Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-18 / 11. szám
Vasárnap 1983. március 20. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.39, nyugszik 17.47 Közép-Szlovákia: 5.47, nyugszik 17.55 Nyugat-Szlovákia: 5.55, nyugszik 18.03 órakor A HOLD kel — 8.40, nyugszik - 16.20 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KLAUDIA és VÍTAZOSLAV nevű kedves olvasóinkat • 1828-ban született Henrik IBSEN kiváló norvég drámaíró (t 1906) • 1928-ban született Viktor Kubai szlovák képzőművész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL KÉTSZÁZ- TIZENEGY PÁR CIPŐ A „SEMMIBŐL“ EGRI FERENC RIPORTJA A PENTAGON GYILKOS TERVEI LEV NARISKIN ÍRÁSA KÉZENFEKVŐ NYERSANYAGFORRÁS J. MÉSZÁROS KÁROLY RIPORTJA A Kassai (Kosice) Safárik Egyetem növénykertje és a Kassai Kertészeti Vállalat közös komplex racionalizáci- ós brigádot alakított az orchidea nemesítése és szaporítása céljából. így akarják elérni azt, hogy egész éven át több friss vágott virág legyen kapható az üzletekben, s erre felhasználják a növénykert dolgozóinak az orchidea nemesítés- és szaporítás terén szerzett több mint 15 éves tapasztalatát. A fenti képen dr. Gabriela Bradovková az egy évnél fiatalabb egyedek növekedésének rendszeres ellenőrzését végzi. A jobb oldali képen Margita Stolárová a kétéves növényeket ládákba ülteti át. A lenti képen Jirí Gregore mérnök, a Kassai Kertészeti Vállalat kertészeti csoportvezetője (baloldalt) és Tibor Antos mérnök, a Safárik Egyetem növénykertjének igazgatója, a komplex racionalizációs brigád vezetője a Vietnamból származó cynbidium orchideát vizsgálja (Svätopluk Písecky felvételei -ÖSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Tekintettel a nemzetközi kereskedelemben való jelentős részesedésünkre, magától értetődően mi sem kerülhetünk el néhány olyan hatást, amelyet a kiéleződött nemzetközi helyzet, valamint a tőkés gazdaság megrázkódtatásai váltottak ki. Ezt a gazdaságot sújtja a termelésnek, a nemzetközi kereskedelemnek és a valutarendszernek mély válsága. Ez megkívánja, hogy még határozottabban megvalósítsuk a hatékonyság és az intenzifikálás irányvételét és a szocialista országokkal együttműködve csökkentsük a tőkés gazdaságnak gazdaságunkra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A békés egymás mellett élés politikájával összhangban érdekünk a nem szocialista államokkal az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése. Arra kell törekednünk, hogy a nehéz körülmények ellenére színvonalas termékeinkkel érvényesüljünk a világpiacon és ezen az alapon bizonyítsuk a szükséges importot is. A párt, az állami és a gazdasági szervek és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei a XVI. kongresszus óta eltelt nem egészen két esztendőben sokat tettek a kongresszusi határozatok megvalósítása érdekében. A gazdasági fejlődésben hangsúlyozzuk a minőségi vonatkoásokat. A külső egyensúlyi helyzet megszilárdítására nagyobb nyomást gyakorlunk a kivitel növelésére és a behozatalnál a takarékosságra. Lassítottuk a beruházási ütemet, csökkentettük a befejezetlen beruházások állományát és az erőnket összpontosítjuk az építkezések befejezésére, a korszerűsítésre és a rendelkezésünkre álló létesítmények jobb kihasználására. Nagy igyekezetét fordítunk a tüzelőanyag, az energia, a fém, az olajtermékek és az egyéb alapanyagok fogyasztásának ésszerűsítésére és megtakarításukra. Intézkedéseket hoztunk a bányászok élet- és munkafeltételeinek javítására. Fokozatosan tökéletesítjük a feldolgozó ipar szerkezetét, hogy nagyobb mértékben koncentráljunk a döntő fontosságú szakágazatokra, s hogy ez a szerkezet jobban megfeleljen szükségleteinknek és feltételeinknek. Fejlesztjük az atomenergetikát és a nukleáris gépipart. Jóváhagytuk és fokozatosan megvalósítjuk a nehézgépipar, a gépkocsi- gyártás, a mezőgazdasági és az élelmiszergépipar számos szakágazatának és további szakágazatoknak fejlesztési koncepcióját. Meggyorsítjuk az elektronikai ipar fejlesztését. A fogyasztói iparban előnyben részesítjük a hazai nyersanyagokat feldolgozó szakágazatok fejlesztését. Szüntelen figyelmet szentelünk az élelmiszer termelésében az önellátottság foka növekedésének. Az intézkedések komplexumát valósítjuk meg a lakossági szolgáltatások javítására. Az igazgatás és az ügyintézés egész szférájában megvalósítjuk a takarékosság és a gazdaságosság programját. így sorolhatnánk a példákat, a párt és az állami szervek operativ és hosz- szú távú intézkedéseit, amelyeknek célja gazdaságunk gyorsabb alkalmazkodása az új feltételekhez. (Gustáv Husák elvtársnak a Februári Győzelem 35. évfordulója alkalmából mondott beszédéből) i RÁZÓS ÜGYEK KESZELI BÉLA RIPORTJA VÉDJÜK KÖRNYEZETÜNKET-VÉDJÜK ÖNMAGUNKAT PÉTERFISZONYA RIPORTJA HÁRSFÁK ALATT RUDOLF CiZMÁRIK ELBESZÉLÉSE IZRAEL LEGHOSSZABB HÁBORÚJA ÓNODY GYÖRY RIPORTJÁNAK MÁSODIK RÉSZE-Már vártam... Tudtam, hogy jönni fog - nyújtja elsőként a kezét, de bármennyire határozott is a fellépése, a zavarát ez sem leplezi. Mosolyog hát, hogy kisebb legyen köztünk a távolság, aztán előkap egy kulcsot és huncutul megkérdezi, hol fogunk beszélgetni. A gépek mögött, valamelyik sarokban vagy a csarnok túlsó végén, négyszemközt az irodában. Ott, ahol többet árul el magáról, mondom, s már vezet is végig a festékszagú csarnokon. Es beszél - anélkül, hogy kérdezném.- Nem, sosem hittem, hogy én, Kolárovics Márta, a bratis- lavai Nemzetközi Nőnap Vállalat egyes számú üzemének elömunkása egyszer országvilág előtt elmondhatom, hogyan érzem magam a munkahelyemen. Nem, eszembe sem jutott, hogy egyszer tőlem is megkérdezik, miért szeretem a munkámat, s a cérnagyárat. Erre néhány héttel ezelőtt itt jártak a rádiósok, most meg. . tényleg, mire is kiváncsi tulajdonképpen?- Például arra, hogy mi köti a cémagyárhoz.- Hát ezt nehezen tudom megfogalmazni. Tudja, vagy szereti az ember a munkáját, vagy nem. Ha igen, a munkaA mester helyét is megszereti. Meg a munkatársait. Én el sem tudnám képzelni, hogy most elém állna valaki és azt mondaná: asszonyom, holnaptól máshol dolgozik. Elakadna a lélegzetem, az biztos. Mert nem akármilyen évek vannak mögöttem. 1964-ben, amikor idejöttem, tizenhat éves voltam. Nekem itt minden új volt. Azt sem tudtam, hol kezdjem az ismerkedést. A gépeknél, a környezetemnél vagy a munkatársaimnál. Mert szerintem az a legfontosabb, hogy az ember otthon érezze magát a munkahelyén. Ugye, igazam van? Nos, ahogy múltak az évek, fokozatosan kialakult bennem a tudat. hogy valójában itt adhatok magamból a legtöbbet. Tizenkilenc éve dolgozom a gyárban, ebből kilencet a száritógép mellett töltöttem el, ahol harminckét csőből jött a gáz. Nem volt könnyű munkám, elhiheti. A tűz fölött, egyetlen ügyes mozdulattal kellett átvezetni a fonalat. Képzelheti hát, mennyit izgultam abban az időben. Aztán átkerültem a festőműhelybe, ahol a pamutot színezzük, és itt dolgozom ma is. jobb keze- Mit gondol, anyaként is... — Jaj, csak erről ne faggasson. Nehéz erre egyértelmű választ adni. A gyermekeim talán pontosabban látják, milyen anya vagyok. Mert amíg éveken át két műszakban dolgoztam, gyermeknevelésre csak két napom maradt a héten. A szombat és a vasárnap. És ez bizony nem sok. Féltem is, hogy valahol visszaüt majd, hogy keveset voltam velük, de szerencsére nem így lett. A lányom 16 éves, varrónőnek tanul, a fiam meg autószerelőnek készül. Amíg Magyarbélen laktunk, a nővérem segített a családi gondjainkon, mert özvegy vagyok, de amióta itt élünk Ligetfalun, már csak én egyengetem az útjukat. Most, hogy elómunkás vagyok és délelőtti műszakban dolgozom, sokkal könnyebb a helyzetem. Mert ugye, a gyerekekkel is többet foglalkozhatok.- Azt mondta elómunkás. Szerintem élmunkás, hiszen a vállalat legjobb dolgozóinak egyike.- Csakhogy a kettő nem ugyanaz. Elómunkás vagyok, s ez annyit jelent, hogy képzett szakmunkásként irányítom a többieket, de velük együtt dolgozom. Röviden: a mester jobb keze vagyok.- Megfordult már valaha a fejében, hogy elmegy innen? Hogy másutt kellene dolgoznia, ahol esetleg kevesebb gondja lenne.- Ó, persze hogy voltak ilyen gondolataim. Évekkel ezelőtt bizony nem egyszer azt mondtam: fütyülök az egészre, nekem az egészségem fontosabb és egyébként is miért kell nekem mások hibája miatt tartani a hátamat. Aztán egy-két nap múlva mindig rájöttem, hogy nekem itt a helyem. Itt, ahol mindent úgy ismerek, mint a tenyeremet. SZABÓ G. LÁSZLÓ ÚJ szú 1983. III. 1
