Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-11 / 6. szám

Az elektrolízisüzem sorba kapcsolt ol- vasztóberenezésein már nem okoz gondot a rövidzárlat helyének pontos bemérése villanyáram szükséges a sokféle nehéz munkán kívül. Az alumíniumtermelés tehát rendkívül energiaigényes folyamat is egyben. Magát a gyárat a közép-szlovákiai kerület leg­nagyobb áramfogyasztó vállalataként tartják számon az energetikusok.- Mivel a gyártásnövelés elképzelhe­tetlen az áramfogyasztás arányos növe­lése nélkül, feltételeink között a legfonto­sabb követelmények egyike a lehető leg­gazdaságosabb energiahasznosítás - mondja ezzel kapcsolatban Járt Kanina elvtárs, az SZLKP vállalati bizottságának elnöke. - Pártalapszervezeteinkben ezért a több mint 1200 kommunista állan­dó feladata minden olyan kezdeménye­Évről évre nagyobb feladatokkal kell megbirkózniuk a Ziar nad Hronom-i Szlo­vák Nemzeti Felkelés Alumíniumgyár dolgozóinak, mégsem látnak ebben sem­mi rendkívülit, híazánknak nincs több ilyen gyára, a népgazdaság legkülönbö­zőbb ágazatai pedig mind nagyobb mennyiségben igénylik a számos egyedi tulajdonságú és immár pótolhatatlan fe­hérfémet. Az alumíniumból gyártott kész­termékek iránt a külföldi piacokon is egy­re növekszik a kereslet.-Az idei terv már összesen három milliárd 395 millió korona értékű árugyár­tást irányoz elő, ami csaknem 50 millió koronával több a tavalyinál - tájékoztat Frantisek Stulák, vállalati igazgató. - E jelentős többletet ezúttal elsősorban újabb beruházások nélkül, a legkülönfé­lébb termelési tartalékok hasznosítása révén, a tudományos-műszaki haladás új eredményeinek gyakorlati alkalmazásá­val, a technológiai folyamatok tökéletesL- tésével és nem utolsósorban a hagyomá­nyosan széles körű szocialista munka- versenymozgalóm segítségével akarjuk elérni. A gyár legfontosabb termelőegysége az elektrolízisüzem. Két hatalmas csar­nokában háromszázötven villamos ke­mence olvasztja ki a timföld érctartalmát. Évente több mint 60 ezer tonna folyékony alumíniumfémet csapolnak át onnan a fi­nomítóba, illetve közvetlenül a szomszé­dos öntödébe.- Az alumíniumot úgy nyerjük, hogy a tiszta timföldet olvadáspontjának csök­kentése végett kriolittal keverjük, majd ezt a keveréket közel 1000 C-fokos hő­mérsékleten izzó-folyó állapotban elekt- rolizáljuk - ismerteti a gyártási folyamat első szakaszának lényegét Stefan Po- mothy mérnök, az elektrolízisüzem he­lyettes vezetője. — Az elektrolit fürdő négyszögletes, két és félszer másfél mé­ter nagyságú, vastag lemezekből készült, tűzálló masszával és szénnel bélelt ká­dakban egyenárammal állítjuk elő és tart­juk folyékony állapotban. Az olvasztáskor katódként előbb a kádak szénbélelése, később pedig az elektrolitból leválasztott, fenékre süllyedő alumínium szolgál. Anódként különleges önégető elektródá­kat használunk. A fürdőbe igen alacsony feszültségű, de csaknem 50 000 Amper erősségű egyenáramot vezetünk. Egy ki­logramm alumínium gyártásához kétszer ennyi timföld és legalább 20 kilowattóra a kapu előtt, hogy mikor szólal meg a sziréna. Ezt nevezzük mi munkaidő­kihasználásnak. Viszont a vezetőktől megköveteljük, hogy legyen elegendő anyag, és hogy a gépek mindig rendben legyenek.- Konkrétan mennyivel növekedtek a bérek?- Régebben egy műszak alatt átlago­san 96 koronát kerestek, most pedig 120 korona az átlagkereset. Ez azt jelenti, hogy 480-500 koronával növekedtek a havi átlagkeresetek.- A karbantartókat is érdekeltté tud­ták tenni? Hiszen ők órabérben dolgoz­nak.- A karbantartók jutalmazásában - mondotta Skala mérnök - fontos szere­pe van a prémiumnak és a jutalmaknak. A közelmúltban úgy módosítottuk a pré­miumszabályzatot, hogy a jutalmazás rendszere erőteljesebben befolyásolja az órabérben dolgozókat is. Lényegében azt jelenti ez, hogy minél kevesebbet veszte­gelnek a gépek, annál többet keresnek ' f I ; wT^ & A''X| A ■ m fiái ^ ' B, á f a A hH 983. II. 11. AHOL AZ ÚJÍTÁSOK JELENTŐS MEGTAKARÍTÁSOKAT EREDMÉNYEZNEK zés messzemenő támogatása, amely elősegítheti ezt, illetve az újabb megtaka­rítások elérését. Ezen a téren mindenek­előtt az újítók végeznek áldozatos és eredményes munkát. A közelmúltban ép­pen az elektrolízisüzemben bizonyították be egy sokat érő újítási javaslat megvaló­sításával, hogy az eddiginél kevesebb árammal is előállítható az alumínium. A sorba kapcsolt olvasztóberendezé-«r sek kezelőinek az utóbbi időben egyre gyakoribb gondokat okozott, hogy a ká­dak alatti szigetelőrétegek elkopása vagy megrongálódása miatt sorozatos rövid­zárlatok keletkeztek. Az elsőt minden alkalommal még károsodás nélkül elbír­ták a különlegesen vastag belső rézveze­tékek, viszont amint egyszerre két vagy több helyen is átütött az áram a szigete­léseken, azonkívül, hogy lelessult az érc olvadása, fokozottan balesetveszélyessé vált a munkavégzés. A nagy erősségű bolygóáram-kisülések szinte pillanatok alatt elégették a csarnokban dolgozó da­ruk kemencékhez közelítő vaskampóját, vagy pedig, ha az megmaradt, tönkretet­ték a futóművet.- Olyankor a használhatatlanná Jett drága gépelemeken kívül a lehető leg­gyorsabban kellett kicserélni a megsérült szigetelőrétegeket - magyarázza a hiba- elhárítás korábbi menetét Miroslav Gáf- rik, az üzem karbantartó és javítócsoport­jának egyik villanyszerelője. - A csere önmagában ugyan nem sokból állt, de a legtöbbször hosszadalmas keresés után bukkantak rá a zárlatos helyekre, hiszen sorra végig kellett ellenőrizni szin­te az összes olvasztóberendezést. Eköz­ben bizony mindig sok áram ment ve­szendőbe, és lemaradásokra is sor került a termelésben. Az egyik sokáig elhúzódott hibakere­sés alkalmával Stefan Jendrek mérnök, a karbantartó és javítócsoport vezetője említést tett arról munkatársainak, hogy már sokat töprengett egy aránylag egy­szerű mérőműszer megszerkesztéséről, amely azonnal jelezné, hol, mikor, melyik berendezés válik éppen zárlatossá. Egyéb fontos feladatai miatt azonban mindaddig még nem készítette el az újítási javaslatot. Mivel akkor már a nyug­díjazása előtti utolsó hónapot töltötte a gyárban, vállalkozókat keresett ötleté­nek megvalósítására. Az elektrolízisü­zem pártalapszervezetének taggyűlésén is körvonalazta az elképzelést. A gyűlés után egy fiatal kommunista, Stanislav Gatial mérnök, a karbantartók mestere, a SZISZ alapszervezet elnöke megvárta a tapasztalt szakembert.- Jendrek mérnök bogarat tett a fülem­be az ötletével - mondja. - Még aznap alaposan megvitattuk a dolgot. Néhány részletkérdésben ugyan eltért a vélemé­Frantiéek Stulák mérnök, az alumí- niumgyár vállalati igazgatója sokoldalú támogatást biztosít az újítók munká­jához (A szerző felvételei) a karbantartók és a gépbeállítók. Persze, ez fordítva is érvényes. Ez az intézkedés a túlórák számának csökkenéséhez is hozzájárult, főleg ami a karbantartókat és a gépbeállítókat illeti. 1971 első hét hónapjában még átlagosan 128 túlórája volt minden egyes karban­tartónak, 1982-ben pedig mindössze 90. A rezsidolgozók átlagbére 200-300 koro­nával növekedett a teljesítménynövelés függvényében. Nyilvánvaló, hogy ezeken a munkaterületeken is jobban hasznosí­tani kell a munkaidőt. A javítók, karban­tartók, beállítok is érzik, hogy érdemes jól dolgozni, gondoskodni a jó termelési fel­tételek megteremtéséről. Az ország vállalatait járva azt tapasz­taljuk, hogy a komplex intézkedések ér­vényesítése - hosszú folyamat, és egyes helyeken a szükségesnél vontatottabban halad. A skalicai gyárban azonban meg­találták a módját, miként lehet e folyama­tot meggyorsítani. A dolgozókat kellőkép­pen tájékoztatták a lehetőségekről, így megfelelő feltételeket teremtettek a kez­deményező tervezés kibontakoztatásá­hoz. Követésre méltó ez a példa. MARIÁN FUSEK nyünk, de abban tökéletesen egyetértet­tünk, hogy azonnal neki kell fogni az újításnak, hiszen a csak hozzávetőleges számítások is nagy összegű megtakarí­tások lehetőségét igazolták. Az elektrolízisüzem 43 tagú ifjúsági szervezetében akkor már hét eredmé­nyes újítót tartottak számon. Közülük Mi­roslav Gáfrik villanyszerelő és Pavel Mi- chalovic karbantartó is felajánlotta a se­gítséget.- Hármasban elkészítettük a műszaki rajzokat - folytatja a karbantartók meste­re. - Közben némileg módosítottuk az eredeti elgondolást. Ezután a legnehe­zebb faladat, az alakatrészek beszerzése következett. Mivel erős egyenáramú be­rendezések ellenőrzésére kellett a mű­szer, különleges terhelésbírású alkotóe­lemekre volt szükségünk. Ezek legtöbbjét viszont éppen a szokatlan paraméterek miatt sehol sem gyártják. Például egy 40 ohmos ellenállást csak három kisebb áramszabályozó sorba kapcsolásával képzelhettünk el. Ugyancsak sok gond­dal járt a megfelelő voltméterek, kapcso­lók, érintkezőelemek és több más nélkü­lözhetetlen alkatrész előteremtése. A három fiatal újító azonban erre sem sajnálta az időt és a fáradságot. Műszak után rendszeresen bent maradtak a gyár­ban. Sorra végigkutatták a raktárak pol­cait, külön-külön kipróbálták az alkatré­szek megbízhatóságát, azután pedig a mintapéldány összeszerelésén dolgoz­tak. (gy két hónap elteltével sor kerülhe­tett a műszer kipróbálására.- Legnagyobb örömünkre sikerült a próba - idézi fel az akkori feszü It perceket Stefan Pomothy mérnök. - Mind­járt a bekapcsoláskor az 58. számú olvasztóberendezésen zárlatot jeleztek a mutatók. Az ellenőrző mérések igá­ján Kanina elvtárs, a vállalati pártbi­zottság elnöke zolták a szerkezet hibátlan működését. A siker láttán egy újabb műszert is össze­szereltek a fiúk a másik csarnok olvasztó­berendezéseihez. így most már a korábbi hosszadalmas hibakeresés helyett né­hány gombnyomással azonnal megálla­pítható, hogy a két széria melyik pontján kell rövidzárlat esetén beavatkozniuk a javítóknak.- Milyen egyéb megtakarítás köszön­hető ennek az újításnak? - Főleg az, hogy a zárlatos helyeken többé nem megy veszendőbe az áram. Az elmúlt évben az így megtakarított energiával több mint 30 tonna alumíniumot gyártot­tunk, ami félmillió koronát meghaladó érték. Az idén és a következő években legalább ugyanennyi fémet olvasztunk többletként hasonló módon. Az alumíniumgyár dolgozói tavaly 1024 további újítási javaslatot nyújtottak be elbírálásra. Ezekből 539-et rövidesen kamatoztatni is kezdtek a termelésben, ami egy év alatt 10 millió 400 ezer korona megtakarítást eredményezett. Nem tét­lenkedtek persze a szocialista munkaver­seny többi résztvevői sem. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 65. évfordu­lója, illetve a SZISZ III. és a szakszerve­zetek X.' kongresszusa tiszteletére tett felajánlásokat 314 százalékra teljesítet­ték. Például a kiváló minőségben gyártott építőipari szerkezetelemekből csak szov­jet megrendelésre az egész évre terve­zett hatmillió helyett november 7-ig már 11 millió devizakoronát érő mennyiséget szállítottak le.- Az új feladatok teljesítése érdekében természeseten ismét nagy gondot fordí­tunk a szocialista munkaverseny szerve­zésére is - hangsúlyozta később a válla­lati igazgató. - Az év eleje óta minden termelőegységünkben sokasodnak a kö­telezettségvállalások a Februári Győze­lem jubileumának köszöntésére. Eddigi sikereink és mostani jelentős kezdemé­nyezések alapján joggal bízhatunk ab­ban, hogy nem maradunk adósai az idei tervnek sem. LALO KÁROLY /

Next

/
Thumbnails
Contents