Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-25 / 8. szám
% A NAPRA, A LEVEGŐRE ÉS A SZÉLRE BÍZZÁK A SZÁRÍTÁST Szlovákia déli körzeteiben évről évre nagyobb területen termelik a mezőgazdasági üzemek a szemes kukoricát, mivel nagy hozamaival elősegíti a gabonaprogram megvalósítását. Nagyobb termés esetén azonban a vezetőknek nagy gondot okoz a betakarítás megszervezése és a megfelelő tárolási feltételek megteremtése. Az utóbbi években elterjedt a kukorica morzsolt állapotban való betakarítása. A módszer előnye, hogy a gabonakombájnokat is jól ki lehet használni a betakarításkor, a munka gyorsan haladhat, és nem kell túl sok raktár a termés tárolására. Hátránya, hogy a forró- levegős szárítás nagyon sok fűtőanyagot igényel. Az SZSZK MezöI gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma fűtőanyag- és energia- ellátási osztályának kimutatása szerint Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek a kukorica szárításához évente 14 700 tonna köny- nyü fűtőolajat, 3 millió 900 köbméter földgázt, 100 tonna kokszot és ugyancsak 100 tonna kőszenet használnak fel. Számítások szerint egy tonna szemes kukorica szárítása 250-300 koronába kerül, a nedvességtartalom ingadozásától függően. Ha figyelembe vesszük, hogy a 7. ötéves tervidőszak hátralévő éveiben még tovább kell csökkenteni a mező- gazdaságban is az energiafelhasználást, indokolt olyan szárítási és tárolási módszerek keresése és alkalmazása, amelyek fűtőanyagból keveset, vagy egyáltalán nem igényelnek. Ilyen energiatakarékos módszert mutatott be a Rovinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet a tardoskeddi (Tvrdosovce) Jövő Efsz-ben. A fosztott kukoricacsövek górékban való szárításáról, tárolásáról van szó. Közismert, hogy pár évtizeddel ezelőtt még minden mezőgazdasági üemben így tárolták a kukoricát. A munkaerőhiány és a gyors ütemű gépesítés tette szükségessé a forrólevegős szárítási módszernek az alkalmazását abban az időszakban, amikor a fűtőanyag is olcsó volt. A jelenlegi időszakban viszont energiahiány keltette életre a régi módszert, illetve annak korszerűsített változatát. A bemutatón egyes kutatóintézetek, vállalatok, mezőgazdasági üzemek képviselői gyakran feltették a kérdést, milyen feltételek szükségesek az ilyen tárolási módszer megvalósítására, mik az előnyei és hátrányai. Elsősorban kukoricatörő és fosztó kombájnra van szükség. A munka végzésére már a múlt évben a szovjet gyártmányú Her- szonyec-200-as KSZKU-6-os típusú kombájnokat használták. A mezőgazdasági minisztérium dolgozóinak értékelése szerint idén már 100, a 7. ötéves tervidőszak végéig pedig 240 kukoricatö- rő-fosztó kombájn dolgozik majd a déli körzetekben. Menet közben megoldják a háncs összegyűjtését is. Amint a mezőgazdasági üzemek elnökei, gépesítöi és agronó- musai elmondották, a Herszonyec kombájnok után teljesen tiszta marad a kukoricaföld. A töréssel, fosztássíl egyidöben a gép felA korszerű palettás tárolási módszer a Tardoskeddi Efsz pa- lárikovói részlegén í-------------------------------szecskázza a kukoricaszárat is, amelyet azonnal silózhatnak. A megtisztított csöves kukorica tárolásához két méretre gyártják a palettákat. Az egyik változat szélessége 120 cm, hosszúsága 160 cm, magassága 150 cm. Javasolják, hogy három szintbe rakják a palettákat, így hat méter magas lesz, és könnyű elemekből készült hullámlapokkal takarják le. Ebben az esetben nincs szükség drága szín építésére. A gazdasági udvarok bármely részén könnyen elhelyezhetők a paletták, amelyeket emelőgéppel mozgathatnak. A bemutató résztvevői megállapították, hogy a palettákban tárolt kukorica jól megszáradt, és penészedésnek nyoma sem volt. A nap, levegő, a szél tehát megtette jótékony hatását, és eredményesen helyettesítette a drága fűtőanyagot. A bemutató után két mezőgazdasági üzem vezetőitől kértünk véleményt e betakarítási és szárítási módszerről. Jozef Gubis mérnök, a Tardoskeddi Efsz elnöke elégedetten beszélt a Herszonyec 200-as kombájn munkájáról. Gyorsan folyt a betakarítás és kevés volt a veszteség. Ezért az idén még egy kombájnt vásárolnak. Úgy tervezik, hogy palettákban kétezer tonna csöves kukoricát tárolnak. Mivel első tapasztalataik a szemek nedvességtartalmának csökkentésében jók, a szárítást továbbra is a napra, a levegőre és a szélre bízzák. A módszer alkalmazásával nagyon sok fűtőanyagot takarítanak meg. Szövetkezetükben 1500 hektáron termelnek szemes kukoricát, és legalább hat tonnás hektárhozamra számítanak. Ilyen tömeg megszárításához bizony sok fűtőanyagra lenne szükség, és jelentősen megterhelné a pénzügyi gazdálkodást. Angyal János mérnök, a Tornó- ci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság igazgatója több éves tapasztalatait summázva tömören így értékelte a szárítási módszert: jó, mert energiatakarékos. Ók még olcsóbban oldották meg a tárolást és a szárítást, mint a tardoskeddiek. Dróthálóval bevont, összerakható rácsozatból készítették el a két szélső falat és a 80 cm-es széles tárolóblokkokat hu lladékdeszkával zárták le. A tetőzet is olcsó, a deszkát egyszerűen behúzták fóliaponyvával. Többször megemlítette: az a fontos, hogy a blokkok 80 cm-nél ne legyenek szélesebbek - így könnyen átfújja a szél az így tárolt kukoricát. Tapasztalataik szerint a górékba már 25 százalékos nedvességtartalommal berakhatják a kukoricát, amiből gazdaságukban 1800 tonnát tárolnak ilyen hagyományos módon. Laboratóriumi elemzéssel kimutaták, hogy az így tárolt kukorica beltar- talmi értéke nagyobb, mint a forrólevegővel szárítódé. A tervek szerint 1990-ig 50 000 hektárról - a termő terület 30 százalékáról - takarítják be és tárolják a fent ismertetett módszerekkel a kukoricatermést. BÁLLÁ JÓZSEF Olcsóbb, de bevált a Tornóci Állami Gazdaság módszere is. (A szerző és Géci felvétele) Amire a társadalmi ellenőrzés rámutatott Energiagazdálkodási eredmények a Bratislavai Baromfitenyésztő Állami Gazdaságban Vállalatainkban, üzemeinkben az utóbbi hetekben társadalmi ellenőrzéssel mérik fel, milyen eredményeket értek el a tüzelőanyag-, energia- és üzemanyagfelhasználásban. Sort kerítettek erre a fontos ellenőrzésre a Bratislavai Baromfitenyésztő Állami Gazdaságban is. Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalat minden egyes részlegére ellátogattak és alaposan megvizsgálták azok energetikai berendezéseit, vezetékeit. Az alapos szemle és ellenőrzés eredményei alapján olyan intézkedések végrehajtását rendelték el, melyek hozzájárultak a tüzelőanyag- és energiaigényesség csökkentéséhez, illetve a 02-es állami célprogram teljesítéséhez. összesen 14 intézkedést foglaltak jegyzőkönyvbe, melyek közül nyolcnak a végrehajtásához nincs szükség beruházásra. A feladatok teljesítésének időpontját is pontosan rögzítették és kijelölték a megvalósításáért felelős személyt is. Az intézkedések végrehajtásáról pontos kimutatást készítenek, és kéthavonként ellenőrzik, hol tartanak a feladatok teljesítésében. Az utólagos ellenőrzést a társadalmi ellenőrzéssel megbízott bizottság végzi majd ez év augusztusában. A szóban forgó állami gazdaság az energetikai berendezések karbantartására nagy figyelmet fordít, csakúgy, mint az energiagazdálkodás ésszerűbbé tételére. Az energiaigényesség csökkentésével kapcsolatos feladatokat nem csupán teljesíti, hanem túl is teljesíti. Ez konkrét példákkal is bizonyítható. Míg 1977-ben az 1 millió korona értékű bruttó mezőgazda- sági termelésre számítva 117,5 tonna egyezményes tüzelőanyagot használt fel, két évvel később már csak 100,2 tonnát és tavalyelőtt csupán 82,8 tonnát. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy a baromfitenyésztő állami gazdaság az 1977-1981-es időszakban 29,5 százalékkal csökkentette az egymillió korona értékű bruttó mező- gazdasági termelésre eső egyezményes tüzelőanyag- szükségletét. Jó eredményeket értek el tavaly is, az e téren előirányzott feladataikat 173 százalékra teljesítették. A CSKP KB 4. ülésének beszámolójában egyebek között megállapították, hogy az energia- és főleg a tüzelőanyag-takarékosságban a legjárhatóbb utak közé tartozik a nem hagyományos források kihasználása is. Többek között a napkollektorok, a hulladékhő, . a biogáz és egyéb, a mezőgazdaság speciális lehetőségeinek kihasználásáról van szó. A bratislavai állami gazdaság e tekintetben is az élenjárók közé tartozik. Ezt bizonyítja az Ivánka pri Dunaji-i telepükön felépített szoláris rendszer, melyet a tehénistállókban szükséges víz melegítésére használnak fel. Ezt a rendszert a múlt év júniusának végén helyezték üzembe, de az automatizációs éternek hiánya miatt november elején le kellett állítaniuk. Működésének 138 napja alatt 66 800 kilowattórát takarítottak meg, ami 0,85 terajoule villamos energiát tesz ki. A napkollektorok felülete 80 négyzetméter, s a napsugárzás hatására megközelítőleg 55 Celsius fokra hevítette fel a vizet. Rendkívülien kedvező időjárás esetén a viz hőmérséklete a 60 Celzius fokot is elérte. A szoláris rendszer a nyár folyamán naponta annyi vizet melegített meg, amennyi 300 tehén fejéséhez szükséges. «« Ennek az akciónak a fő kezdeményezője Milan Plastiak, az állami gazdaság főenergetikusa, akinek ötletét az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma is támogatta. A szoláris rendszer műszaki terveit díjmentesen és idejében készítette el a Bratislavai Földművelési Tervezőintézet egyik tervezöcso- portja, Vladimír Kujan mérnök vezetésével. A napenergiát hasznosító rendszer gyors felépítéséhez az állami gazdaság dolgozóin kívül eredményesen hozzájárult a kromérízi napkollektor-gyártó üzem, a regulációs műszerek gyártója, a prágai Kovopodnik, illetve a 2ili- nai Acélkonstrukció-gyártó Vállalát. A beruházási akciS költségei 338 ezer koronát tettek ki, ami 3,5 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Az energiagazdálkodást ellenőrző bizottság által készített jegyzőkönyvben szereplő feladatok között van az is, amelynek értelmében a főenergetikust azzal bízzák meg, hogy április végéig gondoskodjon a rendszer automatikus irányításáról, mégpedig a rendszer egész évi kihasználása érdekében. A beruházást igénylő hosszú távra szóló intézkedések keretében számolnak azzal, hogy gépesítőközpontjukban is felépítenek egy szoláris rendszert, továbbá azzal, hogy innoválják a kazánjaikat és egyéb hasonló, energiamegtakarítást eredményező feladatot valósítanak meg. A Bratislavai Baromfitenyésztő Állami Gazdaságban a dolgozók alkotó kezdeményezése és az energiaigényesség csökkentésében eddig elért számos eredmény a szavatolója annak, hogy a célul tűzött feladataikat is sikeresen megvalósítják. Stefan kocian ÚJ SZU 6 1983. II. 25.
