Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-11 / 6. szám

Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A KÖTELEZETTSÉGEKEN TÚL Amikor áthaladtunk a főutcán, Sőreg (Őurice) már a sötétség leplébe burkolód- zott, néhány házban talán már a vacso­ramelegítéshez készülődtek, mégis meg­álltunk egy rövid beszélgetésre. A helyi egységes földművesszövetkezet gazda­sági udvarának egyik épülete előtt világí­tó lámpa mellett ugyanis két ember be­tont kevert, és az irodaépület ablakain is világosság szűrődött ki.- Dehogy zavarnak, hiszen tízig tart a műszak, s a munkaidő felén túl ránkfér egy kis pihenő. A norma ötven darab szőlőtartó betonoszlop, eddig fennaka­dás nem volt, így a teljesítménnyel sincs baj — mondta a kölcsönös bemutatkozás után Papp István építömunkás. A tőle lényegesen fiatalabb társa, Vili­am Juhaniak időközben bement az épü­letbe, hogy előkészítse a betonba ágya­zandó vasakat, ezért a beszélgetést már odabenn folytattuk.- Mi az amiért vállalják a második műszakot, s pallér nélkül is ügyelnek a teljesítményre? A kereset? Nem tagadták, ez utóbbi is szerepet játszik, hiszen teljesítménybérben dol­goznak. Ugyanakkor azonban más té­nyeket is említettek. Mindketten egy, szo­cialista munkabrigád címért versenyző kollektíva tagjai, és- ha nem teljesítik a feladatot, az további húsz társukat is érinti. Náluk a címet nem adják ingyen. Bizonyítani kell. Többek között azzal is, hogy vállalják a második műszakot, hi­szen így jobban hasznosítják a berende­zést és a gépeket. De úgy is bizonyítani kell, hogy teljesítik a napi feladatokat, s ha a helyzet megkívánja, akkor a rend­kívüli munkát is vállalják.- Nem üres szavak ezek - hangsú­lyozta Szókis István, az építő csoport és egyben a címért versenyző kollektíva vezetője. - Építkezéseinken nincs lema­radás, s közben az idénymunkákból is kivesszük részünket. Amikor az volt a fel­adat, hogy a silótérhez megépítsük az utat, nem a munka mennyiségéhez szá­moltuk az időt, hanem a rendelkezésre álló időhöz határoztuk meg a napi nor­mát. S mivel ezt csak a délutáni és az esti órák, valamint a hétvégék kihasználásá­val teljesíthettük, egy emberként vállaltuk a hosszabbított és a rendkívüli műszako­kat. A fáradtságot pedig szokásunkhoz híven ezúttal is a jutalomként kapott pénz egy részén szervezett közös kirándulá­son pihentük ki. Pölhös Károly és Szókis István (A szerző felvételei) Betonoszlop készítés köztien. Papp István és Viliam Juhaniak Legyen az bárki, üzem- vagy ágazatveze­tő, irodai alkalmazott vagy mezei mun­kás, mindenkinek egyformán helyt kell állnia. A vezetők kötelességtudatot, több­letmunkát és takarékosságot másoktól csak akkor kérhetnek, ha maguk is példát mutatnak. A közöst mindenkinek sajátjá­nak kell tekintenie. Amikor megválasztot­Pölhös Károly, az efsz elnöke percek­kel korábban fejezte be beszélgetését egyik vendégével, így hozzánk csatla­kozva az utolsó mondatoknak már fülta­núja volt.- Nálunk az ilyen visszaszámlálás eléggé gyakori - kezdte, s a kérésnek eleget téve példákkal folytatta. — Nem­csak az út, hanem a silótér is megfeszí­tett ütemben készült el. Tavaszra semmit sem hagytunk az ősszel időszerű mezei munkákból. A szántás, magágykészítés, vetés stb. napi ütemét nem a rendes munkaidő hossza, hanem az agrotechni­kai határidőig még rendelkezésre álló napok száma határozta meg. De példa­ként említhetem az útszéli árkok fűtermé­sének hasznosítását is. Úgy számítottuk, hogy e területekről a tagok összefogásá­val hat vagon szénához juthatunk. Végül e mennyiség kétszeresét gyűjtöttük össze. Ilyen összefogással került idejé­ben a tárolókba almatermésünk is. Min­denki négy mázsát vállalt, és azt teljesí­tette.- Még az elnök is?- Ez csak természetes. A csúcsmun­kák idején mindenkinek be keli segíteni. A KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG PÉLDÁI ÉS AZOK HÁTTERÉRŐL EGY FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETBEN tak elnöknek, így fogalmaztuk meg az alapelvet, és az elmúlt, lassan immár másfél évtized alatt mindig ehhez igazod­tunk. Itt van például a téli etetés. Ponto­san meghatároztuk, hogy melyik tömeg- takarmány-készletnek meddig kell kitar­tania. S bár az etetők anyagilag is érde­keltek az állatok súlygyarapodásában és a termelékenységben, egyik csoportnak sem jut eszébe a silódombból az aznapi résznél nagyobbat kanyarítani. Tudják, hogy ezzel társaiknak, a közösnek, s vég­eredményben önmaguknak ártanának. A tudatformálásban jelentős szerepe van a brigádmozgalomnak, amelynek ál­landó szélesítésére az efsz pártalapszer- vezete nagy gondot fordít. A háromszáz szövetkezeti tagnak majdnem a fele szo­cialista munkabrigádokban dolgozik. A közeljövőben szeretnének egy komp­lex brigádot is létrehozni, amelynek tagjai a szőlészetben és a gyümölcsösben a metszéstől egészen a szüretig minden munkát vállalhatnának. Természetesen az anyagi érdekeltség messzemenő ér­vényesítése mellett, ami feltétele az ész­szerűbb és gazdaságosabb termelésnek.- A szocialista munkabrigádok a terv­szerű vezetés és az ésszerű munkafor­mák, eljárások alkalmazása mellett a si­keres termelés elengedhetetlen feltételei - hangsúlyozta az elnök. - A brigádok­ban jobban érvényesül a dolgozók vezető szerepe. Mindenki elmondja véleményét, javaslatát, tehát lényegében maguk a bri­gádtagok döntenek, hogy mit és hogyan csináljanak, végezzenek el. Arra is ügye­lünk, hogy a brigádtagok a munkán, a vállalásokon és a tervek teljesítésén túl az emberi kapcsolatok ápolásával is tö­rődjenek. A brigádtagok a pénzjutalmak egy részéből tanulmányi kirándulásokat, brigádösszejöveteleket szerveznek. Eze­ken sok hasznos dolgot lehet megbeszél­ni, s jobban összekovácsolódik a kollektí­va. Tavaly a szalmabegyűjtésben járási elsőséget nyert az egyik traktorosunk, a pénzjutalmat, amit kapott felajánlotta a kollektívának, mondván, hogy az első­ségben társainak is érdeme van. És ez nem egyedüli eset szövetkezetünkben, további hasonlókat lehetne említeni. Az ilyen összetartás és megértő emberi kap­csolat törvényszerűen segíti a hatéko­nyabb munkát. A szavakat persze ezúttal is tények bizonyítják. A sőregi földmúvesszövetke- zet immár hagyományosan a járás jó eredményeket elérő mezőgazdasági üzemeinek sorába tartozik. Bruttó tervét tavaly is teljesítette, és a tervezett tiszta nyereséget is elérte. Pedig nem egysze­rűek a feladatok, ezt a húseladási terv is bizonyítja. Amíg 1971 -ben a volt csornai (Őamovce) és a sóregi földművesszövet­kezet együttvéve tizenkét vagon, nagy­részt sertéshúst adott el, addig a közös utód tavalyi terve negyvenöt vagon volt, ebből öt kivételével az egész tétel mar­hahús. EGRI FERENC A garamtolmácsi (Tfmace) Energetikai Gépgyár 12. számú pártalapszervezete a kazángyártó részlegen fejti ki tevékenységét. Tagjai csőszerelők, géplakato­sok, hegesztők, az egyik legnehezebb fizikai munka végzői. Füst, olajszag, csörömpölés tölti be az új üzemcsar­nokot, ahol dolgoznak.- Új a csarnokunk, az igaz - mondja közelebb hajolva Frantisek Uhnák, a vállalat kiváló szakmunká­sa. - De a berendezése, felszerelése a régi. Mi még a hagyományos módszerekkel dolgozunk.- Mégis kifogástalan minőségű kazánokat gyár­tanak ...- Igen! Persze lassabban és több munkaráfordí­tással. Aztán Ján Hévízi géplakatos így folytatta: aki egy­szer a vasas szakmával eljegyezte magát, csak hibát­lan munkát adhat ki a kezéből.- Legkényesebb munka itt a kazánok csőrendszeré­nek légmentes összeillesztése. Azt nem lehet elna­gyolni, mert a röntgenezés a legcsekélyebb.hibát is megmutatja - erősítette meg társa véleményét Lubo- mír Petrov, a gyárrészleg fiatal hegesztője.- Erre vezethető vissza - magyarázta Fóka Árpád, a pártalapszervezet elnöke -, hogy megrendelőink, partnereink szintén elismerően nyilatkoznak gyártmá­nyainkról, megbízhatóságukról, ami pártmunkánknak is jó bizonyítványa.- Hány tagja van az alapszervezetnek?- A tagjelöltekkel együtt harmincketten vagyunk. A gyárrészleg munkáslétszámához viszonyítva ez az arány elenyésző. Ám a 304 tagú kollektíva munkáját és az eredményeket ennek ellenére kedvezően befolyá­solják a párttagok. Erkölcsi magatartásuk feddhetetlen, munkaaktivitásuk, felelősségvállalásuk példás. Nálunk szigorú mércét állítunk a tagjelöltekkel szemben. Előre megmondjuk nekik, hogy nem élvezhetnek előnyöket, az állampolgári kötelességüknél sokkal többet kell tenniük a közösségért. Tulajdonképpen ez adja a kom­A SIKEREK FORRÁSA munisták tekintélyét a gyárrészlegen, biztosítja gyárt­mányaink jó minőségét, a feladatok pontos teljesítését. Az évzáró taggyűlésen hű képet kívánnak nyújtani a párttagok tevékenységéről.- Évzáró taggyűlésünkön két év munkáját értékeljük — folytatta Póka elvtárs. - Az eredmények viszont több éves fáradozásunk erőfeszítései. A múlt évben megtor­pantunk, bár pénzügyileg teljesítettük a tervet, az előirányzott mennyiségnél kevesebb kazán hagyta el a gyárat. Mondjam azt, hogy azért fordult ez elő, mert a Vítkovicei Vasmű nem szállította le a szükséges nyersanyagot. Ebből vajmi kevés haszna lenne a nép­gazdaságnak.- Régen nem divat alapszervezetünknél - kapcsoló­dott a beszélgetésbe Miroslav Randlík, a pártbizottság tagja hogy másokra mutogassunk, hárítsuk a felelős­séget. Persze azért mégis tenni kell valamit, hogy javuljon az anyagszállítás, a vítkovicei vasasok is kommunistákhoz méltóan teljesítsék társadalmi kötele­zettségüket ... Közben elindult a csarnok daruja. A csőnyalábok áthelyezésével olyan zajt csapott, hogy nem értettük egymás szavát. A pártelnök jobbnak látta, ha ezután a tanácsteremben folytatjuk a beszélgetést.- Jómagam - kezdte - több társammal együtt immár tizenhárom éve ilyen környezetben dolgozom. Bár az ‘ évek folyamán sokan eltávoztak, a törzsgárda maradt, egymást segítve jóban-rosszban kitartott. Az ő érde­mük is, hogy részt vehettem a XVI. pártkongresszuson.- BeSzámolt-e élményeiről a kollektívának?- Természetesen. Elmondtam, hogy mindenkinek jó gazda módjára, nagyobb erőbedobással kell dolgoznia. Ezzel csak arra akarok utalni, hogy a változó feltételek bekövetkezése nem ért váratlanul bennünket. Gondja­inkat tetézi azonban, hogy gyárrészlegünk több mun­kása már a Zselízen (2eliezovce) fokozatosan beinduló üzemegységben dolgozik, főleg a környékbeliek. Az évzáró taggyűlésen ezt a kérdést is alaposan megvitat­juk. Minden tartalékot mozgósítanunk kell...- Milyen szerepet kell vállalniuk ebben a kommunis­táknak?- Elsősorban példamutatást a rokonszakmák elsajá­tításában, másodsorban türelmet a szaktanintézetünk­ből érkező ifjúmunkások betanításában. Végered­ményben e kettős kötelesség is komoly pártfeladat. SZOMBATH AMBRUS ÚJ SZÚ 1983.11.11.

Next

/
Thumbnails
Contents