Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-18 / 7. szám

* ) B eszélgetésünk kötetlenül kez­dődött, Dzsamsed Hilolovics Karimovnak, a Tadzsik Állami Tervbizottság első helyet­tesének eredeti bevezetőjé­vel. Megkértem őt, hogy ha­sonlítsa össze az egykori Tádzsikisztánt a maival, mire így válaszolt: országunk­ban gyakran használják azt a hasonlatot, hogy a forradalomig a legműveltebb em­ber a mullah (muzulmán szerzetes) volt. S ki ma a legműveletlenebb? Ugyancsak a mullah. Oleg Szpirinnel, az APN moszkvai szerkesztőjével nem álltuk meg, hogy ne nevessünk. Megértettük e sokatmondó hasonlat logikáját. Ennek ellenére mégis megkértem Karimov elvtársat, hogy foly­tassa a megkezdett témát. Minden negyedik lakos tanul- Miért is ne? - mondja mosolyogva. Nem véletlenül kezdtem ezzel a megmo­solyogtató hasonlattal. Egész területün­kön mindössze 10 iskola volt, 13 tanítóval és 369 tanulóval, a gazdag szülök gyer­mekeivel. S közben gyakran a „művel­tek“ közé sorolták azokat is, akik lega­lább olvasni tudtak. Nem volt tehát egyet­len közép- vagy szakiskolánk sem. Ma a köztársaság minden negyedik lakosa diák, 12 főiskolánk van és számos közép- és szakiskolánk. Ezeket összesen 1 200 000 tanuló és diák látogatja. Ha­sonló a helyzet az egészségügy terén is. Sajnos - ez közismert tény - Tádzsikisz­tán a cári Oroszország legelmaradottabb részeihez tartozott. Területünkön nem volt egyetlen város sem. Az embereket pestis, kolera, himlő, malária, tífusz pusz­tította. Ma több mint 8 ezer orvosunk van, s orvosi karunkon közel 3 ezer diák tanul.- Megtudhatnánk valamivel többet az iskolaügy fejlődéséről? Természetesen. Az állami egyetem­nek több kara van - matematika-fizikai, gazdasági, történelmi, filológiai, biológiai stb. Ezenkívül több főiskolánk is van, köztük orvosi, mezőgazdasági, művésze­ti, pedagógiai.- Körülbelül mennyi a főiskolások száma? Gyors választ kapunk: - Több, mint 54 ezer.- A tudásvágy és a minél több maga­san képzett káder szükségessége az egyik oldalon, s a másik oldalon e káde­rek kihasználása a népgazdaságban bi­zonyára rendkívüli igényeket támaszt a tudományos akadémiával szemben, mind szorosabb kapcsolatára az elmélet­tel és a gyakorlattal nem kevésbé...- Helyes - szakítja félbe kérdésem - ez logikus. Miközben rágyújt talán harmadik cigaráttájára, sorolja a pontos adatokat: - Akadémiánknak 51 tudomá­nyos kutatóintézete van. Ezek tevékeny­sége érthetően egy-egy szűk szakterület­re korlátozódik.- Melyek tipikusak a köztársaság szá­mára? Szerényen, de bizonyos büszkeséggel mondja: - Ilyen a maga nemében egye­dülálló intézet például a Pamiri Biológiai Intézet. Háromezer méteres magasság­ban dolgozik, s az egész világból találha­tunk itt növényeket. Azért jöhetett ott létre ilyen különleges laboratórium, mivel olyan nagy magasságban az ibolyántúli sugárzás szinte akadálytalan, így a növé­nyek fejlődése biztosított. Továbbá nem­rég kezdte meg munkáját az Anya- és Gyennekvédelmi Intézet. Nagy szükség volt rá, mivel az összes köztársaság közül nálunk a legmagasabb a szaporu­lat. Ezer szülőre háromezer gyermek az átlag, ami az össz-szövetségi arány kö­zel háromszorosa. Bizonyára egyetért azzal, hogy az ilyen kincsről, mint az anyák és gyermekek, tudományosan kell gondoskodni. Mechanikusan egy újabb cigarettára gyújt, és én kihasználom a szünetet a to­vábbi kérdésre: Karimov elvtárs, össze­hasonlítaná az egykori Tádzsikisztánt a mai gazdasági fejlődésével? Elsősor­ban azt szeretném megtudni, mi épült az elmúlt hatvan év során.- Honnan is kezdjem? - teszi fel má- gának a kérdést. Engedje meg, hogy ismét érveljek. Minden első volt A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után nálunk valójában minden az első volt: az első tadzsik nyelven nyomta­tott újság, az első nyomtatott könyvek, az első villanyégő, amely 1926-ban gyulladt ki, az első kórház, az első vasútvonal, az első légijárat, a Tadzsik SZSZK első himnusza, első állami lobogója... és foly­tathatnám még a sort. Tádzsikisztán he­gyes vidék, területének 93 százalékát a Pamir és Tiensan hegyláncai borítják. A forradalomig itt csak 6 kicsi üzem volt. 1924-ben még csak 8400 tonna nyers­gyapotot termesztettünk.- És milyen ma a helyzet?- Ma a köztársaságban több mint 400 ipari üzem működik, amelyek több mint száz ipari ágazatot képviselnek. Gyár­tunk esztergákat, transzformátorokat, hű­tőszekrényeket, műtrágyát, selymet, jó minőségű alumíniumot. Mezőgazdásza­ink évente kb. 1 millió tonna gyapotot adnak az országnak, melynek jelentős részét az értékes vékony szálú fajták képezik. Nem volt fantazmagória- Hogyan segítették Tádzsikisztán fej­lesztését a testvéri köztársaságok és mi­lyen mértékben vesz részt Tádzsikisztán az össz-szövetségi feladatok teljesíté­sében?- Ez alapvetően fontos kérdés, és több válaszom is van. Karimov elvtárs egy érdekes történetet idéz fel: - A húszas évek végén kezdtek nálunk foglalkozni azzal a merész gondolattal, hogy a Vahs folyó völgyét hasznosítsák. Pártunk ugyanis azt a feladatot tűzte ki, hogy önellátóaknak kell lennünk gyapotból. Az öntözőmü terveinek kidolgozására egy Gordon nevű amerikai szakembert kértek fel. Történelmi dokumentumok őrzik kije­lentését a népi komisszárok tanácsa előtt. ,,Már számos öntözőrendszert épí­tettem Indiában. Amerikában, de amit önök kigondoltak, az fantazmagória.“ A párt azonban mozgósította az egész népet, és az építkezést nemzetinek ne­vezte - hasannak - ami megközelítőleg annyit jelent, ,,közösen“. S a „fantazma­gória“ nemsokára megépült. Lehalkítja hangját, mintha csak magá­nak mondaná: - Az első évektől kezdve mindenben, bármit is terveztünk, építet­tünk, mindig mindenben éreztük az orosz, az ukrán, az üzbég és más népek barátságának óriási erejét, segítségét. Segítettek szakemberekkel, nyersanya­gokkal, technikával... Nureket negyven nemzet építette A vízerőművek építésének sorában a legnagyobb a Nureki Vízerőmű meg­építése volt, a legsebesebb folyónkon, a Vahson. Ez az erőmű a legmagasabb a világon, több mint 300 méter. Gyors összehasonlítást végzek - tehát magasabb, mint a híres párizsi Eiffel- torony.- A tervek kidolgozásában több tucat szovjet tudományos kutató- és tervezőin­tézet vett részt, építésében pedig negy­ven nemzet képviselői. Nurek ma az ötvenedik milliárd kilowattóra energiát ál­lítja elő, és a több mint 10 négyzetkilomé­ter területű, 10,5 milliárd köbméter tartal­mú víztározó több ezer hektár, korábban terméketlen földterület öntözését tette le­hetővé még a szomszédos Üzbegisztán­ban és Türkméniában is. Az erőművet nem fenyegetik a földrengések sem, erre gondoltak az építésnél.- Igen, ez ismert, hogy önöknél rend­kívül magas a szeizmicitás, a Szovjetuni­óban a legerősebb. Elmondaná röviden, mit tesz ilyen fontos kérdésben a tudo­mány?- Hát igen, az erős szeizmikus tevé­kenység azt bizonyítja, hogy itt még min­dig folyik a hegyképzö tevékenység. Képzelje csak el, tudósaink évente hat­ezer földalatti „vihart“ regisztrálnak!- Számunkra ez szinte elképzelhetet­len. Mit tesznek önök ezen a területen, milyen szinten van a tudományos elöre­Dzsamised Hilolovics Karimov jelzés, s milyen a jelentősége g népgaz­daság számára?- Felbecsülhetetlenül nagy - hangzik a válasz. Tudósaink kutatásaik és megfi­gyeléseik alapján kidolgozták a földren­gésálló épületek, erőművek stb. terveit. A kormány már tíz nappal az első rengé­sek előtt megkapja a szükséges tájékoz­tatást, s ha kell, intézkedik. A tudomá­nyos akadémián van a köztársaság föld- rengési térképe. Ennek alapján már 15 évvel előre ismerjük a várható aktív föld­mozgások helyét. Megelőzni az időt- Milyenek Tádzsikisztán tervei a 11. ötéves tervidőszakra?- Rendkívül nagyok és igényesek. Ezért a jelszónk: megelőzni az időt, job­ban és többet dolgozni. Ez a jelszó a töb­bi testvéri köztársaságban is. Nálunk első helyen az elektroenergetika, a színes­fémkohászat, a gépipar és a vegyipar fejlesztése áll. Ezenkívül új gátak, üze­mek épülnek, jelentősen növeljük a lakás­építést is. Most évente 19 800 lakást építünk 1 millió négyzetméter összterü­lettel. Ez a szám azonban növekedni fog. Befejezésül még rövid tájékoztatást kérek a mezőgazdaság feladatairól. Na­gyon érdekes megjegyzést tesz:- Nézze, Nyugaton katonai légihidakat hoznak létre, mi „zöld“ légihidakat a köz­társaság és Szibéria között. Állandóan szállítunk oda friss zöldséget, szőlőt, déli­gyümölcsöt, vagyis mindent, ami napsü­tötte országunkban terem. Eredményeink elérésében fontos szerepet játszik a kor­szerű technika is. 1928-ban csak 4 trak­torunk volt, ma a földjeinken 35 ezer traktor, ezer kombájn, 25 ezer teherautó és számos más gép dolgozik. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 657 millió rubelt ruházunk be a mezőgazdaságba, ami egy negyedével több, mint az előző idő­szakban. Elbúcsúzunk. Köszönetét mondok a kimerítő tájékoztatásért, melynek kö­szönhetően megismerhettem azokat a gigantikus változásokat, amelyeket a Tadzsik SZSZK a Szovjetunió testvéri nemzeteivel szoros együttműködésben, a kölcsönös segítségnyújtásnak köszön­hetően ért el az elmúlt hatvan év során. JÁN léTVANÓIN (Az APN és a szerző felvétele) Gyapotbetakarítás a Vahs-völgyben r 'll-1/ n é—|—i ^i 1^——“TfTJ-1 J~IA~~li——| Tádzsikisztán

Next

/
Thumbnails
Contents