Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-23 / 302. szám, péntek

A VÁLASZADÁSRA KESZÜLVE Fiatal kommunista, 31 eszten­dős, nős, és két kislány édesapja Haris Gyula, a Magtermesztő Álla­mi Gazdaság nagyfödémesi (Veľ­ké Úľany) üzemének agronómu- sa. Az előbb fejezte be megbeszé­lését munkacsoportja dolgozóival. Asztalán az ÚJ SZÓ, napilapunk példányának egyik oldala, s azon a cím: A CSKP KB 9. ülésének határozata. Kezében notesz, úgy magyarázza:- Nagyon fontos, tennivalókat megjelölő, nekünk szóló üzenet a központi bizottság mindegyik ülésének határozata. Ez is, a leg­utóbbi. Igyekszünk hát választ adni az üzenetre. Erről volt szó a mos­tani megbeszélésen. Előzetesen persze gondosan kijelölte, hogy a határozatnak, vagy ahogyan ő mondja: az üze­netnek, melyik része szerepeljen a megbeszélés napirendjén.- Céltudatos politikai szervező munkával - olvassa - minden dol­gozóban erősíteni kell a munka­hely jó gazdájának érzését. És magyarázva folytatja:- Ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha mi is benevezünk a szo­cialista munkaversenybe. Csak azután kerülhet sor a többi feladat teljesítésére, az önálló elszámolás alkalmazására, a tartalékok továb­bi feltárására. Munkacsoportja 18 tagú, akik közül 13 asszony, lány, és csak 5 férfi. Kommunista, vagy tagjelölt nincs köztük. A legügyesebbek, a legszorgalmasabbak, Skuril Ilo­na, Kovács Janka, Németh Vil­mos, Varga János azonban nem­csak a mostani megbeszélésen, hanem már korábban, hónapokkal ezelőtt is egyetértettek a munka­brigád megszervezésével, a be­nevezéssel.- Nem - mondja határozottan a mostani tanácskozás eredmé­nye még nem jelent válaszadást. Most csak a formaságoknak tet­tünk eleget. Megválasztottak bri­gádvezetőnek, krónikást válasz­tottunk, beírtuk a krónika első lap­jára a névsort, megbeszéltük a társadalmi munkával kapcsola­tos feladatokat, az önkéntes fel­ajánlásokat, melyek a művelődés, a munkabrigád közösségi élete szempontjából fontosak.- A mun­kahelyi feladatokkal és vállalások­kal legközelebb, de annál részle­tesebben foglalkozunk majd. Úgy véli, hogy az önálló elszá­molás alkalmazása, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása csak akkor érvényesülhet, ha a munkabrigád tudja mire vállalko­zik, ha előbb alaposan, részletei­ben is pontosan megismeri az üzem és saját feladatát.- Csak árt a kapkodás, a sietés- hangoztatja. - Tapasztaltam már, hogy sokkal előnyösebb a megfontolt magyarázattal, meg­győzéssel és érveléssel párosuló szervezés. Tapasztalta, mert hiszen már második éve a hnb képviselője, az ifjúság és a sportolók szervezésé­vel foglalkozó bizottság elnöke.- Versenyt, mérkőzést meg­előzve a sorok rendezéséről, a csa­pat felállásáról kell gondoskodni - ha­sonlítja a munka- csoport mai megbe­szélését a labdarú­gók felkészülésé­hez. - És nyomban hozzá kell látni az edzéshez. önként adódó számára ez a ha­sonlítás, mert maga is aktív sportoló, a helyi, labdarúgó csapat játékosa, és Ladislav Múčka, a sportszervezet el­nökének munka­társa.- Ami a válasz­adás lényegét illeti- folytatja magyará­zatát - csak formális lenne, ha most szá­mokat mondanék hektárokról, tonnák­ról, tervezett megta­karításról. Erre is sor kerül majd, előbb azonban a jutalmazási rendszer, az ösztönzés módozatait kell tisz­tázni. Ez az úgynevezett edzés időszaka munkabrigádunk éle­tében. Jutalmazás Nos, az előző gaz­dasági évben, az idénymunkák hónapjaiban 3000 korona volt a munkacsoport dolgozóinak átla­gos, havi keresete. Más hónapok­ban 2352 korona volt az átlagos, havi kereset.- Az átlagos - mondja az átlagos számítás az, amit ki kell küszöbölni, ki kell iktatni a jutalma­zási, az ösztönzési rendszerből. A nagyobb teljesítményekre, a na­gyobb megtakarításokra ösztön­ző, érdem szerinti jutalmazásnak kell érvényt szerezni. Persze, a gazdaságpolitikai is­mereteket, a politikus látásmódot, a párt iránti elkötelezett magatar­tást nem a sportpályán tanulta, sajátította el, hanem tagjelöltsége éveiben. Elődje, a ma már nyugdí­jas agronómus, Eduard Selesťák és Sebők Frigyes üzemvezető vol­tak az ajánlói.- Tőlük tanultam, és jól megta­nultam - vallja hogy az átlagos szürke, homályos, gyakran kelt bennünk félrevezető, hamis meg­elégedettséget. Elvont fogalom az átlagos dolgozó, viszont a mi munkatársaink valóságosak, tehát különbözők, és erről sohasem szabad megfeledkezni. Például ilyenkor, a válaszadáskor sem. Megfordítja másik oldalára az ^ KOMMENTÁLJUK-.....................................................................................................J Haris Gyula agronómus A szerző felvétele asztalon előtte fekvő újságlapot, rámutat az aláhúzott szövegre, s úgy mondja:- Itt van, illő választ adni, olva­som az üzenetet: minden párttag­tól és tagjelölttől elvárja, hassanak oda, hogy hazánk minden állam­polgára megértse... Az lesz tehát a válasz, hogy az ifjú kommunista vezette, 18 tagú munkacsoport a CSKP KB 9. ülé­sének határozatában megfogal­mazott irányelvek alapján bene­vez a szocialista munkaver­senybe.- Megfontolt, többször átgon­dolt lesz a válaszunk - hangsú­lyozza - a munkahely jó gazdájá­hoz illő. , HAJDÚ ANDRÁS Élni kell a lehetőséggel A nemzeti bizottságok és az üzemek vezetői már több éve felismerték, ha összehangolják tevékenységüket, jobban ki tudják elégíteni a lakosok, a dolgozók igényeit. Hamarabb elkészül az óvoda, a bölcsőde, a szolgáltatóház, s amint azt a martini és a breznói példa is bizonyítja, a sportlétesítmé­nyek is. Az eddig érvényben levő rendelet szerint a Z-akció beruházásait az üzemek csak a kulturális és a szociális alap terhére támogathatták. Ez alól csupán a gyermekintézmé­nyek képeztek kivételt. A nemzeti bizottságok megnöveke­dett jogkörével párhuzamosan az év elejétől az eszközök és a tevékenység összevonását illetően a nemzeti bizottságok lehetőségei is nagyobbak lettek. A Szlovák Szocialista Köztársaságban ebben az évben az eszközösszevonás keretében 26,5 millió koronát használhat­nak fel a nemzeti bizottságok. Míg a nyugat-szlovákiai kerü­letben 2,5, a kelet-szlovákiaiban 2,8 millió koronáról van szó, addig a közép-szlovákiai kerületben 21,2 millió korona áll rendelkezésre a közös beruházásokra. Ebben a kerületben ugyanis a közös beruházásoknak már hagyományai vannak, főleg az olyan településeken, ahol több ipari létesítmény is van. Közel negyven nemzeti bizottság hozta létre ebben a kerületben az igazgatók tanácsát, amely ülésein megvitatja a feladatok megvalósításának módját, azt, hogy egy-egy akcióhoz ki, mivel járul hozzá. S hogy ez milyen eredménnyel járhat, azt az is bizonyítja, hogy Breznón egy alapiskola pár hónap alatt készült el. Az előírások, a jogszabályok lehetővé teszik, hogy az üzemek az eddigieknél nagyobb összegekkel segítsék a tár­sadalmi szempontból fontos Z-akciós beruházásokat. A fel­tétel továbbra is az, hogy. a lakosság társadalmi munkája értékének részaránya elérje a költségvetési kiadások har­minc százalékát. A Z-akcióban elkészült létesítmények a nemzeti bizottságok igazgatása alá kerülnek. Ha azonban az épületet más szervezet veszi tulajdonba, illetve haszná­latba, meg kell állapodnia a nemzeti bizottsággal az átadás, a használat és a karbantartás feltételeiről. A nemzeti bizottságok az említettek terén még nem rendel­keznek kellő tapasztalattal, így nemegyszer előfordul, hogy nem fordítanak megfelelő figyelmet az eszközösszevonási szerződések tartalmára, formai követelményekre. Előfordult olyan eset is, hogy a felettes szervek olyan szerződéseket hagytak jóvá, amelyek ellentétesek a jogszabállyal. Ilyen esetben az SZSZK Pénzügyminisztériuma hozza meg a végső döntést. A nemzeti bizottságok jogkörének bővítése arra is lehető­séget ad, hogy eszközösszevonásra kötelezzék a területükön működő központi irányítású üzemeket. Ám a legjobb, a leg­célravezetőbb a közös megegyezés. Örvendetes, hogy ma már egyre több vállalat, üzem vezetője érti meg, hogy ha elősegíti a település fejlesztését, a dolgozóit is jobban meg tudja tartani. A jó munkahely megteremtésén kívül ugyanis az is szükséges, hogy a dolgozók a lakóhelyükön is jól érezzék magukat. Ennek érdekében a kisebb településeken a mezőgazdasági üzemek is többet tehetnének. A bonyolult gazdasági feltételek közepette a települések fejlesztésében csakis úgy léphetünk előbbre, ha az üzemek többet tesznek dolgozóik lakóhelyeiért. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A közlekedési balesetek az orvos szemével A kilencvenes évek elején kezdik meg a kitermelést a Trutnov melletti radvanicei Sztahanov II bányaüzemben. Ezt a külszíni bányát a pardubicei Prűmstav és a Kladnói Kőszénbánya-építő Vállalat nyitja meg. A mélyítő munkát az idén áprilisban kezdték el, s az eddigi elért mélység 90 méter. A képen: a Kladnói Kőszénbá­nya-építő Vállalat mélyítő brigádja a fúrótorony előtt (Libor Hajský felvétele - ČTK) Az utolsó években riasztóan megnövekedett a közlekedési bal­esetek száma a különféle intézke­dések ellenére. Nő a motoros jár­művek száma, egyre több a hiva­tásos és az amatőr kocsivezetö. A közlekedési baleseteket köz­vetlenül befolyásolja- gépkocsivezető testi és pszi­chikai állapota,- jármű technikai állapota,- az előírt szabályok megtar­tása,- és számos egyéb körülmény (köd, hófúvás, fegyelzemetlen gyalogosok stb.) A gépkocsivezető testi és pszi­chikai állapota a legfontosabb té­nyezők közé tartozik. A sofőr gyor­san és jól észlelje a környezetben végbemenő eseményeket, rugal­masan reagáljon minden helyzet­ben. Emiatt a gépkocsivezetői jo­gosítvány megszerzése előtt szi­gorú, sokoldalú orvosi vizsgálaton megy át az igénylő. Ezek a kivizs­gálások a hivatásos sofőröknél két­évenként megismétlődnek, azt öt­ven éven felülieknél évente. A hat­van éven felüli amatőr sofőrök kö­telesek kétévenként részt venni az orvosi ellenőrző vizsgálaton. Az orvos szerepe nagyon fontos, és a sofőrjelölt is köteles szorosan vele közreműködni. A rendeletek szerint egészségi szempontból nem kaphat gépko­csivezetői jogosítványt az aki:- rosszul lát;- szellemi fogyatékos, vagy ideg­betegsében szenved;- epilepsziája van;- nem bírja az utazást, úgyneve­zett „iszonya van“. Gyakori szédülésben szenved, esetleg elveszti egyensúlyát, elájul stb.;- nagyobb fokú szklerózisban - érelmeszesedében szenved;- nagyon gátolt mozgású és a ko­csivezetés közben gyakran éles fájdalmakat érez;- súlyos cukorbajban szenved;- Basedow betegsége van, tehát a golyvája nehezíti a légzést;- gyakori szívfájdalmai és magas vérnyomása van;- reagáló képessége rossz;- alacsony növésű (az amatőr ko­csivezető legyen legalább 150 cm, a hivatásos viszont lega­lább 160 cm magas;- hajlama van az alkoholizmusra vagy a toxikomániára. Ha utazni akarunk, legyen a jár­mű üzemképes. A technikai hibák sok közlekedési balesetet idéztek elő. Ilyen hibák közé sorolhatjuk például a rossz fékeket, az elko­pott gumiabroncsokat, a rossz vi­lágítást, a rosszul működő motort, ablaktörlőket, ajtókat, melyek uta­zás közben is kinyílhatnak. A leg­gyakoribb szabálysértések közé tartozik a helytelen előzés, gyors­hajtás és az úttesthez való alkal­mazkodás elmulasztása. Ezek a balesetek rendszerint nagyon súlyosak, sokszor rokkantságot vagy halált okoznak. A gépkocsivezetők munkáját nehezítő körülmények például a köd, hófúvás, esőverés, a rossz látási viszonyok. Ha csak lehet, ilyen időben ne utazzunk. Sok bajt okoznak a fegyelmezetlen gyalo­gosok, gyermekek, ittasok, a rosz- szul megvilágított kerékpárok stb. A gépkocsivezető legyen mindig előrelátó, óvatos és figyelmes. Határozottan csak pihenten, lassan és elővigyázatosan, hosz- szú út alkalmával több szünetet tartva utazzunk. A balesetek megelőzhetők a fent leírt szabályok megtartásá­val, ám ha mégis bekövetkezik a baleset, nagyon sok függhet az elsősegélytől. Az elsősegélynyújtás sorrendje a baleseteknél a következő: 1. A halállal fenyegető balesetek­nél (kivérzés, fulladás) a halált közvetlenül kiváltható ok meg­szüntetése illetve enyhítése az orvos megérkezéséig. 2. Megakadályozni az olyan szö­vődmények beállását, melyek invaliditáshoz vezethetnek (pl. a gerinctörésnél a gerincvelő sérülése, vigyázzunk a szállí­tásnál!).;- 3. Megakadályozni a sérült álla­potának rosszabbodását (a se­bek fertőzése).;- 4. Csökkentsük a sérült fájdal­mait (főleg a csöntöréseknél). 5. Rövid időn belül az orvosi első­segély és kezelés biztosítása. Ezt a sorrendet a sofőrnek fel­tétlenül be kell tartania, főleg sú­lyos baleseteknél. Jegyezzük meg! A helyes elsősegélynyújtás hatásosabb és fontosabb a beteg számára, mint az elhamarkodott és szakszerűtlenül végzett beteg- szállítás az egészségügyi intézet­be. A gépkocsivezetőt külön ki kell képezni az elsősegélynyújtáshoz és a betegszállításhoz is. DR. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZÓ 4 1983. XII. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents