Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 2. szám

Alzbeta Christovová faliújságkészítés közben (Tibor Babjak felvétele)-----------------------------------------------------------fr­Fe l tíz, a délelőtti pihenő kezdete. A füle- ki (Fil'akovo) Kovosmalt részlegein leáll a munka, hogy a rendelkezésre álló tizenöt perc alatt ki-ki elfogyassza tízóraiját. Ilyen­kor megszólal az üzemi rádió, jó étvágyat, pihenést kíván mindenkinek, majd rátér a közérdekű kérdések ismertetésére.- Rendszeresen foglalkozunk, például a munkabalesetek megelőzésével, tűzvé­delemmel stb. Hetente egyszer a termelés­sel közvetlenül összefüggő kérdéseket tű­zünk napirendre, a hónap végén pedig a tervfeladatok teljesítését részletezi az adás. A műsort egyébként minden egyes esetben előre felvesszük hangszalagra, ügyelve arra, hogy a mondanivaló tartalmas és figyelemkeltö legyen - mondja Reiman Károly, a propagációs osztály dolgozója, miközben végez a másnapi adás felvéte­lével. A helyszín ahová először megyünk, talán az üzem legnagyobb csarnoka, a sze­relő részleg. A terem közepén egy hatalmas ÖSZTÖNZŐ TARTALOM - TETSZETŐS KÜLALAK Hatásos gazdasági propaganda és szemléltető agitáció a termelés szolgálatában falitábla áll. A tábla kiemelt helyen foglalko­zik a Szovjetunió megalakulásának 60. év­fordulójával, míg további részein a legjobb szerelők fényképei az itt dolgozó szocialista munkabrigádok vállalásai, valamint a részleg termelési mutatói találhatók. Kísérőm külön felhívja a figyelmet a rész­leg dolgozóinak saját Írásaira. Érdekes az a csasztuska, amelyben a szerző selejtről, késönjövőkröl, munkaszervezé­si hiányosságokról és a tervteljesítés egyéb buktatóiról mondja el tréfásan, de konkrét észrevételeit az üzemben észlel­hető visszásságokról. Innét a szomszédos terembe me­gyünk, ahol a villanytűzhelyeket szerelik. Az egyik szalagnál többségében fiatalok szorgoskodnak, a fejük fölött lévő hang­szórókból zene árad.- A szerelők ötlete volt, hogy a hang­szalagra vett számokat kívánság szerint válogassuk össze, még fjedig túlnyomó- részt azokról a lemezekről, amelyeket a dolgozók hoztak. Csak pár hete csinál­juk ezt, kíváncsiak vagyunk, hogy milyen hatással lesz a dolgozók közérzetére és befolyásolja-e a munka hatékonyságát és minőségét. A szomszédos épület, a zománcozó fellegvára. A részlegben tíz szocialista munkabrigád dolgozik. A Felszabadulás nevű brigád vezetője Péter Olga. Tizen­hat ezüstjelvényes tag tartozik a kollektí­vába, amely hagyományosan jó munka­eredményekkel dicsekedhet. Ézt egyéb­ként a brigád faliújsága is tükrözi. Az egyes termékfélékből az előző napon is többet termeltek a tervezettnél. A faliúj­ság tartalmából az is kiderül, hogy ezért mennyit kapnak a dolgozók, milyen volt a zománcfújás és -égetés minősége, s személy szerint kik azok, akik a felada­tok teljesítéséből leginkább kivették ré­szüket.- Ez minden brigádnál így van - mondja Alzbeta Christovová, a részleg mühelybizottságának elnöke.- Ezen túlmenően a zománcozónak közös faliújságja is van, amelyen á min­denkit érintő, érdeklő kérdésekről szó­lunk, s ha kell dicsérünk és elmaraszta­lunk, s természetesen az időszerű bel- és külpolitikai eseményekről is tájékozta­tunk. Állandó kapcsolatban állunk a pro­pagációs osztállyal, és a részleg pártbi­zottságával egyetértésben az arra érde­mes dolgozóink fényképeit javasoljuk ki­tenni az üzem központi faliújságára. Juraj Ernst, a szerelő részleg vezetője, ő a tömegpolitikai munkáért felelős, az irodájában fogadott. A gazdasági propa­gandát és a szemléltető agitációt értékelő mondatai a tervszerű munkát bizonyítják. \- Tömegpolitikai tevékenységünket a terv szerint végezzük. A feladatok telje­sítését a pártbizottság rendszeresen ellenőrzi. A gazdasági propagandát és a szemléltető agitációt kilenctagú bizott­ság irányítja. Az eszközök és módszerek sokfélék. A szemléltető agitáció vala­mennyi formáját alkalmazzuk, a propa­gandatábláktól és a mozgósító tartalmú jelszavaktól kezdve az üzem legjobb dol­gozóinak galériáján át egészen a részle­gek és az egyes szocialista munkabrigá­dok faliújságjáig. Üzemi lapunk nincs, de tudósítóink rendszeresen írnak a járási lapba, így úgyszólván nincs olyan száma, amelyben üzemünkről, dolgozóinkról ne esne szó. Sokat jelentenek a termelést segítő eszmecserék a politikai tízpercek és a havi termelési értekezletek.- Természetesen példákat is tudok mondani, mégpedig részlegem gyakorla­tából - folytatta, rövid szünet után. - Négy évvel korábban még nem volt első minőségi osztályba sorolható gyárt­mányunk, jelenleg öt ilyen van. Ebben a dolgozókkal való rendszeres eszme­csere és állandó kapcsolat, az érdem szerinti jutalmazás, ennek elfogadtatása és előnyeinek megértetése, mindenkéf)- pen szerepet játszott. Az ösztönzés ugyanis nagyon sokat jelent, ezt egy leg­utóbbi példa is bizonyítja. Egy új termék bevezetésével és a formázógép tartó- sabb kiesésével a tervteljesítésben közel nyolcmillió korona hiány mutatkozott. Az üzemi rádión keresztül, faliújságokon, termelési értekezleteken és csoportgyű­léseken azzal a kéréssel fordultunk a dol­gozókhoz, hogy vállaljanak egy rendkívü­li, szakszervezeti műszakot. A termelés­ben, az adminisztrációban és az üzem vezetőségében dolgozók ezt egyaránt vállalták és a hónap végére pótoltuk a lemaradást. Természetesen a gazdasági propa­ganda és szemléltető agitáció továbbfej­lesztésének, hatásos fokozásáról is szó esett. A pártbizottság legutóbbi ülésén részletezte a teendőket és egyebek kö­zött feladatul adta az üzemi rádió műso­rának gazdagítását. A jövőben az elkép­zeléseknek megfelelően bizonyos időkö­zönként egy-egy részleg dolgozói készí­tenék elő az adást. Szilvás Lajos a zo­máncozó műhely tanácsának tagja eb­ben a termelés további javításának lehe­tőségeit látja.- Nézzük a kérdést részlegünk szem­szögéből. Munkánk szorosan épül az elemeket formázok, és a zománcozást előkészítők munkájára. Ha folyamatosan kapjuk az alapanyagot, egyenletes a ter­melés is, nem kell kieséseket pótolni, sietni, ami törvényszerűen több selejthez vezet. Ha ilyen kérdéseket is felvetünk, bizonyára az érintettek is elmondják véle­ményüket és a nehézségek okait. így az egyes részlegek nyilvánosan megvitat­hatják a termelés javításának feltételeit, ami végeredményben az egész üzem javát szolgálhatja. A további lehetőségeket Schneider Rudolf, a szakszervezet üzemi bizottsá­gának alelnöke, a villamos-karbantartó részleg mestere részletezte.- Még jobban oda kell figyelnünk majd arra, hogy a gazdasági propaganda és a szemléltető agitáció mindig nyílt és bíráló legyen, s az adott munkahely prob­lémáival foglalkozzon. A szakszervezet ehhez igyekszik minden segítséget meg­adni. Arra is ügyelünk, hogy üzemünkben folyamatos legyen a dolgozók tovább­képzése és az egyes részlegeken, üzemegységekben, műhelyekben legye­nek olyanok, akik ismerik, tudják szervez­ni a tömegpolitikai munkát. Nem feledke­zünk meg a gazdasági propaganda és a szemléltető agitáció értékeléséről sem. EGRI FERENC \ M ár gyermekkorában érdeklődéssel kutatta az állatok csodálatos világát. Rajzolgatni is szeretett. A nagy­apjának például nem hagyott addig békét, míg meg nem tanította lovakat, teheneket rajzolni. Állatok voltak a játékai is. Ö maga csinálta őket - kukricacsutkából. Hasított fából eszkabált nekik karámot. A Buzitai (Buzica) Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskolában, majd a kassai (Kosice) gimnázi­umban olyan pedagógusai voltak, akik a biológiát különö­sen megszerettették vele. Mindezek után talán nem is csoda, hogy állatorvos akart lenni. A főiskolára felvették és ott is a legjobb tanulók egyike lett. Kiváló előmenetele lehetővé tette számára, hogy a doktorátust határidő előtt megszerezhesse. Élt az adott lehetőséggel. Becsületesen felkészült a vizsgákra, és vörös diplomával végzett. Nos, röviden összefoglalva Vaskó László pályafutása így kez­dődött.-Sohasem nagyravágyásból akartam állatorvos lenni. Egyszerűen szeretem az állatokat, és érdekel az élet titokzatossága - vallja önmagáról és hozzá teszi: - Parasztcsaládból származom. Apám kommunista. A marxizmussal, a tudományos világnézettel való ismerke­désem éppoly izgalmas volt, mint a biológiával. Főiskolás éveim alatt marxista-leninista meggyőződésem annyira megerősödött, hogy felvételemet kértem a pártba. Az egyik ajánlóm Suttá Juraj professzor, a másik Slanina Ludovit professzor volt, és a harmadik pedig a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezete. A kétéves kandidátusi időszak letelte után 1976-ban vettek fel a párt rendes tagjának. Vaskó László nagy odaadással, őszinte tenniakarással látott munkához, és kitüntetésnek vette, hogy Slanina professzor még a tanulmányai befejezése előtt megkérte, maradjon a belgyógyászati tanszék borjúegészségügyi részlegén. Ott kapcsolódott be a tudományos kutatómun­kába.- 1980-ig dolgoztam Slanina professzorékkal. Fő kuta­tótémánk a borjúk emésztésének vizsgálása volt, de amel­lett ha Szlovákia valamelyik gazdaságában bizonyos állat- betegség ütötte fel a fejét, minket hívtak segítségül. 1977- ben például a nagykürtösi járásban volt egy rendkívüli megbetegedés. Az egyik gazdaságban egy borjú szeme körül daganatszerú képződmény nőtt és később az állat meg is vakult. A daganat aztán a nyaklebegyen egészen a szügyig húzódott. Sikerült megállapítanunk, hogy egy öröklödési betegségről van szó, melyet a kromoszómák elváltozásai okoznak. Nálunk ez a betegség egy Hollandi­ából behozott bika utódainál fordult elő. Ez a betegség a neurofibromatózis. Talán nem vall szerénytelenségre, ha azt is elárulom, hogy Európában mi írtuk le először Egy további gyulladásos fertőző betegséget, melyet a mora- xella baktérium idéz elő, kontinensünkön szintén az első között fedeztük fel... Vaskó László az elméleti kutatásokban is szép eredmé­nyeket tudott felmutatni, s így az sem véletlen, hogy huszonnyolc éves korában már a kandidátusi értekezését is megvédte. Jóllehet a tudományos kutatómunkán kívül több más kötelessége is van. A kerületi pártbizottság lektora, az állatorvosi főiskolán a 3-as számú pártalapszer- vezet pártbizottságának tagja, a SZISZ-ben a párttagjelöl­A TÁRSADALOM HASZNÁRA LENNI Egy fiatal kommunista portréja tek nevelését bízták rá, a Honvédelmi Szövetségben pedig a lövészet kiképzését irányítja, a rektorátuson a szemlél­tető agitáció felelőse - és hát nem utolsósorban két gyermek édesapja.- 1980-tól egy újabb szakasz kezdődött az életemben - mondja Vaskó László. - A biokémiai intézetbe léptem át és a kutató munkán kívül tanítani is elkezdtem. Egy újabb vágyam teljesült ezzel. Én mindig is olyan típus voltam, aki szeret magyarázni, megosztani azokat a ismereteket másokkal, amelyeknek birtokába kerültem. Harminckét éves vagyok, értem a fiatalok nyelvét. A szakismeretek átadásán kívül a magatartásukra is igyekszem hatni. Vaskó László arra törekszik, hogy cselekedeteivel a tár­sadalom hasznára legyen. A biokémiai intézetben Ivanko Stefan professzorral más egyéb mellett a növényi eredetű fehérjék emésztését vizsgálják a hízósertéseknél. Most, amikor takarmányozási célokra kevés állati eredetű fehér­jével rendelkezünk, amikor a hallisztért devizával kell fizetnünk, mondanunk sem kell, hogy ez a törekvés gazdasági szempontból milyen nagy jelentőségű.- Hittünk abban - és most már többszöri kísérlettel is bizonyítottuk - mondja Vaskó László - hogy a szarvas- marha és a sertések etetése megoldható hazai anyagok­ból készített takarmánykeverékkel. VOR-néven mi olyan takarmánykeveréket állítottunk elő, melyben a fehérjedús növények aminósavösszetétele kiváló. A három legfőbb komponenes ennél a takarmánykeveréknél is a búza, a kukorica és az árpa. A többi viszont borsó, lóbab, sajtolt napraforgótörmelék és lucerna. E takarmánykeverék ese­tében tehát a szóját, a hallisztet mi borsóval és lóbabbal pótoltuk. A Buzitai Efsz-ben a VOR-al etetett hízósertések­nek a 45 kg-os súlytól a 115 kg-os súly eléréséig 95 napra volt szükségük. Kiváló eredmények születtek a Michalov- cei járásban a Bracoveci Efsz-ben is. Itt a VOR-al etetett sertések napi súlygyarapodása elérte a 75 dekagrammot, Kelet-Szlovákiában ezidötájt a Buzitai, a Bracovcei Efsz- ben, valamint a butkovcei húskombinátban teljes egészé­ben átálltak az általunk javasolt VOR takarmánykeverékkel való takarmányozásra. Jövőre kerületszerte áttérnek ennek használatára. A Vaskó Lászlóék VOR takarmánykeveréke jelentősen hosszájárul a takarmány csökkentéséhez. Mindez persze nem önmagától született. Olyan emberek kellettek hozzá, ÚJ SZÍ mint Ivanko Stefan, illetve Vaskó László, akik kommunista hittel, tudással teszik azt, amit úgy érzik, hogy itt és most mjj tenniük kell SZÁSZAK GYÖRGY HŰI ■■■ -■ --------- -.... ..................... — 1983.1.14

Next

/
Thumbnails
Contents