Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-11 / 6. szám
I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. február 11. XVI. évfolyam 6. szám Ára 1 korona Többszöri egyesülés után alakult ki a hidaskürti (Mos- tová) Vörös Csillag Efsz több mint ötezer hektáros gazdasága, amelynek termékeny földjeit a Kis-Duna, a Feketeviz és a Dudvág vize öntözi. Gázlók, berkek teszik romantikussá a tájat. Még egy felújított vízimalom is idecsalogatja a kiváncsiskodókat. A Galántától (Galanta) alig tíz kilométerre lévő gazdag szövetkezet hírneve mesz- sze jár. Nincs tartozása, inkább az építkezési beruházások megkezdéséhez és a termelési-fejlesztési programok megvalósításához szükséges engedélyek beszerzése okoz gondot. Bő termést ad itt a gabona, a gyümölcs és a zöldség, a dohány, jól teremnek az olajnövények, nagy haszon származik az állattenyésztésből. Dolgos, gazdag földművesek lakják azt a hat falut, amelyekből ezen a február eleji napon a központi művelődési házba sereglettek a részleggyűléseken megválasztott küldöttek, hogy számot vessenek a múlt évi gazdálkodásról és jóváhagyják az 1983-as évre szóló termelési terveket. Nem akármilyen nap volt ez a szövetkezeti tagság életében, mert tíz évvel ezelőtt - az első egyesüléskor - kezdett közösen gazdálkodni négy falu lakossága. Ez volt a szakosítás megkezdésének és a nagyüzemi termelési módszerek szélesebb körű alkalmazásának kezdeti éve. Három év múlva még hozzájuk csatlakozott a tallósi (Tomasikovo) Haladás Efsz tagsága, amely korábban már a Vezekényi (Vozokany) Efsz tagságával határozta el, hogy a jövőben összefogással együtt valósítják meg terveiket. Sok súrlódás, meg nem értés nyilvánult meg az eltelt egy évtized alatt. A tagság túlnyomó többsége mégis megértette, hogy nagyobb közösségben könnyebben elviselhetik a beruházási terheket és a nagyobb Kiauasuivcu. Sikert sikerre halmozott a jeles évfordulóig. A nem mindennapi eredményekről tájékoztatta a tagságot a zsúfolásig megtelt hidaskürti művelődési házban Horváth István, a szövetkezet elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, aki évek óta hasznos munkát végez annak mezőgazdasági bizottságában. Megnyugtatta a tagságot, hogy a jégverés, az aszály és más természeti csapás ellenére sincs ok a borúlátásra, mert minden tagnak biztosított a megélhetése. A termelési és egyéb költségek levonása után még tizenhét millió korona tiszta haszon maradt a szövetkezet kasszájában. A zárszámadó közgyűlés napján a tagok minden száz korona keresetre még 15 korona jutalmat kapnak. Megteltek tehát az erszények. Az elnök az eredmények elismerése mellett bírálta a hibákat is. Véleménye szerint a három folyó mente még többet teremhetett volna, ha minden vezető és tag jó gazda módjára dolgozik munkahelyén. Egyes szakaszokon százezer koronás károk is keletkeztek a munkafegyelem és a technológiai eljárások meg nem tartása miatt. Szerinte nyolcvannégy műszaki dolgozó közül jó néhá- nyan nem végezték kellő felelősséggel munkájukat, keveset tettek a munkafegyelem megszilárdításáért. így indult a jól előkészített, színvonalasan irányított munkajellegű jubileumi közgyűlés, amelyen a szépitgetés- nek nyoma sem volt. Élesen bírálta a fogyatékosságokat Karácsony Sándor, az üzemi pártszervezet elnöke, az efsz alelnöke. A vezetőség beszámolójában többször megemlítette, hogy számos mulasztás történt a szövetkezetben. Olyan esetek is előfordultak, hogy egy ember hanyagsága miatt mások munkájának eredménye is tönkrement. Megsavanyodottt a tej, és emiatt kevesebbet kaptak érte a feldolgozó üzemtől á tervezettnél. Más vállalatok rugalmatlan munkája miatt is keletkeztek károk. A tagság közül egymás után jelentkeztek azok, akiknek konkrét mondanivalójuk volt és javaslatokat akartak tenni a termelés növelésére. Horváth Mária, az ellenőrző bizottság elnöke több esetet sorolt fel, amikor a vezetők és a beosztottak nem tették meg kötelességüket. A vezetőség hibája többek között, hogy az Alsórét és az Uj brigád dűlőben akkor mérték szét kapálásra a cukorrépát, amikor túl nagy volt benne a gyom. Más dűlőkben szakszerűtlenül használták a vegyszereket. Takács Árpád gépkezelő bírálta, hogy rosszul előkészített földbe kellett ültetniük a dohánypalántát, amelyek egy része ráadásul elég fejletlen volt. Bosák József fejő azt fejtegette, hogy több és jobb minőségű tejet csak akkor lehet termelni, ha vele együtt minden fejő mindennap egyenletes és jó teljesítményt nyújt. A zárszámadó közgyűlésnek nemzetközi jelleget adott, hogy felszólaltak a magyarországi mezőgazdasági termelőszövetkezetek küldöttei is. Bálint János mérnök, az enyingi Vörös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke a növénytermesztés korszerűsítésére tett néhány javaslatot. Javasolta, hogy a szövetkezet nagyobb mértékben alkalmazza a bevált IKR kukoricatermelési technológiát. Ha ehhez minden feltételt biztosítanak, akkor minden évben magas lesz a szemes kukorica hektárhozama. Tálos István agrármérnök, az abai Vörös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet főagronómusa végighallgatva az állattenyésztési dolgozók vitáját, konkrét példákkal bizonyította, hogy szövetkezetükben milyen módon sikerült egy év alatt 500 literrel emelni a tehenek évi tejhozamát. A jubileumi zárszámadó közgyűlésen többször elhangzott, hogy megvannak az alapok a termelés gyorsabb ütemű növelésére. Megteremtették azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a döntő fordulat eléréséhez. És ezt segíti elő a tagság több mint egymillió korona értékű vállalása is. BÁLLÁ JÓZSEF (Gyökeres György felvételei) Tavaszra készülve...
