Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-08 / 290. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1983. XII. 8. Befejeződött a csehszlovák-szovjet gazdasági kormányközi bizottság 24. ülésszaka (ČSTK) - Moszkvában szerdán befejeződött a csehszlovák-szov­jet gazdasági és tudományos-mű- szaki együttműködési kormánykö­zi bizottság 24. ülésszaka. A meg­beszélések befejeztével a két kül­döttség vezetője - Rudolf Rohlí- ček, a szövetségi kormány alelnö­ke és Nyikolaj Talizin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnök­Salvador A hazafiak politikai megoldásra törekednek (ČSTK) - A salvadori Farabun- do Nemzeti Felszabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front képviselői a mexikói kor­mány képviselőivel folytatott meg­beszéléseiken hangsúlyozták, hogy a hazafiak bármikor készek a válság politikai rendezésére. A salvadori hazafiak küldöttsé­ge azzal összefüggésben látoga­tott Mexikóba, hogy/ a közeli na­pokban összeülnek a Contadora- áliamok külügyminiszterei és a kö­zép-amerikai békés rendezésről fognak tárgyalni. Guillermo Manuel Ungo, a salvadori ellenzék vezetője kije­lentette, hogy a forradalmi erők ideiglenes kormány létrehozását javasolják, s azt indítványozzák, kezdődjenek tárgyalások a salva­dori válság lényegét alkotó kato­nai, politikai, gazdasági, szociális és külpolitikai problémákról. Repülőszerencsétlenség Madridban (ČSTK) - A madridi repülőtéren két spanyol utasszállító repülőgép ütközött össze tegnap délelőtt. Nem teljes adatok szerint a 121 utas közül körülbelül százan meg­haltak. A katasztrófa akkor követ­kezett be, amikor az ibériai légifor­galmi társaság 84 utast szállító Madrid-Róma járata a sűrű köd­ben összeütközött az Aviaco légi- forgalmi társaság gépével, amely­nek fedélzetén 37-en tartózkod­tak. Mindkét repülőgép az össze­ütközés után kigyulladt. Tíz nappal ezelőtt ugyancsak a madridi repülőtéren egy kolum­biai utasszállító repülőgép zuhant le és 181 ember halt meg. helyettese - jegyzőkönyvet írt alá a tárgyalásokról. Az ülésszakon megvitatták a két ország 1985-ig szóló nép- gazdasági tervei egyeztetésének előkészületeit. Az ülésszakon jóváhagyták Csehszlovákia és a Szovjetunió 1985-ig szóló gazdasági együtt­működésének feladatait, illetve a két ország népgazdasági tervei egyeztetésének előkészítését. Nagy figyelmet fordítottak a 2005- ig terjedő műszaki-tudományos együttműködés hosszú távú kon­cepciójának előkészítésére is. A tárgyalásokon napirenden szerepelt a gépipari és elektro­technikai ipari szakosítás és koo­peráció fejlesztése. A kormánykö­zi bizottság értékelte az idei áru­csere-forgalmi jegyzőkönyv telje­sítését és megvitatta a jövő évre vonatkozó jegyzőkönyvet. Mongólia Tanácskozik a parlament (ČSTK) - Ulánbátorban tegnap megkezdődött a Nagy Népi Hurál ülésszaka. A mongol parlament képviselői megvitatták a 7. ötéves terv harmadik évének eredménye­it, s egyhangúlag jóváhagyták az ország gazdasági és kulturális fej­lesztési tervét, valamint állami költségvetését a jövő évre. Dumagin Szodnom miniszter­elnök-helyettes beszédében rá­mutatott, hogy a jövő évi állami terv legfontosabb feladata a társa­dalmi termelés növelése. Ezáltal az idei évhez viszonyítva 6 száza­lékkal fog növekedni Mongólia nemzeti jövedelme. A törvényhozás, melynek ta­nácskozásán részt vesz Jumd- zsagin Cedenbal, Mongólia leg­felsőbb párt- és állami vezetője, nyilatkozatot fogadott el. A doku­mentum elítéli az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését. A nyugatnémet rendőrség az utóbbi időben az amerikai ra­kéták ellen tün­tetőkkel szem­beni kegyetlen fellépéséről vált ismertté. A bé­kés megmozdu­lások résztve­vői ellen rend­szeresen vet be vízágyúkat, könnygázgrá­nátokat. A rend­őrök leggyak­rabban használt eszköze mégis a gumibot (ké­pünkön egy hamburgi rakétaellenes tüntetés részvevőit ütlegelik a rendőrök). (Telefoto - ČSTK) SHULTZ ELÉGEDETT BONNI TÁRGYALÁSAIVAL NICARAGUA Konszolidáció - csatazajban Managuában a napokban olyan fontos intézkedéseket hoztak, amelyek az ország belső helyze­tének konszolidációjáról tanús­kodnak. A forradalom ötödik évé­ben járó Nicaraguában megértek a feltételek a jelentős politikai vál­tozásokhoz: a forradalom intéz­ményesítésének megkezdéséhez. Az államtanács két legutóbbi ren- delete - a választásokról és a részleges amnesztiáról - egy­ben kifogja a szelet azok vitorlájá­ból, akik azzal vádolják a sandinis­ta vezetést, hogy az országban tulajdonképpen nem alkotmányos a rend, s a politikai ellenzék moz­gástere rendkívül szűk. Nos, a választásokról szóló ren­delet értelmében január végén megkezdődhet a választási hadjá­rat, s az államtanács ugyancsak a jövő év elején hoz döntést az új választási törvényről. Addig eldől az is, hogy 1985-ben általános választásokat tartanak-e vagy a lakosság az alkotmányozó nem­zetgyűlés összetételéről dönt-e. A másik rendelet kimondja, hogy 1984. február 21-ig szabadon visszatérhetnek az országba mindazok, akik a sandinista forra­dalom győzelme után hagyták el Nicaraguát. Ez az amnesztia ter­mészetesen nem vonatkozhat So­moza egykori nemzeti gárdájának tisztjeire, s hírhedt biztonsági szol­gálatának tagjaira és a külföldön szervezkedő ellenforradalmi cso­portok vezetőire. A rendelet azon­ban kiterjed az ellenséges propa­ganda által megtévesztett nemzeti gárdisták és ellenforradalmárok többségére, akik - ha visszatér­nek - a választásokon is részt vehetnek. Nicaraguában ezentúl új pártokat is lehet alakítani. Felmerülhet a kérdés, vajon az új rendeletek nem veszélyezte­tik-e a sandinista forradalmat, a nicaraguai nép nehéz körülmé­nyek között kivívott egységét? Hi­szen a Somoza elleni fegyveres fpikplésben különböző rétegek vettek részt, amelyeket elsősor­ban a diktátor elleni gyűlölet kötött össze. A nagybirtokos és tőkés osztály s az egyház egyes képvi­selői is kivették ebből részüket. Nem lesz-e túl nagy a forradalmi vezetés ellenzéke, miután az el­lenforradalmi csapatok is vissza­térnek? A managuai vezetés egyértel­mű válasza: nem, mivel úgy véli, az ország belső helyzete szilárd, a rendszer képes megvédeni ön­magát. A Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front a konszolidációs folyamat keretében az öt jobbol­dali pártot és a szakszervezeteket párbeszédre szólította fel, s lépé­seket tesz az állam és az egyház kapcsolatának javítására is. Az Egyesült Államokban a ma­naguai erőfeszítéseket bizonyára Washington „szüntelen nyomásá­nak“ eredményeként igyekeznek majd feltüntetni. Azonban egész másról van szó: az említett rende­leteket és intézkedéseket csak egy olyan állam engedheti meg magának, amely belülről erős, s amely a lakosság abszolút több­ségének támogatását élvezi. Ni­caraguát nem belülről fenyegetik, hanem sokkal inkább kívülről. A konszolidáció, a demokratizá­lás további elmélyítése azonban nem választható el a külső béké­től. Nicaragua e téren is nagy erőfeszítéseket tesz, sőt a kubai tanácsadók egy részének kivoná­sával megtette első egyoldalú lé­pését is a térség nyugalmának biztosítása érdekében. Managua hajlandó minden vitás kérdésről tárgyalni a szomszédos országok­kal. Párbeszédet szorgalmaz az Egyesült Államokkal is, amely azonban - a napirenden levő el­lenforradalmi támadások és a je­lentős haderők összevonása a tér­ségben legalábbis ezt bizonyítja - inkább a „grenadai forgató- könyv" következő fejezetén dol­gozik. PAPUCSEK GERGELY (ČSTK) - George Shultz ame­rikai külügyminiszter Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszterrel folytatott megbeszélé­seit követően Bonnban tegnap sajtókonferenciát tartott. Megelé­gedését fejezte ki amiatt, hogy az NSZK kormánya feltétel nélkül tá­mogatja Washington fegyverkezé­si terveit. A nyugatnémet vezetők­kel folytatott tárgyalásait rendkívül pozitívnak értékelte, mivel Wa­shington és Bonn egyaránt támo­gatja a NATO rakétatelepítési döntésének végrehajtását. Shultz a sajtóértekezleten vé­delmébe vette az USA közép­amerikai és libanoni agresszióit is. Kijelentette, azért vannak amerikai csapatok Libanonban, hogy „se­gítsék a stabilitás és a független­ség“ megőrzését. Csehszlovák felszólalások az ENSZ-ben (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságának keddi ülésén felszólalt Bronislav Kulawiec csehszlovák delegátus. A nemzet­közi terrorizmus megakadályozá­sára vonatkozó intézkedéseket magában foglaló csehszlovák ha­tározati javaslattal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy idén márci­usban az UNITA angolai kormány­Kommentárunk I lyen nézetazonosság-ínség még sohasem volt a Közös Piac házatáján, mint most. A ked­den befejeződött háromnapos athéni csúcstalálkozón a tíz tagál­lam mindössze abban értett egyet, hogy egyetlen napirendi kérdés­ben sem értenek egyet. Az össz­hanghiány olyan szélsőséges mé­reteket öltött, hogy az állam- és kormányfők ezúttal az eddigi szo­kásos közös külpolitikai nyilatko­zat elfogadására is képtelenek voltak, pedig korábba^ ha más­ban nem is, de ebben mindig meg­volt a most teljesen hiányzó har­mónia. E tekintetben ugyanis ed­dig a tízeket - a görög különvéle­ményt leszámítva - közös neve­zőre hozta szovjetellenességük és rakétapártiságuk. Most viszont itt is disszonáns hangok hallatszot­tak, Görögország mellett különö­sen Hollandia és Dánia helytelení­tette a már megkezdődött nyugat­európai rakétatelepítést. Athénban ezúttal nem a világ- politikai kérdések, hanem a kö­zösség gazdasági ellentétei sze­repeltek a fókuszban. Az előkészí­tő miniszteri eszmecseréken is ezek áthidalására fektették a hangsúlyt. Soha annyi előzetes konzultációt nem tartottak a fél- évenkénti gyakorisággal sorra ke­rülő csúcstalálkozók közötti idő­szakban, mint most. Egyesek úgy vélték, hogy ez az alapos előké­szítés jele, a közöspiaci kulisszák mögötti heves viták ismerői vi­szont tudták: az, hogy a külügy-, a pénzügy- és mezőgazdasági mi­niszterek az elmúlt hat hónapban nem kevesebb, mint tizenegy al­kalommal összeültek, nem annyi­ra az alaposság, hanem főleg a nézeteltérések jele. A viták lényegének felvázolása végett vissza kell kanyarodni a legutóbbi stuttgarti csúcshoz, ahol körvonalazták a közösséggel kapcsolatos reformelképzelése­ket, és feladatul adták az illetékes szakminisztereknek, hogy az athéni legfelsőbb szintű tanácsko­meg, hogy gazdasági életükben az agrárszektor egyaránt kevésbé fontos szerepet játszik. Ezért ért­hetően berendezkednek az ellen, hogy a tagállamoknak a közösség kasszájába befizetett illetékeiből nem kevesebb, mint kétharmad részt a mezőgazdasági termelés szubvencionálására fordítanak. A közös költségvetési források ilyen elosztása kifejezetten a Dél­Közös Piac közös nevező nélkül zásig dolgozzák ki az egyes mi­niszteri tárcákat érintő változáso­kat. Csakhogy ennek a feladatnak sem a pénzügy-, sem pedig a me­zőgazdasági miniszterek nem tud­tak eleget tenni, még a külügymi­niszterek segítségül hívásával sem. Ez a tervezett reform első­sorban a Közös Piac költségveté­sét és a mezőgazdaság támoga­tását érintette volna. A tagállamok egyrésze már évek óta ilyen irányú változtatáso­kat sürget. Természetesen mind­egyikük saját nemzeti érdekeinek szem előtt tartásával. Ezért érthe­tően élesen ütköznek a vélemé­nyek és a viszálykodók nagyjából két táborra oszthatók. Az egyik csoport hangadója Nagy-Britannia és az NSZK. A Közös Piacon belül dúló, Észak és Dél vitájának is nevezett perpatvarban mindketten az Északot képviselik. A vitában követeléseiket eleve az szabja nek, az agrárexportjukról ismert franciáknak, olaszoknak és két év­vel ezelőtti belépésük öta a görö­göknek kedvez. A közösség zöm­mel déli tagállamaiban élő mintegy nyolcmillió kistermelőnek jár ki az a támogatás. Ez a támogatás a mai szoron­gató nyugati gazdasági helyzet­ben a pazarlással egyenlő, hiszen valójában inproduktiv kiadások ezek. A „tízek“ országaiban ugyanis olyan alacsony a mező­gazdasági termékek árszintje, hogy ezekből a bevételekből nem tudnák fedezni a parasztok az ál­landóan emelkedő termelési költ­ségeket, ezért a Közös Piac úgy támogatja őket, hogy mestersége­sen magas áron felvásárolja még a feleslegeket is. Ezek nagy része eladatlan készletként áll a raktára­kon, s ezt a költséget is a közös kassza állja. Ésszerűnek látszik tehát az a bonni és londoni javas­lat, hogy szabják meg az egyes országok mezőgazdasági terme­lési kvótáit, hogy elejét vegyék a túltermelésnek, melyet külföldön sem tudnak megfelelő áron érté­kesíteni. A hagyományos agrártermelők elvileg helyeslik ezt, ám arra egyi­kük sem hajlandó, hogy éppen ő csökkentse termelését. Ellenzik viszont, hogy a jövőben csökkent­sék a mezőgazdasági szubven­ciókat. Megoldásnak azt tartanák, ha felemelnék a tagországok befi­zetéseit az államkasszába, hogy így teremtsék elő az évente har­minc százalékkal növekvő dotáci­ókhoz szükséges pénzt. Megoldást mindenképpen gyor­san kell találni, hiszen pár hóna­pon belül kiürül a közös kassza. A britek és a nyugatnémetek nem hajlandók többet befizetni, úgy vé­lik, hogy már eddig is ók tartották el a déliek mezőgazdaságát. Lon­don épp ellenkezőleg, tagilletéké­nek 1,7 milliárd ecu-s (közöspiaci elszámolási egység) csökkentését követeli. Megállapodás hiányában Thatcher brit kormányfő jóslata szerint három hónapon belül pénzügyi csőd áll elő. A thén tehát egyenlő a nyil­vánvaló válsággal és a ke­serű csalódással - ahogy azt a francia elnök és a bonni kancel­lár mondta a csúcstalálkozó után. A közös nevező keresését tehát folytatni kell, mert ennek hiányá­ban már a következő párizsi csú­csig beválhat a brit kői mányfő jós­lata. P. VONYIK ERZSÉBET ellenes szervezet külföldi támoga­tással csehszlovák állampolgáro­kat rabolt el. Bár kiszabadításukért megtették a legnagyobb erőfeszí­téseket, 20 csehszlovák állampol­gár még nem nyerte vissza sza­badságát. Az eset nem egyedülál­ló - jelentette ki a csehszlovák ENSZ-képviselő, s ezért a cseh­szlovák küldöttségnek az a véle­ménye, a világszervezetnek haté­kony intézkedéseket kell hoznia a terrorizmus hasonló megnyilvá­nulásainak megakadályozására. Az ENSZ-közgyűlés kedden megkezdte az 1960-ban hozott dekolonizációs nyilatkozat teljesí­tésének vitáját. Az ezzel kapcsola­tos határozati javaslat elismeri a gyarmati elnyomás alatt élő nemzetek jogát az önrendelkezés­re, illetve azt, hogy minden esz­közzel harcoljanak érte. Jiri Pulz csehszlovák képviselő felszólalá­sában többek között rámutatott, hogy a gyarmatosítás olyan prob­léma, amely növeli a nemzetközi feszültséget és veszélyezteti a vi­lágbékét. Kohl az athéni kudarcról (ČSTK) - Helmut Kohl kancel­lár tegnap felszólalt a Bundestag ülésén, amely a jövő évi állami költségvetésről folytat vitát. A kan­cellár külön nyilatkozatot tett az Athénben kedden befejeződött kö­zöspiaci csúcsértekezlettel kap­csolatban. Kohl „csalódásának“ adott hangot, de beismerte, hogy az athéni találkozó kudarca a kö­zösségen belüli hosszan tartó né­zeteltérések eredménye. Azt a re­ményét fejezte ki, hogy a fiaskó „gyógyító hatással“ lesz a Közös Piacra. Leszögezte, hogy kormá­nya továbbra is a nyugat-európai integrációra fog törekedni, ám csökkenti hozzájárulását a közös költségvetéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents