Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-25 / 12. szám

Peter Kalnicky (balra) és Miroslav Cajagi a legjobb dolgozók közé tartoznak az UR-ll-es traktorok sze­relési részlegén. Tavaly a SZISZ III. kongresszusa előtt számos órával járul­tak hozzá a szerelőcsar­nok befejezéséhez és környezetének rendezé­séhez, s nekik is köszön­hető, hogy a részleg első­ként kapta meg a köztár­saságban az „Ifjúsági gyáregység“ elneve­zést. T avaly nyáron elég gyakran aka­dozott még az UR-ll-es trakto­rok gyártósora a Martini Nehézgép­gyárban. Néha ugyan óraműpontos­sággal haladt a munka, de aztán ... A mesterek és a művezetők ilyenkor bosszankodtak, csikorgatták a fogu­kat, de a többiek közömbösen fogták fel a kényszerpihenőket. Úgy gondol­ták, az fizesse meg, aki előidézte. A minőség miatt sem nagyon fájt a fejük. Hiszen ennyi ember között, ahányan itt a gépek mellett állnak, elvész az az egy, aki a hibát okozta, nehezen lehet megállapítani, hogy ki a bűnös. A vállalati igazgatóságon, s főleg a 2100-as gyáregységben azonban érezték, hogy ez így tovább nem mehet, tenni kell valamit. El is hatá­rozták, hogy a dolgozók anyagi érde­keltségénél fogják kezdeni a bajok orvoslását.- Végiggondoltunk minden lehetsé­ges szervezési módosítást, s végül is a brigádrendszerű munkaszervezést és bérezést tartottuk a leginkább megfelelőnek - mondja Jaroslav Re- hák mérnök, a gyáregység helyettes vezetője. - A bevezetése azonban nem ment könnyen, mert először a munkahelyek betöltését kellett sta­bilizálni. A brigádrendszer ugyanis nem tűri el a lazaságot, a kimarado- zást, a felületes munkát. Akik nem tudták, vagy nem akarták vállalni a pontos, becsületes, de ugyanakkor jobban is honorált munkát, azokat a többiek küldték el maguk közül. Az elmúlt év novembere óta az UR-ll-es traktorok szerelési részle­gén sok minden megváltozott. Első­sorban a dolgozóknak a közös felada­tokhoz való viszonyulása. Ma már nehezen lehetne kifogásokat találni, hogy ezért, vagy azért akadozik a munka. A feladatok teljesítéséről, a munkaidő kihasználásáról és a mi­nőségről pontos kimutatást vezetnek, s az adatok egyaránt kimutatják, ha valaki „megnyomja a gombot“, vagy ha üdülőhellyel téveszti össze a mun­kahelyet. Jozef Szabó lakatos a részleg leg­jobb dolgozói közé tartozik, ezért a többiek őt választották meg csoport­vezetőnek. Őt kérdeztük meg, hogy / mit eredményezett az új munkaszer­vezési rendszer.- Minden vonatkozásban nagy itt a változás - válaszolja. - Ez legin­kább a munkához való viszonyban mérhető fel. Azelőtt, ha valami külön­leges feladatról volt szó, vagy olyan munkáról, ami nem felelt meg egye­sek szája ízének, nem nagyon akad­tak jelentkezők. Aki csak tehette, el­tűnt, mint a kámfor. Ma viszont egé­szen más a helyzet. Mindenki tudja, hogy közös kasszából osztjuk el a pénzt, s mindenkinek annyi jut, ahogy igyekezett. Nekem ugyan több munkám lett a nyilvántartással, de megéri, mert kevesebb időt vesz el a szervezés, az utánajárás, az ellen­őrzés, mindenki azt nyújtja, amire ké­pes, és úgy gondolom, hogy ez a tár­sadalomnak is jó. Jozef Szabó azonban nemcsak a többiekkel szemben szigorú, hanem magával szemben is az. Ezt közvet­len felettesétől, Jozef Érti művezetőtől hallottuk.- Az egyik legjobb csoportvezetőnk a gyáregységben - mondja. - Mivel tagja a szakszervezeti üzemi bizott­ságnak, valamint a 17-es pártszerve­zet bizottságának, így elég sok egyéb kötelessége is van. Társai azonban készségesen helyettesítik távollété­ben, így ő is teljesíteni tudja párt- és szakszervezeti kötelességeit, s a ter­melésben sincs semmiféle fenna­kadás. A brigádrendszerű munkaszerve­zés első hónapjainak tapasztalatai a Martini Nehézgépgyárban azt bizo­nyították, hogy ezzel nemcsak a dol­gozók keresete növelhető, hanem a nagyobb termelékenység mellett a minőséggel szembeni reklamációk száma is csökken.- Jóllehet a szerelőmunkások ke­resete megnövekedett, mégis olcsób­ban gyártjuk a traktorokat - mondja Érti elvtárs. - A megelőző év novem­beri és decemberi hónapjához viszo­nyítva 38,4 százalékkal nőtt a terme­lési érték, miközben 28 százalékkal csökkent az 1 traktorra számított fajla­gos munkaidő-szükséglet. A dolgo­zók átlagos órabére 16,92 koronáról 19,80 koronára nőtt, a havi fizetésük pedig átlagosan 2896 koronáról 3726 koronára növekedett. Ezek olyan ér­vek, amelyek minden kételkedőt meg­győzhetnek. Legfeljebb csak azok elégedetlenek, akik nem törekedtek a nagyobb teljesítmények elérésére. Az UR-ll-es traktorok szerelési részlegén az elmúlt év vége óta kifeje­ző mértékben differenciálódtak a munkabérek nemcsak az egyes csoportok között, hanem a csoporto­kon belül az egyes műszakok, s a mű­szakokon belül az egyes dolgozók között is. Emellett a dolgozók na­gyobb érdeklődést tanúsítanak a szakképzettség növelése iránt, mert ez fontos szerepet játszik az értékelé­süknél, jelentős mértékben csökkent a vállalaton belüli munkaerő-vándor­lás, s javultak a dolgozók közötti sze­mélyi kapcsolatok. Ez különösen fi­gyelemre méltó, mert sokan úgy vél­ték, hogy az egyenlősdiség megszün­tetésével az emberek közötti jó viszo­nyok is megszűnnek. Ennek éppen az ellenkezője az igaz, akinek ugyanis nem volt kedve a munkához, annak más munkahely után kellett néznie.- Visszatérnének még a brigád tag­jai a korábbi bérezési rendszerhez? - teszem fel a kérdést Miroslav Zitá­nak, a csoportvezető helyettesének.- Határozottan nem! Ilyesmi ellen bizonyára erősen tiltakoznának. Az emberek most elégedettek. A munka egyenletesebb, folyamatosabb, a pontos nyilvántartás „beharango­zott“ a lustálkodóknak, aki viszont jól dolgozik, az jól is keres. A brigádrendszerú munkaszerve­zés és munkabérezés bevezetésének a Martini Nehézgépgyárban azonban más tapasztalatai is voltak. A dolgo­zók nagyobb igyekezete, s a munka­termelékenység növelésére irányuló törekvések bizonyos hiányosságokat is feltártak az irányításban, főleg az anyagellátás szervezésében. Ezek azonban nemcsak vállalaton belüli problémák, habár sok mindent a vál­lalaton belül is meg lehet oldani. Ezért most a martini üzemekben arra töre­kednek, hogy további munkaszaka­szokon is érvényesítsék a brigád­rendszerű munkaszervezést, hogy ez összehangolt, kölcsönösen egybe­kapcsolódó rendszert alkosson. IVAN BAŐA Jozef Szabó (jobbra) és Miroslav Zila a brigádrendszerű munkaszervezés első úttörői a Martini Nehézgépgyárban (P. Remiaá felvételei) UJ RITMUS A TRAKTORGYÁRBAN BIZTATÓ GAZDÁLKODÁSI MÉRLEG ESSEESBESEBEESEEEBEBBBESBEEEEEBE A MEZŐGAZDASÁGBAN IS KIFIZETŐ­DIK A TAKARÉKOSSÁG iíiiíiiííbbiíiisieeebeebbbbbbebbbebbebbbes A Nyitra-lvánka-i Felvirágzás Efsz az olyan mező- gazdasági vállalatok közé tartozik a nyitrai (Nitra) járásban, amelyek minden évben igényes feladato­kat tűznek maguk elé, s azokat teljesítik is. Ezt az idei évzáró közgyűlés is igazolta, amelyen Jozef Kolencik mérnök, az efsz elnöke megállapíthatta, hogy a szövetkezet a bonyolult mezőgazdasági év ellenére 100,4 százalékra teljesítette a bruttó mező­gazdasági termelés előirányzott tervét. Az elért termelési érték 1 millió 484 ezer koronával haladta meg az előző évi szintet, habár az abrakta- karmány-fogyasztás korlátozásával összefüggés­ben körülbelül 100 tonnával csökkent a sertéshús termelése. Ennek ellenére 1981-hez viszonyítva 2,9 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés értéke a szövetkezetben. Ennek az a magyarázata, hogy az egész növekmény a növénytermesztés szakaszán keletkezett, mégpedig 2 millió 683 ezer korona értékben, ami 10,5 százalékos évi növeke­désnek felel meg. Ezzel a szövetkezet eredménye­sen teljesíti a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatot, amely a növénytermesztés kiemelt fej­lesztését hangsúlyozza. A szövetkezet azonban az állattenyésztés területén sem maradt le, ahol 1 millió 339 koronával teljesítet­ték túl az előirányzott termelést. Mivel a szövetkezet város közelében gazdálkodik, ezért nagy súlyt he­lyeznek a tejtermelésre, s ebből a szempontból a járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé tar­toznak. Az elmúlt évben tehenenként 3840 literes átlagos tejhozamot értek el, 2,6 millió litert adtak el az állami felvásárlási alapokba, ennek 84,5 száza­lékát első minőségi osztályban. Ez 140 ezer literrel több a tervben előirányzott mennyiségnél. A legjobb eredményt a Dőlné Krskany-i farmon érték el, ahol átlagosan 4317 litert fejtek egy tehén­től, továbbá az ivánkai farmon, ahol 4288 litert, valamint a berencsi (Branc) új tehenészeti részle­gen, ahol 4109 litert értek el. Tudják azonban, hogy ezen a szakaszon is vannak még tartalékaik. Ezek­ről áz évzáró közgyűlésen is sok szó esett. Ezért erre az évre alapos megfontolás után olyan kezde­ményezőtervet fogadtak el, amelyben százezer lite­rei növelték az állami tervből esedékes termelési feladatot. Ha ezt teljesíteni is fogják, amihez szerin­tük nem fér kétség, akkor elsőkként érik el a járás­ban az 1 hektár mezőgazdasági területre számított 1000 literes tejeladási szintet. A szövetkezet szá­mára ennek nem csekély gazdasági jelentősége is van, hiszen az 1981. november 25-én kiadott mi­nisztériumi rendelkezések értelmében literenként 0,20 koronás szakosítási illetményt is kapnak. Ez 2,7 millió liternél 540 ezer koronát tesz ki, ami nem kis összeg. Ráadásul ezt a nyereségi adó alapjába sem számítják be. Az elmú It évben egyaránt takarékosan gazdálkod­tak az abraktakarmányokkal, az üzemanyagokkal és az energiával. Egy liter tej kitermeléséhez példá­ul csak 0,23 kg abraktakarmányt fogyasztottak. A sertéstenyésztésben az 1 kg-os súlygyarapodást 3,75 kg abraktakarmánnyal érték el, egy elválasz­tott malac felneveléséhez pedig 93,5 kg abraktakar­mányra volt szükség. Ez lényegesen kevesebb az előirányzott normáknál. Ami pedig az üzemanyago­kat illeti, az elmúlt évben 138 ezer literrel kevesebb gázolajat, s 9658 literrel kevesebb benzint fogyasz­tottak, mint 1981-ben. A takarékosabb gazdálkodás eredményeként a szövetkezet nyereségi tervét 113,3 százalékra sikerült teljesíteni, ami nagyobb mértékű juttatást tett lehetővé a szövetkezeti alapokba, beleértve a szövetkezeti tagok munkadíjazási alapját. A termelési feladatok sikeres teljesítését a kompley szociális program megvalósítása is elősegíti, első­sorban a fiatal munkaerők megnyerése és megtar­tása szempontjából. Az a tény, hogy a szövetkezeti tagok átlagos életkora 41,1 év, azt bizonyítja, hogy a szövetkezetben helyes szociális politika érvénye­sül. Nem lehet említés nélkül hagyni a szövetkezet szépjen kiépített gyermekintézményeit, a 60 gyer­meket befogadó óvodát, valamint a 20 férőhelyes bölcsődét. A szövetkezet üzemi konyhája is színvo­nalasan működik. A szövetkezet eddig 74 lakást épített fel, s minden hetedik szövetkezeti tag ilyen lakásba költözött. A Nyitra-lvánka-i Felvirágzás Egységes Földmű­vesszövetkezetben a dolgozók munkakezdemé­nyezése főleg a 186 tagot számláló 15 szocialista 'munkabrigádban bontakozik ki, amelyek részben a bronz-, részben az ezüstjelvény hordozói. A Dől­né Krskany-i fejők legjobb kollektívája Mária Milko- vicová vezetésével 1980-ban már az aranyfokoza­tot is elérte. Az ivánkai tehenészet egyik szocialista munkabrigádjában dolgozik Anton Borovy. a Szo­cialista Munka Hőse. Ezeknek a kollektíváknak döntő szerepük volt abban, hogy a szövetkezeti tagok elmúlt évi szocialista kötelezettségvállalásai­kat magasan túlteljesítették, s ezek értéke a 3 mil­lió koronát is meqhaladta. JOZEF LUKÁÖ

Next

/
Thumbnails
Contents