Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-06 / 288. szám, kedd
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA ŠTEFAN FERENCEI elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, miniszternek, a Szlovák Népi Ellenőrző Bizottság elnökének felszólalása A mindennapi gyakorlat alátámasztja azt a megállapítást, hogy minél bonyolul- / tabb politikai és gazdasági feladatokat old meg a társadalom, annál hatékonyabban kell az ellenőrzésnek befolyásolnia a határozathozatalt és a végrehajtást: az irányító szerveknek minőségi és objektív ellenőrzési adatokat kell szolgáltatnia, és javaslatokat kell tennie a problémák megoldására. Ezeket a szocialista ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket „Az ellenőrzési rendszer tökéletesítésére tett intézkedések“ és Az ellenőrzés elvei tartalmazzák, amelyeket a párt Központi Bizottságának Elnöksége és a kormány hagyott jóvá. Csaknem két év telt el a dokumentum elfogadása óta, az ellenőrzések tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy nem mindig és nem megfelelően hajtják őket végre az irányítás különböző szintjein. Kezdetben ezeket az intézkedéseket lebontották az ágazatok és több szervezet feltételeire, de ez nem tükröződik a konkrét eredményekben. Az ellenőrzés jelentőségét még mindig elég ■ gyakran lebecsülik. Több irányító dolgozó a nyilvántartásban szereplő eredmények alapján, nem pedig saját ellenőrző munkájának eredményeiből kiindulva hoz döntéseket. Az ellenőrzési rendszer tökéletesítésére tett intézkedések szükségessé teszik a műszaki ellenőrzés, a belső ellenőrző rendszer e fontos láncszeme hatékonyságának növelését. A múlt évben és az idei év első kilenc hónapjában elért eredmények összehasonlítása azt mutatja, hogy a szlovákiai központi szervek által irányított gazdaságban a minőség területén - bár eltérő intenzitással - pozitív irányzatok kezdenek érvényesülni. A múlt évben megvizsgált termékek 24,8 százaléka volt első osztályú, az idei év első kilenc hónapjában ez az arány 28,9 százalék volt. A társadalom kárára még mindig azok a termékek dominálnak, amelyek a kötelező értékelés során a második osztályba kerülnek. A rossz minőségű termelés okozta veszteségek alakulásával sem lehetünk elégedettek. Ami a külföldre szállított termékeket illeti, ezek esetében az tanúskodik a nem kielégítő színvonalról, hogy nemegyszer csak nagyon alacsony áron tudjuk őket eladni, hogy az ár sok esetben alig fedezi a költségeket. A Fa- és Bútoripari Konszern és a bratislavai Tejipari Tröszt egyes vállalatainál végrehajtott operatív ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy a műszaki ellenőrzés elveinek nem eléggé következetes érvényesítése miatt még nem következett be a kellő fordulat a rossz termelés okozta veszteségek csökkentésére, és nem érvényesítették az igényesség kritériumát a termékek jó minőségének elérése és műszaki színvonaluk emelése érdekében. Az üzemek és a vállalatok vezetői nem teremtik meg a kellő és a reális feltételeket az objektív és hatékony belépő, gyártás közbeni és készáru-ellenőrzéshez. Az ellenőrzést végzők függetlenek azoktól, akik a termelést irányítják. Az üzemek, a vállalatok igazgatói nem ismerik fel eléggé a műszaki ellenőrzés fontosságát, nem követelik meg ezt az ellenőrzést, s tapasztalataikat nem használják fel a fogyatékosságok haladéktalan felszámolására, a rossz munka megakadályozására és megbüntetésére. Még mindig sok abnormitást tűrnek el, kezdve a belépő ellenőrzés fogyatékosságain a kilépő ellenőrzés fogyatékosságaiig. Ezt alátámasztják azok a tények, amelyeket főként a bratislavai Tejipari Trösztnél tapasztaltunk. Hiszen a fogyasztóhoz eljutva itt a tejveszteség 6 százalékos, ami - úgy látszik - senkinek nem hiányzott. A minőség javításáért folytatott küzdelem hatékonysága még mindig nem megfelelő. Az irányítás középszintű szerveitől differenciáltabb eljárást követelünk meg, hogy erőiket főleg azokra a munkahelyekre összpontosítsák, ahol rossz a termékek minősége. Ezt a műszaki ellenőrzésnek is elő kell mozdítania. A műszaki ellenőrzést nem szabad .azzal kapcsolatos vitákra leszűkíteni, mit szabad megengedni, és mit nem a gyártási folyamatban. Ebben a kérdésben nem lehet demokrácia, hanem a társadalmi érdeknek kell érvényesülnie. Ezért az irányítás minden szintjén határozottan érvényesíteni kell a gyakorlatban az ellenőrzés elveit. Ugyancsak helyénvaló az a követelmény, hogy növekednie kell a felelősségérzetnek a vezérigazgatóságokon és a szakminisztériumokban. A CSKP KB Elnökségének ezzel kapcsolatos levelével és a jogtalan meggazdagodás elleni harcról szóló kormányhatározattal összhangban a népi ellenőrző szervek tevékenysége arra irányul, hogy támogassa a pártszerveket a fegyelem megszilárdításában és előmozdítsa a párt- és á kormányhatározatok következetes végrehajtását. Elemeztük például a korrupció eseteit egyes szolgáltatási ágakban. Ugyancsak megvizsgáltuk a készletekkel kapcsolatban tett intézkedések hatékonyságát, azt, hogyan használják ki a kapitalista országokból behozott gépeket és berendezéseket. Mindig nagy gondot fordítunk azon súlyos panaszok kivizsgálására, amelyek az állami fegyelemnek és a szocialista erkölcs elveinek a megszegését jelzik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a CSKP KB Elnöksége által a párt- és az állami fegyelem megszegői ellen vívott határozott harccal kapcsolatban elfogadott intézkedések népünk döntő többségének megértésére és széles körű támogatására találnak. Az emberek ebben az egész pártnak azt az eltökéltségét látják, hogy politikai segítséget és támogatást nyújtson a társadalom javát szolgáló lelkiismeretes munkához, és a közvélemény aktivizálásával határozottan szembeszálljon az antiszociális magatartás minden megnyilvánulásával. A termelő és a nem termelő szférában dolgozók döntő többsége becsületesen és áldozatkészen és abban a meggyőződésben végzi munkáját, hogy csak a hatékony és minőségi munka teszi lehetővé az élet- színvonal megőrzését és további emelését. Ha reálisan tekintünk az eddig elért pozitív eredményekre, láthatjuk, hogy a párt- és a kormányhatározatokat nem mindenütt hajtják végre következetesen. Erről tanúskodik a tervezés, a munka- szervezés, az anyagi-műszaki ellátás, a szállítói-megrendelői kapcsolatok számos fogyatékossága, az hogy az új kapacitásokat nem adják át idejében, hogy megszegik a szocialista gazdálkodás elveit. A készletek felhalmozódása amortizálja a nemzeti jövedelmet, és csökkenti a társadalmi szükségletek jobb kielégítésének lehetőségét. A béreket nem mindig fedezik a termékek, mert ezek raktáron maradnak. A Szlovák Népi Ellenőrző Bizottság arra törekszik, hogy reálisan és gondosan vizsgálja és értékelje a pozitív eredményeket, de ebben a problémákat és a fogyatékosságokat is. A CSKP KB Elnökségének ezzel kapcsolatos leveléből kiindulva, a rend és a fegyelem megőrzésére törekedve azt tartjuk szem előtt, hogy a szocialista tudat formálása bonyolult, nem könnyű és távolról sem automatikus folyamat. Tudjuk, hogy ez a kapcsolatok, a politikai és a nevelő munka különféle formái átfogó érvényesítésének, az irányítás-szervezés helyes formái, az erkölcsi és az anyagi ösztönzés érvényesítésének kérdése. Az ellenőrző munka eredményeivel aktívan próbálunk hatni az irányítás egész mechanizmusának működésére, a nyilvántartástól kezdve egészen az ellenőrzésig, a törvénytelen meggazdagodás minden formájának megakadályozására, a munka mennyiségének és a fogyasztás mértékének következetes ellenőrzésére, amely objektív alapját képezi a jó munka jutalmazásának és a rossz munka büntetésének. Igyekszünk jobban megbecsülni azokat, akik a rendért és a fegyelemért harcolnak, s példát mutatnak megtartásában. Munkánkban azonban olyasmivel is találkozunk, hogy a gyakorlatban az emberek körében kifejtett mindennapi tevékenység helyett különféle, gyakran ismétlődő utasításokat adnak ki, amelyek kevés haszonnal járnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az irányítást nem lehet utasításra redukálni, bár ez az irányításhoz tartozik. Egyes vezetők erejüket az utasítások nagy számával akarják bizonyítani. Az utasítgatásnál sokkal fontosabb az, hogy meg tudják nyerni az embereket a problémák megoldásában való kezdeményező és öntudatos közreműködésre. Az emberek nevelésében fontos szerepe van a vezető dolgozók erkölcsi profiljának. Sajnos, e téren sokan nem mutatnak jó példát. Számos kivizsgált és jogos panaszból kiderült, hogy egyes vezető beosztású dolgozók helyzetükkel visszaélve igyekeztek törvénytelenül meggazdagodni, megsértették alapvető társadalmi kötelességeiket és a szocialista erkölcs elveit. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a törvénytelen meggazdagodás elleni küzdelmet nem mindenki és nem mindenütt értelmezik az irányítás egész mechanizmusa hatékonyságának növeléséért vívott állandó harcként. Még olyan emberek is vannak, akik szándékosan lejáratják ezt a küzdelmet, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az ezzel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok végrehajtását. Olyanok is akadA párt központi bizottsága 9. ülésének tárgyalásai és mostani tanácskozásunk eddigi lefolyása arra összpontosítja a szakszervezetekben dolgozó kommunisták figyelmét, hogy a szakszervezetek a leglényegesebb dolognak tekintsék az 1984. évi tervfeladatok teljesítését. Annál inkább, mert igényességüket még inkább növeli a jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolultsága. A reálisan gondolkodó emberek nagyra értékelik pártunknak társadalmunk dinamikus fejlesztésére irányuló igyekezetét. A gazdasági tervek, a kollektív szerződések és a szocialista kötelezettségvállalások félévi teljesítésének nyilvános, habár nem egészen következetes ellenőrzése újból igazolta, hogy a dolgozók többsége nemcsak megérti a párt gazdasági és szociális politikájának céljait, hanem megvalósítására is törekszik. Áldozatos munkájukkal elősegítik a termelés hatékonyabbá tételét, a nehézségek és fogyatékosságok leküzdését. Ezt tanúsítják az elért megtakarítások, a tüzelőanyagok, az energia, a fémek és a nyersanyagok jobb kihasználása. Szlovákiában is reális cél a szakszervezetek X. kongresszusán kitűzött vállalás, miszerint fél százalékkal növeljük az állami célprogramokban kitűzött megtakarítások mennyiségét. A félévi nyilvános ellenőrzés azt is igazolta, hogy a dolgozók elfogadták a párt központi bizottsága 8. ülésének határozatát a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításáról; egyesek szilárdították kötelezettségvállalásaikat, éspedig nemcsak ebben az irányban. A dolgozók többsége megérti az egész szocialista közösség keretében az államunk biztonságával és védelmével összefüggő követelményeket. Erről tanúskodik tiltakozásuk növekedése az Amerikai Egyesült Államok azon döntése ellen, hogy újabb rakétákat telepít Nyugat-Európa egyes országaiban, valamint az ellen, hogy ezeknek az országoknak parlamentjei hozzájárultak ehhez. Állampolgáraink támogatják a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak államunk és az egész szocialista közösség védelmére és biztonságára tett intézkedését, mivel ezek megfelelnek létérdekeiknek. Kedvező visszhangra talál Andropov elvtárs nyilatkozata. Mi, a szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták tudatosítjuk, hogy a rosszabbodó nemzetközi helyzet, amely már nemcsak a Kelet és a Nyugat közti gazdasági kapcsolatokat bonyolítja, az állami és a gazdasági szervek irányító tevékenysége színvonalának további emelésén kívül a szakszervezetek munkájának hatokényabbá tételét is megköveteli. A dolgozók munkaaktivitásának, alkotó erejének sokoldalú fejlesztése és mozgósítása jelenlegi fő célunk. A jövő évi tervfeladatok objektívan megkívánják az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek eddiginél még szorosabb együttműködését az irányítás valamennyi szintjén. Nagyobb fokú reá- lisságot és tárgyilagosságot, konkrétságot és felelősségtudatot igényel, főképpen az üzemi bizottságok és a gazdasági vezetőségek együttműködésében. Ebben az irányban már bizonyos kedvező eredményeket értek el. Áz üzemi bizottságok és a felsőbb szakszervezeti szervek gyakrabban tanácskoztak az illetékes gazdasági szervekkel. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a dolgozók kollektívái termelés- és gazdaságirányításban, a társadalmi fejlődés feladatai teljesítésében való demokratikus részvénak, akik ezek eljárását támogatják. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a tisztség nem a magántulajdonuk, hanem az egész nép tulajdona, s akit ezzel felruháztak, a társadalmi érdekeket szem előtt tartva kell eljárnia. Megfeledkeznek arról, hogy a vezetői tekintélyt a tisztség senkinek sem adja meg. Ezt a tekintélyt mindennap kell erősíteni, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A még meglevő problémákért és fogyatékosságokért mi, a népi ellenőrzés dolgozói is felelősséget érzünk. De mindent meg akarunk tenni azért, hogy hatékonyan előmozdítsuk a párt- és a kormányhatározatok végrehajtását azzal a céllal, hogy az egész társadalom egyre jobban elérje kitűzött céljait. telének ez a megnyilvánulása rendszerként honosodik meg a termelési feladatok megoldásának és a dolgozókról való gondoskodás tökéletesítésének módszereként. Ezeken a tárgyalásokon a szocialista fejlődés feladatainak teljesítését célzó sok hasznos indítvány hangzott el. Az egészében kedvező eredmenyek ellenére nem vagyunk elégedettek azzal, hogy közös tárgyalásokkal kapcsolatban, a népgazdasági feladatok megoldására, a dolgozók munkabeli és szociális szükségleteinek kielégítésére tett hatásukban még sok a fogyatékosság, a kihasználatlan lehetőség. Egyes szakszervezeti tisztségviselőknek - főképp amiatt, hogy egzisztenciálisan függenek az'üzemek, vállalatok és termelési-gazdasági egységek vezetőségétől - néha hiányzik a bátorságuk ahhoz, hogy a közös tárgyalások napirendjére a dolgozók alapvető érdekeit érintő kérdéseket tűzzenek és következetesen keresztülvigyék ezek megoldását. Nem tudatosítjuk, hogy éppen ezeken a közös tárgyalásokon kell teljesíteniük a szakszervezeteknek a munkásosztállyal és a többi dolgozóval kapcsolatos helyettesíthetetlen feladatát, kötelességét. Sok tekintetben vonatkozik ez nemcsak az üzemekben, a vállalatoknál megvalósuló közös tárgyalásokra, hanem a középszintű és a felsőbb szak- szervezeti szerveknek a minisztériumokkal, vezérigazgatóságokkal, kerületi és járási nemzeti bizottságokkal való közös tárgyalásaira is. Ezzel összefüggésben megemlítem a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának együttműködését is. Közösen tanuljuk, hogyan elégítsük ki a dolgozók igényeit. Nagyra értékeljük kormányunk igyekezetét a dolgozókról való gondoskodás kérdéseinek megoldásában. Az együttműködés kedvező eredményének tartjuk azt a tényt, hogy a kormányelnökség és az SZSZT titkárságának utóbbi közös tárgyalásain a kormány elfogadta és a jövő évi tervbe foglalta valamennyi lényeges megjegyzésünket és indítványunkat. Bízunk abban, hogy hasonló légkör uralkodik majd az 1984. évi tervekben megegyezett feladatok teljesítése folyamán Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztésében. A Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom több köztársasági szerve, aktívája és apparátusa kommunistáinak nevében központi bizottságunk ülésén támogatásunkról biztosítom a Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságfejlesztésének 1984. évi végrehajtási tervét, mivel ez létrehozza a feltételeket a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresz- szusán kitűzött célok eléréséhez - a jelenlegi életszínvonal megtartását is beleértve. Ezt a támogatásunkat kifejeztük a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa elnökségének állásfoglalásában is. Ebben az értelemben is szem előtt tartjuk Gustáv Husák elvtárs szavait, aki a párt központi bizottságának legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a mostani bonyolult nemzetközi feltételek között is megőrizzük dolgozóink életszínvonalát. Kormányunk figyelmét felhívtuk egyes sürgető kérdések megoldásának szükségességére. Ilyenek pl. azoknak a termékeknek a felhalmozódása, amelyek értékesítését nem biztosították, a szállítói -megrendelői kapcsolatokban hosszabb ideje megnyilvánuló fogyatékosságok, a motiválás szempontjából nem eléggé hatékony bérezés stb., aminek kedvezőtlen hatása kevésbé érinti a magasabb (Folytatás az 5. oldalon) LADISLAV ABRAHÁM elvtársnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa elnökének felszólalása ÚJ Saci 4 1983. XII. 6.
