Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-01 / 284. szám, csütörtök

uüXTÚ 3 1983. XII. 1. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója az SZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami tervéről Intenzifikálás - a fejlődés problémái megoldásának módja (Folytatás az 1. oldalról) nek kérdése a nemzetközi helyzet alakulásával és hazánk védelmé­vel. Ebből következően nemcsak következetesebben kell megvaló­sítanunk a munka magas fokú ha­tékonyságának és jó minőségé­nek hosszú távú gazdasági straté­giáját, ésszerűbben hasznosíta­nunk termelési potenciálunkat, Ilyen széles kereteknek és igé­nyes szempontoknak megfelelően kell értékelnünk a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött célok ed­digi elérését, amelyeket rögzített a 7. ötéves tervről szóló törvény. Míg az ötéves tervidőszak első két évében a népgazdaságra az a feladat hárult, hogy gyorsabban alkalmazkodjon az új igényesebb feltételekhez és a tüzelő-, vala­mint a nyersanyagok fogyasztásá­nak csökkentése mellett megőriz­ze a társadalmi termelés fejlődé­sét, addig a CSKP KB és az SZLKP KB tavalyi ülésén 1983-ra már kitűzhettük azt a célt, hogy ismét meggyorsítjuk a gazdaság dinamikus fejlődését. Ma, amikor már ismerjük az év elsó tíz hónapjának eredményeit, felelősségteljesen megállapíthat­juk, hogy a kitűzött feladatok több­ségét sikeresen elértük, több vo­natkozásban a feltételezettnél na­gyobb mértékben tártuk fel a belső tartalékokat és további előrelépést értünk el a gazdasági fejlődés in- tenzifikálásában. Ez konkrét módon kifejezésre jut az anyagi termelés minden alapvető ágazatában a fejlődés ütemének felgyorsulásában. Eb­ben az esztendőben az ipari ter­melés növekménye nagyobb lesz az előző két esztendőben elért növekménynél. Kétéves egy hely­ben topogás után növekedett az építőipar teljesítőképessége is. Gyorsabban fejlődött a mezőgaz­daságban az állattenyésztési fej­lődés, ami jelentősen hozzájárul az élelmiszerpiac helyzetének ál­landósulásához. Általában megvalósítjuk a gazdaság szerkezeti átépítése szándékait. Az ötéves tervidő­szakban a gépipar és az elektroni­ka tervszerűén továbbra is az ipari termelés fellendülésének a tartó­oszlopa. Bár nem mindig kívána­tos ütemben és a megfelelő mére­tekben, de megvalósítjuk további iparágazatok szerkezeti átépíté­sét. Ez főleg a fa-, a vegyiparra, a kohászatra az energetikára, va­lamint az építőiparra, és a teher­szállításra vonatkozik. Ezt az utat követve, megvalósít­va az ésszerűsítési programokat és nagyobb nyomást gyakorolva a termelés minőségének javításá­ra, amire olyan sürgetően ösztö­nöz az SZLKP Központi Bizottsá­ga, Elnöksége és személy szerint Lenárt elvtárs, megőrizzük és több vonatkozásban elmyélítjük azt a kedvező tendenciát, hogy csök­kentjük a termelésnek és a gazda­sági forgalomnak anyagigényes­ségét. Ez kifejezésre jut ebben az A jövő esztendőben gazdasági területen a CSKP XVI. kongresz- szusa programja megvalósításá­nak zárószakaszába lépünk. Ez­zel egyidejűleg közvetlenül meg­teremtjük annak előfeltételeit, hogy népgazdaságunk szilárd ala­pokon fejlődjön a nyolcvanas évek második felében. Ez a tény, amint azt megállapí­totta a CSKP KB Elnökségének Potáč elvtárs által előadott beszá­molója, még jobban kiemeli azt a követelményt, hogy érvényesít­sük a fejlődés általános stratégiá­ját és az újratermelési folyamat­nak olyan módját, hogy a gazda­sági fejlődés minőségileg maga­sabb szinten bontakozódjon ki, s ez az időszak a fejlődés minősé­gileg új szakaszává váljon. Összhangban a párt gazdaság- politikájának hosszú távú irányvo­a magas fokú gazdaságosságot és jobban kiaknáznunk minden erőforrást, tökéletesítenünk az irá­nyítást, felkarolnunk a dolgozók széleskörűen kibontakozódó kez­deményezését, jobban beilleszte­nünk gazdaságunkat a szocialista gazdasági integrációba és a nem­zetközi munkamegosztásba, ha­nem igényesebbeknek kell len­esztendőben a szlovákiai gazda­ság nemzeti jövedelme várt 3 szá­zalékos növekedésében, miköz­ben jóval kisebb, 1-1,5 százalé­kos arányban növekszik az ener­gia és az alapanyagok felhaszná­lása. A további intenzifikálással kap­csolatban a fejlesztési ütem meg­gyorsulása megteremti a fontos társadalmi és gazdasági feladatok megoldásának előfeltételeit. Az eddigi fejlődés azt jelzi, hogy- amint azt Potáč elvtárs állapítot­ta meg a CSKP KB ülésén- előbbre lépünk a CSSZSZK kül­gazdasági kapcsolatai egyensúlyi helyzetének visszaállításában is, amihez megfelelő mértékben hoz­zájárul Szlovákia gazdasága. Er­ről tanúskodnak az SZSZK hatás­körébe tartozó ágazatok várt ered­ményei is, amelyeknek köszönhe­tően a nem szocialista államokkal folytatott külkereskedelmi forga­lom mérlege a tervhez képest 0,2, az előző évhez viszonyítva pedig 0,7 milliárd koronával lesz kedve­zőbb. Az anyagi erőforrások kialakítá­sára kedvezően hatnak a beruhá­zások minőségi vonatkozásai is. Számolhatunk azzal, hogy ebben az évben a szlovákiai gazdaság beruházásainak volumenjét hoz­závetőleg 2 milliárd koronával túl­szárnyaljuk s ezzel kielégítjük el­sősorban a mezőgazdaságnak, valamint a lakásépítésnek és né­hány további ágazatnak a szük­ségleteit. Alapvetőnek azonban azt te­kintjük, hogy országos viszonylat­ban és Szlovákiában is az erőfor­rások hatékony megteremtése lét­rehozza annak előfeltételeit, hogy megőrizzük a lakosság személyi fogyasztásának színvonalát, rész­ben javítsuk struktúráját, emeljük a társadalmi fogyasztás szintjét és tökéletesítsük a lakáskultúrát. Teljes tudatában vagyunk an­nak, hogy a gazdasági fejlődés e kedvező vonatkozásai a dolgo­zók milliói aktivitásának, alkotó te­vékenységének, az élenjáró kol­lektívák, a termelés ésszerüsítői és mások kezdeményezésének köszönhetőek, amelyet éppen a vi­lág e bonyolult fejlődési szakaszá­ban meghatványoz az erkölcsi ösztönzés. E tekintetben helyettesíthetet- len a párt vezető szerepének, poli­tikai, -gazdasági - szervező és egyesítő funkciójának érvényesü­lése, a kommunisták elkötelezett­sége és lelkesedése a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusán, valamint a Szlo­vákia Kommunista Pártja kong­nalával és a csehszlovák gazda­ság szükségleteivel, Szlovákiában az 1984. évi terv a következő irányokban orientálja a párt, az állami és a gazdasági szféra igye­kezetét: Először: a feladatok megvaló­sítása eddigi kedvező tendenciái­nak felhasználására és gyarapítá­sára, hogy meggyorsuljon a dina­mikus fejlődés és előteremtsük a belpiac, valamint a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyi helyzete megszilárdításához szükséges anyagi eszközöket, és folytassuk a minőségileg új beruházási fel­adatok megvalósítását. Másodszor: az egész újrater­melési folyamat fokozott intenzifi- kálására, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek hatáso­sabb alkalmazásával, a szocialista gazdasági integráció, s főleg nünk az ember sokoldalú nevelé­sében is a szocialista hazafiságra, a szocialista és a proletár interna- cionializmusra. Csak a lelkiisme­retes, áldozatkész munka járul hozzá köztársaságunk gazdasági fejlődéséhez, védelmi képességé­nek, súlyának növeléséhez a szo­cialista közösségben, a háború el- i^n, a világbékéért folyó harcban.“ resszusán kitűzött célok eléré­sében. Fontos tényező szerepét töltik be a politikai és a gazdasági kap­csolatok, amelyek abból következ­nek, hogy a szocialista közösség­hez tartozunk és szüntelenül el­mélyül együttműködésünk a Szov­jetunióval. Az általában kedvező fejlődés azonban nem jelenti azt, hogy már minden területen kiküszöböltük a fogyatékosságokat. A CSKP KB, valamint az SZLKP KB és a kor­mány bíráló szellemű értékelése teljes mértékben vonatkozik főleg néhány ágazatra és szervezetre. Elsősorban arra, hogy a termelés lassan alkalmazkodik a külföldi és a hazai kereslet alakulásához. A gyártmányok minősége sem fe­lel meg sok vállalatnál annak a kö­vetelménynek, hogy ezeken a pia­cokon értékesítsék őket. Az ex­portképesség alakulása elégtelen főleg a feldolgozó iparban és első­sorban nem kielégítő az export- szállítmányok devizaértékesítése. Feltétlenül szükséges, hogy kö­vetkezetesebben kötődjön a mun­katermelékenység és a keresetek alakulása, megtartsák a termelés tervezett bérigényességi szintjét, ami a hazai piacon az egyensúlyi helyzet megőrzésének az előfelté­tele. Nem megnyugtató az idei fela­datok teljesítése a fa- és a bútor­iparban, valamint a cellulóz- pa­píripar néhány vállalatában. A kedvezőtlen időjárási feltételek miatt, amelyeket az üzemek nem egyforma mértékben enyhítettek, egyenetlen volt a mezőgazdaság növénytermesztési feladatainak a teljesítése. összhangban azokkal a felada­tokkal, amelyeket a CSKP KB El­nöksége az építőiparnak szánt, ebben az ágazatban következete­sebben kell törekedni az építkezé­sek gyorsabb befejezésére és a jobb anyaggazdálkodásra. Ezekről a kérdésekről kritikus szellemben kell beszélni, mivel megoldatlanságuk a népgazdaság és e társadalom számára milliár­dos veszteségeket okoz, ami a je­lenlegi feszült gazdasági feltételek között nagyon érzékenyen érint bennünket. Az ilyen gyönge pontok leküz­dése annál sürgetőbb, mivel a CSKP XVI. kongresszusán a párt gazdasági és szociális poli­tikájával kapcsolatban kitűzött cé­lok és feladatok teljesítése megkí­vánja, hogy a jövő esztendőben igényesebben növeljük gazdasági fejlődésünk dinamikáját és haté­konyságát. a Szovjetunióval való együttműkö­dés kibővítésével, valamint terme­lési-műszaki és gazdasági poten­ciálunk tartalékainak jobb feltárá­sával, hogy az intenzifikálás a to­vábbi fejlődést meggyorsítsa, biz­tosítsa arányait, kiegyensúlyozott­ságát és növelje eredményeit. Harmadszor: Szlovákia gazda­ságában e követelmények megva­lósításával annak elérésére, hogy a gyakorlatban teljesítsük a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKF kongresszusának doku­mentumaiban rögzített irányelve­ket, s a gazdasági fejlődés még hatásosabban elősegítse a termé­szeti, valamint a gazdasági felté­telek kiaknázását, ezáltal pedig az SZSZK gyorsabb gazdasági fejlő­dését, és részesedésének növelé­sét az országos erőforrások létre­hozásában. A terv koncepciójából az követ­kezik, hogy a fejlesztés intenzifi- kálásának mind nagyobb a jelen­tősége a gazaságfejlesztés meg­határozott hosszú távú stratégiája eredményesebb megvalósítása szempontjából. Ennek a stratégiá­nak a célja a hatékonyság sok­oldalú növelése. Annak érdekében, hogy ez az út elvezessen a várt eredmé­nyekhez, az intenzifikálásnak ér­vényesülni kell az újratermelési folyamat minden területén. Ennek elérésében helyettesíthetetlen szerepe van az irányítás minden fokának - a központnak, a terme- lési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak egyaránt. A csehszlovák gazdaság felté­telei között a jelen és a jövő fejlő­dése szempontjából kulcsjelen- tösége van a nyersanyag és az energia hatékonyabb és éssze­rűbb felhasználásának. Ezt a célt követjük elsősorban népgazdaságunk további szerke­zeti átépítésével, főleg az iparban, valmint az olyan ágazatok dinami­kus fejlődésének támogatásával, amelyek az átlagon felüli mérték­ben értékesítik az anyagot és az energiát és az olyan termelési ágazatok háttérbe szorításával, amelyek anyag-, energia- és im­portigényesek. A jövő esztendőben is számo­lunk azzal, hogy az ipar dinamikus fejlesztése szempontjából döntő fontosságú lesz a gép- és az elektrotechnikai ipar. Viszonylag kisebb anyagigényességük, a szakmunka szélesebb körű ér­vényesítésének lehetőségei és a kedvező cserearányok gyártmá­nyaink zömének külkereskedelmi értékesítésében önmagukban is fontos tényezői a hatékonyság nö­velésének. Ugyanakkor továbbra is arra törekszünk, hogy jobban értékesítsük a fát, amely az export szempontjából a legfontosabb nyersanyagunk. A hazai alapanyagok hatéko­nyabb kihasználását szolgálják a további ipari ágazatokban meg­valósításra kerülő szerkezeti vál­tozások is. Erre törekszünk a me­zőgazdaságban is, alárendelve ennek az egyes gazdasági haszon­állatok állományának differenci­ált szabályozását, valamint a te­herszállításban, ahol előnyben ré­szesítjük a kevesebb üzemanya­got fogyasztó szállítói rendsze­reket. Ezzel egyidejűleg intenzívebb ágazaton belüli szerkezeti válto­zásokat kell eszközölnünk. A fi­gyelem összpontosul elsősorban az olyan kiválasztott egységek és gyártmányok komplex fejlesztésé­re, amelyek szerepelnek az állami célprogramokban. Ezek a célprog­ramok magukba foglalják a kuta­tás, a termelés, a beruházás, a devizagazdálkodás és a káder­ellátottság feladatait. Az anyagi erőforrások jobb ki­használásának másik döntő fon­tosságú iránya, amit az SZLKP KB ülésén már több ízben hangsú­lyoztunk, a gyártmányok hasz­nálati tulajdonságainak és mi­nőségének javítása a szó széles értelmében, valamint az áruvá­laszték bővítése. Ezért a jövő évi terv ezzel kap­csolatban igényesebb feladatokat szab meg. Kötelező formában elő­írja, hogy legalább 14 százalékkal kell növelni az idei szinthez képest a magas műszaki-gazdasági szín­vonalat elérő gyártmányok érték­ben kifejezett termelését. Ez hoz­závetőleg háromszorosan, haladja meg az egész ipari termelés nö­vekményét. Csakhogy ez sem tekinthető elegendőnek, ha számba vesszük főleg a feldolgozóipar ágazatainak feltételeit. Ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy a gazdasági tervek elő­készítési szakaszában a vállala­toknál tüzetesen felmérjék a fej­lesztési és a kutató munkahelyek eredményeit, az innovációs prog­ramok meggyorsításának lehető­ségeit és ezen az alapon nagyobb feladatokat vállaljanak. Az elmúlt években csaknem minden ágazat­ban jelentősen túltejlesítették a tervfeladatokat.'Ez a tapasztalat arról tanúskodik, hogy nemcsak szükséges, hanem egyben reális és megvalósítható az ilyen prog­resszív feladat. Az ilyen megközelítés annál fontosabb, mivel éppen az idei tapasztalatok megerősítik azt az igényt, hogy átfogóbban kell értel­mezni az értékesítési folyamato­kat, amelyeknek mércéje csak a végső népgazdasági eredmény lehet. Célunk, hogy a jobb feldol­gozás és minőség teljes mérték­ben kifejezésre jusson a megvaló­sítás szakaszában - a termékek külföldi értékesítésének arányai­ban, a nagyobb devizahozamban, a belpiacon pedig a fogyasztói kereslet jobb kielégítésében. Az anyagigényesség csökken­tése folyamatában fontos szerepe van az ésszerűsítési programok hatékony megvalósításának. Ennek érdekében fel kell használ­ni a párt széles körű támogatását, amely a tüzelőanyaggal és az energiával való gazdálkodás tár­sadalmi ellenőrzésével, valamint a X. szakszervezeti kongresszus­nak arra irányuló kezdeményezé­sével tetőzött, hogy évente fél százalékkal teljesítsék túl a tüze­lőanyag és az energia megtakarí­tásának tervezett szintjét. Az eredményes megoldások jó példáival rendelkezünk. A kontinu- ális acélöntés berendezései, ame­lyeket nemrég helyeztek üzembe a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben, valamint a podbrezo- vái Šverma Vasműben, teljes mér­tékben megfelelnek a várakozás­nak. Ez a technológiai eljárás az 1982-1984-es években hozzájá­rul 104 000 tonna vastartalmú fém és hozzávetőleg 68 000 tonna faj­lagos tüzelőanyag megtakarítá­sához. A hatékony megoldások folya­matában helyettesíthetetlen sze­repe van a nukleáris energetiká­nak is, amelynek fejlesztése lehe­tővé teszi az energetikai ágazat­ban a nemes tüzelőfajták fogyasz­tásának a lényeges csökkentését. Az így megtakarított kőolajat és földgázt hasznosítani lehet ott, ahol pótolhatatlanok vagy ahol fel­dolgozásukkal jóval nagyobb érté­kek teremthetőek meg. Az SZSZK kormányának hatás­körébe tartozó ágazatok teljesít- heíik az ötéves tervnek-azt a fel­adatát is, hogy takarítsanak meg 1,9 millió tonna fajlagos tüzelőa­nyagot és több mint 60 000 tonna fémet. Ennek érdekében jobban kell hasznosítani az energia és a hő másodlagos erőforrásait, kor­szerűsíteni kell a technológiai és az energetikai folyamatokat, meg kell gyorsítani a kazánházak és a szárítók rekonstrukcióját. Ezekkel az általában kedvező eredményekkel azonban nem elé­gedhetünk meg. Bírálnunk kell, hogy a kedvező ellátási helyzet­nek és annak hatására, hogy a bá­nyászoknak, a fejtési tervek jó tel­jesítésének és egyben a tavalyi enyhe télnek köszönhetően növe­kedtek a szilárd halmazállapotú tüzelőanyag készletei, sok mun­kahelyen kevésbé ésszerűen gaz­dálkodtak a tüzelőanyaggal. így például a második negyedévben az Állami Energetikai Felügyelet minden hatodik ellenőrzése fogya­tékosságokat állapított meg. Elég­telenül készítik elő azokat az akci­ókat is, amelyeknek célja a jövő­ben megtakarítani energiát vagy fémet. A minisztériumok, a terme- lési-gazdasági egységek és a vál­lalatok nemegyszer más célokra használják fel azokat a beruházási és devizaeszközöket, amelyeket az ésszerűsítési programok meg­valósítására szántak. (Folytatás a 4. oldalon) A gazdasági és szociális fejlődés feladatai teljesítésének pozitív tendenciái Az 1984-es esztendő gazdasági fejlődésének minőségileg magasabb szintjéért

Next

/
Thumbnails
Contents