Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-11 / 6. szám
TUDOMÁNY ÉDi TECHNIKA IDŐSZÁMÍTÁSUNK FEJLŐDÉSE Egy verseny alkalmával az egyik résztvevőtől megkérdezték, hogy mi történt a Szovjetunióban 1918. február 10-én. Mivel az hosszabb ideig gondolkodott, maga a kérdező adta meg rá a megfelelő választ: semmi, mert ilyen dátum a Szovjetunióban nem is létezett. Hogy miért, azt majd a továbbiakból fogjuk megtudni. Mielőtt azonban az időszámítás kérdésének részletesebb elemzésébe kezdenénk, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat. Az időszámítás alapegysége a Föld teljes tengely körüli forgásideje. Ezt az időtartamot nevezzük napnak. Időmérésre korábban felhasználták már a Hold alakváltozásait is. A babilóniaiak és az arabok ehhez igazították az év hosszát. Ez az ún. holdév, vagy lunáris év (lat. luna - Hold). Az év az az időtartam, amelynek során az évszakok egyszer váltakoznak. Ezt az időtartamot eredetileg holdévben, később napévben, vagy soláris (lat. sol - Nap) évben határozták meg. A csillagászati, vagy tropikus (gör. troposz - fordulás, fordulat) év időszámításunk alapja.'Ez a Nap két egymást követő tavaszponton való átmenete közt eltelt idő, és hossza 365" 5° 46mp, vagy 365,242 nap. A csillagászati év különbözik a naptári (polgári) évtől. Ennek pontos meghatározása nagyon nehéz. A nehézség abban rejlik, hogy a napév a napnak nem egész számú többszöröse. Ezek után áttérhetünk időszámításunk fejlődésének részletesebb ismertetésére. Időszámításunk gyökerei- ahogy tudjuk - a rómaiakhoz nyúlnak vissza. A római év eredetileg 10 hónapból állott. Az év hossza 304 nap volt és márciussal kezdődött. Közismert, hogy a római nép harcias volt, és azért az év első hónapja nevét a háború istenétől, Mars-tói kapta. Numa Pompilius - Róma második királya- vezette be a 355 napból álló lunáris évet, és a hónapok számát kettővel bővítette: januárral és februárral. Hogy a tropikus és a naptári év közötti különbséget némileg eltávolítsák, a rómaiak minden második évben egy 22 napból és minden negyedik évben egy 23 napból álló hónapot iktattak be a naptárba. E hónap neve mensis intercalaris volt. A hónapok neve a következő volt: Marti- us, Április, Maius,-lunius, Quincti- lis (lat. quintus - ötödik), Sextilis (lat. sextus - hatodik), September (lat. September mensis - hetedik hónap kifejezéséből elvonva), October (nyolcadik), November (kilencedik), December (tizedik, ia- nuarius és Februarius. C. Julius Cesar i. e. 46-ban megreformálta a római naptárt. A holdév helyébe bevezette a napévet. A jövőre pedig a tropikus évet 365 1/4 napnak véve úgy intézkedett, hogy minden 4 év közül 3 legyen 365 napos, a negyedik pedig 366 napos. A szökőnapot pedig február 24-e után iktatták be úgy. hogy a szökőévben ezt a napot kétszer számították. Ez a nap volt a római számítás szerint (beleszámítva azt a napot is „amelytől“ és azt is „ameddig“) a márciusi Kalendák (Kalendae - ez volt minden római hónap első napjának neve, innen a „kalendárium“ elnevezés is) előtt a hatodik nap (dies sextus). Mivel a szökőévben kétszer számították, a neve akkor dies bisextilis volt. Az év kezdetét a régi szokástól eltérően március 1-e helyett január 1-re tette, az évet pedig 12 hónapra osztotta fel. Cesarról nevezik ezt a naptárt „Julián-naptár“-nak. Az ö tiszteletére nevezték el a Quinc- tilis hónapot lulius-nak, mert Cesar e hónap 13-án született 100- ban i. e„ és ugyanakkor elrendelték, hogy 31 napos legyen. 27-ben i. e. Augustus császár, Cesar adoptált fia, elrendelte, hogy az ő tiszteletére nevezzék el Sextilis-t Augustus-nak, és mivel ő sem akart kisebb lenni Cesarnál, az ő hónapja is 31 napot kapjon. Ez a Julius Cesar-féle naptári év azonban 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb volt, mint a tényleges tropikus év és így a XVI. században már 10 nappal előbbrehaladt a naptári számítás a tényleges időnél. Ennek az eltérésnek a kiküszöbölésére XIII. Gergely (lat. Gregorius) pápa 1582-ben (a naptárreform éve) elrendelte, hogy október 4-e után rögtön 15-ikét írjanak. Ez az ún. ,,Gregorián-naptár'‘ (Gergely-féle naptár) még ma is érvényben van. Szerinte az évszázadok közül csak azok maradtak meg szökőévnek, amelyek 400-zal oszthatók. A Gregorián év (365n 5Ó 49p 12mp) csak 26 másodperccel hosz- szabb a tropikus évnél. Ez az eltérés több mint 3000 év alatt tesz ki csak egy napot. Mivel a naptárreform egy pápa nevéhez fűződik, annak elfogadása a katolikus országokban nem ütközött nehézségekbe. Más volt azonban a helyzet a más vallásé országokban. így például a protestáns Anglia csak 1752-ben, Svédország csak 1753-ban fogadta el az új naptárt, míg az ortodox (pravoszláv) egyház máig is a ,,Julián-naptár“-t használja. Ezek után kövessük a két naptár további fejlődését. A naptárreform éve, 1582 után következő századvég 1600 volt. Ez az év mindkét naptár szerint szökőév volt, azért a Julián-naptár továbbra is csak 10 nappal maradt le az új naptár mögött. 1700 már csak a régi naptár szerint volt szökőév, de az új szerint már nem. A különbség így már 11 napra növekedett. Ez 1800-ban 12 nap és 1900-ban már 13 nap volt. Ez a különbség megmarad 2000-ben is és csak 2100-ban éri el a 14 napot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1700-as években a Julián-naptár szerint akkor volt a hónap elseje, amikor a Gregoriánnaptár szerint 12-e volt. Az 1800- as években ez 13-án, és az 1900- as években 14-én van. Hogyan járunk el akkor, ha egy bizonyos esemény a múlt században (az 1800-as években) játszódott le? Láttuk, hogy a két naptár között a különbség 12 nap voít, vagyis a régi naptár szerint akkor volt a hónap eleje, amikor az új naptár szerint 13-a volt. Lenin például a régi naptár szerint 1870. április 10-én született. Ha meg akarjuk állapítani, hog ez a nap az új naptár szerint a hónap melyik napjára esett, a 12-höz hozzáadjuk a 10-et, és így megkapjuk Lenin születésének dátumát a Gregorián-naptár szerint, vagyis április 22-ikét. DR. HOTVÁTH ISTVÁN, kandidátus ÚJ SZÚ 1983. II. 11. AZ ATOMERŐMŰVEK ÉPÍTÉSI IDEJE Az atomerőművek megvalósításának időtartama, vagyis a hatósági engedély kérésétől az üzembe helyezésig terjedő idő az utóbbi időkben főként az Egyesült Államokban jelentős mértékben megnövekedett. Ennek oka elsősorban a biztonsági előírások szigorítása miatt az engedélyezési eljárás elhúzódása. A szorosan vett építési idő, vagyis a hatósági engedély elnyerésétől az üzembe helyezésig eltelt idő bizonyos mértékben szintén növekedett. A blokkok egységteljesítményének emelése is növeli az engedély elnyerésének elhúzódásán kívül az építési időt. A meghosszabbodott építési idő természetesen növeli a beruházási költségeket, ami hátráltatja a nukleáris energia erömüvi hasznosítását és az érdeklődést inkább a szénerőmüvek felé fordítja. Az Egyesült Államokban a szorosan vett építési idő ez idő szerint 900-1000 MW villamos teljesítményű könnyüvizes reaktor esetében 96 hónap (8 évj:körül mozog, ami kétszerese a széntüzelésű erőmű építési idejének. A hetvenes évek elején egy 500 MW-os atomerőmű kereken 4 év alatt megépült. Az engedélyezési eljárással együttes teljes megvalósítási idő az Egyesült Államokban jelenleg eléri a 16 évet is. Franciaországban ennél jóval előnyösebb a helyzet. Egy 950 MW-os nyomottvizes reaktoré francia atomerőmű építési ideje 5 év, az engedélyezési eljárással együtt számított megvalósítás ideje 6,5 év, 1300 MW-os reaktor esetében 7, ill. 8,5 év. Nagy-Bitanniában egy 800 MW-os gázhütésű reaktornál 8,5 és 10,5 év, egy 110 MW-os nyomottvizes reaktornál 5,5 és 7,5 év az építési, ill. a teljes megvalósítási idő. Bajorországban, az NSZK legújabb üzembe helyezett atomerőművének építési ideje 7 év volt. További példaként említhető Japán, ahol egy 700 MW-os nyomottvizes reaktoré atomerőműnél 5, ill. 14 év az építési és a megvalósítási idő. CITRANCSMAG A ROVARKÁRTEVŐK ELLEN A kaliforniai egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a citrancs (grapefruit) magjából és más citrusfélék hulladékaiból kivont, rendkívül keserű anyagot, a limonoidok eredményesen felhasználhatók a rovarkártevők, kivált a gyapot- mag-bagolylepke leküzdésére. A kutatók véleménye szerint egyedül a Kaliforniában feldolgozott grapefruit magvaiból évente 300 tonna rovarirtó szert lehetne előállítani. A vegyszer gátolja a rovar- kártevők növekedését, ezzel nemcsak korlátozza az általuk okozott károkat, hanem csökkenti ellenállóképességüket is a természetes parazitákkal, betegségekkel és a mostoha időjárási viszonyokkal szemben. A FÖLD VÍZKÖPENYE Évente 550 ezer köbkilométer víz hullik a Földre eső, pára, hó és jég formájában - állapították meg szovjet hidrológusok számítógépes elemzéssel, a meteorológiai állomások és a tudományos kutatóhajók mérései alapján. Ez a csapadékmennyiség 1,08 méter vastagságú vízköpennyel vonhatja be az 510 millió négyzetkilométer kiterjedésű földfelszínt. Bolygónk biológiai (tehát az élő szervezetek tartalmazta) vízállományát a szovjet kutatók 1120 köbkilométernyire becsülik. A bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézetben a tudományos és műszaki fejlesztés állami terve keretében a feromónok gyártási technológiájának a kutatásával is foglalkoznak. A feromónok olyan vegyi anyagok, amelyeket a rovarok bocsátanak ki kölcsönös tájékozódásuk céljából. Többnyire a nőivarú egyedek termelik párzás idején a hímek csalogatására. E vegyszereknek nagy gyakorlati jelentőségük lesz a rovarkártevők előfordulásának megállapítása, a vegyszeres védekezés optimális időpontjának megállapítása, valamint a rovarok környezeti eltájolása és csapdákba való csalogatása szempontjából. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerves- és Biokémiai Intézetével, Entomológiai Intézetével, valamint a bratislavai Chemika vállalattal együttműködésben sikerült elérni, hogy már 1984-ben rendelkezésre álljon a szükséges gyártási dokumentáció a be- tűzószű és később az almamoly ellen alkalmazható férőmön ipari gyártásához. A betűzőszú elleni készítményt a kutatóintézet kísérleti berendezéseivel már most is gyártják. A feromón- készítmények hazai gyártása a jövőben több mint hét és fél millió devizakorona meg(A ÓSTK felvételei) a fakéregben, a második felvételen Marcela Hadvinová a betűzőszú elleni femmon egyik alapanyagát készíti elő. takarítását teszi lehetővé. Az eljárás lényeges mértékben csökkenti a növényvédelmi rovarirtó vegyszerek használatának szükségességét, ezért környezetvédelmi szempontból is igen jelentős. Az első felvételen a be- tűzószű kártétele látható Üveg félvezetők * A hagyományos félvezető kristályokat egyre gyorsabb ütemben váltják fel a szovjet elektronikai iparban olcsóbb és bizonyos körülmények között sokkal célszerűbb üveg félvezetőkkel és vezetőkkel. A különböző elemek tellúr- és szeléntartalmú vegyületeiből készült üveg jóval kevésbé érzékeny a szennyeződésekre. Nem érzékeny az ionizáló sugárzásokra sem, amelyek súlyos kárt okozhatnak a hagyományos egykristályokban. A számítógépek memóriáiban, a másológépekben és az ezüst nélküli röntgenfényképezésben máris széles körben használják az üveg félvezetőket. Felhasználhatók kitűnő háromdimenziós képek rögzítésére is a holográfiában. PULZUSMÉRŐ KARÓRA Az ábrán látható japán Seiko gyártmányú karóra külalakra nem nagyon különbözik az általános digitális kvarc karóráktól, azzal a megjegyzéssel, hogy vízálló. A pontos idő, dátum és nap kijelzésén kívül 1/100 s-os pontossággal méri az időt (részidő megjelenítéssel is), az előre beállított időben pedig akusztikai figyelmeztető jelzést ad. Ami újdonság, és amire más hasonló karórák nem használhatók, az a pulzusmérés. A karórába integrált pulzusmérő elektronika érdekessége, hogy nem a karütőerének lüktetését méri, hanem az elektro- kardiogram elve alapján működik. A szívizomzat működése közben, a szívverések hatására keletkező elektromos feszültségek a testünk felületének egymástól távolabbi helyeinél különböző értékűek. Ezt a karóra két elektródája érzékeli; az egyik a karunkhoz simuló alsó fedőlap, a másik pedig az óra előlapján levő pulzusmérő nyomógomb. A pulzusméréshez ezt a nyomógombot kell megnyomni a másik kezünk mutatóujjával. Az elektródák által érzékelt feszültségkülönbségeket az elektronika pulzusról pulzusra rezgésekké alakítja át, a rezgésingadozásokat átlagolja, majd a percenkénti rezgésszámot, tehát a pulzusszámot a számlapon kijelzi. (T) A
