Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-25 / 8. szám
Hradec Královét egykor a cseh királynők városaként tartották számon - ma közel százezer lakosú kerületi székhely. Itt, a város szélén található a kelet-csehországi vállalatok egyik legnagyobbika és legjelentősebbje, a vegyipari berendezéseket és élelmiszeripari gépeket gyártó Győzelmes Február Művek. A múlt század második felében fellendülő ipar a hradeci polgárokat is lázba hozta, s négyen a vállalkozó szelleműek közül részvénytársaságot alapítottak: létrehozták a büszkén csengő Első Cseh Gépgyár Részvénytársaságot. A néhány tucat alkalmazott jobbára gépjavítással foglalkozott, csak elenyésző mennyiségben készültek egyszerűbb berendezések. A gyárat néhány évvel később egy prágai cég vette meg; mind igényesebb megrendeléseket fogadott el, a nyolcvanas években már cukcrgyári berendezéseket, gőzgépeket, vízikerekeket, turbinákat, gőzfűrészeket gyártott. Nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchiából, hanem egész Európából, Franciaországból, sót Oroszországból is jöttek a megrendelések komplett cukorgyárak szállítására. A cég kapcsolatai ekkor már oly szerteágazóak, hogy Kijevben irodát nyitnak. A száz'ad végén 500 alkalmazottjával a környék legnagyobb üzeme. Az üzlet virágzott, a munkások helyzete viszont egyre romlott: a munkaidő reggel hattól este hatig tartott (egyórás ebédszünettel), szombaton „csak“ öt óráig. A munkások elégedetlenkednek... az 1905-ös oroszországi forradalom híre hozzájuk is eljut. Nyolcórás munkanapot, szavazójogot követelnek. Közvetlen az első világháború kirobbanása előtt az üzem a plzeni Skoda Művek része lesz - s ez újabb fejlődést jelent: a gyártási program élelmiszeripari gépekre irányul. Ám mihamar mutatkoznak a gazdasági válság jelei: bércsökkentés... A munkások válasza: sztrájk. Huszonegyben megalakul a kommunista párt. 1929-ben mintegy 1700 alkalmazottja van a gyárnak, három évvel később már csak 500 - a többit elbocsátották. Egy-két évi nyugalmas korszak után - 1939-ben - a németek bevonulnak a városba, a gyár német vezetés alá kerül. A kommunista párt 120 funkcionáriusát letartóztatják... A gépgyárban már nemcsak élelmiszeripari berendezések készülnek... A munkások nem nyugszanak bele a megszállásba, ahol csak lehet, szabotázsakciókkal akadályozzák a termelést. Az illegális mozgalom azonban áldozatokat is követelt: a gyárudvaron márványba vésett tizennyolc név figyelmeztet: a halálunk ne legyen hiábavaló! xxx A felszabadulás új fejezetet nyitott a gyár életében, az 1945-ben államosított gépgyárban megindult a termelés, ötvenben önállósul, három évvel később pedig felveszi a Győzelmes Február Művek nevet. A név kötelez. Éppen azért keltett feltűnést, hogy a Hradec Králové-i Győzelmes Február Müvek (a Munka Érdemrend és a Győzelmes Február Érdemrend tulajdonosa) az 1981 -es állami tervet csak 91 százalékra teljesítette. Az akkori vezetőség nem tudott megbirkózni a feladatokkal; Karel Noga mérnök személyében új igazgató került a vállalat élére - s a vállalat kezdett magához térni, a tavalyi évet már sikeresen zárta. Josef Peringer mérnök, gazdasági igazgatóhelyettes így látja a problémát: A lemaradásnak rendszerint nemcsak egy oka van - objektív és szubjektív okok egyaránt felmerülnek. A nyolcvanas évi tervet teljesítették, de igen nehéz feltételek mellett. A vegyipari és élelmiszeripari berendezéseket gyártó vállalatnak sokkal nehezebb a dolga, mert egy-egy berendezés legyártása hosszú hónapokat vesz igénybe. Sok függ a szállítóktól is. Csak egyszer késsen a nyersanyag - és felborul a rend, veszélybe kerülnek a határidők. A terv nem teljesítésének következményei vannak - és voltak - a vállalat esetében is: a munkásokat csak elvétve és igen jelentéktelen összegben, a vezető beosztású dolgozókat azonban anyagilag érzékenyen érintette a lemaradás, nem egy esetben az egész évi prémium megvonását jelentette. xxx A szakképzett munkaerő biztosítása a vállalatok fontos feladatai közé tartozik. A munkaetóhiány felszámolásának egyik lehetősége az utánpótlás nevelése, a fiatalokkal való törődés, hiszen nem mindegy, hogy a fiatal szakmunkások megmaradnak-e a vállalatnál vagy sem. Sokat nyom a latban: vajon mit tud nyújtani a dolgozójának a vállalat. Megtalálja-e minden esetben a számítását, vagy előnyösebb munkahelyet keres? És itt lép működésbe a fluktuáció ellen harcoló bizottság. (Hadd jegyezzük még meg. négy-öt éve, hogy üzemszociológust alkalmaznak.) Közvetlenül a távozni készülő alkalmazott munkahelyén kezdi a vizsgálódást: miért mondott fel az alkalmazott? A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor elegendő a kedvezőtlen munkatársi viszonyok tisztázása, a munkafeltételek javítása, s olykor előfordul, hogy a műszakban dolgozók helyzetén kell változtatni. Az esetek ötven százalékában olyan panaszokról van szó, ami könnyűszerrel orvosolható. A bizottság ténykedésének tehát kézzelfogható eredményei vannak. Ellenben tartós problémát jelent a munkaerőhiány: pillanatnyilag is kétszáz vendégmunkás könnyíti a helyzetet. xxx, Mit gyárt a hradeci vállalat? Komplett vegyipari berendezéseket, célgépeket, élelmi- szeripari berendezéseket - elsősorban cukor- és sörgyárakat. Nézzük a térképet. Kiderül, hogy szinte alig van az országban sörgyár, amit ne a hradeciek szállítottak volna. Az ógyallai (Hurbanovo) Aranyfácán is az ő gépsorukon készül, a prágai híres smíchovi sör is, de a .. .-i közismerten rossz sör is. Hogyan lehetséges ez? Nem ók a ludasak. A jó sör sok mindentől függ... Cukorgyárakból hamarjában összeszámolok csak az országban vagy negyvenet, a sörgyárakból meg csak itthon üzemel vagy harminc. A termelés több mint ötven százaléka exportcélokat szolgál. Hradeci cukorgyárak vannak Ceylonban, Indiában, Ghánában, Egyiptomban, Kínában, Szíriában — ezek csak kiragadott példák -, és a sör is csehszlovák gépekből folyik Szíriában, Törökországban, Indiában, Lengyel- országban. Több mint hatvan országban működnek - és tegyük hozzá: kifogástalanul - a hradeci berendezések, legyen az sör- vagy cukorgyár, szeszfőzdék, vegyipari berendezések. A legnagyobb megrendelő a Szovjetunió- 1945-től huszonnégy cukorgyárat, több mint száztíz sörgyárat szállított a Győzelmes Február Müvek a szovjet partnernek, továbbá több vegyipari berendezést, célgépet.- A biokémia, a biokemizálás, a biotechnika ma a sláger- mondja Josef Peringer. - A biotechnológiai folyamatok fejlesztésében mi is érdekeltek vagyunk: nyolcvannégy októberében kellene megkezdenie a termelést az általunk gyártott fermentáló berendezésnek, de ezt a határidőt egy évvel lerövidítjük. xxx A név kötelez. Ezért született szép kötelezettségvállalásuk a Februári Győzelem 35. évfordulójára. Ez év első hónapjában harmincöt rekordot értek el: s ezek a vállalások nem a kötelező munka elvégzését tűzték ki célul- minden esetben valamivel többet jelentettek. Frantisek Pech mérnök, a vállalati igazgató asszisztense (a funkciót nemrég létesítették, tulajdonképpen titkári munkakör, azzal a különbséggel, hogy csak bizonyos időre szól, és majdani vezető posztra „jogosít“) az idei kötelezettségvállalásokat lapozza: rövidebb határidők, a javításoknak az előírtnál korábbi elvégzése. .. És idén februárban ismét megszervezik az élmunkahónapot, ami azt jelenti, hogy az éves terv tizenkettedrészét egy hónap alatt teljesítik. S mivel február kevesebb napból áll, nem is olyan jelentéktelen a vállalás. A 35. évforduló tiszteletére e hónapban önkéntes műszakot tartottak, s a bér egy részét (mintegy százezer koronát) a szolidaritási alapra, másik részét (kb. ötvenezret) a békevédök nyáron, Prágában megrendezendő tanácskozására utalják át. Mert a név, a vállalat neve - kötelez. KOPASZ CSILLA Jaromír Solta hengerész Vladimír Mlatecek (Vladimír Moravec felvételei) =: - J11 ___■—é^T-W-! I llli __ iT TTfc 2™-v»■* • i íi É 1 *'■ ,s •*».,» H Ll ' 5 ’ *> ■> « ÉggitfL ■— .Mw, - , ,,_»«* ,.. '
