Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-08 / 290. szám, csütörtök

Ó J szó 5 1983. XII. 8. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT eredmények problémák tapasztalatok javaslatok A közelmúltban kétnapos tanácskozás volt Bratislavá­ban, amelyen az SZLKP KB és a szlovák kormány tagjai, a kerületi és járási párt- és nemzeti bizottságok tisztségviselői értékelték, hogyan teljesítették a XVI. pártkongresszuson, valamint a CSKP KB 6. és az SZLKP KB ezt követő ülésén a nemzeti bizottságok tevékenységével kapcsolatban kitűzött feladatokat. A tanácskozáson sok értékes felszólalás, javaslat és észrevétel hangzott el a határozatok eddigi teljesítését és a következő időszak feladatait illetően. Az alábbiakban három felszólalás közérdeklődésre számot tartó gondolatait ismer­tetjük. Beváltak a központi községek Eleget tenni az elvárásoknak A KÖZPONTI KÖZSÉG TAPASZTALATAI • JAVULÓ SZOLGÁLTATÁSOK A CSKP KB 6. ülése után a képviselők, a nemzeti bizottsá­gok és a széles közvélemény fi­gyelmének középpontjába került a központi községek kérdése. Ma már ismerjük a központi községek nemzeti bizottságai eddigi ered­ményeinek elemzését és azt is tudjuk, hogyan akarunk eljárni a jövőben. Leszögezhetjük, hogy tapasztalataink túlnyomórészt po­zitívak, de akadnak gondok is. Megállapíthatjuk, hogy a köz­ponti községek létesítésének lét- jogosultsága bebizonyosodott. Nemzeti bizottságaik munkája színvonalas. Elmélyült irányító és ellenőrző tevékenységük és javult tömegpolitikai munkájuk is. Két­ségtelenül jobb szolgáltató tevé­kenységet végeznek. A központi községekben a nemzeti bizottsá­goknak 176 szolgáltató egysége működik, ami 36-tal több, mint a központi bizottság 6. ülése előtt. 194 állampolgár engedélyt kapott szolgáltató tevékenység végzésé­re. Több új szolgáltatást vezettek be ezekben a községekben, így pl. lakatosmunkákat, építőipari mun­kákat végeznek, szállítást vállal­nak. Kalná nad Hronom-ban pél­dásan szervezték meg a temetke­zési szolgáltatásokat. Ez utóbbit azért említem meg, mert sok köz­ségben gondok merülnek fel ezzel a szolgáltatással kapcsolatban. Csaknem az összes központi köz­ségben javítanak cipőt, villamos- sági cikkeket, üzemel szabóság, fodrászat és borbély. Különféle kulturális intézményeket, sportlé­tesítményeket, ifjúsági klubokat, nyugdíjasklubokat építenek. Pél­daként említhetjük Ipolyszakállast (Ipeľský Sokolec), Senkvicét, Jó­kát (Jelka), Palárikovót, Ekecset (Okoč), Turanyt, Cierny Balogot, Kokava nad Rimavicou-t, Polom- kát. Štrbát, Bodrogszerdahelyt (Streda nad Bodrogom), Zborovot és Kamenica nad Cirochou-t. Jobb eredmények születtek a politikai szervező munkában is. Nőtt a képviselők aktivitása, ész­szerűbben dolgoznak a nemzeti bizottságok szervei. Külön ki kell emelnünk, hogy a nemzeti bizott­ságok jobban egybehangolják te­vékenységüket a területükön mű­ködő gazdasági szervezetekkel. Csaknem minden községben épí­tenek valamit közös erővel. A központi községek lakosai örömmel fogadják, hogy az állami­gazgatás gyakorlása közelebb ke­rült hozzájuk, több ügyüket köz­vetlenül lakóhelyükön intézhetnek el. Ez elsősorban a szociális ügyekre vonatkozik. Nyíltan meg kell azonban mondani, hogy a nemzeti bizottságok nem minde­nütt élnek törvényadta jogkö­rükkel. Általában kedvezően értékelhe­tő a nemzeti bizottságok munkája. A központi szervek hathatós tá­mogatásával csaknem valameny- nyi központi község kidolgozta komplex fejlesztési tervét. Kokava nad Rimavicou-ban igazgatói ta­nácsot is létesítettek. Megállapít­hatjuk tehát, hogy a nemzeti bi­zottságok tevékenységének töké­letesítése a központi községek ki­alakításának útján jelyes és bevált módszer. A további sikeres előre­haladás érdekében azonban rá kell mutatni a problémákra, illetve azokra a feladatokra, amelyeket nem sikerült teljesíteni. A nemzeti bizottságokról szóló törvény módosítása értelmében meg kell teremteni a központi köz­ségek nemzeti bizottságainak te­vékenységéhez a szervezési-, ká­der- és anyagi-műszaki feltétele­ket. A cél az volt, hogy a nagyobb közigazgatási egységeknek na­gyobb jogkörük legyen, mint a ki­sebb községeknek. Az elemzés megmutatta, hogy az 53 központi község közül nem mindegyikben fejezték be az integrációs folya­matot. A nyugat-szlovákiai kerü­letben három, a közép-szlovákiai- ban tizenöt, a kelet-szlovákiaiban pedig tizenegy községben van ezen a téren lemaradás. Befeje­zetlen a nemzeti bizottságok ap­parátusának kiépítése, szakkép­zett dolgozókkal való ellátása. Ti­zenhat központi községben nem létesítettek gazdasági-igazgatási szakosztályt. A másik fontos megoldandó fel­adat a polgári bizottságok tevé­kenységének kibontakoztatása a társult községekben. Többségük nem dolgozik jól. Igaz, hogy ezen a téren kevés a tapasztalat, de ennek ellenére az elmúlt két év alatt többet is tehettek volna. A mai gyakorlat szerint a polgári bizottságoknak csaknem az az egyedüli feladata, hogy társadalmi munkára hívják a lakosokat. Ez nem elegendő. Számos probléma merült fel az építkezési hivatalok létesítésével kapcsolatban. Az első tapasztala­tok szerint bonyolult ügyintézésről van szó, amelyet nem tudnak min­denütt ellátni. Ezért csak azokban a községekben létesítenek ilyen hivatalokat, ahol megvannak eh­hez a feltételek, s amelyek nagyobb távolságra esnek a járási központ­tól. Ezt helyesnek tartjuk, de az ilyen irányú szolgáltatások meg­szervezése továbbra is megoldat­lan. A központi közsegek építke­zési hivatalai a leggyakrabban csak az egyszerű kérdésekben döntenek, például garázsok építé­sével, kerítésekkel, kisebb épít­ményekkel kapcsolatban. így pél­dául Jókán kiadják az építkezési engedélyeket, de a családi ház típusáról a járási nemzeti bizott­ság dönt. Az elmondottakból leszűrhetjük, hogy a központi községek nemzeti bizottságainak tevékenységét po­zitívan értékeljük, de a jövőben a felsőbb szerveknek megkülön­böztetett figyelmet kell szentelniük munkájuk további tökéletesítésé­nek. Be kell fejezni kiépítésüket, szakembereket kell számukra biz­tosítani, s ki kell dolgozni gazda­sági és szociális fejlesztésük kon­cepcióját. Tovább kell tökéletesí­teni a nemzeti bizottságok szerve­inek és egész apparátusának egész tevékenységét, elmélyíteni az együttműködést a Nemzeti Fronttal. Az eddigi tapasztalatok alapján folytatni fogjuk a helyi nemzeti bi­zottságok integrálását, figyelembe véve a helyi feltételeket, a társa­dalmi és politikai szükségleteket. 1986-ig a kerületi nemzeti bizott­ságok 126 további központi köz­ség kialakítását javasolják. Ehhez meg kell teremteni minden felté­telt, az integrációt jól elő kell ké­szíteni. ŠTEFAN LAZAR, az SZSZK belügyminiszterének beszámolójából A nyitrai járásban nagy körülte­kintéssel bontottuk le a nemzeti bizottságok munkájának tökélete­sítésére hozott intézkedéseket. A járás pártszervei, valamint a já­rási nemzeti bizottság is megálla­píthatta, hogy a központi köz­ségek fejlesztésében, valamint a városi nemzeti bizottságok jog­körének bővítésében jó eredmé­nyeket értünk el. A kormány határozatai értelmé­ben Nyitrát a városok első kategó­riájába, Vráblet és Zlaté Moravcet a második kategóriába sorolták, Mojmirovce pedig központi köz­ség lett, amelynek hatáskörébe tartoznak Polný Kesov, Veľká Do­lina és Štefanovičová települések. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy az ügyintézés közelebb ke­rült az állampolgárokhoz, rugal­masabb lett az állampolgárok ügyeinek intézése. Lényegesen jobb munkát fejtenek ki a városi nemzeti bizottságok egyes szer­vei. Rendszeresen foglalkoznak a területfejlesztési tervekkel, a szolgáltatásokkal és a kereske­delemmel, a környezetvédelem­mel. Nyitrán három új polgári bi­zottság létesült s így számuk 54- re emelkedett. A polgári bizottsá­gok a képviselőkkel együtt nyilvá­nos gyűléseket szerveznek, me­A CSKP KB 6. ülése óta eltelt időszakban a kelet-szlovákiai ke­rületben is több pozitív eredmény született a nemzeti bizottságok vonalán. A nemzeti bizottságok szerveinek és képviselőinek mun­kája céltudatosabbá vált és örven­detes, hogy általában komplexeb­ben ítélik meg az egyes községek, városok, járások szociális és gaz­dasági fejlesztését. Tapasztalata­ink szerint hosszú és rendkívül igényes folyamatról van szó, amely során sok probléma és ne­hézség merül fel. Ebből kiindulva birálóan értékeljük munkánk eddi­gi eredményeit és keressük a prob­lémák megoldásának módját. A központi bizottság 6. ülése után a pártszervek, de a széles közvélemény is nagyobb igénye­ket támasztott munkánkkal, a min­dennapi életben felmerülő gondok megoldásával szemben. Meg kell azonban nyíltan mondanunk, hogy nem mindig sikerül a megnöveke­dett igényeknek megfelelően be­vonni az egyes szerveket, szerve­zeteket és intézményeket a dolgok megoldásába és ez a széles köz­véleményre, a választókra is vo­natkozik. Elsősorban olyan kérdé­sekre gondolok, amelyek megol­dásához nincs szükség beruházá­sokra. Ilyen a közrend, a munkafe­gyelem megtartása, a negatív tár­sadalmi jelenségek elleni küzde­lem, településeink tisztasága. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a lakossági szolgálta­tásoknak. Pozitívan értékeljük, hogy a kerületben és a járásokban is kidolgoztuk a szolgáltatások fej­lesztésének távlati programját 1990-ig. Az elmúlt két és fél év alatt 118 új szolgáltató részleget létesítettünk és részben javult a minőség, a határidők megtartá­sa is. Ennek ellenére nem lehe­tünk elégedettek a helyzettel, fő­leg ami az új szolgáltatások beve­zetését és a minőséget illeti. El kell érni, hogy valamennyi szolgál­tató vállalatnál érvényesítsék a minőség irányításának komplex rendszerét és a szolgáltató tevé­kenységbe nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az ipari szövet­kezetek, a helyi nemzeti bizottsá­gok üzemei és az efsz-ek mellék­üzemágai. lyeken tájékoztatnak a nemzeti bi­zottságok munkájáról, a lakosok észrevételeinek, javaslatainak in­tézéséről. Beváltak a Nemzeti Fronttal, a vállalatokkal és intéz­ményekkel folytatott együttműkö­dés formái is. Az együttműködés eredményeként 1983-ben kilenc létesítményt közös beruházással építettünk fel, 1984-ben további 17 közös beruházásunk lesz. Külön szeretnék foglalkozni a szolgáltatásokkal. Járásunkban a városi nemzeti bizottságok irá­nyítják a szolgáltatótevékenysé­get. A helyi gazdálkodási vállala­tok és az ipari szövetkezetek által nyújtott szolgáltatásokon kívül 1980. január elsejétől integráltuk a lakossági szolgáltatásokat és a lakásgazdálkodást. A mi járá­sunkban ez az integráció bevált, sikerül kielégíteni a lakosok igé­nyeit, a szolgáltatások hozzáfér­hetőek, rugalmasak és a minősé­gük is megfelel. A járási vállalatok­ba való összevonás javította az anyagi-műszaki alapot és azáltal, hogy az egyes dolgozók bizonyos fajta tevékenységre szakosodnak, javult a szolgáltatótevékenység minősége is. A már említett központi köz­ségünkben építkezési hivatalt lé­tesítettünk és közös anyakönyvi Az elvégzett elemzések ered­ményei alapján azzal számolunk, hogy megszüntetjük egyes fajta szolgáltatások, de főleg a lakás- gazdálkodás integrációját. A szol­gáltató vállalatok dolgozói jogosan bírálják az anyagi-műszaki ellá­tást. Aligha tudják rugalmasan és jól megjavítani a gépkocsikat, va­salókat és televíziós készülékeket, ha nincsenek ehhez pótalkatré­szeik. Kerületünkben nagy gondot okoz a szolgáltatások anyagi-mű- szaki alapjának fejlesztése. A munkavédelmi felügyelőség szerint részlegeink 30 százaléká­ban a munkafeltételek nem felel­nek meg a normáknak. A rendel­kezésünkre álló összeg azonban nem elegendő a szolgáltatások korszerűsítésére. Sok gondot okoz úthálózatunk állapota, valamint a dolgozók munkába szállítása, főleg Kassán (Košice), Prešovban és Poprádon. Ezt a problémát minden erőfeszí­tésünk ellenére nem sikerül meg­oldanunk. Az illetékesek megálla­pításai szerint kerületünkben \^an a legrosszabb úthálózat. Jelenleg több mint ezer kilométernyi út azonnali javítást igényelne. A köz­lekedési gondok megoldása szük­ségessé teszi, hogy a 7. ötéves tervidőszak előttünk álló éveiben, körzetet létesítettünk a központi község és a társközségek számá­ra. A társult községek nemzeti bizottságainak hatásköre, ezt le­számítva, nem változott. A Mojmírovceben szerzett ta­pasztalataink alapján tervezzük újabb központi községek kialakítá­sát. Csakis az alapos előkészítés teszi lehetővé, hogy a központi község létesítése megfeleljen az elvárásoknak. A járás párt- és ál­lami szervei úgy vélekednek, hogy jövőre központi községgé nyilvá­nítják Veľké Zálužiet, Topoľčian­ky!, Cabaj-čápor-t, Sládečkovcet, Výčapy-Opatovcet és Nové Sadyt. Véleményünk szerint elegendő időnk lesz arra, hogy megteremt­sük a feltételeket a központi köz­ségek nemzeti bizottságainak va­lóban jó munkájához. A nyitrai járás nemzeti bizottsá­gai tudatában vannak, hogy az előttünk álló igényesebb feladatok új hozzáállást követelnek meg. Ennek érdekében rendszeresen, tervszerűen és céltudatosan nö­velnünk kell a nemzeti bizottságok képviselőinek és dolgozóinak szakmai és politikai ismereteit. ŠTEFAN BALLA, a Nyitrai Járási Nemzeti Bizottság elnöke illetve 1986-1990-ben figyelembe vegyék ezeket a problémákat. Sajnálatos tény, hogy erőfeszí­téseink ellenére az építkezési be­ruházások területén nem érjük el a kívánt eredményeket. A 7. öt­éves tervidőszak első két évében az építőipar lemaradása több mint 650 millió korona. A komplex lakásépítésben az idén háromne­gyed év alatt a lemaradás értéke csaknem 60 millió korona. Sok központi építkezésen is gondok merültek fel, ami komolyan veszé­lyezteti a kerület és a járások komplex fejlesztését. A központi községek nemzeti bizottságai fokozatosan érvénye­sítik kibővített jogkörüket, habár nem egyforma mértékben. Tekin­tettel a kis községek nagy számá­ra, földrajzi fekvésükre és az aránylag alacsony szintű járulékos ellátottságra, kerületünkben csak nagyon kevés község számára alakítható ki közös helyi nemzeti bizottság. A központi községek ki­alakításában nagyon megfontol­tan kell eljárnunk és csak abban az esetben integráljuk települése­inket, ha ehhez megteremtettük a politikai és gazdasági feltéte­leket. IVAN GOŇKO, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke Mojmirovce központi községben gazdag kínálattal várja a község és a hozzája tartozó települések lakosait a Jednota bevásárló köz­pontja (ČSTK felvétele) Figyelmünk előterében a szolgáltatások HIÁNYOS A PÓTALKATRÉSZ-ELLÁTÁS • ROSSZ ÚTHÁLÓZAT • MEGFONTOLTAN BŐVÍTIK A KOZPONTI KÖZSÉGEK SZÁMÁT

Next

/
Thumbnails
Contents