéseket kötöttek.- Az is természetes - magyarázta az igazgató, - hogy nem elégszünk meg a szolgáltatások jelenlegi minőségével. Szakembereink, a különféle tudományos intézetekkel együttműködve szorgalmasan keresik az eddigieknél hatásosabb növényvédelmi és tápanyagellátási módszereket. Már üzemel a 3000 köbméteres cseppfolyós műtrágyát befogadó tartály, amelyből az üzemek igényét maximálisan ki tudják elégíteni. A vállalat fejlesztéséről sem feledkeznek meg, hiszen a 7. ötéves tervidőszak végéig mintegy 10 millió korona értékű új beruházásokra kerül sor, s többek között egy minden tekintetben megfelelő korszerű agrolaboratórium is felépül. MÉRI ISTVÁN Összehangolt munka - jó eredmény A napokban az utolsó dohányszállítmányt is felvásárolta már a rimaszombati (Rimavská Sobo- ta) dohánygyár a termelőktől. A tavalyi szárazság kedvezett a dohány termesztésének, így a gö- möri feldolgozóüzem körzetében 14 év után sikerült ismét túlteljesíteni a 800 tonnás termelési szintet. A siker fő részesei az újbásti (Nová Basta), a gesztetei (Hosti- ce), a várgedei (Hodejov) és a sa- jógömöri (Gemer) termelők voltak, akik jóval terven felüli eredményt értek el. A mennyiségi mutatókon kívül a minőséggel sem volt baj. Egészen kiemelkedő eredményt nyújtottak, a gesztetei termesztők, akik kilónkénti 45,30 koronás fel- vásárlási áron értékesítették a termelést, s ugyancsak kedvező árakat értek el Várgedén és Sajógö- mörben. Ha figyelembe vesszük, hogy a termelési önköltségek 24 korona körül alakultak, az említett dohánytermesztő gazdaságok nem kis haszonnal gazdálkodtak az elmúlt esztendőben. A gyár termelési körzetében összesen 710 hektáron foglalkoztak dohánytermeléssel az elmúlt évben. A legnagyobb termesztők Újbást 145 hektáron, Várgede 120 hektáron és Almány (Gemersky Jablonec) 105 hektáron. A termelés változatlanul munkaeröigé- nyes, ám kétségtelen haszna, hogy szinte egész esztendőben biztosítja a foglalkoztatást. Az utóbbi években lényeges előrehaladás történt a gépesítés terén is. Ma már megfelelő az ellátás ültetőgépekből, s az elmúlt öt év során nem kevesebb, mint 114 szárítót szereltek fel a gazdaságokban. A termelési kedvet azonban nemcsak az anyagi érdekeltséggel és a gépesítéssel lehet fenntartani. Hasonló jelentősége van a felvásárló és feldolgozóipar részéről megnyilvánuló jó partneri viszonynak is, a közös anyagi kockázat- vállalásnak, a hasznos tanácsoknak. Ilyen szempontból a rima- szombati feldolgozóüzem agronómiái szolgálata rendkívül hasznos munkát végzett, amit nemcsak a termesztő gazdaságok, hanem a felettes szervek is elismernek. Az összehangolt munka eredményeképpen a rimaszombati dohánygyár dolgozói 102,4 százalékra teljesítették az árutermelés tervét. A dohány feldolgozása már az elmúlt év októberében megkezdődött, mégpedig maximális takarékossági intézkedések közepette. Jól tükrözik a termelési költségek csökkentésére irányuló törekvést a gázfogyasztás eredményei is, hiszen a tervezett 560 000 köbméter helyett csupán 539 793 köbméterre volt szükség, azaz a megengedett energiafelhasználási keretet csak 96,4 százalékra merítették ki. A megtakarítást a gázégők optimális beállításán kívül a fogyasztás gyakori, rendszeres ellenőrzésével érték el. A gázolajfelhasználás terén is jelentős megtakarítást ért el az üzem, hiszen a korábbi esztendőhöz viszonyítva 17,66, a tavalyi évre tervezettnél pedig 8,5 százalékkal fogyasztottak kevesebbet. A jó eredmények főleg annak köszönhetők, hogy a gyárban régi hagyományai vannak a szocialista brigád- és versenymozgalomnak, melynek haszna az elmúlt évben is igen jelentős volt. Csupán a 218 egyéni és 15 kollektív vállalás nyomán több mint 1 millió 300 ezer koronás érték született. A tíz munkabrigád versengése - melyek közül háromnak a tagjai már aranyjelvényesek - szintén nagy haszonnal járt, csakúgy, mint az újitómozgalom fellendülése. Kilenc újítási javaslatból hetet érvényesítettek, többet mint az utóbbi években bármikor.-h. aÚJi 1983. IV.
