Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-18 / 7. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA információkat közvetítő, tároló és feldolgozó műszaki berendezések a ma civilizációjának rohanó idejében egyre inkább központi szerepet játszanak, és egyre jobban előtérbe kerül az információk feldolgozása és közvetítése, valamint az információk felhasználása is. E sorok írójának tapasztalatból eredő meggyőződése, hogy a szocialista közösség társadalmainak közvéleménye nem szentel eléggé nagy figyelmet az információ-feldolgozás és -közvetítés oly sok valós kérdést takaró helyzetének, hanem legtöbbször megelégszik a részeredmények tudomásulvételével. A fejlett ipari társadalmak eredményeinek szemszögéből éppen ezért szeretnék rámutatni e szakma belső problémáira, hogy szorgalmazhassam ezek naprakész s gyors megoldását. Elsősorban az információ fogalmát igyekszem közérthetően meghatározni. Információ alatt mindenfajta látható és hallható adatot szoktunk érteni. Azaz szöveget, ábrákat, képeket, beszédet és számokat. Az információkat tároló és feldolgozó műszaki berendezéseket történelmi okokból nevezzük ma is számítógépeknek, még ha többre is képesek, mint csupán számítások elvégzésére. Számítógépekkel kitermelt információkat a hozzájuk kötött megjelenítő berendezésekkel (pl. a képernyők vagy hangszintetizátorok), lehet az emberek számára gépek helyi vagy távolsági (műbolygók segítségével megvalósított) hálózatokba szervezése nagymértékben növeli a szakmai munka termelékenységét és javítja minőségét. És ezeknek a számítógépeknek az ára is oly mértékben csökken, hogy a közeljövőben már nemcsak intézmények, hanem személyek is megvásárolhatják otthoni használatra. A több személy vagy berendezés által egyidejűleg használt nagy teljesítményű, ún. sokprocesszoros számítógép-rendszerek előállításában is új, árukban lényegesen olcsóbb konstrukciós megoldások kerültek az utóbbi években előtérbe. Ennek következtében a kivételesen nagy gyorsaságot és rendkívül sok adat tárolását megkövetelő feladatok megoldására emberileg tűrhető időn belül képes szuper-nagyteljesítményű számítógép rendszerek minden intézmény számára elérhetőek lettek. A felsorolt tények társadalomra gyakorolt hatását elhanyagolni lehetetlen. A munka termelékenységének és a tömegek tájékozottságának ugrásszerű növekedése az iparilag fejlett tőkés társadalmakban szükségszerűen kihat a tudományos megismerés, a műszaki fejlesztés, a termelés, az értékesítés és a műveltség színvonalának és szerkezetének gyorsuló átalakulására az egész világon. Hadd említsek meg néhány, nem is oly régen még csak a ,,science fictiInformáció, technika, társadalom ÚJ szú 1983. II. 18. közvetlenül felfoghatóvá tenni. Számítógépekkel termelt információkra azonban nemcsak az embereknek van szükségük. Más műszaki berendezések: robotok, repülőgépek, rakéták, valamint ezek rendszerei (műhelyek, bankok, repülőterek) közvetlenül, elektromos jelsorozatok alakjában kapják meg a számítógépektől az őket irányító információkat. Talán önkényesen, két csoportba sorolom a mai számítógépeket:- személyes számítógépek, ezek közé tartoznak az egyszerű személytelen folyamatokat irányitó számítógépek is:- több személy vagy berendezés által kihasznált többé- kevésbé nagy teljesítményű számítógép-rendszerek. A személyes számítógépeknek is két csoportját különböztethetjük meg:- nem szakemberek: játékos kedvű gyermekek s felnőttek, háziasszonyok, általánosan elérhető adatokat igénylő fogyasztók számára készített és forgalmazott viszonylag kis teljesítményű gépeket, valamint a- szakemberek: programfejlesztők, mérnökök, közgazdászok, orvosok, szervezők rendelkezésére álló nagyobb teljesítményű, s program- rendszerekkel jobban felszerelt ún. tudós személyes számítógépeket. _ Fejlett ipari társadalmakban az alkatrészek tömeges sorozatgyártása következtében a kis teljesítményű számítógépek ára az ún. ajándékküszöb alá-süllyedt. így évente és szerte a világon több millió darabot forgalmaznak. Előrejelzések szerint évente forgalmazott számuk ugrásszerűen nő majd tovább már a közeljövőben. Vagyis gyermekek és felnőttek tömegei szokják meg az ilyen számítógépek kezelését, programozását és szolgáltatásaik kihasználását a mindennapi életben. A „tudós“ személyes számítóon“ regényeibe illő példát. Elszaporodnak az egyre több műveletet biztonságosan elvégezni képes robotok, és fokozatosan kiszorítják a termelőmunkából a nehéz fizikai munkát. Lehetővé válik egymástól távol élő szakemberek folyamatos és rendszeres együttműködése az egész világot befonó számítógép-hálózatokon keresztül. A szakemberek percek alatt beszerezhetik a szakmai területük legújabb eredményeire vonatkozó információkat stb... A számítógépek kifejlesztésénél, azok helyi és távolsági hálózatainak megszervezésében szerzett műszaki és programozó ismeretek és tapasztalatok összessége egy új műszaki civilizáció alapjait vetette meg, amelyet joggal nevezhetünk számítógép-civilizációnak. Ennek a fejlett ipari társadalmakban elért szintje kihívás az egész világ számára. Riasztó jelenség lenne, ha a szocialista közösségben nem sikerülne rövid időn belül magas szintű számítógép-civilizációt kialakítanunk. A szocialista közösségben a KGST vezető szervei több olyan döntést hoztak az utóbbi 14 évben, amelyek megalapozták egy korszerű számítógép-civilizáció kialakításának lehetőségét. Szeretném kihangsúlyozni ezen a téren is a KGST jelentőségét. Hiszen még a gazdag, fejlett és hatalmas országok sem képesek önmagukra támaszkodva kialakítani egy magas szintű számítógép-civilizációt. Nemzetközi kutatócsoportok és nemzetközi cégek fejlesztik és gyártják a mai nemzetközi hálózatokat kialakító műszaki berendezéseket: számítógépeket és mübolygókat egyaránt. A KGST szervei már régebben elhatározták egy Egységes Számítógép Rendszer, és egy Mini Számítógép Rendszer kifejlesztését, gyártását és a KGST országain belüli forgalmazását. A döntések hozatalának idejében ez a két rendszer megalapozhatta volna egy korszerű számítógép-civilizáció megvalósítását. Sajnos, mind a fejlesztés, mind pedig a gyártás késlekedett. A fejlesztés és gyártás lassúsága következtében a szocialista közösség országaiban kisebb választékban, kevesebb és nem éppen kielégítő minőségű számítógép került piacra. A legyártott számítógépek elosztásába is hibák csúsztak. Sokszor kaptak szakembergárdával nem rendelkező intézmények számítógépeket, aminek következményeként azokat rossz hatásfokkal tudták csak kihasználni. A számítógépek üzembehelyezése és karbantartása is lassú, részben a szakemberhiány, részben pedig a nem kielégítő alkatrészellátás következtében. Elsőrendű követelmény, hogy a KGST országaiban fel kell gyorsítani, és jobban meg kell szervezni a számítógépek alkatrészeinek és rendszereinek gyártását és fejlesztését. Az is biztos, hogy bővíteni kell a megvásárolható számítógépek választékát. És nagyon szükséges több helyi és távolsági hálózat, valamint információs rendszer minél gyorsabb kialakítása. Közismert tény, hogy az USA intézményei és cégei, kormányuk támogatását is igénybe véve, még Japán és Nyugat-Európa viszonylatában is következetesen igyekeznek megőrizni a számítógépek fejlesztése terén megszerzett előnyüket. A szocialista közösség országaival szemben az USA kormánya a legszigorúbb embargópolitikát alkalmazza a számítógépek kivitelénél, s ez a tény is szorgalmazza a számítógépek fejlesztésének és gyártásának meggyorsítását a KGST keretén belül. Feladatainkat röviden a következőképpen lehetne megfogalmazni:- lehetővé kell tenni a különböző országokban dolgozó számítógép-fejlesztő csoportok nem formális, folyamatos és rendszeres együttműködését, beleértve a szakemberek huzamosabb ideig tartó cseréjét is, azok tapasztalatainak leghatékonyabb kihasználása érdekében;- jobban meg kell szervezni a számítógép-alkatrészeket és rendszereket gyártó cégek termelésének összehangolását, és fel kell oldani a számítógép-alkatrészekre vonatkozó, és egész számítógép-rendszereket is érintő, kiviteli s behozatali korlátozásokat a szocialista közösség országai között, mivel a korszerű számítógép-civilizáció kialakítása a szocialista közösség egészének érdeke;- helyi számítógép-hálózatok szaporításával párhuzamosan ki kell alakítani a KGST távolsági hálózatát és a KGST egységes információs rendszerét;- záros határidőn belül el kell kezdeni mind az egyszerű, mind pedig a „tudós“ személyes számítógépek kifejlesztését majd gyártását;- olyan árrendszert kell kialakítani, amely támogatja a számítógépek valós szükségletekhez igazodó terjedését és egyben lehetővé teszi a tapasztalt szakembergárdával rendelkező intézmények számítógépeinek folyamatos korszerűsítését;- a korszerű számítógép-civilizáció kialakításának szempontjából újra át kell gondolni az egész oktatási rendszer gyakorlati követelményekhez igazodó tartalmi módosítását. A számítógép-civilizáció kialakítása a szocialista közösség országaiban a kor parancsa. Ret- rográd előítéletek nélkül, merészen, következetesen, szervezetten és anyagi, valamint szellemi képességeink teljes kihasználásával kell ezt a korparancsot is teljesítenünk. Dr. NOVICZKY BÉLA, a matematikai és fizikai tudományok kandidátusa, a P. J. Ráférik Tudományegyetem Számítástechnikai Intézete tudományos és műszaki fömunkatársa Egyetlen telefonkészülék-gyártó vállalatunk - a Stropkovi Tesla konszernvállalat - az idén 420 millió korona értékű árut termel. A gyártmányfejlesztés magas fokát bizonyítja, hogy az idei termelésük 21 százalékát innovált termékek képezik majd. Most készítik elő a nyomógombos telefonkészülékek új típussorozatának gyártását és egyéb korszerű készülékekét, melyek elektronikus elemeket is tartalmaznak. Az egyik felvételen Milan Záleha (balról) fejlesztési dolgozó és MichaI Vasilenko mérnök, a fejlesztési részleg vezetője a T-82-es típusú mikrotelefonkészülék kagylójának műszaki rajza előtt. A másik felvételen új termékeik két példánya, a Bs 4610 valamint a Ds 3620-as „ Interiér“ nyomógombos automata készülék látható. (Felvétel: ÖSTK - Svátopluk Písecky) Érdekességek, újdonságok TELEPES FÚRÓ Sok munkahelyen még nincs áram, esetleg zavarná a munkát a hagyományos villamos fúró csatlakozó vezetéke. Ilyenkor tehet jó szolgálatot az NSZK-beli Bosch űj, akkumulátoros fúrója, amellyel acélba 6, alumíniumba 10, fába pedig maximálisan 15 milliméter átmérőjű lyukakat lehet fúrni. A könnyű, jól kezelhető, az akkumulátorral együtt mindössze 1 kilogramm tömegű fúrónak két sebességfokozata van (300 és 600 fordulat percenként). Gyorstöltővel mindössze egy óráig tart az akkumulátor feltöltése, de az akku külön is feltölthető, így két akkumulátorral mindig használatra kész a telepes fúró. A két fokozatú mechanikus hajtás lassú járatban elegendő nagy forgatónyomakékot hoz létre ahhoz, hogy akár 6 milliméteres csavarok be- és kihajtására is használhassák az ügyes kéziszerszámot. NÖVÉNYEK AZ IBOLYÁNTÚLI FÉNYBEN Az amerikai Batelle intézet munkatársai immár három év óta vizsgálják, hogy milyen hatással lehet a kultúrnövényekre a Föld ózonpajzsának elbomlása és ennek következtében a földfelszínt érő ibolyántúli sugárzás megerősödése. A búzával, árpával, burgonyával, babbal, káposztával végzett kísérletek eredményei arra vallanak, hogy az ibolyántúli ságárzás kis méretű megerősödése bizonyos növényfajok esetében növeli a terméshozamot, de a további növekedés már nagy veszteséget okoz. Más növényfajok terméshozama már az ibolyántúli sugárzás kismértékű megerősödésére csökken, az őszi káposztarepce pedig egyáltalán ki sem csírázik erősebb ibolyántúli ságárzásban. Foglalkoznak azzal a lehetőséggel is, hogy esetleg ibolyántúli szűrőket alkalmaznak a növények védelmére. Lehetséges szűrőként különböző pigmenteket, mindenekelőtt a flavonoidokat vehetik számításba. HAMIS LÁZMÉRÖK A beteg homlokára tapasztott müanyagcsík formájában forgalomba hozott újfajta lázmérők pontatlanok, nem lehet pótolni vagy kiegészíteni velük a hagyományos higanyos lázméröket - állapítja meg az amerikai orvosszövetség tudományos folyóiratának egyik legutóbbi száma. Összehasonlító méréseket végezve a két hőmérő- típussal, csak a mérések egyharmadában egyeztek meg a mérési adatok. A műanyagcsík-hőmérők az esetek többségében kisebb lázat, alacsonyabb hőmérsékletet mértek. Valószínű, hogy túlságosan befolyásolja működésüket a helyiség hőmérséklete, továbbá a homlok nedvessége és zsírossága. (d)
