Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-18 / 7. szám
* ) B eszélgetésünk kötetlenül kezdődött, Dzsamsed Hilolovics Karimovnak, a Tadzsik Állami Tervbizottság első helyettesének eredeti bevezetőjével. Megkértem őt, hogy hasonlítsa össze az egykori Tádzsikisztánt a maival, mire így válaszolt: országunkban gyakran használják azt a hasonlatot, hogy a forradalomig a legműveltebb ember a mullah (muzulmán szerzetes) volt. S ki ma a legműveletlenebb? Ugyancsak a mullah. Oleg Szpirinnel, az APN moszkvai szerkesztőjével nem álltuk meg, hogy ne nevessünk. Megértettük e sokatmondó hasonlat logikáját. Ennek ellenére mégis megkértem Karimov elvtársat, hogy folytassa a megkezdett témát. Minden negyedik lakos tanul- Miért is ne? - mondja mosolyogva. Nem véletlenül kezdtem ezzel a megmosolyogtató hasonlattal. Egész területünkön mindössze 10 iskola volt, 13 tanítóval és 369 tanulóval, a gazdag szülök gyermekeivel. S közben gyakran a „műveltek“ közé sorolták azokat is, akik legalább olvasni tudtak. Nem volt tehát egyetlen közép- vagy szakiskolánk sem. Ma a köztársaság minden negyedik lakosa diák, 12 főiskolánk van és számos közép- és szakiskolánk. Ezeket összesen 1 200 000 tanuló és diák látogatja. Hasonló a helyzet az egészségügy terén is. Sajnos - ez közismert tény - Tádzsikisztán a cári Oroszország legelmaradottabb részeihez tartozott. Területünkön nem volt egyetlen város sem. Az embereket pestis, kolera, himlő, malária, tífusz pusztította. Ma több mint 8 ezer orvosunk van, s orvosi karunkon közel 3 ezer diák tanul.- Megtudhatnánk valamivel többet az iskolaügy fejlődéséről? Természetesen. Az állami egyetemnek több kara van - matematika-fizikai, gazdasági, történelmi, filológiai, biológiai stb. Ezenkívül több főiskolánk is van, köztük orvosi, mezőgazdasági, művészeti, pedagógiai.- Körülbelül mennyi a főiskolások száma? Gyors választ kapunk: - Több, mint 54 ezer.- A tudásvágy és a minél több magasan képzett káder szükségessége az egyik oldalon, s a másik oldalon e káderek kihasználása a népgazdaságban bizonyára rendkívüli igényeket támaszt a tudományos akadémiával szemben, mind szorosabb kapcsolatára az elmélettel és a gyakorlattal nem kevésbé...- Helyes - szakítja félbe kérdésem - ez logikus. Miközben rágyújt talán harmadik cigaráttájára, sorolja a pontos adatokat: - Akadémiánknak 51 tudományos kutatóintézete van. Ezek tevékenysége érthetően egy-egy szűk szakterületre korlátozódik.- Melyek tipikusak a köztársaság számára? Szerényen, de bizonyos büszkeséggel mondja: - Ilyen a maga nemében egyedülálló intézet például a Pamiri Biológiai Intézet. Háromezer méteres magasságban dolgozik, s az egész világból találhatunk itt növényeket. Azért jöhetett ott létre ilyen különleges laboratórium, mivel olyan nagy magasságban az ibolyántúli sugárzás szinte akadálytalan, így a növények fejlődése biztosított. Továbbá nemrég kezdte meg munkáját az Anya- és Gyennekvédelmi Intézet. Nagy szükség volt rá, mivel az összes köztársaság közül nálunk a legmagasabb a szaporulat. Ezer szülőre háromezer gyermek az átlag, ami az össz-szövetségi arány közel háromszorosa. Bizonyára egyetért azzal, hogy az ilyen kincsről, mint az anyák és gyermekek, tudományosan kell gondoskodni. Mechanikusan egy újabb cigarettára gyújt, és én kihasználom a szünetet a további kérdésre: Karimov elvtárs, összehasonlítaná az egykori Tádzsikisztánt a mai gazdasági fejlődésével? Elsősorban azt szeretném megtudni, mi épült az elmúlt hatvan év során.- Honnan is kezdjem? - teszi fel má- gának a kérdést. Engedje meg, hogy ismét érveljek. Minden első volt A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után nálunk valójában minden az első volt: az első tadzsik nyelven nyomtatott újság, az első nyomtatott könyvek, az első villanyégő, amely 1926-ban gyulladt ki, az első kórház, az első vasútvonal, az első légijárat, a Tadzsik SZSZK első himnusza, első állami lobogója... és folytathatnám még a sort. Tádzsikisztán hegyes vidék, területének 93 százalékát a Pamir és Tiensan hegyláncai borítják. A forradalomig itt csak 6 kicsi üzem volt. 1924-ben még csak 8400 tonna nyersgyapotot termesztettünk.- És milyen ma a helyzet?- Ma a köztársaságban több mint 400 ipari üzem működik, amelyek több mint száz ipari ágazatot képviselnek. Gyártunk esztergákat, transzformátorokat, hűtőszekrényeket, műtrágyát, selymet, jó minőségű alumíniumot. Mezőgazdászaink évente kb. 1 millió tonna gyapotot adnak az országnak, melynek jelentős részét az értékes vékony szálú fajták képezik. Nem volt fantazmagória- Hogyan segítették Tádzsikisztán fejlesztését a testvéri köztársaságok és milyen mértékben vesz részt Tádzsikisztán az össz-szövetségi feladatok teljesítésében?- Ez alapvetően fontos kérdés, és több válaszom is van. Karimov elvtárs egy érdekes történetet idéz fel: - A húszas évek végén kezdtek nálunk foglalkozni azzal a merész gondolattal, hogy a Vahs folyó völgyét hasznosítsák. Pártunk ugyanis azt a feladatot tűzte ki, hogy önellátóaknak kell lennünk gyapotból. Az öntözőmü terveinek kidolgozására egy Gordon nevű amerikai szakembert kértek fel. Történelmi dokumentumok őrzik kijelentését a népi komisszárok tanácsa előtt. ,,Már számos öntözőrendszert építettem Indiában. Amerikában, de amit önök kigondoltak, az fantazmagória.“ A párt azonban mozgósította az egész népet, és az építkezést nemzetinek nevezte - hasannak - ami megközelítőleg annyit jelent, ,,közösen“. S a „fantazmagória“ nemsokára megépült. Lehalkítja hangját, mintha csak magának mondaná: - Az első évektől kezdve mindenben, bármit is terveztünk, építettünk, mindig mindenben éreztük az orosz, az ukrán, az üzbég és más népek barátságának óriási erejét, segítségét. Segítettek szakemberekkel, nyersanyagokkal, technikával... Nureket negyven nemzet építette A vízerőművek építésének sorában a legnagyobb a Nureki Vízerőmű megépítése volt, a legsebesebb folyónkon, a Vahson. Ez az erőmű a legmagasabb a világon, több mint 300 méter. Gyors összehasonlítást végzek - tehát magasabb, mint a híres párizsi Eiffel- torony.- A tervek kidolgozásában több tucat szovjet tudományos kutató- és tervezőintézet vett részt, építésében pedig negyven nemzet képviselői. Nurek ma az ötvenedik milliárd kilowattóra energiát állítja elő, és a több mint 10 négyzetkilométer területű, 10,5 milliárd köbméter tartalmú víztározó több ezer hektár, korábban terméketlen földterület öntözését tette lehetővé még a szomszédos Üzbegisztánban és Türkméniában is. Az erőművet nem fenyegetik a földrengések sem, erre gondoltak az építésnél.- Igen, ez ismert, hogy önöknél rendkívül magas a szeizmicitás, a Szovjetunióban a legerősebb. Elmondaná röviden, mit tesz ilyen fontos kérdésben a tudomány?- Hát igen, az erős szeizmikus tevékenység azt bizonyítja, hogy itt még mindig folyik a hegyképzö tevékenység. Képzelje csak el, tudósaink évente hatezer földalatti „vihart“ regisztrálnak!- Számunkra ez szinte elképzelhetetlen. Mit tesznek önök ezen a területen, milyen szinten van a tudományos elöreDzsamised Hilolovics Karimov jelzés, s milyen a jelentősége g népgazdaság számára?- Felbecsülhetetlenül nagy - hangzik a válasz. Tudósaink kutatásaik és megfigyeléseik alapján kidolgozták a földrengésálló épületek, erőművek stb. terveit. A kormány már tíz nappal az első rengések előtt megkapja a szükséges tájékoztatást, s ha kell, intézkedik. A tudományos akadémián van a köztársaság föld- rengési térképe. Ennek alapján már 15 évvel előre ismerjük a várható aktív földmozgások helyét. Megelőzni az időt- Milyenek Tádzsikisztán tervei a 11. ötéves tervidőszakra?- Rendkívül nagyok és igényesek. Ezért a jelszónk: megelőzni az időt, jobban és többet dolgozni. Ez a jelszó a többi testvéri köztársaságban is. Nálunk első helyen az elektroenergetika, a színesfémkohászat, a gépipar és a vegyipar fejlesztése áll. Ezenkívül új gátak, üzemek épülnek, jelentősen növeljük a lakásépítést is. Most évente 19 800 lakást építünk 1 millió négyzetméter összterülettel. Ez a szám azonban növekedni fog. Befejezésül még rövid tájékoztatást kérek a mezőgazdaság feladatairól. Nagyon érdekes megjegyzést tesz:- Nézze, Nyugaton katonai légihidakat hoznak létre, mi „zöld“ légihidakat a köztársaság és Szibéria között. Állandóan szállítunk oda friss zöldséget, szőlőt, déligyümölcsöt, vagyis mindent, ami napsütötte országunkban terem. Eredményeink elérésében fontos szerepet játszik a korszerű technika is. 1928-ban csak 4 traktorunk volt, ma a földjeinken 35 ezer traktor, ezer kombájn, 25 ezer teherautó és számos más gép dolgozik. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 657 millió rubelt ruházunk be a mezőgazdaságba, ami egy negyedével több, mint az előző időszakban. Elbúcsúzunk. Köszönetét mondok a kimerítő tájékoztatásért, melynek köszönhetően megismerhettem azokat a gigantikus változásokat, amelyeket a Tadzsik SZSZK a Szovjetunió testvéri nemzeteivel szoros együttműködésben, a kölcsönös segítségnyújtásnak köszönhetően ért el az elmúlt hatvan év során. JÁN léTVANÓIN (Az APN és a szerző felvétele) Gyapotbetakarítás a Vahs-völgyben r 'll-1/ n é—|—i ^i 1^——“TfTJ-1 J~IA~~li——| Tádzsikisztán
