Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-08 / 290. szám, csütörtök

Mércénk: a gyakorlat Harmincéves a prágai közgazdasági főiskola Szóképtáska, bábu, képeskönyv Egy-egy évforduló mindig kivá­ló alkalom a megtett út eredmé­nyeinek, munkájának értékelésé­re. A nagyobb távlatokban nem­csak az esetleges tévedések vál­nak nyilvánvalóvá, hanem a he­lyes következtetések, a munka el­vi alapjainak körvonalai is tisztá­zódnak, kikristályosodnak. Ezt a visszatekintést végezte el a prá­gai Antonín Zápotocký Közgazda­ságtudományi Főiskola is, amely az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A főiskola tevékenységének két fő gyakorlati eredménye van. Az egyik a pedagógiai munka gyü­mölcse - a közgazdászok képzé­se amely közvetlenül, egzakt módon nem mérhető, mégis a leg­jelentősebb értéket biztosítja a tár­sadalomnak. A másik irányú tevé­kenység - a tudományos kutató­munka amely szervesen kap­csolódik a pedagógiához is, a gya­korlatban közvetlenül jelenik meg és egyes mutatóiban pontosan mérhető. A közgazdaságtan oktatásának elsó nyomait Csehországban a XVIII. század második felében lelhetjük fel. Középiskolai szinten 1770-ben alakult a Cseh Kereske­delmi Akadémia, amely az adott korban az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatok hivatal­nokainak szakképzéséről gondos­kodott. A XIX. században további kereskedelmi szakközépiskolák létesülnek. Ha figyelmen kívül hagyjuk a Cseh Műszaki Főiskolán 1907- ben nyílt kétéves főiskolát, amely a kereskedelmi akadémiák peda­gógusait képezte, akkor tulajdon­képpen egészen az elsó világhá­ború végéig nem volt önálló köz- gazdasági főiskola Csehország területén. Az érdeklődők a külön­böző főiskolákat látogatták (Bécs, Lipcse, Berlin). Érthető hát, hogy az 1919-ben megnyílt prágai Kereskedelmi Fő­iskola jelentős lépésnek számított. Az oktatási intézmény utolsó évfo­lyamában a hallgatók három terü­letre szakosodtak: árukereskede­lem, pénzügy és ipar. A végzős hallgatók a ma is hagyományos mérnöki címet kapták. A főiskolát 1929-ben átszervez­ték. A tanulmányi időt 4 évre emel­ték és a szakterületeket egy újab­bal, a gazdaságpolitikai ággal bő­vítették. A 20-as, illetve 30-as években a hallgatók száma átlag 1000 körül mozgott. 1939 novem­berében a megszálló fasiszta csa­Babits-centenáriumot ünnepel a magyar irodalom; egymás után látnak napvilágot a Babits-filológi- át gazdagító, a Babits-műveket elemző tanulmányok, a folyóiratok - az Alföld, a Napjaink, a Jelenkor, a Tiszatáj, az Uj Forrás, a So­mogy, az Új írás - emlékszámai; a Kortársban Nemes Nagy Ágnes vallomásos-vitázó tanulmánya kí­nál kivételes szellemi izgalmakat a Babits-lírát kedvelőknek; iroda­lomtörténeti vándorgyűlések, em­lékkiállítások alakítgatják az új, a hiteles Babits-képet; nemrégi­ben sugárzott ünnepi műsort alko­tásaiból a televízió - Babits nevé­től hangos az irodalmi élet. A centenárium alkalmából a cseh könyvkiadás is lerótta tisz­teletét Babits Mihály emléke előtt, újabb fehér foltot szüntetve meg azon a mappán, amelyből a cseh olvasó a XX. századi magyar lírá­ban tájékozódhat. Cseh versked- velók számára Babits Mihály, a lí­rikus hosszú évtizedekig megkö­zelíthetetlen volt; 1972-ben meg­jelent ugyan a Gólyakalifa című regényének fordítása, líráját azon­ban legföljebb egy másik szláv nyelv - a szlovák - közvetítésével fogadhatták be, annak jóvoltából, hogy 1975-ben Ostrov a more (Sziget és tenger) címmel Vojtech Kondrót kiadott már egy Babits- válogatást. A cseh műfordítóknak Babitsosai szembeni adósságtör­lesztése részletekben történt, a nyolcvanas évek elejétől. 1982- ben a Velká generace című anto­lógiában, amely a Nyugat elsó nemzedékének nagy lírikusait mu­patok a többi cseh főiskolával együtt a Kereskedelmi Főiskolát is bezáratták. A felszabadulás után az intéz­mény tovább folytatja tevékenysé­gét, de mint a polgári eszmék örököse, egyre inkább háttérbe szorul a haladóbb és lényegében a szocialista közgazdaságtudo­mányi oktatást hazánkban meg­alapozó Politikai és Társadalom- tudományi Főiskolával szemben, amely 1945-tól 1949-ig működött. Az 1948-as szocialista fordulat a közgazdaságtudománnyal fog­lalkozó főiskolák életében is ko­moly változást hozott. A Kereske­delmi Főiskolát átszervezik, új ne­ve Gazdaságtudományi Főiskola, majd az újabb átszervezés ered­ménye 1949-ben a Gazdasági- és Politikai Tudományok Főiskolája. Ez az intézmény örököse a Politi­kai és Társadalomtudományi Fő­iskolának is. Három kara van, amelyek egyikéből - a gazdaság- tudományi karból - alakul meg 1953. szeptember 1 -én a Közgaz­daságtudományi Főiskola. Az átszervezésről kormányha­tározat döntött, melynek célja a diplomás közgazdászok számá­nak emelése volt. Az új iskola 200 tanárral és 1800 diákkal kezdett. Jelenleg az oktatók száma 500, a hallgatóké pedig 7500 körül mo­zog. A mennyiségi változások mellett lényeges minőségi fejlődés is tapasztalható. A főiskola négy karán a tanszé­kek átszervezésére is sor került. Ezt mindenekelőtt a tudományos­technikai forradalom tette szüksé­gessé, amely a népgazdaságban ugrásszerű változásokat eredmé­nyezett. Az automatizáció, a szá­mítógépek bevezetése a közgaz­daságtant is közelről érintette. Nagy súlyt helyeznek ezért az ok­tatásban - a közhiedelemmel el­lentétben - a matematikára. Töb­bek között ez az egyik oka annak a viszonylag magas lemorzsoló­dásnak is, amelyet ezen a főisko­lán évről évre tapasztalhatnak a nappali és levelező tagozaton egyaránt. A levelezőn egyébként sokszor az is bonyolítja a helyze­tet, hogy a szakmai továbbképzést egyes vállalatok rosszul értelme­zik. Mert igaz ugyan, hogy sok helyütt szükség van szakképzett közgazdászra, de ez semmikép­pen sem jelentheti, hogy esetleg tehetségtelen fiatalokat - akik ön­szántukból soha nem léptek volna erre a pályára - küldjünk tovább­képzésre. A közgazdaságtudo­tatta be, helyet kaptak természe­tesen Babits versei is, szám sze­rint tizenöt költemény. Ez idén sor került az adósságtörlesztés újabb részletére: a prágai Odeon kiadó 23SÔ példányban adott ki - Údolí neKiidu (A nyugtalanság völgye) címmel - egy ízlésesen előállított, bőrkötéses, kisformátumú köny­vecskét Babits Mihály lírai termé­sének legjellegzetesebb darabjai­ból. A már említett Velká generace című antológiában olyan Babits- versek találhatók, mint például A lírikus epilógja, az Esti kérdés, a Húsvét előtt, a Háborús antholó- giák, a Vers a csirkeház mellől, az Ősz és tavasz között s terjedelme­sebb részlet a kései Babits remek­léséből, a Jónás könyvéből. Ezek­hez a költeményekhez most újabb huszonhárom versnek a fordítása társul, köztük olyan jellegzetes da­raboké, mint az In Horatium, a Su­gár, az Óda a szépségről, a Dana- idák, a ’Játszottam a kezével, a Vakok a hídon, a Recitatív, az Ádáz kutyám, az Olyan az életünk stb. A Velká generace és az Údolí neklidu című kötetek a lehetősé­gekhez (elsősorban a terjedelem­hez) mérten jól, átgondoltan válo­gatott versanyaggal reprezentál­ják a Babits-líra egészét, érzékel­tetve a költői pályakép változásait és emlékezetes költeményekkel jelzett fontosabb állomásait is. A verseket - Anna Rossová nyelvi szaktanácsadóval együtt­működve - Jindrich Pokorný tol­mácsolta, sikerrel oldva meg könnyűnek nem mondható felada­tát. ZALABAIZSIGMOND mányi főiskola e téren nem hajlan­dó semminemű engedményre és általában nagyon hamar kiderül a „félreértés“. A múltban a nagy­számú lemorzsolódást gyakran bí­rálták, ma már azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő. A közgazdaságtudományi főis­kola jó hírnevét öregbítik a külföldi hallgatók is. A harminc év alatt 71 ország 1018 diákja végezte el ta­nulmányait a karok valamelyikén. Nem ritka, hogy a tanárok külföldi szolgálati útjaikon volt hallgatóik­kal ülnek le a tárgyalóasztalhoz. A tudományos kutatómunka a diákok életében mintegy átme­netet jelent az iskola és az élet, az elmélet és a gyakorlat között. Ért­hető tehát, hogy az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmet szen­telnek a tudományos diákköri te­vékenységnek. Hasonlóképpen a szakdolgozatoknak, hiszen ez utóbbi minden végzős diák próba­tétele. A szakdolgozatok tárgya egyre inkább a gyakorlati igénye­ket tükrözi. A vállalatok konkrét problémáit elemző munkák a tár­sadalomnak kettős hasznot jelen­tenek. Egyrészt egy-egy konkrét probléma sikeres megoldása azonnali gyakorlati eredménnyel járhat, másrészt a hallgató felelős­ségérzetét növeli, s a termelő- munkába való bekapcsolódás első komoly lépése. Napjainkban min­denekelőtt a komplex intézkedé­sekkel összefüggő konkrét problé­mákkal kapcsolatos témákat ré­szesítik előnyben. Az összes part­nert nehéz lenne felsorolni, de legalább néhányat említsünk: a prágai 3. városkerületi nemzeti bizottság, a kladnói acélművek, a plzeňi Škoda Művek, a Mladá Boleslav-i autógyár, a rožňovi Tesla híradástechnikai művek, a Csehszlovák Állami Bank, a Szövetségi Árhivatal, a Cseh­szlovák Kereskedelmi Bank stb. Az intézmény tudományos munkájába tavaly 355 belső mun­katárs és több mint száz diák kap­csolódott be. Munkájukkal minde­nekelőtt a párt XVI. kongresszu­sán kitűzött feladatok teljesítésé­hez járulnak hozzá. összegezésképpen elmondha­tó, hogy a prágai Antonín Zápo­tocký Közgazdaságtudományi Fő­iskola munkájában céltudatosan valósítja meg a politikai-nevelő, a pedagógiai és a tudományos kutatómunka egységét, a hallga­tóknak a bekapcsolását a kutató­munkába, s a kutatómunkának a gazdaság leglényegesebb kér­déseire irányítását. GÁLJENŐ Kulturális hírek • A szovjet televízió Üdvözlet a frontról címmel készített filmet, mely egy mély és tragikus szere­lem története a háború viharaiban. • Gianni Morandi énekel - ez a címe annak a szovjet televíziós műsornak, amely a neves olasz énekes moszkvai, rigai és taskenti fellépéseiről készült. De Morandi emlékezik is a filmben, többek kö­zött a római konzervatóriumban töltött éveire. • A japán televízió is számos bűnügyi és detektivfilmet, filmso­rozatot készít. Az egyik legsikere­sebb sorozatnak, az Elhalasztott nászútnak, Kaga főfelügyelő a hő­se, akit Koji Tsurate személyesít meg, a rendező Yusuke Wata- nade. • A spanyol televízió kilencré- szes sorozatot készített a Don Quijote szerzőjéről, Cervantesról. Az első rész története 1568-ban kezdődik, amikor az ifjú Cervan- tesnak el kellett hagynia Spanyol- országot. A sorozat forgatása há­rom évig tartott, Spanyolországon kívül Olaszországban is készültek felvételek. A tizenkilenc főszereplő mellett további kétszáz színész és több mint háromezer statiszta sze­repel a filmsorozatban, melyet megvásárolt a Csehszlovák Tele­vízió is. K özismert paradoxon, hogy a tanító egész életén át azon munkálkodik, hogy önmagát feleslegessé tegye - azaz segíti a tanulókat egyre önállóbbá válni mindennapi életük megtervezésé­ben, megszervezésében. Képes­sé teszi őket a közös normák megalkotására és betartására, az egymásra való odafigyelésre, egy­más segítésére - tehát lépésről lépésre együtt halad a gyerekek­kel a társadalomba való alkotó beilleszkedés útján. összevont osztályú iskolában tanítok, Zoncon (Tureň). Itt csak egyosztályos óvoda van össze­vont korcsoporttal. Annak ellené­re, hogy a 9 elsősből 7 nagyon ügyes, észrevehető, hogy hát­rányban vannak a többiekkel szemben. Gátlásosak, gyenge a beszédkészségük, szegényes a szókincsük. A velük együttlevő 4. osztályra ez kétszeresen érvé­nyes. M inden gyerek tanulási vágy- gyal kezdi az iskolát, mely­hez kedvező motiváció a szóké­pes előprogram. A szóképeket na­gyon hamar elsajátították még a két gyengébben analizáló-szin- tetizáló képességű gyerekek is. A szép színes képekkel ellátott tankönyvet szeretik a tanulók. Ez azért is jó, mert a néma olvasás áll a fejlesztő munka középpontjá­ban. A feladatok megoldása néma olvasást igényel, fontos, hogy a gyerek önállóan próbálja birto­kába venni a szöveget, szót, szó­tagot. Segítségére szolgálnak a színes szóképek, szóképtáska, mely az egyik legjobb segédesz­közünk a betútanulás időszaká­ban. A cselekvésbe ágyazott gon­dolkodást az olvasókönyvhöz tar­tozó betűkártyák, szóképkártyák és szótagkártyák használata je­lenti. A mágneses táblára felkerül­nek azok a betűkártyák, szókép­kártyák, szótagkártyák, melyeket a tanulók már megismertek néma olvasással, illetve feladatmegol­dással. Az m betű tanításakor már ismerték az a, i betűket és így megkapták az első szavakat. A leg­ügyesebbek gyorsan felismerték és örömmel közölték velem a szót. Versenyszerűen igyekszenek fel­ismerni a szótagokat, szavakat, és a saját betűkártyáikból maguk is kirakják, például: MIMI, Imi, ma­ma. Minden órán használjuk a mágneses ábécét, utánozzuk az állatok hangját; múúú..., a kis kutya hangja:, u,u,u,... az öreg kutyáé: ú, ú, ú. Minden betű ismer­tetését mondókához, vershez, vagy dalhoz kötjük. Az a betű tárgyalásakor megtanultuk az Al­ma, alma, aranyalma című verset, az m betűnél a Bújj, bújj medve című dalocskát, az i betűnél az Iciri-piciri mesét. Minden dalt, mondókát és verset mozgással is imitálunk, sőt a szótagokat is elját- szuk. Például: a só-nál sózunk, a sí-nél sízünk, a mos-nál mosunk stb. Az egyik tanulóm nem szólalt meg, de a sok dalt, gyermekjáté­kot már énekli, játssza, a betűket a mutató pálcával megmutatja, is­meri. Bízom abban, hogy a gyer­mekjáték ezt a kis elsőst is szóra bírja majd. Két gyereknél fordult elő, hogy az elsó szótagalkotáskor és betűismertetéskor megtorpant, elvesztette az önbizalmát. Itt segí­tett a Sári baba, illetve a nagy papírbáb, melyet szótagruhába öl­töztettünk. Például: feladtuk rá a síruhát, az Imi ruháját stb. A bá­bokat nagyon szeretik a gyerekek és ahogy tőlük várom és kérem az egyre igényesebb feladatokat, úgy kapják tőlem ók a bábukat. Az írás számukra a legfárasztóbb, ezért egy-egy gyermekjátékot iktatunk közbe, olyat, amelyet játszani le­het, így megpihennek. A szlovák nyelvet képeskönyv­ből tanítjuk. Itt érvényesül legjob­ban a dramatizáció, a sok vers, dal és játék. Nagy örömmel „repül­nek“ a gyerekek, ha a „Sliepka letí“ összefüggést tanulják. A módszertani könyv alapján a nem kötelező igényesebb foglal­kozásokat is megoldottuk. Iskolánk segédeszközökkel jól felszerelt. A matematika tanításá­hoz, a halmazok elsajátításához használjuk a mágneses geomet­riai alakzatokat, dominókat, állatfi­gurákat és számkártyákat. Az el­sős tanulók nagyon szeretik a ma­tematikai munkafüzetet, a felada­tok és a matematikai fogalmak elsajátításakor is gyakran haszná­lunk játékokat. A környezetismeretre, kép­zőművészeti nevelésre és a szlovák nyelv tanítására diafil­meket és diapozitívokat haszná­lunk rendszeresen, illetve ahogy a gyerekek mondják filmezünk. A csoportmunkát olyankor alkal­mazom a 1. osztályban, ha igé­nyesebb feladatokat oldunk meg, így a két lassabban haladó tanuló nem marad le teljesen. Nagyon szeretik a nagy szögekből készí­tett triangulumot, melynek segít­ségével megállapítják, hány hang­ból áll a szótag vagy a szó. Az elsősök mellett a negyedike­sek is az osztályban vannak, ötö­dik vagyok, aki tanítom őket a négy év alatt, ezért természete­sen lassabban nyíltak ki, türelem­mel kellett feléjük közelednem. Itt is a gyermekjátékok és a dramati­záció hozta meg az eredményt. Viszont a beszédkészségük és szókincsük szegényes, tehát fel­adatul tűzöm ki, hogy az önművelés igényét legyökereztessem ben­nük, hogy nyelvi képességüket ki­bontakoztassam. Az olvasmányo­kat dramatizáljuk, révezetem őket a helyesírási szótár, a lexikonok, könyvek használatára. Verseket, meséket olvasunk közösen és önállóan is. Minden hétre beszá­molót készítenek a tanulók képes­ségeik szerint. A 4. osztályban csoportoktatást vezettem be, mert itt több a hiányosság és a gyen­gébb képességű tanulók, akiket segítenek az ügyesebbek, így si­kerélményhez jutnak. A magyar és a szlovák nyelv, a képzőművészet, a honismeret és fogalmazás tanításakor hasz­náljuk a diafilmeket. A természet­rajzot kísérletezésekkel, képekkel tarkítjuk. Képeket maguk a tanulók is gyűjtenek. A nyelvtani és he­lyesírási, valamint a matemetikai szabályokat a faliújságon szemlél­tetem, így az mindig segítséget nyújt a tanulóknak. Aktivitásukat pontozással emelem és a ponto­kat érdemjegyre váltják a tanulók. Mindkét osztálynak értékelő táblát készítettem. Ez serkenti őket az olvasásra, a tanszerek rendben- tartására, a rendes viselkedésre. A táblán egyet-egyet lépnek fel, vagy le, aszerint, hogy milyen volt a tanulmányi eredményük és a vi­selkedésük a hét folyamán. Főként a matematika tanítására van sok segédeszköz a 4. osztály­ban. A magyar és a szlovák nyelv színvonalának emelésére vezet­tem be a színjátszó és a szlovák nyelvi kört, melyet hetente egy­szer tartok. Itt mesefilmeket vetí­tünk, verseket, mondókákat, dalo­kat, nyelvtörőket tanulunk, ezt az­tán az órákon is alkalmazzuk. Na­gyon jól beváltak a csoportos és egyéni versenyek, például a hosz- szú mássalhangzójú szavak gyűj­tésekor, az egyszeregy rögzítésé­re szolgáló feladatok esetében, az olvasási készség javításakor. Itt hatásos volt a hangszalagra való olvasás, mely ösztönözte a tanu­lókat az egészséges versengésre. Képanyagot használok az írók, költők ismertetésére egy-egy ol­vasmányuk, versük tárgyalásakor, kiemelve az érdekességeket velük kapcsolatban. Nagy segítséget nyújtanak a Bölcs bagoly és a Ké­pes történelem sorozat könyvei, melyből egy-egy tanuló készül fel előre rövid beszámolóval. Jól szol­gál a képeskönyv például A könyvnyomtatás című olvas­mány tárgyalásakor. P róbálom a tananyag nehéz­ségi szintje szerint úgy be­osztani az óratípusokat az előké­születeknél, hogy annak az osz­tálynak jusson több idő, ahol igé­nyesebb az óra anyaga. Elértem azt, hogy a tanulók szeretnek az iskolában lenni, az egymáshoz való ragaszkodás pe­dig a munka alapja. CSUKA MÁRIA Cseh főhajtás - Babits előtt új sir 6 1983. XII. 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents