Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-30 / 308. szám, péntek
Dolgozó nyugdíjasok figyelmébe A nyugdíjigények szabályozása - . ■ II tv w'm K ........ -....... —....* A C SSZSZK kormánya 1983. december 8-án a 142/1983 számú rendeletével úgy módosította az öregségi és az özvegyi nyugdíjak folyósításánál a nyugdíjasok számára juttatott kedvezményeket, hogy ezek jobban megfeleljenek népgazdaságunk jelenlegi szükségleteinek. Ez a kormányrendelet szabályozza az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíj folyósításának feltételeit az öregségi nyugdíjra jogosultak további foglalkoztatása esetében, illetve azoknak az özvegyi nyugdíjat élvező asszonyoknak esetében, akik özvegyi nyugdíjuk mellett öregségi nyugdíjat is élveznek, vagy akik már betöltötték 57. életévüket és csak özvegyi nyugdíjat kapnak, esetleg ezt a nyugdíjat bármilyen más járadékkal együtt folyósítják számukra. Ez a szabályozás ugyanúgy vonatkozik a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokra, mint azokra, akik ipari szövetkezet vagy egységes földművesszövetkezet tagjaként vannak alkalmazva, valamint azokra a nyugdíjasokra is, akik munkatevékenységről szóló megállapodás alapján dolgoznak. Az öregségi és az özvegyi nyugdíjat teljes összegben, csökkentés nélkül fogják folyósítani azoknak a tovább dolgozó nyugdíjasoknak, akik munkásként vannak alkalmazva, továbbá azoknak is, akik üzemeltetési, illetve kezelői munkakörben dolgoznak. Kivételt képeznek azok a vezető beosztású dolgozók, akik túlnyomórészben és állandó jelleggel más mint üzemeltetési és kezelői munkát végeznek. Azokról a munkásfoglalkozásokról van szó, amelyek a Törvénytárban a 129/1971 szám alatt megjelent rendelet kapcsán a Szövetségi Statisztikai Hivatal által kiadott „Foglalkozások egységes minősítésének“ 1 -4. osztályába vannak besorolva, illetve azokról az üzemeltetési és kezelői munkakörökről, amelyek a Foglalkozások egységes minősítésének 5. osztályába vannak besorolva. Ezeknek a dolgozóknak - eltérően az eddigi szabályozástól - korlátozás nélkül folyósítják majd a nyugdíjat, tekintet nélkül arra, milyen szervezetben végzik munkájukat. A korlátozás nélküli nyúgdíjfo- lyósítás kedvezménye vonatkozni fog a közép-, az alacsonyabb és a kisegítő beosztásban foglalkoztatott egészségügyi dolgozókra is, akik az egészségügyi szervezetekben és a szociális otthonokban folyamatos vagy hárommüszakos üzemeltetésben dolgoznak, továbbá a bölcsődékben és a mikro- bölcsődékben dolgozó közép-, alacsonyabb és kisegítő beosztásban alkalmazott dolgozókra, a gyermekotthonokban dolgozó nevelőkre, valamint azokra a továbbdolgozó nyugdíjasokra, akik a nemzeti bizottság engedélyével végeznek szolgáltatásokat. A munkából származó jövedelem melletti, korlátozás nélküli nyugdíjfolyósítás kedvezménye azzal a feltétellel illeti meg a tovább dolgozó nyugdíjast, hogy határozott időre köt munkaszerződést. Ez a feltétel nem vonatkoztatható azokra a tovább dolgozó nyugdíjasokra, akik a nemzeti bizottság engedélye alapján a lakosságnak nyújtanak szolgáltatásokat, mivel az ő foglalkozásuk rendszerint nincs időben korlátozva. . Aza tovább dolgozó nyugdíjas, aki a fentebb felsorolt foglalkozások körén kívül eső munkát végez egy évet meghaladó ideig, öregségi vagy özvegyi nyugdijához a teljes összegben, korlátozás nélkül juthat hozzá, ha a naptári évben elért keresete nem haladja meg a huszonkétezer koronát. A tovább dolgozó nyugdíjas keresete alatt a bruttó keresetet kell érteni, beleszámítva a munkatevékenységről szóló megegyezés alapján folyósított jutalmakat is, de az egységes földmüvesszövetkezet által fizetett részleges társadalombiztosítási járulék nélkül. A tovább dolgozó nyugdíjas keresetébe beszámítják a táppénzt is. A bruttó keresetbe viszont nem számítják be azokat a jutalmakat, prémiumokat és nyereségrészesedéseket amelyeket a foglalkoztatás befejezése után fizetnek ki. Nem számítják be továbbá azt az esetleges jövedelmet sem, amely olyan foglalkozásból, munkából származik, amely végzése mellett az öregségi vagy az özvegyi nyugdíjat korlátozás nélkül folyósítják, tekintet nélkül az elért kereset összegére. Ha ilyen foglalkozás végzése mellett az öregségi nyugdíjra jogosult huszonkétezer koronát meghaladó keresetet ér el a naptári évben, öregségi nyugdíját ebben az évben és ilyen foglalkozás végzése mellett nem folyósítják azt a hónapot követően, hogy keresete elérte az említett összeget. Az özvegyi nyugdíjra jogosultaknál ilyen esetekben abból kell kiindulni, hogy náluk a társadalombiztosítási törvény 39. §-a alapján nem lehet megállítani az özvegyi nyugdíj folyósítását, csak korlátozni. Hogy a nyugdíjak folyósításánál, kifizetésénél ne merüljenek fel kétségek a jogosultságot illetően azokban az esetekben, amikor a nyugdíjasnak táppénzre keletkezik jogigénye, a kormányrendelet egyértelmű utasítást tartalmaz; az öregségi nyugdíjat akkor is kifizetik, ha a tovább dolgozó nyugdíjas táppénzre jogosult. A táppénzt viszont beszámítják az abban a naptári évben elért keresetbe. Ha a tovább dolgozó nyugdíjas a naptári év folyamán több olyan foglalkozást végez, amelynél a nyugdíj folyósításának feltétele a huszonkétezer koronát nem meghaladó kereset, az elért kereseteket egybeszámítják. Ha a szervezet ilyen foglalkozás végzésére, munkakör ellátására vesz fel nyugdíjast, köteles megállapítani, hogy a nyugdíjas volt-e már alkalmazva a naptári évben és köteles megállapítani az addig elért keresetének összegét is. Ebből a célból a nyugdíjastól igazolást kér az ilyen foglalkozások tartamára es az elért keresetre vonatkozóan. A szervezet köteles igazolni a tovább dolgozó nyugdíjasnak foglalkoztatása kezdetét és befejezését, illetve az általa elért kereset összegét, bármikor is kér a nyugdíjas ilyen igazolást. Ezeket az igazolásokat köteles kiállítani, akkor is, ha más szervezet fordul hozzá ilyen kérelemmel. A munkavégzésről szóló szerződés megkötésekor a szervezet köteles figyelmeztetni a nyugdíjast azon kötelességére, hogy jelentenie kell munkáltatójának minden olyan tényt, amely döntő a szervezetnek a társadalombiztosítási szervekkel szemben fennálló bejelentési kötelezettsége szempontjából. A tovább dolgozó nyugdíjasok nyugdíjigényei új szabályozásával kapcsolatban , szabályozták a szervezetek bejelentési kötelezettségét is azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a szervezet öregségi nyugdíjra jogusult személyt vagy 57. életévét betöltött özvegyi nyugdíjat élvező asszonyt alkalmaz. A szabályozás célja: csak azokra az esetekre korlátozni a bejelentési kötelezettséget, amikor ez nélkülözhetetlen a tovább dolgozó nyugdíjasok nyugdíja folyósításának új szabályozása szempontjából. Az új szabályozás tehát megszüntet néhány eddigi kedvezményt a munkából származó kereset melletti nyugdíj folyósításában. Vonatkozik ez a 800.- koronát el nem érő összegű kereset mellett folyósított nyugdíjakra, a havi 1100 korona összegig folyósított nyugdíjakra, a rövid ideig tartó, a naptári évben 180 napot nem meghaladó alkalmaztatás mellett folyósított nyugdíjakra és az olyan munka mellett fele ösz- szegben folyósított nyugdíjakra, amikor a kereset lényegesen csökkent. A kormányrendelet azonban nem szüntette meg a nyugdíjigény emelésének kedvezményét, amely szerint, ha a dolgozó az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogigénye megnyílta után a nyugdíj folyósítása nélkül folytatja munkáját, a nyugdíjigénye minden további ledoglozott év után az átlagos havi keresetének 7 százalékával emelkedik. Azok a szervezetek, amelyekben 1983. december 31. után olyan tovább dolgozó nyugdíjast alkalmaznak, aki nem teljesíti az öregségi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, illetve a árvajáradék folyósításának feltételeit az új kormányrendelet szerint, kötelesek ezt bejelenteni a bratislavai Társadalombiztosítási Hivatalban 1984. január 10-ig. A Bratislavai Társadalombiztosítási Hivatal ezekben az esetekben a nyugdíj folyósítását a januárban esedékes nyugdíjrészlet kifizetésével fejezi be. Az özvegyi nyugdíjak összegének kifizetését 1984. január 1-tól az 1975. évi 121. számú társadalombiztosítási törvény 39. §-a alapján korlátozzák, ha az özvegynek saját keresete van. Azoknak a tovább dolgozó nyugdíjasoknak, akik az 1983. december 31-ig érvényes rendelkezések alapján öregségi, illetőleg özvegyi nyugdíjukat csökkentett összegben (havi 1100 koronáig) folyósították és akik 1983. december 31-e után az új szabályozás szerint teljesítik a korlátozás nélküli nyugdíjfolyósítás feltételeit, 1984. január 1-től a Bratislavai Társadalombiztosítási Hivatalhoz beküldött kérvényük alapján rendezik nyugdíjukat. LEOPOLD HRDÝ Számadásra készülődnek A Szlovákiai Nőszövetség kongresszusa 1984. május 12. - 13-án lesz. E nagy esemény előkészületei jegyében folynak jelenleg a szövetség alapszervezeteiben az évzáró taggyűlések, melyeken összegezik mit végeztek az elmúlt időszakban, tevékenységük mely területén érték el a legnagyobb sikereket, és természetesen szóba kerülnek a legégetőbb, megoldásra váró gondok. A szövetség alapvető feladatának azt tartja, hogy tagjai mind jobban kivegyék részüket népgazdasági terveink megvalósításából. Az elmúlt időszak ebből a szemszögből nézve nem volt könnyű, ugyanis 1980-ban megkezdték a munkahelyeken működő alapszervezetek feloszlatását és a tagokat lakóhelyük szerint szervezték a sok helyen teljesen új alapszervezetekbe. Főképp a nagyvárosokban követelt fokozott erőfeszítéseket az átszervezés, de örömmel állapíthatjuk meg, hogy bár a taglétszám ideiglenesen csökkent, az aktivitás nem. S hogy a vállalatok, üzemek és a nőszervezetek közt ne szakadjon meg a kapcsolat, a járási bizottságok plénumaiba mindenütt beválasztották egy-egy munkahely képviselőjét. Ezenkívül természetesen más formákat is keresnék az együttműködésre. Nem kétséges, hogy a nők nélkül ma már elképzelhetetlen hazánkban a termelés. Szlovákiában a nők képezik a dolgozók 44,8 százalékát. S hogy a szoros értelemben vett munkahelyi kötelességeken kívül is tesznek egyet-mást, azt az újítók, a komplex racionalizációs brigádokban dolgozók száma is igazolja. Vagy például az is, hogy a Szlovák Tudományos Műszaki Társaságnak 40 ezer nő a tagja. A mezőgazdaság két ágazatában, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt megtaláljuk a nőket. így nem véletlen, hogy a szövetség tagjai révén az élelmiszerönellátás elérésére mozgósítja az ezen a területen dolgozókat. Hisz tőlük függ például a tej minősége, a higiéniai szabályok megtartása. Az évzáró taggyűléseken a legtöbb helyen a vitában felmerülnek a kereskedeiemmel, a szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések, hiszen ezek a nőket érintik a leginkább. A félkész ételek szükségességéről már évek óta beszélünk, a nőszövetség a Mindent az emberért mozgalom keretében is nagy figyelmet szentel ennek. Mégsem sikerült mindenütt megoldani a folyamatos ellátást és jogosan merül fel a kérdés, ha Losoncon (Lučenec) megvalósítható volt, Vajon másutt miért nem? Hosszan sorolhatnák azokat a kérdéseket, melyekről az évzárókon a nők tárgyalnak. A felvetett kérdésekre ott várható a leggyorsabb válasz, ahol a nemzeti bizottságok meghívott képviselői is részt vettek a tanácskozáson. A velük való együttműködés a szövetség sikeres tevékenységének egyik feltétele. A kongresszus előtti időszakban a fokozott aktivitás jellemzi a nők munkáját. Minden alapszervezetben azon igyekeznek, hogy az elkövetkező hónapokban még szélesebb körben éreztessék: nem közömbös számukra, mi történik körülöttük, hazánkban és a nagyvilágban. Békevágyukat is kifejezik a taggyűléseken. DEÁK TER£Z A címoldalon szerepeltek Régi szokásunkhoz hűen az év végén tekintsük át közösen 1983 legjelentősebb belpolitikai eseményeit, amelyek a legnagyobb teret kapták a napilapok hasábjain. Újévi köszöntőjében Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke többek között hangsúlyozta: valamennyiünk közös óhaja, hogy ezt az évet békében, a' szocialista hazánk gyarapodásáért kifejtett gyümölcsöző munkával töltsük el. 1983 végéhez érve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy ez a kívánságunk teljesült. Nem könnyű esztendőt hagytunk magunk mögött, nagy feladatokat kellett megoldanunk, sok nehézséggel, gonddal kellett megbirkóznunk. A kommunista párt irányvonalát, a CSKP XVI. kongresszusának programját következetesen teljesítve hazánk állampolgárai ismét bizonyságot tettek a szocializmust építő nép kimeríthetetlen alkotó erejéről, kezdeményezéséről. A párt központi bizottságának decemberben tartott kilencedik ülésén munkánk mérlegét így összegezte Husák elvtárs: tekintettel a bonyolult nemzetközi viszonyokra, amelyek között dolgoztunk, az 1983-as esztendő eredményeit gyakorlatilag minden területen egészében véve pozitívan értékelhetjük.“ Mindjárt az év kezdetén nagy nemzetközi jelentőségű esemény színhelye volt hazánk fővárosa:" Prágában tartotta ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. A tárgyalásokon a szocialista országok védelmi szövetsége tagországainak legfelsőbb vezetői a béke megőrzésének lét- fontosságú kérdésével foglalkoztak és állásfoglalásukat, a világbéke megszilárdítására irányuló javaslataikat politikai nyilatkozatban tették közzé. Ebben egyebek között hangoztatták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a politikai nyilatkozatban kifejtve elképzeléseiket a béke megszilárdításának, a nemzetközi enyhülés megőrzésének és elmélyítésének útjairól és eszközeiről a jelenlegi helyzetben - kinyilvánítják készségüket a párbeszédre és az együttműködésre mindazokkal, akik e nagy célok elérésére törekednek. Január 10-en az egész ország népe forró szeretettel köszöntötte a hetvenedik születésnapját ünneplő Gustáv Husák elvtársat, a CSKP KB főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Hazánk állampolgárai ebből az alkalomból nagy megbecsüléssel és tisztelettel emlékeztek meg annak az embernek, hazafinak és internacionalistának az életútjáról, aki a népből jött és egész termékeny életét a nép boldogságáért kifejtett munkásságnak szentelte. Csehszlovákia dolgozó népe Februári Győzelmének 35. évfordulója alkalmából országos ünnepségek keretében emlékeztünk meg arról a történelmi jelentőségű eseményről, amely országunkban szélesre tárta a kaput a szocialista fejlődés számára. A jubileumi ünnepségeken Prágában Gustáv Husák elvtárs, Bratislavában pedig Jozef Lenárt elvtárs mondott beszédet. A CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke egyebek között hangoztatta: „A Februári Győzelem óta eltelt 35 esztendő a gyakorlatban alátámasztotta azon értékek helyességét és igazságát, amelyekért akkor éles harcot vívtunk és amelyek szocialista jelenünk alapkövei lettek. Lépésről lépésre megvalósulnak azok a szocialista eszmék, amelyekért 1948 februárjában a munkásosztály és a dolgozó nép küzdött“. „Az egész világ haladó női internacionalista szolidaritásának ünnepe számunkra alkalmat ad arra, hogy a csehszlovákiai nők millióinak őszinte köszönetét mondjunk áldozatkész, lelkiismeretes munkájukért, amellyel hozzájárultak szocialista hazánk‘építéséhez és fejlesztéséhez, államunk politikai és közéletében való aktív, jelentős részvételükért, azért a gondoskodásért és szere- tetért, amellyel családjukat övezik“ - jelentette ki Gustáv Husák március nyolcadikén, amikor a prágai várban hagyományosan fogadta hazánk asszonyainak és lányainak küldöttségét. Ebből az alkalomból mondott válaszbeszédében Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke a többi között kiemelte: szocialista társadalmunk mindent megtesz a nők munka- és életkörülményeinek javításáért, hogy anyai szerepüket összehangolhassák a dolgozó nő szerepével. A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának március közepén tartott 8. együttes ülésén hazánk legfelsőbb képviseleti szervének tagjai Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök beszámolója alapján megvitatták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság programnyilatkozatának teljesítését. A beszámoló átfogóan értékelte azokat az eredményeket, amelyeket országunkban a kitűzött feladatok teljesítésében elértünk, s tolmácsolta a kormány köszönetét a dolgozóknak és kollektíváknak áldozatos munkájukért. Egyszersmind felvázolta azokat a követelményeket, ÚJSZŐ 4 1983. XII. 30.
