Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-06 / 288. szám, kedd
Nemzetközi sajtókonferencia Moszkvában A BVT kezdeményezésére Akcióhét a rakétatelepítés ellen Az amerikai rakéták rendszerbe állítása új helyzetet teremt az erőviszonyokban Georgij Kornyijenko, Leonyid Zamjatyin és Nyikolaj Ogarkov marsall válaszolt a külföldi újságírók kérdéseire (ČSTK) - Moszkvában tegnap Nemzetközi sajtókonferenciát tartottak a külügyminisztérium sajtóközpontjában a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítéséről. A sajtókonferencián részt vett GEORGIJ KORNYIJENKO, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, NYIKOLAJ OGARKOV marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese és LEONYID ZAMJATYIN, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője. Leonyid Zamjatyin hangsúlyozta: az új amerikai elsőcsapás- mérő rakéták Nyugat-Európában való telepítése végig nem gondolt lépés volt, amely lehetetlenné tette a genfi tárgyalások folytatását és szemléltetően bizonyította, hogy az Egyesült Államok és egy sor NATO-tagállam igyekszik megbontani a katonai erők, így a nukleáris erők jelenlegi megközelítő egyensúlyát, amely Európában kialakult a NATO és a Varsói Szerződés között, és objektív módon garantálta Európa biztonságát és stabilitását. Mindez teljesen új helyzetet hoz létre, amely Európában és az egész világon komoly nyugtalanságot és kétségeket vált ki. A Szovjetunió elvhü álláspontját ezzel a kérdéssel kapcsolatban és az amerikai nukleáris rakéták telepítésével összefüggő legutóbbi események értékelését tartalmazta Jurij Andropov 1983. november 24-én tett nyilatkozata, mondotta Leonyid Zamjatyin. Ez a nyilatkozat kifejezi a szovjet nép akaratát és rendíthetetlen elhatározását, hogy megbízhatóan védelmezni fogja a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak biztonságát. Jurij Andropov a szovjet vezetés nevében felszólította az Egyesült Államok és Nyugat-Eu- rópa országainak képviselőit, hogy ebben a bonyolult nemzetközi helyzetben még egyszer mérlegeljék mindazokat a következményeket, amelyekkel az európai rakétatelepítésre irányuló tervei megvalósítása járhat saját népük és az egész emberiség számára, hangsúlyozta Leonyid Zamjatyin. 1983. XII. 6. Kié a felelősség? A kialakult helyzetért, s ezzel együtt a genfi tárgyalások zátonyra futtatásáért az Egyesült Államokkal együtt azok is felelősek, akik jóváhagyták az amerikai rakéták Európában való telepítését - jelentette ki Georgij Kornyijenko külügyminiszter-helyettes a sajtókonferencián. Ezek elsősorban az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország kormányai. A felelősség részesei azoknak a NATO- tagállamoknak a kormányai is, amelyeknek a területén ugyan nem lesznek rakéták, de támogatták az USA álláspontját és ezzel hozzájárultak a tárgyalások sikertelenségéhez. Washington és egyes nyugati fővárosok most megpróbálnak optimistának mutatkozni és azt hangoztatják, hogy ha a Szovjetunió nem ma, akkor holnap visszatér a genfi tárgyalóasztalhoz, tekintet nélkül az amerikai rakéták telepítésére. Ez nem más, mint a felelősség elől való kitérés vágya -, mondotta Kornyijenko. A Szovjetunió természetesen nem akarja a jelenlegi helyzetet megváltoztathatatlannak tekinteni. Ha a NATO-tagállamok hajlandóságot mutatnak arra, hogy visszatérjenek a rakétatelepítés előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió úgyszintén hajlandó lesz ezt megtenni. Végülis ez lenne az egyetlen ésszerű út. Ha azonban a Szovjetuniónak hajlandóságot tulajdonítanak az előző tárgyalások folytatására, mintha mi sem történt volna - miközben Nyugat- Európában tovább telepítik az amerikai rakétákat ez nemcsak azt jelenti, hogy saját megnyugtatásukra a kívánságot tényként tüntetik fel, hanem azt is, hogy tudatosan félrevezetik saját népeiket és a világ közvéleményét is, hogy megakadályozzák a tömeges tiltakozást a rakétatelepítés ellen. Ezek azonban tisztességtelen eszközök - hangsúlyozta Georgij Kornyijenko. A Szovjetunió kényszerű válaszlépései Ma teljes felelősséggel kijelenthetjük, hogy az Egyesült Államok kormánya a genfi tárgyalások kezdetétől fogva nem kívánta egy kölcsönösen elfogadható megállapodás elérését az európai nukleáris fegyverekről, és megtesz mindent, hogy ezt megakadályozza. Nyilvánvaló, hogy hasonló eljáráshoz folyamodott a stratégiai fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon is, jelentette ki a tegnapi sajtókonferencián Nyikolaj Ogarkov marsall. Megerősítette, hogy a Szovjetunió továbbra is a lázas fegyverkezés, elsősorban a nukleáris fegyverkezés korlátozására törekszik. Az Egyesült Államok azonban már most stratégiai nukleáris erői első támatásához több mint 12 ezer nukleáris töltetet használhat fel. S ez csak stratégiai nukleáris erői atomtölteteinek száma. Az Egyesült Államoknak és a NATO-tagállamoknak azonban ma már több mint 40 ezer ilyen töltetük van. Ilyen hatalmas mennyiségű nukleáris eszköz mellett miért törekszik mégis Washington rakétái Európában való telepítésére? Azért, mivel mindenáron igyekszik stratégiai nukleáris erőit felruházni azzal a képességgel, hogy ún. „leszerelő“ nukleáris csapást mérhessenek, vagyis olyan csapást, amely lehetetlenné tenné, hogy a Szovjetunió nukleáris ellencsapást mérjen az agresszorra mondotta Ogarkov marsall. Elérhető-e ez a cél? A válasz egyértelmű - semmi esetre sem. A jelen helyzetben, amikor mindkét fél a földi támaszpontokon, a levegőben és a tengereken elhelyezett ilyen nagy mennyiségű nukleáris fegyverrel rendelkezik, amelyeknek széles körű, gyakorta kettős irányítási rendszereik vannak, ez teljességgel kizárt. Minden esetben bekövetkezik az elkerülhetetlen megtorlás. Egy ilyen nukleáris csapásban a jelenlegi körülmények között csak a kalandorok vagy az öngyilkosok bízhatnak. Ogarkov marsall konkrét tényekkel cáfolta az amerikai kormány abszurd állításait, hogy a Pershingek és a robotrepülőgépek európai telepítése állítólag elkerülhetetlen, hogy megszűnjön a vélt „szovjet monopólium“ a közepes hatósugaró rakéták terén. Beszélt a genfi tárgyalásokon előterjesztett szovjet kezdeményezésekről és a Szovjetunió feletti katonai fölény megszerzésére irányuló amerikai javaslatokról is. A továbbiakban Ogarkov marsall rámutatott arra, hogy az amerikai fél részéről hasonló eljárás figyelhető meg a stratégiai fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon is. Az USA azt javasolja, hogy csak az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókon elhelyezett ballisztikus rakéták számát csökkentsék, amelyeken ezután 5 ezer töltet maradna, de a stratégiai bombázók száma gyakorlatilag nem csökken. A Szovjetuniónak az ilyen repülőgépeken ezernél kevesebb rakétája van, míg az Egyesült Államoknak kb. 8 ezer. így az Egyesült Államok ezen a téren is jelentős fölényhez jutna. Ezenkívül - és ez nem kevésbé fontos - alapvetően megváltozna a stratégiai nukleáris erők struktúrája. Ezzel természetesen nem érthetünk egyet. Tudatosítják-e az amerikaiak javaslataik képtelenségét? Nyilván igen. Sőt minden valószínűség szerint éppen ezzel számolnak - mondotta Nyikolaj Ogarkov. A tegnapi nemzetközi sajtóértekezlet résztvevői, miután felolvasták nyilatkozatukat, a jelenlevő újságírók kérdéseire válaszoltak. A NATO vezető köreinek azzal az állításával kapcsolatban, hogy a szovjet SS-20-as rakéták ,, válságos helyzetet teremtettek“ Európában, Ogarkov marsall a következőket válaszolta: Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Az SS-20-asok nem változtatták meg az európai hozzávetőleges erőegyensúlyt és nem teremtettek válságos helyzetet. A Szovjetunió két SS-20-as rakéta rendszerbe állításával egy időben három SS-4-es és SS-5-ös rakétát vont ki. Az SS-20-as rakéták telepítése előtt az ország nyugati részében kb. 600 rakétánk volt, most viszont csak 473 van. Ezen felül az SS—4- es és az SS-5-ös rakéták robbanótölteteinek ereje nagyobb, mint az SS-20-asoké. Ezért az összes robbanótöltet ereje ez idő alatt csaknem kétszeresével, pontosan 1,7-szeresével csökkent. Helmut Kohl nyugatnémet kancellárnak arra az állítására reagálva, hogy az amerikai rakéták NSZK-beli telepítése szavatolja az ország biztonságát, Ogarkov marsall kijelentette: A nyugatnémet kancellár nemrég azt mondta, hogy „a nukleáris elrettentés a háború elhárításának legmegbízhatóbb módja“. E logika szerint minél több nukleáris fegyverrel fog rendelkezni a Nyugat, annál megbízhatóbb lesz a béke. Az ilyen elképzelések rendkívül veszélyesek. Az NSZK-ban telepített amerikai rakéták természetesen növelik a Szovjetuniót és a többi szocialista országot fenyegető veszélyt. Ezzel együtt azonban lényegesen növelik az NSZK-t fenyegető nukleáris veszélyt is, hiszen az ország területe a rakéták kilövőállásává változik, s ugyanakkor az azonnali ellencsapásnak lesz kitéve. Ogarkov marsall arra a kérdésre, mekkora az NDK-ban és Csehszlovákiában telepítésre kerülő szovjet harcászati-hadműveleti rakéták hatótávolsága, azt válaszolta: Az új rakéták hatótávolsága elegendő lesz ahhoz, hogy ezek az eszközök elérjék a nyugat-európai országokban elhelyezett amerikai rakéták állásainak többségét. Az újságírókat érdekelte az is, hogyan értékeli a Szovjetunió a legutóbbi közel-keleti eseményeket Leonyid Zamjatyin ezzel kapcsolatban többek között leszögezte: A Libanonban állomásozó, s az arab biztonsági testülethez tartozó szíriai egységek állásai elleni amerikai légitámadás a kalózkodás és az agresszió újabb megnyilvánulása. Az amerikai elnök a szíriai állások bombázását azzal indokolja, hogy az USA állítólag saját tengerészgyalogságát védi. Felmerül a kérdés, ki hívta ide őket? Közismert, hogy az amerikai csapatok a Libanont megszállva tartó izraeli hadsereget egészítik ki. A Szovjetunió határozottan támogatja az agresszor ellen harcoló arab népeket. A külföldi tudósítók Jurij Andropov egészségi állapota iránt is érdeklődtek. Az erre vonatkozó kérdésekre Leonyid Zamjatyin válaszolt: Amint azt Jurij Andropov „Az orvosok a békéért mozgalom“ képviselőinek adott írásos válaszában közölte, meghűléses megbetegedése miatt nem találkozhatott velük. Jurij Andropov jelenleg gyógyul. Erejét lekötik a párt- és állami ügyek, köztük a Szovjetunió Védelmi Tanácsának ügyei. (ČSTK) - A Béke-világtanács kezdeményezésére vasárnap kezdődött meg az amerikai közepes hatósugarú nukleáris rakéták európai telepítése elleni akcióhét. Az akcióhét keretében gyakorlatilag a világ minden részén tartanak tömeges tiltakozó megmozdulásokat. WASHINGTON - Vasárnap a Fehér Ház előtt nagygyűlést tartottak „Nem engedjük meg Hirosima és Nagaszaki megismétlődését“ jelszóval. A nagygyűlés résztvevői hangsúlyozták, hogy az új amerikai rakéták telepítése nemcsak az európai népeket, hanem az amerikaiakat is veszélyezteti. NEW YORK - Norman Solomon, a rakétaellenes akcióhét szervezője az USA-ban kijelentette, hogy teljes mértékben az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség a genfi tárgyalások kudarcáért. BONN - A most kezdődött akcióhét további ösztönzést jelent a nyugatnémet békemozgalmak számára. A huszonhat békeszervezetet egyesítő koordinációs bizottság nyilatkozatot adott ki, amely megállapítja, hogy válaszként a rakétatelepítésre a békemozgalom egyesíti harcát. RÓMA - A közepes hatósugarú amerikai rakéták Szicíliában való telepítése ellen vasárnap kb. 10 ezer olasz állampolgár tiltakozott oly módon, hogy Katania történelmi központjától a 14 kilométer távolságban levő sigonellai NATO- támaszpontig emberláncot alkotott, amelynek élén Comiso lakói álltak. LONDON - Scheffieldben vasárnap megtartotta konferenciáját a „Kampány a nukleáris leszereléséért“ (CND) nevű brit békeszervezet. A tanácskozáson döntés született, hogy a szervezet tagjai lezárják a Greenham Common légitámaszpont körüli utakat, hogy megakadályozzák a robotrepülőgépeket szállító konvojok mozgását. TORONTO - Kanada második legnagyobb városában kb. 2. ezer békeharcos tiltakozott az ellen, hogy Kanada területén hajtanak végre kísérleteket a legújabb amerikai nukleáris rakétákkal. Tiltakozó felvonulásuk az USA konzulátusánál ért véget. Felvételünk a Sigonella támaszpont előtti háborúellenes tüntetésen készült. (Telefoto - ČSTK) Megkezdődött a NATO-nagyhét (ČSTK) - Brüsszelben a NATO európai tagállamai hadügyminisztereinek (az ún. eurocsoportnak) a kétnapos ülésével megkezdődött a tömb vezető szerveinek őszi tanácskozássorozata. Kedden a katonai tervező bizottság kezdi meg ülését, amelyen Weinberger amerikai hadügyminiszter az USA fegyverkezési programjairól számol be. A NATO-nagyhetet az észak-atlanti tömb tanácsának külügyminiszteri szintű értekezlete zárja csütörtökön és pénteken. Az európai rakétatelepítés mellett a megbeszéléseken szó lesz a közel-keleti és közép-amerikai helyzetről is. A nicaraguai kormány két fontos rendelete A választásokról és a részleges amnesztiáról (ČSTK) - A nicaraguai nemzeti újjászületési kormány vasárnap két rendeletet hagyott jóvá: az egyik a választásokra, a másik azon nicaraguai állampolgárok részleges amnesztiájára vonatkozik, akik bekapcsolódtak a forradalmi kormánnyal szembeni ellenséges tevékenységbe. Daniel Ortega, a kormány irányító tanácsának koordinátora az államtanács ülésén kijelentette, hogy mindkét intézkedés a sandiTÖRÖKORSZÁG Megszűnt a rendkívüli állapot (ČSTK) - Vasárnap Necmettin Karadumant, a néhány hete tartott parlamenti választásokon győztes Haza Pártja képviselőjét választották meg a török parlament elnökévé. Ezzel formálisan is befejeződött a rendkívüli állapot 38 hónapig tartó időszaka Törökországban. Az új miniszterelnökké várhatóan Turgut özalt nevezik ki, aki a Haza Pártjának elnöke. Vasarnap ugyancsak átvette a vezérkari főnök hivatalát Necdet Urug tábornok, s ezáltal tulajdonképpen megszűnt a nemzetbiztonsági tanács, amely az 1980-as puccs után vette át a hatalmat. A tanács korábbi tagjai (a haderőnemek főparancsnokai) azonban megőrizték hatalmi befolyásukat, s az ún. elnöki tanács tagjai lettek, amely az új alkotmány értelmében felülbírálhatja a kormány és a parlament döntéseit. nista forradalom konszolidációját bizonyítja. Az új választási törvényt a dekrétum szerint az államtanács dolgozza ki. A választások időpontját 1984 februárjáig a kormány irányító tanácsa tűzi ki. A részleges amnesztiáról szóló dekrétum lehetővé teszi azoknak a nicaraguaiaknak, akik a forradalom győzelme után elhagyták az országot és a rendszerellenes illegális tevékenységben vettek részt, hogy hazatérjenek és részt vegyenek a választásokban. Ez vonatkozik azokra is, akik fegyveres harcot folytattak a managuai kormány ellen. A dekrétum azonban nem vonatkozik Somoza egykori nemzeti gárdájának tagjaira, a szabotázs- és diverzáns akciók elkövetőire, valamint az idegen országok által pénzelt ellenforradalmi bandák vezetőire. Venezuela szavazott (ČSTK) - A Venezuelában vasárnap tartott elnökválasztás előzetes eredményei szerint Jaime Lusinchi, a Demokratikus Akció Párt jelöltje szerezte meg a győzelmet a szavazatok több mint 50 százalékával. Rafaelo Caldera, a Keresztényszociális Párt jelöltje a voksok nem egész 40 százalékát szerezte meg. Egyelőre a leadott szavazatoknak kb. a felét számlálták meg. A választásokon 7 millióan vettek részt, a végleges eredményeket néhány nap múlva hozzák nyilvánosságra. Az új venezuelai elnök jövő év februárjában lép hivatalába.
