Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-11 / 10. szám

Vasárnap 1983. március 13 A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5. 54, nyugszik 17. 36 Közép-Szlovákia: 6.02, nyugszik 17.44 Nyugat-Szlovákia: 6.10, nyugszik 17.52 órakor A HOLD kel - 6.01, nyug­szik 16.16 órakor Névnapjukon szeretettel • köszöntjük KRISZTIÁN és VLASTIMIL nevű kedves olvasóinkat • 1888-ban született An­ton Szemjonovícs MAKA­RENKO szovjet pedagó­gus és író (f 1939) • 1928-ban született Ol­ga HEJNÁ írónő. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A MUNKÁSFIA­TALOK NEVELÉ­SE - POLITIKAI FELADAT írta: Ludovít Pezlár, az SZLKP KB titkára A SZOCIALISTA ÉLETMÓD Miroslava Solcová írása GOND, HA KEVÉS - GOND, HA SOK Jozef Sluka riportja KÉT NAP A HŐS VÁROSBAN Németh János riportja a Szovjetunióból A DEMOKRÁCIA ISKOLÁI Fekete Marian cikke LÁTOGATÁS Vlagyimir Ligyin elbeszélése EBBEN A MŰFAJBAN TÖBB A LEHETŐSÉG Kopasz Csilla interjúja IZRAEL LEGHOSSZABB HÁBORÚJA Ónody György riportjának első része A hlohoveci Drótgyárban befejeződött a fűtőanyag, az energia és az üzem­anyag-gazdálkodás tár­sadalmi ellenőrzése. A különbizottság minden munkahelyet végigjárt, hogy megállapítsa, ho­gyan lehetne tovább csökkenteni az energia- fogyasztást. Az idén a komplex racionalizáció segítségével várhatóan a fogyasztást további 320 tonna egyezményes tüze­lőanyaggal csökkentik. Fontos a hegesztő beren­dezések végfokozatainak felújítása, a dróthúzási el­járások optimalizálása és a cinkezó-gépsor újjáépí­tése. A fenti képen Simon Kalianko a cinkezett dró­tokkal dolgozik, a jobb ol­dali képen: Milan Koren az acélhálókat hegesztő automatát kezeli. (Vlastimil Andor felvételei - ÓSTK) A roznovi Tesla vállalat elektronikai iparunk fejlődésével párhuzamosan változtatta gyártási programját. Ma már színes tévé-készülékek képernyőit is gyártja, az eredeti terv szerint ezt Japántól vásároltuk volna. A képen: Josef Cizek technikus elektronhegesztővel dolgozik. (Jan Vrabec felvétele - ÖTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Csehszlovákia a 80-as évek elején fejlett szocialista állam, amelynek korszerű a gaz­dasága, népének magas a műveltségi szintje és az életszínvonala és sokoldalú a szociális ellátottsága. Az állam függetlenségét és biz­tonságát megbízható szövetségi szerződé­sek szavatolják. Népünk az aktív alkotó mun­ka, a kezdeményező igyekezet légkörében törekszik a jelen időszak igényes feladatai­nak teljesítésére. Bizalommal tekint Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politikájára és cselekvőén részt vesz megvalósításában. Teljes joggal megállapíthatjuk, hogy a párt, a Nemzeti Front, népünk becsülettel megva­lósítja Február hagyatékát és minden okunk megvan, hogy bizalommal tekintsünk a jövő elébe. Büszkén soroljuk az eltelt 35 esztendő eredményeit. Figyelmünk azonban főleg a ma és a holnap feladataira irányul. Ez elsősorban annyit jelent, hogy minden erőt összpontosítanunk kell a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán ki­dolgozott, a XV. és XVI. kongresszusán továbbfejlesztett fő irányvonal megvalósítá­sára. Ez a szocialista társadalom továbbfej­lesztésének, a szocialista országok közössé­gének testvéri szövetségében a hazánk felvi­rágzására és a boldog jövő megalapozására törekvő népünk békés, alkotó munkájának az irányvonala. Ez a politika biztosítja a párt és a nép forradalmi harcának folyamatosságát, kiindul a marxizmus-leninizmus alkotó érvé­nyesítéséből, továbbfejlesztéséből és meg­felel korunk új követelményeinek. A fejlődés teljes mértékben igazolta helyességét. Ezt a politikát a sajátjaként fogadta el a Nemzeti Front minden szervezete és népünk támo­gatja. Fő feladatunknak azt tekintjük, hogy a társadalom anyagi és szellemi erőforrásait még hatásosabban mozgósítsuk e politika további megvalósítására. Gazdasági területen politikánk magva a hatékonyság növelésének, a népgazdaság intenzív fejlődés útjára történő gyorsabb átállásának irányvétele. Ez igényes, mélyre­ható és komplex hosszú távú változásokat követel meg nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi élet egyéb területein is. Meg kell birkózni sok megrögzött szokással, a munka olyan módszereivel és formáival is, amelyek már nem felelnek meg az új feltételeknek. Az intenzifikálási folyamatok megoldása során nincs minden problémára kész receptünk. Aktívan keresnünk kell az új utakat, általáno­sítva gyakorlati tapasztalatainkat és merítve a testvéri országok tapasztalataiból is. A termelés fejlesztésének jóval határozot­tabban kell támaszkodnia a társadalmi mun­katermelékenység növelésére, valamennyi társadalmi erőforrás jobb kihasználására. Ez a további gazdasági és szociális fellendülés egyetlen lehetséges, igényes, de valós útja. Jobban kell élnünk legnagyobb kincsünkkel, munkásaink, földműveseink tudásával, ké­pességeivel, hagyományaival, tapasztalatai­val, kezdeményezésével és szakértelmével. Kulcsfontosságú a tudományos-műszaki ha­ladás meggyorsítása. Eredményeinek rugal­mas és minél szélesebb körű érvényesítése váljon az irányító, a tervező, a szervező és a nevelő munka tengelyévé. (Gustáv Husák elvtársnak a Februári Győzelem 35. évfordulója alkalmából mondott beszédéből) Kosík József, a Szímöi (Zemné) Efsz normázója rövi­desen végleg megválik mun­kahelyétől, ahol 1950 óta dol­gozik. Hogy a megérdemelt nyugalomba vonulás az ő ese­tében igazán nem közhely, ar­ról a tovatűnt évek visszaper- geté-se bárkit könnyen meg­győz.- Mivel háborús rokkant va­gyok, a szövetkezetben nem sokáig alkalmaztak. 1951-ben elkerültem Bratislavába, ahol félkarú létemre építkezéseken homokot, cementet lapátoltam. Később segédraktárosnak tet­tek meg. Aztán még ugyanab­ban az esztendőben visszake­rültem a falumba, ahol trafikos lettem. Ezt a munkát öt évig végeztem. Közben megnősül­tem. 1955-ben jelentkeztem a mezőgazdasági szakiskolá­ba. Az iskolát, ahová a szövet­kezet küldött, Bélán végeztem. Amikor 1956-ban hazajöttem, a dohányoscsoport vezetője lettem. 1957-ben az efsz elnö­kévé választottak. Tisztségét négy évig látta el. Ezt tartja élete legszebb idő­szakának.- Akkor fejeztük be a falu szocializálását - idézi emléke­it. - Ez határkő volt a község történetében. A szövetkezet­ben a munkaegységet 7 koro­náról tízre emeltük. Akkor még egyetlen mérnök sem dolgo­zott a szövetkezetben, ma pe­dig 11 mérnökünk van. Akkori­ban fizettük ki a tagság által leadott értékeket, és szilárdí­tottuk a normákat. Vagyis ak­kor kezdtünk előbbre lépni. Ké­sőbb a gépesítés, a műtrágyák alkalmazása, az intenzív vető­magfajták tovább javították eredményeinket. Nem ismer­tünk differenciált munkaidőt, szombat-vasárnapi munkáért járó pótlékot, de dolgoztunk. Később a szövetkezet gép­parkjában bérelszámoló és egyben (ahogy ö mondja) gaz­daféle volt. Majd az efsz bérel­számolója lett. A normázó tisztségét 1975-tól tölti be. A kommunista pártnak 1952 januárjától tagja. A közös gaz­daságban rövid ideig pártelnök is volt, a községben pedig két évtizeden át a pártbizottság tagja. A szövetkezet gazdasági vezetőségében 25 éven át te­vékenykedett. Hatvanadik szü­letésnapja alkalmából a párt- alapszervezet javaslatára A szocialista falu fejlesztéséért járási kitüntetésben részesült.- Mindig is az őszinteség, a nyíltság híve voltam — mond­ja határozottan. - Még akkor is, ha tudtam, hogy kellemet­lenségem, bajom származik belőle. A legfontosabbnak a példamutatást tartom. Sze­rintem az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat egy­aránt fontos a jó eredmények eléréséhez. A tegnapból a má­ba a munkafegyelmet, a mun­kaidő és a gépek jó kihaszná­lását kellene átmenteni, hogy még eredményesebben gaz­dálkodhassunk. Sajnálom, hogy nem a mai körülmények között vagyok fiatal - mondja beszélgetésünk végén. F0LÖP IMRE DOLGAVÉGEZETTEN TÁVOZIK N. 1983.111.11

Next

/
Thumbnails
Contents