Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 1. szám
Akad egynéhány sportág, amelyeknek világelsősége a szovjet sportolóké, és meggyőződésem, hogy a világelsőség titkainak kutatása során - egy-egy sportágban külön- külön - nagyon is hasonló végkövetkeztetéshez jutnánk. Mindenek előtt ahhoz, hogy a világelsőség alapja a tömegbázis. A számok különösen akkor lennének impozánsak, ha a sportágak népszerűségi listájának éléről választanák, hiszen több mint hat és fél millió az aktívan sportoló atléták száma, csak egymillióval kevesebben röplabdáznak, nagyjából ekkora a különbség a rangsorban következő sízés esetében. Ugyancsak négymilliónál több az aktív labdarúgók száma, és a tavalyi statisztikai adatokból kiderül, hogy a tizediknek rangsorolt kézilabdában is még túl van az egymillión az igazolt sportolók száma. Ezekkel a számokkal szemben jóval szerényebb helyen -, de még az első húszban található a szabadfogású birkózás (580 ezer - 13. hely), a kötöttfogású birkózás (370 400 - 16. hely) és a szambó (263 300 - 20. hely). Ha eme küzdösportág három fogásnemének számait összeadjuk, akkor a birkózás leszorítaná a tizedik helyről a kézilabdát (1 213 700!)! Tehát az iménti állításunk igazolása még inkább bizonyított: a birkózósportban is elsődleges tényező a tömegalap. Persze, „csak“ elsődleges, de nem az egyetlen, hiszen megfelelő - minőségi - felkészítés nélkül a tartós siker biztosítása nem lenne lehetséges. E két tényező együttesen pedig számos továbbit feltételez, amelyek a kiélezett nemzetközi versengésben döntő fontosságot kaptak. Néhányat ezek közül próbálunk megvilágítani. Abusev, junior világbajnokként érkezett Prievi- dzára, Európa- bajnokként távozott, majd az olimpiát is megnyerte Moszkvában A dobogó közepén Gennagyij Szapunov, a szovjet kötöttfogású válogatott edzője. A budapesti Világ Kupán ismét a szovjet válogatott lett a földkerekség legjobbja SPARTAKIÁO. Nagyon sokan állítják, hogy vannak sportágak, amelyekben a legerősebb mezőny nem a négyévenkénti olimpián, hanem az ugyancsak négyévenként rendezett szovjet spartakiá- don gyűlik össze. Ezek közé tartozik mindenképpen - vágy talán elsősorban - a birkózás is. A spar- takiád az a sportesemény, amely a teljes tömegbázist megmozgatja, új tehetségek felbukkanását biztosítja, és a „befutott" sportolók élvonalban maradását megkö- ' veteti Aki a spartakiádon jól szerepel, az előtt nyitva áll az út az olimpiai dobogó felé is. Ezért is rendezik a Szovjetunió Népeinek Spartakiádját újabban egy évvel az olimpia előtt. Például Anatolij Koleszov, kötöttfogású birkózó érdemes sportmester még az első spartakiádon - 1956-ban - második lett súlycsoportjában. Négy évvel később győzött, állandó válogatott lett, majd 1962-1963 és 1965 váltósúlyú világbajnoka, s közben megnyerte Tokió olimpiai bajnokságát. „A spartakiád- nyilatkozta egyszer Koleszov- több napos verseny, amelyen csak olyan emberek szerezhetik meg a győzelmet, akik rendkívüli képességekkel, magas fokú erkölcsi-akarati tulajdonságokkal és kiváló sportbeli tudással rendelkeznek.“ Van nyári spartakiád, téli spartakiád, sót azok „kistestvérei“ is nagyon fontosak, hiszen saját spartakiádjuk van az általános iskoláknak, főiskolásoknak de a szakszervezeti sportegyesületeknek s a katonai alakulatoknak is! BÁZIS - közelről. Tehát a birkózósport tömegalapja, a tehetségek felbukkanásának lehetősége biztosított. A nagyszámú, jó képességű versenyzők aztán egymás között óriási versenyt vívnak. A birkózás az a sportág, amelyben nehezebb szovjet bajnokságot nyerni, mint akár olimpiát. Például Vahtang Blagidze, a kötöttfogás 52 kilós világklasszisa nyert olimpiát, két-két VB-t, illetve EB-t, de csak egy (!) szovjet bajnokságot! A szabadfoságú Abusev junior világbajnokként megnyerte a prievi- dzai EB 62 kilós súlycsoportjának aranyérmét, majd a moszkvai olimpiát is. Aztán „eltűnt“, és ez idén a 68 kg-ban jelentkezett újra a szovjet bajnokságon. Abban a súlycsoportban, amelyben a tavalyi világranglista első huszonöt birkózója között 11 szovjet versenyző volt, és amelyben Szaj- pulla Abszajdov olimpiai, világ- és Európa-bajnok volt a listavezető s a negyedik pedig Mihail Hara- csura a hetvenes évek végének világbajnoka. Abusev legyőzte Budajevet, az idei várnai EB aranyérmesét, majd Haracsurától kapott ki, aki azonban mégsem került a döntőbe, amelyet végül is David Gigaurí nyert meg! Szaj- pulla Abszajdov a vert mezőnyben végzett... „BIRKÓZÁSTELEPÍTÉS“. Volt a hatvanas években egy egészen jó, bár nemzetközileg nem túlságosan ismert szovjet birkózó, Anatolij Dzgojev, akinek vezetésével a Sztavropoli körzet kisvárosában, Cserkeszkben kísérleti csoport kezdte meg működését a szabadfogásban. Dzgojev, aki közben a Szovjetunió Érdemes edzője lett, tizennyolc ígéretes fiatalt hívott meg, s ma már közülük tizenketten tagjai a válogatott keretnek. 1981-ben Vancouver junior világbajnoka a 74 kilóban: Taj- muraz Dzgojev! A LEGALKALMASABB. Egyedül a szovjet birkózósport vezetői engedhetik meg maguknak azt a „luxust“, hogy esetleg ne a legjobb, hanem a legmegfelelőbb birkózót nevezzék egy-egy súlycsoportban. Ez az állítás csak látszatra ellentmondásos, hiszen említet-: tűk már Vahtang Blagidze „esetét“. Egyetlen szovjet bajnokságot tudott csak nyerni, de míg 1979- ben Rácz Lajos - Blagidzén kívül - minden számottevő szovjet 52 Két nagy ellenfél: Növényi Norbert (balról) és Igor Kanigin kilóst legyőzött, az olimpián aztán Blagidze kapott újra bizalmat és le is győzte Ráczot, akárcsak most november végén a kötöttfogású Világ Kupán, Budapesten. Megkérdeztem Blagidzét, mi a véleménye. vetélytársáról. A válasz: „Nagy birkózó, de kissé megviseltnek látszik. Igaz, minden versenyen ót indítják. Nálunk „közteherviselés“ van a súlycsoportok legjobbjai között...“ ÉLETKOR. Közép-európai „szemüvegen“ nézve a harmadik iksz felé közelgő sportoló már „öregnek“ számít, a szovjet birkózósportban nemegyszer 30 éves újonc is található a csapatban. Az utóbbi időben például Gennagyij Korban, aki 1979-ben San Diegó- ban harmincéves VB-újonc^rént nyert aranyérmet a kötöttfogású 82 kilóban, egy évvel később Prie- vidzán EB-t, Moszkvában olimpiát, tavaly Göteborgban EB-t, Oslóban VB-t... Ez idén újabb harmincéves újoncot avatott a szovjet szakvezetés ebben a súlycsoportban Várnában - Aszlan Zsanyi- movot - aranyéremmel... Zsanyi- mov Budapesten is megnyerte súlycsoportjában a Világ Kupát. A szabadfogás nehézsúlyában Alekszandr Medvegy 35 évesen olimpiai bajnokként búcsúzott a nemzetközi küzdőtértől 1972- ben, 1973-ban Szoszlav Angyi- jev lett a világbajnok Teheránban. Világversenyen - ha elindult - azóta nem kapott ki. Los Angelesben harmadik olimpiai bajnokságáért akar birkózni... TECHNIKA. Amikor Budapesten a verseny befejezése után megkérdeztük Gennagyij Szapu- novot, a szovjet kötöttfogású válogatott főedzőjét, hogy elsősorban mi volt az a tényező, amely újra vetélytársai elé emelte a szovjet birkózócsapatot, röviden válaszolt: ,,A technika! Ez a mi erős fegyverünk. Ezzel nyert Blagidze Rácz ellen; ezzel késztette megadásra Jermilov az óriási fizikumú és küzdőképességű Pétert; ezzel iskolázta le Igor Kanigin is legnagyobb vetély- társát, Növényi Norbertét; és ezzel győzött Jevgenyij Artyu- hin is Rovnyai János ellen. Közelebbről ez azt jelenti, hogy azok a birkózók, akik manapság a földharcban nem tudnak kiSahti, a „sulyemelőváros“ kétszeres világbajnoka: Jevgenyij Jrer- milov (A szerző felvételei.) emelkedőt nyújtani, a sikerre hiába várnak!“ SPORTERKÖLCS. A győzelem talán legfontosabb „kelléke“ éppen ez. Alekszandr Medvegy megfogalmazásában: „A legfontosabb a győzni akarás, a jó értelemben vett engesztelhetetlen harci kedv, törekvés arra, hogy az ellenféllel szembeni fölényünket becsületes küzdelemben bizonyítsük be.“ Mexikóvárosban az olimpián Medvegy rendkívül kemény mérkőzést vívott a nyugatnémet Dietrichhel. A lélegzetüket visszafojtva figyelő nézők egyszercsak reccsenést hallottak. Dietrich is megállt, és csodálkozva látta, hogy Medvegy nyugodtan igazítja vissza a helyére kificamodott ujját. Majd győzött Az örmény szabadfogású iskola egyik kiemelkedő alakja az 57 kilós Gurgen Bagdasszarjan. Igaz, ő „csak“ Európa-bajnok és szépen, komótosan odaballagott az orvoshoz, hogy megfelelő orvosi segélyben részesüljön ... 1972, München. Egy 35 éves „öreg legény“ harmadik olimpiai győzelme után lehajolt, megcsókolta sikerei színhelyét, a birkózó- szőnyeget. .. Alekszandr Medvegy 1961 és 1972 között hétszer volt világbajnok - háromszor a félnehézsúlyban -, háromszor nyert EB-t és övé volt a tokiói (1964- ben), a mexikóvárosi (1968) és a müncheni olimpiai játékok nehézsúlyú aranyérme is! Egyhamar aligha csinálja utána valaki ...... MÉSZÁROS JÁNOS A VILÁGELSŐSÉG VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 81580 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 577-10, 532-64. Hirdetési iroda a közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanskóho nábreáie 15, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. HB HHH HHH HHB BHRHi WB
