Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-11 / 6. szám

I MIMuHMK Az elmúlt év decemberének utolsó napjaiban kaptuk a hírt, hogy a handlovái Bányában új országos rekord született tárnahajtásban. Ez a nem mindennapi tett Jaroslav Pet'ka 21 tagú ifjúsági bri­gádja nevéhez fűződik. Harmincegy munkanap alatt csaknem 800 méter tár­nát hajtottak, s ennek köszönhetően megdőlt a korábbi, akkor már öt éve változatlan országos rekord is.- Ehhez hasonlóan szép hozzáállást tanúsítanak munkájukhoz bányászaink országszerte - mondja Viktor Svoboda mérnök, az Ústí nad Labem-i Uhlozbyt vállalat szakembere a handlovái bánya osztályozójánál. Vegyük például, az észak-csehországi barnaszénmedencét, amit úgy ismerek, akár a tenyeremet. Mintegy tíz éve, hogy ez a hatalmas szénvidék egyre rosszabb minőségű szenet termel. Mi annak idején, amikor romlani kezdett a szén minősége, attól féltünk, hogy ez kedvét szegi bányásza­inknak is. Nem úgy történt, megértették, hogy olyan időszak következik, amikor az ő munkájukra még nagyobb szükség lesz. Azt gondolom, önnek sem kell rész­leteznem, hogy milyen nehézségek és áldozatok árán jutunk ma Észak-Cseh- országban a szénhez. Igaz, ez a fejtés zömével külszíni bá­nyákban történik, mindez mégsem azt jelenti, hogy az itt dolgozó embereknek kisebb erőpróbákban van részük, mint a föld alatt dolgozó társaiknak. Január első hetében történt, hogy a szénvidéken nagy erejű szélvihar söpört át, és mert erre a meteorológusok sem figyelmeztet­tek időben, a szél nem egy helyen káro­kat okozott. Csupán órák teltek el az elemek lecsillapodása után és az embe­reknek köszönhetően több helyütt ismét megkezdhették a termelést.- Hazánk szénszükségletének pilla­natnyilag körülbelül a 65 százalékát ter­meljük Eszak-Csehországban - magya­ráz Svoboda mérnök. - A külszíni terme­lésnek megvan az a hátránya is, hogy sokkal gyorsabban változik a kitermelt szén minősége. Csak egy példát monda­nék. Ha összevetjük a termelésünket 1976 és 1981 között, megállapíthatjuk, hogy öt év alatt 6,5 millió tonnával nőtt a jövesztett szén mennyisége. Csakhogy közben csökkent az osztályozott szén mennyisége, mintegy 3 millió tonnával, s kevesebb lett a jó minőségű barna­szénpor, kb. 5,5 millió tonnával. Ennek a jelenségnek, persze, érezhe­tőek a hátrányai. A kiesést pótolni kell, de mert nincs más, a kényszer a gyöngébb minőségű szén felé mutat. Vagyis, azok­ban a berendezésekben, amelyek még ✓ a jobb minőségű szén hasznosítására épültek - és ezekből van ma még a leg­több - most kénytelenek vagyunk alacso­nyabb hatásfok beérésével, a gyengébb szenet égetni. A berendezések gyakrab­ban hibásodnak meg, ami csak nehezíti a folyamatos üzemeltetést és csökken a berendezés és gépállomány élettarta­ma. Mindent összevetve, beállt egy olyan helyzet, amivel a szakembereknek minél előbb foglalkozniuk kell. “- Mi tehát a megoldás — kérdezem Miroslav Loos mérnököt, a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiagazdálkodási Minisztérium szakelőadóját.-A járható utat mi olyan berendezé­sek tervezésében és gyártásában látjuk, amelyek képesek - úgymond - meg­emészteni a rosszabb minőségű szenet is. Mivel már évek óta foglalkozunk ezzel a kérdéssel, pillanatnyilag léteznek konk­rét példák arra is, amit sikerült elérnünk e téren. Megoldást erre a súlyos helyzet­re már az első pillanattól kezdve az ún. fluidizáló eljárásokban sejtettük. Magya­rán, olyan berendezések mellett szavaz­tunk, amelyek a finomszemcsés szénport lebegés közben képesek elégetni.- Halljuk tehát a konkrét példákat.- Műszaki fejlesztési terveinkben sze­repel például egy újfajta fluidizáló reaktor felépítése. E feladat teljesítésében vi­szonylag jól haladunk. Pillanatnyilag két ilyen reaktort Szlovákiában tesztelünk. Az egyik a trnavai fűtőműben, a másik itt, Handlovában működik. Az első 10 tonna gőzt képes termelni óránként, az utóbbi 40 tonnát. Ezeket a ÖKD Dukla vállalat gyártotta. Ugyancsak a fejlesztési felada­taink között szerepel annak a fluidizáló kazánnak a fölépítése, amelyet tervezett óránkénti 25 tonna gőz teljesítménnyel a trmicei hőerőműbe szánunk. Végül, de nem utolsósorban, közösen a Szövetségi Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium­mal, 110 megawattos blokkokhoz csatla­koztatható fluidizáló kazán gyártási elő­készületeit végezzük. Ennek fejlesztési részét a brnói Energetikai Műszaki Kuta­tóintézet tlmacei részlege végzi, gyártója viszont a tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyár lesz. Nem csoda tehát, hogy a hallottak nyomán fokozott kíváncsisággal készülök a handlovái fluidizáló reaktor megtekinté­sére. Hozzáértő szakember vállalta, hogy elkísér, s beavat titkaiba. Most, hogy Stanislav Malik mérnökkel, a Szlovák Energetikai Művek specialistájával itt ál­lunk e monstrum előtt, nem titkolom csa­lódásomat.'Az egészből nem sokat látok ugyan, de amit megfigyelhetek, a laikus szemnek sem újszerű.- A látszatra ne adjon - mondja kísé­rőm. - A lényeg belül van. Egyébként maga az elnevezése sem nagyon sikerült ennek a berendezésnek, hiszen a reaktor hallatán az emberek többnyire bonyolult szerkezetre gondolnak, nem beszélve ar­ról, hogy ez a név sokakat elrettent. Nekem az egyszerűbb, de kifejezőbb kazán elnevezés sokkal jobban tetszik. De nézzük csak a lényeget. Ez a fluidizá­ló berendezés tulajdonképpen egy sza­badon csatlakoztatható kazán, aminek segítségével a lehető leggyorsabban és legolcsóbban tudjuk átalakítani a megle­vő berendezéseket a gyöngébb minősé­gű szén égetésére. Ez egyben elismert szabadalom is, tehát az engedélyünk nélküli lemásolása büntetendő. Beruhá­zási értéke, beleszámítva az őrlő beren­dezés árát is, csupán 7,5 millió korona volt. Megjegyzem még, hogy ez, amit most lát egyedi, hiszen ilyen nagy teljesít­ményű kazánt, amely ráadásul gyönge minőségű szenet éget, nem talál a KGST-országokon belül. Mi el tudjuk égetni már a csupán 1500 kilokalória fütőértékű barnaszenet is, amit 10 éve még szemétnek tekintettünk, és nem lát­tuk értelmét fölhozni a föld gyomrából. S ami még fokozza az értékét, hogy viszonylag nagy szemcséket képes el­égetni, így az őrlóberendezést csak elvét­ve használjuk, mert a szükséges 10-12 mil­liméteres szemcsék egyenesen a bányá­ból érkeznek. Így a viltamosenergia-meg- takarítás is tetemes, hiszen 1 tonna szén leőrlése mintegy 20 kilowattóra áramot igényel. Külön műszaki érdekesség az is, hogy a mostani kazánt úgy 20 órára leállíthat­ják anélkül, hogy ennyi idő után ismét be kellene alatta gyújtani. Ez tehát az egyik feladat, amivel a lá­tottak és hallottak nyomán energetikai szakembereink fölöttébb sikeresen bir­kóztak meg. Most már nyilván csak az idő és a gyártó cég kapacitásától függ, mikor alkalmazhatják ezt a figyelemre méltó megoldást országszerte. De nézzük meg azt is, hogyan haladnak a fejlesztéssel megbízott szakemberek a többi feladat­tal. Történetesen a 110 MW-os blokkok­hoz csatlakoztatható fluidizáló kazánnak a gyártási előkészületeivel.- Az általunk kifejlesztett kazánok el­sősorban az Észak-Csehországban mű­ködő energetikai egységekhez kerülnek majd - mondja Jozef Bobovnicky mér­nök, a brnói Energetikai Műszaki Kutató- intézet tlmacei részlegének dolgozója. — A tervezéssel lényegében készen va­gyunk. A mi berendezéseinknél a kéndi­oxid 80 %-át tudjuk majd leválasztani. Te­hát nagyon magas hatékonysággal kéne működniök. Hogy mikor, arra már sajnos nem tudok válaszolni. Eredetileg úgy ter­veztük, hogy az elsőt 1985-ben üzembe­helyeznénk. Az Energoprojekt legutóbbi tervezete szerint ezt 1989-re tolták el. Hasonló a helyzet a már ugyancsak emlí­tett trmicei f'itömű számára készülő ka­zán esetében. Ezt a berendezést az idén üzembe kellett volna helyeznünk, sajnos, ez a terv immár füstbe ment. Reméljük, javul annyit a helyzet, hogy legalább jövőre elkészülhessünk. Reménykedni persze kell, de nem biztos, hogy éppen ez segít e váratlan fordulat megoldásában. Itt sokkal inkább tettekre lenne szükség, mégpedig minél előbb. Manapság aligha kell azt bizony­gatni, hogy minden nap késés több ezer tonna szén nem kielégítő fokú elégetését is jelenti. Vagyis, veszendőbe mennek azok az értékek, amelyeket odaadó, de verejtékes munkával hoznak föl a föld mélyéről a bevezetőben is említett Jaros­lav Pet'ka vezette ifjúsági brigádhoz ha­sonló bányászkollektívák. Jó volna, ha a nagyszabású energiatakarékossági társadalmi ellenőrzés keretében marad­na energiánk a hasonló határidő-csúsz­tatások okainak tüzetes fölülvizsgálatára is, s az esetleges korrekcióra. KESZELI BÉLA Viktor Svoboda mérnök Miroslav Loos mérnök Stanislav Malik mérnök Jozef Bobovnicky mérnök (A szerző felvételei) KEZDEMÉNYEZŐ EMBEREK A Skalicai Csapágygyár azok közé az üzemek közé tartozik, amelyek jó ered­ményeket érnek el a kezdeményező ter­vezés nyújtotta lehetőségek kiaknázásá­ban. A munkahelyi kollektívák alaposan ismerik a komplex intézkedésekben megfogalmazott általános feladatokat, és ezeket a munkahelyek konkrét adottsá­gainak megfelelően képesek is megvaló­sítani. Jól mutatja ezt az 50 milliméternél kisebb átmérőjű csapágyakat gyártó részlegben működő 35-tagú kollektíva eredményes munkája is.- ön, mint a vállalatigazgató gazdasá­gi helyettese hogyan foglalná össze egy mondatban a kollektíva eredményeit? - kérdeztem Augustin Skala mérnököt.- A tervezettnél kevesebb ember az előírtnál több termék előállítására vállal­kozott. A termelési csarnokban automatikus esztergagépek működnek. Csap­ágytestek hullanak ki belőle. Úgy tűnik, mintha itt már nem is kapna szerepet az ember. De valóban így van ez?-Az ember feladata itt „csak“ ennyi: a gép mellé helyezni a megmunkálandó anyagot, • beállítani a gépet, fel­ügyelni működésére és ellenőrizni a gyártmányok minőségét. Ezt már Ján Novák esztergályos mon­dotta, aki öt társával együtt a gépek beállítását vállalta. Régebben e munkát külön ember végezte. Ez azt is jelenti, hogy a gépbeállítót máshova lehetett át­csoportosítani. A komplex intézkedések értelmében a megtakarított munkabért - a teljesítmény függvényében - hátuk között osztják el. Az átcsoportosított munkás alapbére 2500 korona volt.- Persze - mondotta Skala mérnök — a kezdeményező tervezéshez nemcsak ők járultak hozzá, hanem a részleg 35 további dolgozója is. Valamennyien esz­tergályosok, és teljesítménynormájukat átlagosan 108 százalékra teljesítették. Amikor az idei tervlebontáskor közölték velük a feladatokat, illetve a kezdemé­nyező tervezés feltételeit, saját kezdemé­nyezésükre 15 százalékkal szilárdították a teljesítménynormákat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az idei feladatokat kisebb létszámmal teljesítik. Növekednek az átlagbérek- Nyilvánvaló, hogy a normák 15 százalékos szilárdítása a dolgozók szá­mára többletmunkát jelent.- Többletmunkát, de több keresetet is - válaszolt Ján Novák. - öt termelési munkást máshova lehetett átcsoportosí­tani, aminek köszönhetően havonta 10 ezer koronával növelhettük a kollektíva béralapját. Ezt az összege^ a már említett 35 dolgozó között osztjuk el. A teljesítmény 15 százalékkal való nö­velése intenzívebb munkát igényel. Va­jon nem fáradnak el túlságosan a dol­gozók? A kérdésre Anna Ábelovicová vála­szol: — Reggel hattól délután kettőig dolgo­zom. És ezt a nyolc órát - a tízóraizás kivételével - valóban munkával töltjük. Háromnegyed kettőkor még minden gép működik, senki sem várakozik ilyenkor ■■■■■■■■■■ 1983.11.11 IfCVnCftlCIlUEVÄTCfllfC ■■ AI jF l_ A> ld|^# !■■ k mmmj. ;x Ammern m&PÁGwmMúíim .

Next

/
Thumbnails
Contents