Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-03 / 286. szám, szombat
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA DJ SZÚ 5 1983. XII. 3. RUDOLF VANČO elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az SZLKP KB osztályvezetőjének felszólalása Az idén az ismert nehézségek ellenére jobb eredményeket értünk el az egész mezőgazdasági termelésben. Teljesítjük a bruttó mezőgazdasági termelés tervét, 4,9 százalékkal túlteljesítjük az állattenyésztésben előirányzott tervet, a növénytermesztésben azonban nem érjük el a kitűzött célokat. Az idei kedvezőtlen időjárás szempontjából azonban pozitívan értékelhetjük az elért eredményeket, hiszen a sűrűn vetett gabonafélékből az eddigi legnagyobb termést takarítottuk be. A gabonatermelés tervét a kukoricával együtt, amire nagyon kedvezőtlenül hatott a szárazság, 98,4 százalékra teljesítettük. A szárazság azonban érezhetően csökkentette a cukorrépa, a kései burgonya, a tömegtakarmányok és más növények hozamát is. Az állattenyésztésben a központi takarmányalapok behozatallal való feltöltése, az elmúlt évi jó tömegtakarmány- termés, a takarmánygazdálkodás javuló színvonala, a téli időszak kedvező feltételei, valamint az állattenyésztési dolgozók kezdeményező hozzájárulása alapján a feladatokat nemcsak teljesítettük, hanem túl is szárnyaltuk. Ezáltal a megelőző évhez viszonyítva, amikor szabályozni kellett az állattenyésztési termékek fogyasztását, összehasonlíthatatlan mértékben javult a piac ellátása. Az elért pozitív eredmények ellenére továbbra is vannak szubjektív eredetű fogyatékosságok az állattenyésztésben, amelyek csökkentik a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók munkájának hatékonyságát. Főleg az élelmiszeripari nyersanyagok minőségében és ezek feldolgozásában, valamint a takarmányhasznosításban vannak hiányosságok. Az utóbbi a csehországi és a szlovákiai vállalatok eredményei közötti különbségekben is megmutatkozik. Pozitív eredményeket értünk el a földalap védelmében és termékenységének beruházási jellegű növelésében, de a nem beruházásos talajjavításban komoly problémáink vannak, s a pénzügyi keretek elégtelensége miatt jövőre sem várható javulás ezen a téren. Ez elsősorban az alacsonyabb színvonalon és a kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó vállalatokat érinti kedvezőtlenül. A jövő évi terv alapjában véve összhangban van a 7. ötéves terv előirányzatával. A növénytermelésben 9,2 százalékos növekedést kell elérni. A mezőgazdaság alapvető termelő- eszköze a termőtalaj. Ezért a növénytermesztés jövő évi igényes feladatainak teljesítését elsősorban a földalap védelmével,, termékenységének javításával és következetes kihasználásával kell biztosítani. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói számos helyen jó példát mutatnak a termőtalaj kihasználásában, s már most is elérik az adott feltételek között maximálisnak tekinthető eredményeket. A vállalatok jelentős része azonban lemaradozik ebben az irányban. Ezért arra van szükség, hogy a tudományos-kutatási alap, az irányítási szféra és a mezőgazdasági gyakorlat erőit és képességeit a talaj termőképességének a növelésére összpontosítsuk. A terméshozamokra ható tényezők között különösen fontos szerepe van a víznek. Erről az idei aszályos évben is meggyőződhettünk. A csapadékhiány és a vízkészletek rohamos csökkenése arra figyelmeztet minket, hogy komplex módon, következetesen, s nagyobb felelősséggel viszonyuljunk e probléma megoldásához. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy teljesítsük és túlteljesítsük az öntözőrendszerek építésében előirányzott tervet. Ezért az egyes berendezések szállítóinak is el kell gondolkozniuk e jelentős társadalmi feladat teljesítése fölött. Szivattyúk, csövek, építési kapacitások és egyéb felszerelés nélkül nem lehet sem építeni, sem üzemeltetni az öntöző- rendszereket a szükséges terjedelemben. A hiányos ellátás ezekből az eszközökből szükségszerűen megmutatkozik a mezőgazdasági termelésben, s a behozatali igények növekedésében. Ezek beszerzése az előirányzott építési feladatok teljesítéséhez nem felel meg mindig a szocialista szállítói-megrendelői kapcsolatok követelményeinek. Másrészt viszont az öntözőberendezések teljes kihasználását is biztosítani kell. Ebben az irányban jelentős különbségek és nem csekély tartalékaink vannak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy főleg azokban a járásokban érnek el jó eredményeket, ahol a mezőgazdasági igazgatóságok és a járási pártbizottságok kellő figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Érezhetően hiányoznak a kisebb víztározók is, amelyek építéséhez mindeddig nem álltak rendelkezésre a szükséges anyagi források és kapacitások. Ez a helyzet kedvezőtlenül hat számos mezőgazdasági üzem és település vízellátására. A vizforrások elégtelensége nemcsak az öntözőrendszerek teljesebb kihasználását nehezíti, hanem továbbiak építését is akadályozza. A külföldi és a hazai tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy a növénytermesztés intenzitásának növelésében és az állattenyésztést megelőző fejlesztésében nagy jelentősége van a termelési rendszerek bevezetésének. Ez a mezőgazdasági termelés iparosításának forradalmi elemét képezi, s bevált út a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati érvényesítéséhez, valamint a gyengébb gazdálkodó vállalatok színvonalának emeléséhez. A jövő évben a növénytermelési rendszereket mintegy 240 hektárra akarjuk kiszélesíteni, ami azonban az anyagi-műszaki ellátás biztosításától (biológiai alapanyagok, gépek), valamint különböző szervezési és gazdasági feltételektől is függ. A jövő évben nem csekély feladatok várnak ránk az állattenyésztésben. A legfontosabb az állattenyésztés minőségi színvonalának és hatékonyságának a javítása saját takarmányforrásaink alapján. Ehhez mozgósítani kell minden rendelkezésre álló forrást, beleértve a szalma és a kukoricaszár tápértékjavító előkészítését. Teljesebb mértékben kell kihasználni az élelmiszeripari hulladékokat is, valamint más, nem hagyományos takarmányforrásokat. Pozitívan értékelhetjük azt a tényt, hogy az abraktakarmány-ellátást a sertések és a baromfi számára a tervnek megfelelő mértékben sikerült biztosítani. Az SZSZK-ban 170 ezer tonna behozott szemes takarmánnyal egészítettük ki a központi takarmányalapot. A mezőgazdasági vállalatok tudják, hogy mivel rendelkeznek és mire számíthatnak az új termésig. Ha nem lépik túl a sertések és a baromfi tervezett állományát, ésszerűen használhatják fel a készleteket. Ez kedvezően hat az állattenyésztési termékek egyenletes termelésének és felvásárlásának a biztosítására, s elősegíti az élelmiszerpiac stabilizálását. Ebben az irányban a takarmányipar munkáját is javítani kell, főleg a takarmánykeverékek előírt minőségének rendszeres biztosításával, valamint a termelékenység garantálásával. A jövő évben az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban nagyobb súlyt kell helyezni a veszteségek csökkentésére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a veszteségek csökkentésére fordított költségek jobban megtérülnek, mint a veszteségek pótlására szolgáló termelési költségek. Különösen nagy gondot kell fordítani az energia- és az üzemanyag-ellátás problémájára. Egyet kell érteni azzal, hogy az agrokomplexumban is ésszerűsíteni kell ezek felhasználását. A jelenlegi tervezési rendszerben azonban alkalmasabb formát kell keresni az energia, a tüzelő- és az üzemanyagok elosztására, hogy a keretek hiánya ne okozzon zavarokat az agrotechnikai műveletek végzésében, mert ez törvényszerűen megmutatkozik a terméshozamok csökkenésében. Mindannyian tudjuk, milyen nagy jelentősége van a piac egyenletes és jó minőségű ellátásának, főleg élelmiszerekből. Ezen a területen sokat javult a helyzet, de nem olyan mértékben, hogy az kielégítse a fogyasztók növekvő igényeit. A követelmények állandóan növekednek nemcsak a mennyiséggel szemben, hanem a minőség, a választék és az ellátás egyenletessége szempontjából is. Ezeket a kérdéseket a jövő évben nagyobb figyelemben kell részesíteni a pártalapszervezetek és az irányítási szervekben dolgozó kommunisták részéről. Az idén például jó eredményeket értünk és érünk el az állattenyésztési termelésben. Problémát jelentett azonban a hús, a vaj, a vágott baromfi, a tartósított zöldségfélék és más termékek raktározása. Külföldön kellett raktározási kapacitásokat keresnünk, ami azonban pénzbe kerül. Ezért a rendelkezésre álló raktár- és hűtőkapacitások maximális kihasználása mellett gondoskodni kell ezek kiszélesítéséről is, habár népgazdaságunk lehetőségei korlátozottak, de ezek a befektetések gyorsan megtérülnek. A tervidőszak negyedik évére előirányzott feladatok sikeres teljesítése megköveteli a dolgozókról való fokozott gondoskodást. A kommunisták és az irányítási Ebben az esztendőben befejezzük a bánovcei Tatra Üzem fejlesztését. Az új termelési csarnokokban teljes egészében beindítottuk a termelést. Szándékainkkal összhangban innováltuk T 815-ös típusú új gyártmányunkat, amelyet a kiváló minőségű termékek osztályába soroltak. összhangban a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság eljárásával, az anyag- és az energiaigényesség csökkentése mellett biztosítjuk a gyártmányok nagyobb hatékonyságát és jó minőségét. Eredményesen teljesítjük a csaknem 40 százalékkal megemelt termelési feladatokat, a döntő fontosságú gazdasági mutatókat és elsősorban az exportfeladatokat. A tervezett 1,63 kW/óra helyett 100 korona értékű termékre ez idén 1,56 kW/órára csökkentettük a villamos energia fogyasztását. Az előző évhez képest az anyagköltségek 3,35 százalékkal voltak kisebbek. Küldöldi piacokon elértük a világpiaci értékesítési árakat s ezáltal nálunk is növekedett a nagykereskedelmi ár. Kollektívánk számára továbbra is alapvető gazdasági feladat a T 815-ös tehergépkocsi gyártásának előkészítése és beindítása, valamint további módozatainak bevezetése a termelésbe. A termelés innovállása minden dolgozótól sok igyekezetei és kezdeményezést követel meg minden szakaszon. Januárban átépítettük a műhelyeket, kipróbáltuk a gépeket, s emellett a dubnicai Nehézgépipari Müvektől, valamint a koprivnicei vállalattól is átvettünk egyes termelési programokat. Ennek során nagy segítségünkre voltak a párt szervei, az üzemi, a járási és a kerületi pártbizottság. Csak így érhettük el azt, hogy tíz hónap elteltével üzemünk eleget tesz az 1983-as esztendő tervtel- adatainak és a 4. negyedévben olyan feladatokat teljesítünk, amelyeknek szintje megfelel a jövő évi terv igényes céljainak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy havonta több mint 460 gépkocsit gyártunk és szerelünk és havi termelésünk értéke 360 millió korona. A jövő evben a terv szerint 4 milliárd 100 millió korona értékű gyártmányt, vagyis 4600 gépkocsit és 13 000 futóművet kell előállítanunk. Más szóval, az idei szinthez viszonyítva felSzeretném felhívni a figyelmet az állami tervfeladatok teljesítésével és a jövő évi terv előkészítésével kapcsolatos néhány, a poprádi Magasépítő Vállalatnál előforduló problémára. A döntő fontosságú feladatok közül teljesítjük azokat, amelyeknek célja az építkezések befejezése. Továbbá, eleget teszünk kötelezettségeinknek a szovjetunióbeli Kami- sinben, Irakban, valamint a saját beruházásainkon is. Az önbírálat szellemében el kell azonban ismernünk, hogy nem teszünk eleget a komplex lakásépítés és néhány további építkezés volumenfeladatainak. Ennek vannak szubjektív és objektív jellegű okai. Ezek közül szeretnék néhányat megemlíteni. Vállalatunknál már a második éve nem érjük el a dolgozók tervezett létszámát. Ez különben a keletszlovákiai kerület más vállalatainál is igy van. Számos szakmunkás távozik az egységes földművesszövetkezetekbe, a melléküzemági termelésbe és a helyi nemzeti bizottságok üzemeibe. Ott többnyire kedvezőbbek a munkafeltételek. Az ilyen távozóknak zömét teszik ki a 20-25 éves dolgozók. Tekintettel arra, hogy az építőiparban kevés a szakember, foglalkozni kellene azzal a kérdéssel, hogy miképp tegyük őket jobban érdekeltté Ezt a fontos problémát haladéktalanul meg kellene oldani. A komplex lakásépítés feladatainak teljesítésére a jövő esztendőben várhatóan kedvezőtlenül fog hatni az új lakótelepek késedelmes területi, beruházási és tervezési előkészítése. Külön probléma az energetikai erőforrások üzembe helyezése, mivel hiányát érezzük a mérő- és a szabályozó műszaki berendezésnek. Termelése helyzetével újra foglalkozni kellene, nehogy felesleges idődolgozók munkájában arra is törekedni kell, hogy a javadalmazásban elmélyüljön az éidemszerüség elve. Fokozni kell a propaganda és a nevelés hatékonyságát, hogy a dolgozók a terv céljait magukévá tegyék, s kezdeményezöen vegyenek részt a teljesítésükben. adataink több mint 30 százalékkal lesznek nagyobbak. Az innováció ez évi méreteit csak úgy érhettük el, hogy e törekvés élén a párt- szervezetek álltak, a tisztségviselői aktívát havonta tájékoztattuk a konkrét feladatokról, teljesítésükről és a megoldást követelő tennivalókról. A párt taggyűlésein megtárgyaltuk az alapvető gazdasági feladatnak, vagyis a T 815-ös innovált típus termelése elindításának időszerű kérdéseit. Ennek során biztosítani kívánjuk a termelés igényelt minőségi és hatékonysági szintjét. Megvannak annak előfeltételei, hogy feladatainkat eredményesen teljesítsük az év végén is, és így megteremtsük az 1984. évi tervteljesítés jó kiindulópontját. A dolgozók kezdeményezése fejlesztésében segítségünkre vannax a munkaverseny konkrét formái, egyebek között a minőségirányítás szaratovi rendszerének alkalmazása, amelyben részt vesz több mint 800 dolgozónk. Ezen túlmenően dolgozóink az újítómozgalomban is helytállnak. Ebben az évben csaknem 530 újítási javaslatot nyújtottak be. Hozzáfogtunk a munka és a javadalmazás megszervezése brigádrendszerű formája néhány elemének alkalmazásához is. Az 1984. évi tervvel kapcsolatban vannak bizonyos problémáink, amelyekkel foglalkozni kell. Ezekre a tervjavaslat megvitatása során dolgozóink is felhívták a figyelmet. Nem tekintjük például helyesnek a koprivnicei Tatra vállalat vezetésének azt az álláspontját, miszerint jövőre az idei termelési szint felére kellene csökkentenünk az egy célú gépek gyártását. Az ilyen gépek termelése üzemünkben nagy segítségünkre volt a T 815-ös innovált típus gyártása beindításánál. A másik probléma, amely megfontolt megoldást követel, fióküzemünk irányításának adott helyzete. Tarthatatlan már az, hogy továbbra is az operatív terv irányítsa, mint tíz vagy harminc évvel ezelőtt. Hiszen üzemünknek több mint 5000 dolgozója van és jövő évi termelésének értéke meghaladja majd a 4 milliárd korona szintjét. veszteség következzen be az ilyen erőforrások átadásánál. Az 1984. évi tervet lebontottuk a vállalat egyes részlegeire, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom konferenciáin, valamint a szakszervezeti szakaszok gyűlésein megtárgyaltuk a dolgozókkal. A jövő évi tervfeladatokat konkrétaknak és világosaknak tartjuk, eltekintve az általam említett és néhány további problémától. Az 1984. évi tervjavaslat esetében különben az idei várható tervteljesités elemzéséből indultunk ki. Továbbá a vállalat termelési programjából, összefüggésben az egyes beruházókkal kötött szállítói-megrendelői szerződésekkel, valamint a vállalat építőipari kapacitása 1985-re feltételezett fejlesztési szintjével. A beruházások volumenértéke 555 millió korona, ami 16,5 millió koronával több a termelési-gazdasági egység által vállalatunkra lebontott tervelőirányzathoz képest. Olyan munkálatok tartoznak ide, amelyeknek elvégzését a vállalatnak saját kapacitásával kell biztosítania, vagyis az eredetileg feltételezett kisegítés nélkül. Vállalatunk a komplex lakásépítés viszonylatában 394 millió korona értékű volument vállalt, ami viszont 16 millió koronával kevesebb a lebontott tervelőirányzathoz képest. Meg kell azonban mondanunk, hogy a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság ellenvetés nélkül elfogadta vállalatunk javaslatát, tekintettel a Spišská Nová Ves-i járásban e tekintetben előforduló egyes problémákra. Vállalatunk programja, az 1984-es esztendő alapvető dokumentuma, dolgozóink figyelmét elsősorban arra orientálja, hogy a terv teljesítése során elmélyítsék és fejlesszék a munka, valamint a javadalmazás szervezésének brigád- rendszerű formáit. ŠTEFAN LECH elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bánovce nad Bebravou-i Tatra n. v. fióküzeme dolgozójának felszólalása JÁN MIČUDA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Nový Smokovec-i Magasépítő Vállalat dolgozójának felszólalása
